Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-06 / 4. szám

2003. JANUÁR 6., HÉTFŐ Vasúti menetrend n 121 Békéscsaba — Kétegyháza — Mezőhegyes — Újszeged 37010 37030 37020 37012 37022 37042 37062 37032 37014 Km MÁV Rí 2 2 2 2 2 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 O0 (H0 □ 0 Bufaptst Ktktipa ____ 19 6 BUticui*______ ü o : f: : TIT 0 Békéscsaba 129. 135 ............. 7 35 I X 9 8 Szabadkígyós ......................... 17. K átegyhaza........................... 0- L U-U 744 753­’> i X 9 50 25 30 37 42 44 47 49 52 52 73 76 83 86 95 99 100 113 119 111 Bánkút ..................... Me dgyesegyháza .... Ma gyarbánhegyes...... Me zökovácsháza felső Mezökovácsháza....... Vé gegyháza ....... Vé gegyháza alsó____ Be lsókamaiaspuszta.... Mezőhegyes 125__ Me zőhegyes .......... Csanádpaiotl.......... Na gylaki Kandeigyái Nagylak.................. Magyarcsanad......... Apátfalva .............. Ma kó /Jff.............. Ma kó................... Ki szonibor megálló... Ki szombot ........... Oe szk .................... Sz óteg................... Új szeged. 358 408 4 15 429 4 37 4 41 4 46 4 50 4 55 310 620 6 27 6 37 645 6 49 654 658 7 03 754 804 811 8 21 829 8 33 838 6 42 8 47 9 51 1001. 1008 1018 1026 10 30 10 35 10 39 1044 □ Közlekedik. XII25 IV 21. X11 |X 501 709 x 8 53. 1 ... 10 50' 315 510 710 iE 915 11 15 330 525 725 , 9 30 11 30 3 38 5 33 7 33 !) 9“ 11 38 3 42! ... 537 7 37 ... ... ; 9 42. ... 1142 3 52 547 7 47 ... IS 9 52! 11 52 356 5 51 7 51 \ 9 56 11 56 4 07 602 602 A 10 07 12 07 4 13 613 813 , 1013 1213 4 20' ... 620 820 ... K 10 20 ... 1220 4 23 6 23 8 23 .. K 1023 ... 12 23 4 41 641 841 ... i( 1041 12 41 450 650 850 10 50 12 50 4 57 ___LiL ___iái _______ 10 Sh _________OSL 121 Békéscsaba — Kétegyháza — Mezőhegyes — Újszeged Km MÁV Rt 37044 2. 0 37024 2. 0 37034 2. 0 3701« 2 0 • 37048 2. Ü0 37036 2. % 37026 2. 0 37068 2. 0 37031 2. 0 37048 2. 0 EB ■ j 0 Badaput Mkupa. ___~] J iá­­-*­~ .­­4f. / ' r 1 in 1 1911 jQfi 0- . ~ 1 . ~ . í Ml fi, 0 Békéscsaba 128, 136 ............. 8 ! Szabadkígyós ................ 11 35 11 44 ■ ... 15 151 1 ... ... . ... “ ... 1 2100 2113 17 Kótaavhóza ...................... 0 11 63- — 1530 2122 11 54 ~ 1340 ... 1531 16451 1945 21 23“ 25 Bőnkül 1204 1350 1541 16 55 19 55 2133 1211 13 57 15 52 1702 20 06 2140 12 24 14 07 16 02 17 12 2016 2150 42 Mezökovácsháza felső ...................... 12 32 14 15 16 10 17 20 20 24 2158 1236 14 19 16 14 1730 202a 2202 47 Végegyháza ..................................... 49 Végsgvtou alsó............................... 1241 12 45 14 24 14 28 16 19 1623 17 35 1739 20 33 20 37 22 07 2211 52 1 Belsők ama,asoiis/ta 12 50 14 33 16 28 1744 20 42 2216 57 Mazíheaves 125...................... ...... 0 12 56 ... i ... 14 39 16 34 1750 20 48 22 22 Mezőhegyes ............................. 1315 1515 1755 B 1945 68 Csanédpiota .................................. 13 30 15 30! ... 1810 1818 \ 20 OOj ... 1338 15 38 \ 20 08 76 Nagylak ................... 13 42 15 42 18 22 ( 2012: 83 Magyar csanid................................. 13 52 15 62 ... ... 18 32 ( 20 22! ... 86 ( Aoétfalva .................................... 13 56 15 56 ... • 16 36 ( 20 261 H Makó 130 ................_ ....... 0 14 07. J&Q7 18 47 ( 20 37 Makó ............................................. 14 13 1613 ... ... 1848 íj. ) 2043] 14 flV TI BI9 l> 1 ­1R ( 20 VE 14 23 16 23 18 58 ( 20 53 113 Oeszk ...................................... 11 9 Szőreg.................................... 12 3 Újszeged .... »■ . o 1441. 14 50: ___2UL ______ .. . 