Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-28 / 23. szám

KÖRKÉP 2003. JANUÁR 28., KEDD - 5. OLDAL MEGYEI FOGADÓÓRA, (w) Erdős Nor­bert országgyűlési képviselő Muronyban ma 14 órától tart fo­gadóórát a polgármesteri hivatal­ban. FÖLDHASZNOSÍTÁS, (i) A vésztői önkormányzat földjei­nek egy részét bérbeadással hasznosítja. A város képviselő­testülete legutóbbi ülésén hatá­rozta meg az idei haszonbérleti díjakat: a belterületi földek négy­zetmétere után 2 forintot, a kül­területi földek esetében aranyko­ronánként 371 forint bérleti díjat kell fizetni ebben az évben. FÓRUM HERÉNYIVEL, (ö) Az MDF gyulai szervezete január 29-én 18 órától fórumot rendez a Gyulai Várszínház Kossuth ut­cai kamaratermében. A vendég Herényi Károly, az MDF ország- gyűlési frakcióvezetője. A fórum témája a magyar közélet idősze­rű kérdései. KÁLEB TÖRTÉNETE, (ö) A Bibliaiskolák Közössége szerve­zésében január 30-án 18 órától Békéscsabán, a Békés Megyei , Könyvtárban Káleb történetéről hangzik el előadás. FOGORVOST KERESNEK, (z) Bélmegyer és Tarhos közösen al­kot egy fogorvosi körzetet. Azaz alkotna, mert a két településnek nincs fogorvosa, akit Bélmegye- ren felszerelt rendelővel és szol­gálati lakással várnak. Dán Már­ton Bélmegyer polgármestere el­mondta: a fogorvosi állást meg­hirdették, a pályázati határidő a napokban jár le, de eddig még senki sem jelentkezett. INTÉZMÉNYVEZETŐK, (r) Szarvason két önkormányzati fenntartású intézményben, a Vajda Péter Gimnáziumban és a városi könyvtárban idén lejár az intézményvezetők vezetői meg­bízása. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén úgy döntött, hogy pályázatot ír ki a két intézmény- vezetői'helyre. A pályázat be­nyújtásának határideje a pályá­zat megjelenésétől számított harminc nap. ÉLETÉT VESZTETTE, (w) A hely­színen életét vesztette az az alkal­mazott, akire tegnap egy kunágo- tai sertéstelepen véletlenül rátola­tott egy IFA tehergépkocsi. JÉGCSAPOK, (w) Békéscsabán, a Garai utcában az idei tél „menet- rendszerű akcióját” végezték el tegnap a tűzoltók: jégcsapokat tá­volítottak el az egyik ház tetejéről. „GONDOLJUNK CSAK BE­LE, HOGY MENNYIT BESZÉ­LÜNK AZ IDŐJÁRÁSRÓL, ÉS MINDENNEK SEMMI KÖ­VETKEZMÉNYE!” (Ronald Wardhaugh) Nem labda, hanem középiskola! Az intézmények közül a Mikes kéri a legkevesebb kiegészítést A Mikesben megszűnt a mezőgazdasági gépszerelő és műszerész tanulók képzése. Az intézmény az értékesített gépek és berendezések árából többek között egy vadonatúj Citroen mikrobuszt vásárolt. Felvételünkön a 10. a-sok indulnak országjárásra. A gépkocsivezető: Csoszor János d-fotós a szerző felvétele A battonyai képviselő-testület 2002. december 30-ai ülésén indítvány hangzott el a helyi kö­zépiskola megyei fenntartásba adására. „Megfelelő előkészítés hiányában akkor erről nem lehetett dönteni” — írja Takács Dezső pol­gármester a testület január 30-ai ülésére készí­tett előterjesztésében. Battonya A decemberben elhangzott és a megyei fenntar­tásba adást szorgalmazó képviselői indítványt időközben megtárgyalta a Mikes Kelemen Gim­názium és Szakiskola nevelőtestülete, valamint az iskolaszék, a diákönkormányzat és a szak- szervezet is; minden fórum amellett foglalt ál­lást, hogy