Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-31 / 26. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Január 31., péntek Háború a békéért A katonai bázis bejáratánál mindenkit szigorúan ellenőriznek fotó: lang Róbert Tíz környékbeli település polgármesterét keresik fel rövidesen amerikai tisztek, hogy tájékoztassák őket a taszári bázison a napokban kezdődő kiképzésről - mondta Cheryl Allen ezredes, az amerikai hadsereg civil kapcsolatokért felelős tisztje. Taszár A magas rangú amerikai katona elmondta: szeretnék mielőbb felkeresni az önkormányzatok vezetőit, hogy megosszanak velük minden olyan információt, amelyek szükségesek a lakosság tájékoztatásához. Lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy a polgármesterek személyesen tehessék fel kérdéseiket. A civil kapcsolatokért felelős összekötő jelezte: minden kérdésre válaszolnak, amely nem fenyegeti a kiképzésben részt vevők biztonságát. Cheryl Allen elmondta: az a feladatuk, hogy információkkal segítsék a hozzájuk forduló civileket, és az is, hogy a felvetett kérdésekre válaszolni tudó illetékesekhez irányítsák őket. A kaposvári megyeházán kialakított információs központ két hete működik, és az eddigi tapasztalatok szerint a biztonsággal kapcsolatban a lakosság részéről nem érkezett kérdés, többen a lehetséges munka- vállalásról érdeklődtek. Őket a Brown&Root illetékeseihez irányították. A sajtó érdeklődése mindennapos, ám az általuk feltett kérdések nagy részére biztonsági okokból nem válaszolhatnak. Hétfőtől már a kaposvári városházán is dolgozik két amerikai tiszt, akik a lakossággal tartják majd a kapcsolatot. Erről Szita Károly polgármester egyezett meg a héten David VJ. Bamo tábornokkal, a kiképzést vezető parancsnokkal. Február 3-tól Thomas Comely őrnagy és Tammy Comely százados tolmács segítségével várja az érdeklődőket. VARGA OTTÓ Irak lefegyverzéséért Európai kormányfők közös felhívást tettek közzé az iraki háborús készülődéssel kapcsolatban. Az aláírók: a brit Tony Blair, az olasz Silvio Berlusconi, a spanyol Jósé Maria Aznar, a portugál Jósé Manuel Duräo Barroso, a magyar Medgyessy Péter, a lengyel Leszek Miller és a dán Anders Fogh Rasmussen, valamint Václav Havel leköszönő cseh elnök. George Bush amerikai elnök - Ari Fleischer fehér házi szóvivő útján - üdvözölte a nyolc európai vezető által aláírt levelet, amely csütörtökön tizenkét európai lapA nyolc vezető politikus felhívása Az Egyesült Államokat és Európát valójában azok az értékek kapcsolják össze, amelyeket mindannyian osztunk: a demokrácia, a személyes szabadság, az emberi jogok és a jogállamiság. Eme értékek azokkal az emberekkel keltek át az Atlanti-óceánon, akik Európából indultak útnak, hogy segítsék az Egyesült Államok megteremtését. Ma soha nem tapasztalt fenyegetés éri az említett értékeket. A szeptember 11-i támadások megmutatták, hogy a terroristák - közös értékeink ellenségei - mennyire elszántak ezek lerombolására. Bűnös cselekményükkel mindannyiunk ellen indítottak támadást. Az Egyesült Államok és Európa kormányai és népei a legnagyobb határozottsággal védelmezték elveiket, és bizonyítékát adták szilárd meggyőződésüknek. A transzatlanti kötelék szabadságunk záloga, ami napjainkban a korábbiakhoz képest nyomatékosan érvényes. A bennünket, európaiakat és az Egyesült Államokat összekötő kapcsolat már jó néhány próbát kiállt. Részben az amerikaiak bátorságának, nagyvonalúságának és előrelátásának köszönhetően Európát sikerült megszabadítani a 20. században két önkényuralomtól is: a náci rendszertől és a kommunizmustól. Európa és az Egyesült Államok tartós együttműködésének köszönhető