1641 16 50 : . :: . ... 1916 19 25 ^3?, : ( 21 11 .. T 2i 20; Mj3.iL ______ Téli sportok - versenyszerűen Télidőben egyre többen vágnak neki a hegyeknek sízés céljá­ból. Nem kevesen vannak, akik a kisebb beruházással megúsz­ható korcsolyázást választják. Akadnak viszont szép szám­mal, akik a téli sportoknak a te­levízió képernyője előtt „hódol­nak”. Alábbi összeállításunk ez utóbbiaknak szól, hogy köny- nyebben eligazodjanak a köz­vetítések idején. A téli olimpián a műkorcsolyázás kategóriájában négy szám létezik: a női és férfi egyéni, illetve a páros műkorcsolyázás, továbbá a jég­tánc. Az egyéni műkorcsolyázásnak két része van: a rövid program­ban a műkorcsolyázónak nyolc elemet kell beiktatnia - bármi­lyen sorrendben -, és ezeket egy általa választott zeneszámra ad­hatja elő. A szabadprogramban a műkorcsolyázó egyéni stílusát adhatja vissza, és csillogtathatja sajátos készségeit. Néhány korlá­tozás van azért az ugrásokat és a forgásokat illetően. Páros műkorcsolyázásban az a lényeg, hogy a pár egymással össz­hangban futja végig a programot, és annak során bizonyos elemeket együttesen hajt végre - az emelé­sek tartoznak elsősorban ebbe a kategóriába. Itt is van egy rövid kö­telező program, amelyben nyolc elemet kívánnak látni a bírák, míg a szabadprogram hosszabb terje­delmű, de továbbra is tartalmaz néhány formai korlátozást. A jégtáncban két számot kell előadni, az egyiknek egy felis­merhető táncnak kell lennie, a másik a szabad tánc kategóriájá­ba esik. A jégtánc és a páros műkorcso­lyázás erősen eltér egymástól. A jégtáncos párra több korlátozás vonatkozik a táncelemeket illető­en, és bizonyos táncmozdulatokat mesterfokon kell tudniuk előadni. A szánkóversenyeken három versenyszám van: férfi, női és pá­ros. A páros csapatok rendszerint két férfiból állnak. A versenyzők négy egyéni vagy két páros mene­tet mennek, és a legrövidebb összidövel rendelkező a győztes. A versenyzők lábbal lefelé, a szánkóban ülve haladnak a pá­lyán. A férfiak és a nők ugyan­azon a pályán versenyeznek, csak a nők alacsonyabb pontról indulnak, mint a férfiak. A szán­kó két acéltalpon fut a pályán, és elérheti az óránként 90 mérföldes sebességet is. A síugrás három számból áll: közép- és nagysánc egyéni illetve nagysánc csapatversenyből. A középsánc rendszerint 90 méter magas, míg a nagysánc 120 méter. Mindkét versenyszámban az ugrók két ugrást hajtanak vég­re és a legmagasabb összesített eredményt elérő versenyző lesz a győztes. Az ugrásokat az elért tá­volság illetve a stílus alapján pon­tozzák. A műlesiklás öt versenyszám­ból áll össze: lesiklásból, szlalom­ból, alpesi lesiklásból, óriás műle­siklásból és kombinált lesiklás­ból. Bár minden számnak van férfi és női változata, a pályák külön­böznek. A pálya a lesiklásban a leghosszabb, és itt érik el a ver­senyzők a legnagyobb sebessé­get. A sportolók egyetlenegyszer mennek le a pályán. Aki a leg­gyorsabb, az győz. A szlalom a legrövidebb távú versenyszám, de itt kell tudni a leggyorsabban fordulni. A síelők kék és piros kapuk között halad­nak át, amelyeket 75 cm és 15 méter közötti távolságra helyez­nek el egymástól. Az alpesi lesiklás hasonlít a szlalomhoz, de a fordulók köny- nyebbek, a kapuk pedig széleseb­bek és ritkábbak. Az óriás műlesiklás (Super-G) a lesiklás gyorsaságát kombinálja az alpesi műlesiklás nagy szla­lom-fordulóival. A pálya rövi- debb, mint a lesiklás esetében, de hosszabb, mint az alpesi műlesik­lásnál. A kombinált versenyszám­ban egy lesiklószámot két szlalomfutam követ. ■ 121 Újszeged — Mezőhegyes — Kétegyháza — Békéscsaba 37039 37019 37049 37059 37029 37017 37047 37067 37035 Km MÁV Rt 2. 