az intézmény fenntartója továbbra is a városi önkormányzat legyen. A Mikes 2000-ben került vissza a városhoz, akkor - a megyei akarat ellenében - csak így volt biztosítható az intézmény önállóságának megőrzése, elsorvasztásának megakadályozása. Mint köztudott, a középiskolai ellátás biztosítá­sa a megyei önkormányzatok kötelező feladata, tehát ha a battonyaiak nagyon akarnák, csak­ugyan „le-”, illetve „visszaadhatnák” a gimnázi­umot. És kezdődne minden elölről... A beiskolázási adatok egyértelműen azt iga­zolják, hogy az intézménynek létjogosultsága van a battonyai kistérségben. A Mikes - állapít­ja meg a polgármester — jól reagál a helyi gazda­ság és a társadalom igényeire. Fejlődésének alapfeltétele a nyugalom és a stabilitás, mely csak úgy és akkor biztosítható, ha a fenntartó nem változik választási ciklusonként. A Mikes megtartása mellett szólnak a battonyai intézményfinanszírozás számadata is: a Szent István Általános Iskola 54,69 millió fo­rintot, a szerb iskola 21,95 milliót, a román isko­la 19,38 milliót, a művészeti iskola 8,13 milliót, az összevont óvodák 24,47 miihót igényelnek a közoktatási normatíván felül a város kasszájá­ból, míg a középiskola mindössze 7,32 milliót.- Miért kellene hát visszaadni a megyének a város „legkevesebbe kerülő” intézményét? — fa­kadt ki egy helybeli. Battonyának az idei költségvetési hiánya a ter­vezet szerint mintegy 180 millió forint. Nyilvánva­ló, hogy nem a gimnáziumra költött 7,32 miihó „megmentése” fogja megoldani a gondokat. Ta­kács Dezső polgármester a soron következő ülé­sen az intézmény megtartását fogja javasolni a battonyai képviselő-testületnek. ménesi qyörgy Tíz telket ajánl fel ingyen a város A szarvasi képviselő-testület tíz önkormányzati telekkel kész se­gíteni a Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány házépítő mozgalmát. Legutóbbi ülésén a testület határozatba foglalta, hogy egyetért az alapítvány szarvasi szervezetének létrehozásával. Szarvas Az amerikai székhelyű Habitat for Humanity mozgalom célja, hogy javítson az emberhez mél­tatlan lakáskörülményeken. A Habitat több mint nyolcvan or­szágban mintegy százezer házat épített. Hazánkban 1996 óta tevé­kenykednek, eddig öt városban hetvenhárom családot segítettek tisztes, egészséges és megfizethe­tő lakáshoz. Olyan családokkal és családoknak építenek, akik ön­erőből képtelenek saját hajlékhoz jutni, ám a cél érdekében hajlan­dók tenni és dolgozni. Szarvason Lázár Zsolt evangé­likus lelkész, a települési önkor­mányzat népjóléti bizottságának elnöke kezdeményezésére lakos­sági fórumon mutatta be a Habitat képviselője a szervezet lakásépítő és támogató munkáját. Az elhangzottak alapján az illeté­kesek arra jutottak, hogy az ön- kormányzatnak és a lakosságnak hasznos lenne, ha megalakulna a Habitat helyi szervezete. A szer­vezőmunka előreláthatólag ki­lenc hónapot vesz igénybe. Ez idő alatt kell megkeresni és moz­gósítani a másokért tenni akaró szakembereket és az önkéntese­ket. A szervezők az országban már működő társszervezetekkel is felveszik a kapcsolatot, számít­va tapasztalatukra. A Habitat sza­bálya szerint helyi szervezet csak ott alapítható, ahol települési aka­rat és támogató szándék áll