az is, hogy földrészünkön megőriztük a békét és a szabadságot. Az iraki rezsim tartósan fenyegeti a világ biztonságát; nem engedhetjük, hogy a transzatlantí viszony ennek áldozatul essen. Jelenleg minden korábbinál paran- csolóbb szükségszerűség, hogy óvjuk egységünket és együttműködésünket. Tudjuk, hogy a szabadságot becsben tartó összes ország tántoríthatatlan eltökéltségétől és a szilárd nemzetközi együttműködéstől függ annak a nap mint nap vívott harcnak a sikere, amelyet a terrorizmussal és a tömegpusztító fegyverek elterjedésével szemben vívunk. Az iraki rendszer és tömegpusztító fegyverei egyértelműen fenyegetik a világ biztonságát. Az Egyesült Államok elsőként ismerte fel ezt a veszélyt. Mindannyian elköteleztük magunkat az egyhangúlag elfogadott 1441. számú, ENSZ BT- határozat mellett. Mi, európaiak azóta ismételten támogatásunkról biztosítottuk az 1441. határozatot, és kifejezésre juttattuk kívánságukat, hogy az ENSZ keresse a megfelelő megoldást. A prágai NATO- csúcson és az Európai Tanács koppenhágai csúcsértekezletén aláhúztuk, hogy támogatjuk a Biztonsági Tanácsot. Ily módon világosan, szilárdan és félreérthetetlenül kifejezésre juttattuk, hogy meg akarjuk szabadítani a világot Szaddám Húszéin tömegpusztító fegyvereinek veszélyeitől. Közösen kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy rendszerét lefegyverezzék. A nemzetközi közösség szolidaritása, együttműködése és határozottsága megalapozott reményt szolgáltat ahhoz, hogy ez a cél békés úton elérhető. Erőnket egységünknek köszönhetjük. Párosulva a terrorizmussal, a tömeg- pusztító fegyverek fenyegetése kiszámíthatatlan következményekkel jár, ami mindannyiunkat érint. Áz 1441. számú határozat az utolsó esélyt kínálja Szaddám Huszeinnek, hogy a lefegyverzés békés útját válassza. Rajta múlik, hogy elkerülhetne a nagyobb összeütközés. Sajnos az ENSZ-ellenőrök a héten megerősítették, hogy jól ismert tagadó magatartásában nem következett be változás, nem akar meghajolni az ENSZ BT határozata előtt. Európának nem azzal az iraki néppel van vitája, amely a mostani véres rezsim első számú áldozata. Célunk a világ békéjének és biztonságának megőrzése: annak elérésével, hogy ez a rendszer feladja tömegpusztító fegyvereit. Kormányainknak közös a felelőssége abban, hogy szembeszálljon ezzel a fenyegetéssel. A cselekvés mellőzése azt jelentené, hogy hátat fordítunk saját polgárainknak és az egész világnak. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya ama kötelezi a Biztonsági Tanácsot, hogy mindenütt a világon őrködjék a béke és a biztonság felett. Ennek úgy felelhet meg, ha megőrzi szavahihetőségét, és szilárdan ragaszkodik határozatainak megtartásához. Nem engedhetjük meg egyetlen diktátornak sem, hogy e határozatokat következetesen megsértse. A Biztonsági Tanács egyébként elveszíti szavahihetőségét, ami árt a világbékének. ban látott napvilágot. Medgyessy Péter csütörtökön Athénban cáfolta, hogy a felhívás Párizs vagy Berlin ellen irányulna. „Nincs szakadás az új Európa és a régi Európa között, Európa immár a 25 országból álló Európát jelenti” - hangsúlyozta a miniszterelnök. Budapesten Kovács László külügyminiszter azt közölte az AFP francia hírügynökséggel, hogy a levél Tony Blair brit és Jósé María Aznar spanyol kormányfő közös kezdeményezése volt, és arra kérték Medgyessy Pétert, hogy csatlakozzék hozzá. Németországban belpolitikai vitát váltott ki a felhívás: a polémia középpontjában az áll, hogy elszigetelődik-e az ország a kormány Irak-politikája miatt. Friedbert Pflüger, az ellenzéki uniópártok külpolitikai szakértője szerint Schröder kancellár az iraki háború