2 2 2. 2 2 2 2 2 0 0 0 (10 0 0 0 0 0 ■ 0 Újszeged ............................ X 5 25 7 25 .. "X 9 25 4 Szóreg ..................................... \ 5 33 7 33 9 33 10 Oeszk ............................................. \ 5 42 7 42 9 42 23 Kiszombot ........................... i 600 600 \ 10 00 24 Kiszombo, megálló.......................... < 603 8 03 1003 28 Makó 130. ......................................0 i 609 809 ( 1009 Makó ............................................. Ä 4 11 ) 611 811 ( 1011 37 Apátfalva........................................ \ 4 23 ( 623 8 23 ( 10 23 40 Magyarosánál) ............................... .. . 427 ... J 6 27 8 27 ( 10 27 47 Nagylak .......................... 1 \ 4 37 ) 6 37 8 37 10 37 50 Nagylaki Kendergyár ......................... .. . ) 441 ) 6 41 8 41 . 1041 55 Csanádpalota ................................... ( 4 49 \ 6 49 8 49 ( 10 49 86 Mazóhegyes 125 ............................O X 5 03 X 7 03 903 { 1103 Mezőhegyes ............................... *X 3 55 508 X 600 920 1150 71 Belsőkamaráspuszia......................... 4 02 515 I 607 9 27! 11 57 74 Végegyhaza alsó ............................. 4 07 520 612 9 32 1202 76 Végegyháza .................. .. . ) 4 11 5 24 6 16 936 1206 79 Mezökovácsháza ............................ 4 16 529 6 21 941 12 11 61 Mezökovácsháza felső ..................... 42 0 533 ( 625 945 1215 ... 86 Magyaibánbegyes ........................... 4 28 541 ) 638 953 12 23 93 Medgyesegyháza .............................. ) 4 38 5 51 \ 648 10 09 1233 98 Bankul ........................................... 445 558 6 55 1016 1240 106 Kétegyháza _____ . 0 X 4 54 607 \ 704 1025 1249 Kétegyháza ........................... 120 608 \ 705 1026 115 Szabadkígyós ......................... I 1 1 10 36 123 Békéscsaba 128. 135....­........ 1 0 ___£21 X 7 20, 1044 0 Bika,cube _________ 19 6 BudapastKthti pa..... J 0 ___HL rw-UAL­4«NÉt*­­.......... 121 Újszeged — Mezőhegyes — Kétegyháza — Békéscsaba MÁV 61. 0 Újszeged .......... 4 , Szőteg............... 10 j Oeszk ................ 23 j Kiszombor.......... 24 I Kiszombor megálló 28 Makó 130... Makó................ 37 Apátfalva............. 40 i Magyaicsanád....... 47 Nagylak................ 50 Nagylaki Kendeigyái 55 Csanádpalota........ 55, Mezőhegyes 125___....._________Q Me zőhegyes........... 71 : Belsókamaráspuszta.. 74 | Végegyháza alsó....... 76 ; Végegyháza ............. 79 Mezökovácsháza ...... 81 j Mezökovácsháza felső 86 Magyarbánhegyes.... 93 MBdgyesegyháza 98 Bánkúi .................... 105. Kétegyháza_________________o Ké tegyháza........................... 120 11 5 Szabadkígyós .................... 121. Békéscsaba 129.135----------r _fij 0 B ikéicub*_________í m 37015 37045 37025 37033 37013 37031 37023 37041 37011 2. 2 2. 2. 2. 2. 2 2. 2. 0« J10 0 0 0 0 0 0 0 EB 11 25 13 25 15 25 17 35 1955 ... 11 33 13 33 15 33 1743 2003 1142 13 42 1542 17 52 2012! 1200 14 00 1600 1810 20 30 1203 14 03 1603 1813 20 33 1209 ... 14 09 16 09 1819 20 39 1211 ... 14 11 1611 18 20 2040; 12 23 14 23 16 23 18 37 20 52 12 27 14 27 16 27 18 41 ... 20 56 12 37 14 37 16 37 18 51 21 06 1241 14 41 1641 18 55 2110 12 49 14 49 1649 1903 21 18 13 03 ... 1503 17 03 1917 2132 ... 13 30 15 08 17 08 19 22 13 37 1515 1715 19 29 1342 15 20 17 20 1934 13 46 15 24 17 24 19 38 13 51 15 29 17 29 1943 13 55 15 33 1733 19 47 ... 14 09 1541 17 41 1955 14 19 15 51 ... 17 51 20 05 ... 14 26 15 58 17 58 2012 ... ... 14 35 1607 ... 