mö­götte. Ennek kinyilvánítására a képviselő-testület határozatba foglalta, hogy részt vesz a mozga­lomban, a lakások megépítéséhez pedig tíz ingyenes telket ajánl fel. CS. R. VÉLEMÉNY BÉLA VALI Ha megérint a gyász Milyen esetlenek, milyen félszegek vagyunk legtöbben, ha valaki­nek a gyászában osztozni szeretnénk. A haláleset kapcsán talán át­ragad ránk lelkileg a fájdalom, legalábbis megpróbáljuk beleélni magunkat annak a helyzetébe, aki elveszítette hozzátartozóját, szerettét. Legtöbb esetben sablonos mondatok esnek ki a szánkon: „fogadd részvétünket, együttérzésünket”. Sokunknál bennakad a szó, görcsöl a szív, gyakran még közhelyeket sem tudunk kinyög­ni, csak átöleljük a gyászolót, talán érzi szavak nélkül is, hogy osz­tozunk bánatában... Akit pedig egyedül hagyott e szürke vüágban a férje, felesége, barátja, anyja vagy apja, legtöbbször erőt kap az öleléstől, a halottat utolsó útjára kísérőktől, elviselni az elviselhe­tetlent. Aztán másnap érkezik egy rész­véttávirat, amelyet sírva olvas a gyászba borult. S közben oldódik benne a görcs, a fájdalom. Meny­nyivel könnyebb elhinni a vigasztaló sorokat, mint tudni, hogy ezen a Földön soha többé nem találkozhatunk már azzal, akit elve­szítettünk. Vagy mégis? Létezik, hogy a szélben, a fűben, a nap­fényben mindig ott érezzük őt? „Ne állj zokogva síromnál, nem vagyok ott / Nem alszom. / De ott vagyok az ezer szélben, mi fú / Én vagyok a gyémántcsillogás a havon / Én vagyok a napfény, az érett gabonán / Én vagyok a sze­líd eső / Amikor felébreszt a reggeli zsivaj / Ott vagyok minden hangban veled / Ne állj hát zokogva síromnál / Nem vagyok ott / Nem haltam meg...” - a költő sorai hitet adnak annak, akinek ne­héz a gyász terhe. A sorok vigaszt is adnak, hogy csak az hal meg, akit elfelejtenek. Aki sír, aki gyászol, szívből, őszintén, megfogad­ja: amíg él, igyekszik azon lenni, hogy halottját soha ne felejtsék el, akik szerették! Szerdán jön Hans Beck A népszavazás eredményessége nemzeti ügy Nagyszabású EU-fórumot tar­tanak szerdán délután Békés­csabán, melynek vendége lesz Hans Beck, a Magyaror­szági Régiók Brüsszeli Képvi­selete irodájának igazgatója is — hangzott el a megyegyű­lés vezetőinek tegnapi szoká­sos sajtóbeszélgetésén. Békéscsaba Varga Zoltán elnök elmondta, hogy 300-an hivatalosak 15 órai kezdettel a Regionalizmus és az EU-csatlakozás című igazgatói, il­letve Veress József tájékoztatójá­ra. Utóbbi a Miniszterelnöki Hi­vatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatása Hivatalának he­lyettes vezetője, ő is a témával kapcsolatban osztja meg gondo­latait. Szóba került az április 12-ei ügydöntő népszavazás is, ame­lyen helyi választási bizottságok nem működnek majd, a három­tagú megyei (területi) választási bizottság mellé a négy parlamen­ti párt delegálhat megfigyelőket. Egyébként a szavazás sikere nemzeti ügy is, sarkalatos jellem­zője pedig: az eredményességé­hez a szavazásra jogosult lakos­ság 25 százaléka - kétmillió vá­lasztó — egyértelműen szavaz­zon. A lakosság döntése, úgy­mond, kötelező „üzenet” a parla­ment számára. Most is hangsú­lyosan került szóba, hogy az EU- belépés támogatottsága az ország alapvető érdeke, és a lakosság minél több információhoz