elutasításával „egyenesen provokálta” a felhívást közreadó nyolc országot. A francia elnöki hivatal szerint semmi meglepőt nem tartalmaz a nyilatkozat; a benne foglaltak többségével az Elysée-palota is egyetért, különösen ami Irak lefegyverzését illeti. Az Európai Parlament csütörtökön határozatban foglalt állást az Irak elleni egyoldalú katonai fellépéssel szemben. A 287:209 arányban elfogadott javaslat szerint egy megelőző csapás nem áll összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával, s a térség más országaira is kiterjedő, súlyosabb válsághoz vezetne. ÁLLÁSPONT KERCZA IMRE Doszpotizmus Doszpot Péter, az egykori sztárzsaru egyelőre legalábbis marad országgyűlési képviselő. Mandátumát az MSZP pártlistáján szerezte. Akkor, amikor lemondott rendőrségi állásáról, és politikára adta a fejét, sokan találgatták, hogy miért tette. Most megint sokan találgatnak. Doszpot Péter ugyanis úgy jelezte, hogy visszaadja képviselői megbízatását, hogy közben maradt. Előtte azonban elment bejelenteni a miniszter- elnöknek, közölte az éppen arra tébláboló újságírókkal. Megmondta döntésének okát is: megtisztelő felkérést kapott, legyen a vám- és pénzügyőrségnél „főnyomozó”. A közlés hihető volt. Aztán jó ideig nem történt semmi, január utolsó napjaiban végül jött a hír, hogy az MSZP elnöksége jogosult a mandátum sorsáról dönteni, de a következő ülésen ez a téma nem szerepel. Legkorábban tehát majd csak február végén lehet dönteni erről. Addig az egykori sztárzsaru marad szürke eminenciás a képviselők között. Mindez - mondhatnánk - belügy, Doszpot és az őt küldő párt ügye. Az emberben azonban mégis motoszkál valami. Kérdések, amelyekre a feleletet most aligha lehet megadni. Miért jobb egy országos hatáskörű szerv vezető nyomozói széke, mint a képviselői szék a parlamentben? Ha mégis jobb, miért éppen a parlamenten keresztül vezet ide egy szakember útja a rendőrségtől? Mennyire fontos poszt a VPOP nyomozóinak vezetése, és tulajdonképpen ki a vezető hivatali főnöke? Az ugyanis egyáltalán nem szokás, hogy - legyen bármilyen fontos beosztás is egy szervezet részlegének vezetői helye - a miniszterelnök személyesen tárgyaljon a jelölttel. Mégpedig úgy, hogy abból a kívülálló egyértelműen tudja: nem tisztelgő látogatásról van csupán szó, nem is protokolláris bemutatkozási kötelezettségről. A miniszterelnök erre a találkozóra több mint egy órát szánt. Ennyi idő alatt akár jóval magasabb beosztás sorsát is el lehet dönteni. Akár a VPOP parancsnoki székét is. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330-304 GYULAY ZOLTÁN Iskolapélda Az a baj, hogy minden - első hallásra tisztán szakmainak tetsző - ügyet azonnal leöntünk politikai kulimásszal. Közben pedig szépen-lassan csupán a lényeg vész el a részletekben. Igencsak fölborzolta a kedélyeket az elmúlt napokban, hogy a fővárosban és országszerte is több önkormányzat iskolák bezárásáról, összevonásáról döntött. Hivatkozván az ésszerűségre, a csökkenő gyermekszámra, a növekvő költségekre, az eddigi - úgymond - pazarló rendszerre. Lett is nemulass! Az ellenzék természetesen azonnal fölfedezte, hogy az önkormányzatok mind a kormánypárt soraiból kerülnek ki, így hát kész volt az ítélet is: a döntések a nemzetsorvasztó politika részét képezik; egyébként is, mindez a „drasztikus” pedagógusbér-emelések ára. A kölcsönös egymásra mutogatás és sértődősdi közepette már régen csak pénzről és politikáról van szó, s a racionalizmus jegyében senki nem veszi észre, hogy lüknek a sorsáról feledkeznek meg: a gyermekekről. Márpedig itt a jövő a tét. Nincs olyan forint, nincs olyan fillér - és nincs olyan pártpolitika