1807 2021 14 36 20 28 14 46 I na 20 43 L *" TT5S-AUL 37061 2. 0 10 2225 A 22 33 '( 22 42 (, 2300 < 23 03 B 23 09 Egy kis korcsolyatörténelem A korcsolyázás történetével, azon belül is a nők és a kor­csolyázás találkozásával fog­lalkozik egyik tanulmányá­ban Ambrus Attiláné dr. Kéri Katalin egyetemi docens. A szakember szerint a sporttör­ténet a korcsolyázásnak olyan nyolcszáz éves múltjá­ról tud, Magyarországon ugyanakkor csak a XIX. szá­zad végén vált divattá. A sporttörténeti szakkönyvek az európai korcsolyázás kezdeteit a XIII-XIV. századra teszik - írja ta­nulmányában Kéri Katalin -, ami­kor is a németalföldi lakosság sportolás vagy téli közlekedés cél­jából lábára csont, majd később vas és fa kombinációjával készült korcsolyát kötött. Magyarországon egészen az 1860-as évekig a korcsolyázás nem volt divatos sportág, a nők körében pedig különösen nem. Az 1860-as évek végén - vélhetőleg a bécsi korcsolyázó-egyesület meg­szervezésének hírére - a magyar fővárosban is szervezkedni kez­dett néhány fiatalember, hogy e sportágat meghonosítsa, elterjesz- sze magyar földön (azaz jégen) is. A nők és ifjú leányok számára ele­inte kifejezetten károsnak vélték /rme testmozgás elsajátítását és S akorlását. Persze, nem a korcso- ízó-egyesület alapítói, hanem yes nevelők, akik úgy gondol­ták, hogy a leányok letérnek az erény útjáról, ha lábukra korcso­lyát csatolnak. Voltak orvosok is, akik azt harsogták, hogy a fiatal női szervezetnek árt a korcsolyá­zás, meghűlés és egyéb betegsé­gek okozója lehet e sport, vagyis az egészségre ártalmas, ezért lá­nyok számára kerülendő szórako­zás. A városligeti tavon azonban „megtört a jég”, egyre többen és többen merészkedtek a befagyott víztükörre. A korabeli újságok tu­dósításai szerint Eötvös József bá­rónak és két leánykájának is szere­pe volt abban, hogy más nők is korcsolyát csatoltad: a miniszter és gyermekei ugyanis jó példával jártak elöl, gyakorta látogatták a jégpályát. Eleinte a példa és a kí­váncsiság inkább a férjes asszo­nyokat vonzotta a jégre, főként az arisztokrata hölgyek köréből. 1872-ben viszont a Vasárnapi Új­ság egyik száma már arról számolt be, hogy a korcsolyasport a nők körében teljesen elterjedt. Az új­ságíró szerint valószínűleg azért, mert ez a mozgásforma könnyű és kellemes időtöltés. Emellett biztosan több dolog is szerepet játszott abban, hogy a nők egyre nagyobb számban ke­resték fel a jégpályákat. Egyrészt az egyesületek, pályák fejlődése, kiépülése, a korcsolya tökéletese­dése (a Halifax-rendszerű fémkor­csolyát felváltotta a vékony pengé­jű acélkorcsolya), és a műjéggyár- tás korszerűsítése. A korcsolyázás külön ruhadiva­tot hívott életre. Az újságokban a korcsolyasporttal összefüggő írá­sok tetemes részét teszik ki azok a rajzos tudósítások, melyeket a női olvasók számára írtak a párizsi, bé­csi és pesti korcsolyázóruhákról. Türelmetlen hölgyek követeltek újabb és újabb modelleket az újsá­goktól, melyek olvasói levelekre válaszolva vadonatúj ruhák rajzait közölték. Még a századvégen is gyakorta olvashatunk efféle hír­adásokat az újságokban, és az Ig­notus által írt levelekből (melyeket „Emma asszony” névvel szignált a „Hét” című lapban) még 1893-ban is kiolvasható, hogy a jégpálya megnyitására külön toilettet csi­náltattak az asszonyok, az „Emmá­hoz” hasonló polgárfeleségek is. A nők számára a korcsolyázás több volt, mint holmi sport. A fiatal lá­nyok a jégpályán találkoztak hódo­lóikkal, a férjes asszonyok számá­ra a jégpálya a társasági élet és a „divatbemutató” egyik színtere volt a múlt század végén. ______■

Next

/
Thumbnails
Contents