sem -, amelyet ne a gyermekek érdekeinek kellene alárendelni. Ám ebben az esetben nem lehet érv a „fejkvóta”, a beiskolázási körzet mindenhatósága, amikor előre tudni, hogy a következő tanévtől kilométerekkel távolabbra kell majd furikáznia a megszokott környezetükből erőszakkal kicibált diákoknak, akik soha nem fogják megérteni, hogy az emberléptékű tanintézetből miért kell egy túlzsúfolt „gyermekgyárba” átmenniük. Laikusként ráadásul arra gondolok - és ebben sok szülő azonos véleményen van velem -, hogy kisebb (de még finanszírozható) osztályokban, csoportokban a tanítás is hatékonyabb, mert személyre szólóbb. Ha gyerekről van szó, számomra ez, és nem a pénz felhasználása az igazi racionalitás. EGYETÉRTEK: 0640430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Európai tájékoztató iroda Pat Cox, az Európai Parlament és Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke csütörtökön az Országházban felavatta az Európai Parlament első magyarországi tájékoztató irodáját. Ismeretes: a koppenhágai állam- és kormányfői csúcsot követően született meg a döntés arról, hogy április 12-én Athénban hazánk és az Európai Unió aláírja a csatlakozási szerződést, amelyet a belépés tervezett időpontjáig, 2004. május 1-jéig mind a magyar Ország- gyűlésnek, mind pedig a tagországok nemzeti parlamentjeinek jóvá kell hagyniuk. Magyarország szeptemberben ratifikációs konferenciát készül rendezni az Országházban az európai uniós szerződésekről - jelentette be ezzel kapcsolatban Szili Katalin. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY A VILÁG HÍREI Hamis bombariadó Vaklármának bizonyult a prágai nemzetközi repülőtéren a bombariadó, amelyet csütörtök délelőtt egy ismeretlen telefonáló hívása után rendeltek el. A kereskedelmi járatok túlnyomó többségét fogadó repülőtéren röviddel dél előtt megindulhatott a forgalom, a régebbi légikikötő már egy órával korábban működőképes volt. mti Piacrombolás Hebronban A Hebronba behatoló izraeli katonák csütörtökön lerombolták a város zöldségpiacát, bezárták a helyi televíziós állomásokat, valamint több rendőrposztot. Az izraeli hadsereg reggel nyomult be a Ciszjordánia déli részén lévő palesztin városba, hogy palesztin fegyvereseket tartóztasson le. mti Hét év szabadságvesztés A belgrádi körzeti bíróság csütörtökön hét év szabadságvesztésre ítélte Radomir Markovicsot, a szerb titkosszolgálat volt vezetőjét a Vük Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) vezetői ellen elkövetett merénylet miatt. Az ítélet szerint Markovics utasítására hajtották végre a négy halálos áldozatot követelő merényletet. A bűncselekmény két végrehajtóját, Nenad Bujosevicset és Nenad Ilicset 15 évi szabadság- vesztésre ítélte a törvényszék, mti Szünetelteti tevékenységét Tőkés László református püspök csütörtöktől kezdődően felfüggesztette, illetve szünetelteti az RMDSZ-en belüli tevékenységét mindaddig, amíg a törvényes belső rendet helyre nem állítják, mti Csökkenő magyarság A tavalyi szerbiai népszámlálás adatai szerint tizenegy év alatt Szerbia összlakossága - Koszovón kívül - 69,5 ezer fővel, csaknem 1,1 százalékkal, ezen belül a magyaroké 49 ezerrel, 293 ezerre főre csökkent. A Vajdaságban a szerbek lélekszáma 57 százalékról 65-re nőtt, a magyaroké viszont 16,9 százalékról 14,5-re csökkent, mti Orosz-vatikáni kapcsolatok Moszkva politikai párbeszédet akar kialakítani a Vatikánnal - jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor átvette a Kremlben a Szentszék új oroszországi képviselőjének megbízólevelét. Antonio Mennini, a Szentszék új oroszországi kép- viselője január elején érkezett Moszkvába, mti ■