jutta­tásakor fontos hangsúlyozni a belépés előnyeit, ugyanakkor azt is, milyen hátrányokat jelent ha­zánk jövője szempontjából az esetleges elutasítás. Az elnök, kérdésre válaszolva elmondta, csupán azért vitatta meg zárt körben gazdasági bi­zottságuk a Békés Megyei Vízmű Vállalatot érintő, átalakításhoz kapcsolódó témát, mert vagyoni ügyekben ez a gyakorlat. A me­gyei önkormányzat „szava” mel­lesleg korántsem döntő, hiszen csupán 10 százalék alatti a tulaj­doni hányaduk. A fő kérdések a tulajdonlást meghatározó oros­házi, békéscsabai, sarkadi és szeghalmi önkormányzat kezé­ben vannak. Az 54 önkormány­zat által fenntartott vállalat rész­vénytársasággá történő átalakítá­sa a korszerűbb gazdálkodást cé­lozza, a személyi kérdések el­döntése is az ő kompetenciájuk. Arra a kérdésre, miért hiányzott a kihelyezett ülés szóban forgó na­pirendi pontjának tárgyalásáról Hideg András vezérigazgató, Var­ga Zoltán azt mondta: ha akar, nyilván ott lehetett volna. ___________________________ F.l. Ma gyar táncok Szicíliában Minisztériumi ígéret a hókárosult fóliásoknak A gyulai választókerületben hókárt szenvedett fóliás kertészek problémáját felkarolva a múlt héten a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumban dr. Németh Imre miniszter kabinet­főnökkel, illetve a jogi főosztály vezetőivel a kártérítés, kárenyhí­tés lehetőségeiről tárgyalt Tóth Imre országgyűlési képviselő. Sarkad—Budapest Szicíliába indul ma hajnal­ban a gyulai Cimbora Tánc- együttes. December utolsó napjaiban érkezett az olasz- országi meghívás a Mandula elnevezésű nemzetközi gyer­mekfolklór fesztiválra. Az együttest sokan segítették ab­ban, hogy eljuthassanak a tá­voli Agrigento városába. Gyula Az Erkel Ferenc Általános Művelő­dési Központ alapfokú művészeti iskolájának Cimbora Táncegyütte­se teljes létszámban indulhat Szi­cíliába, ahonnan február 8-án tér­nek haza. A Mandula-fesztivált évek óta megrendezik Agrigen- tóban. A 40 tagú csoport a hosszú úton Gyula testvérvárosában, az olaszországi Budrióban oda és vissza is megpihenhet. Az út költ­ségvetése mintegy kétmillió forint. Gyulai intézmények, cégek, ma­gánszemélyek segítették abban az együttest, hogy elfogadhassák a meghívást. - A gyerekek, a peda­gógusok, a szülők nevében kö­szönjük, hogy segítették elutazá­sunkat. ígérjük, méltón képvisel­jük városunkat, Magyarországot — fogalmazott Gyalog László koreog­ráfus, a művészeti iskola vezetője. Az 1986-ban alakult Cimbora Táncegyüttes még nem járt ezen a fesztiválon, mivel azonban már sok helyen felléptek külföldön, va­lószínűsítik, így tudtak róluk a ju­goszláv fesztiválirodában, s ennek nyomán érkezett az olasz meghí­vás. Egyórás műsorral készültek, új és korábbi koreográfiákkal. Ma­gyar táncokat mutatnak be a Rába­köztől Székelyföldig, műsorukban ott lesznek a dél-alföldi táncok, a magyar nyelvterületen élő szlová­kok és románok táncai. Előadják a méhkeréki román táncokat is. Az együttes számít arra, hogy a szicí­liai „tavaszban” úgynevezett tájo­ló műsorokat is adnak. sz. m. A honatya elöljáróban elmondta: az agrártárca kabinetfőnöke rövid időn belül választ ígért a témában. A minisztériumban az is kiderült, hogy - az országban eddig egye­dülálló módon - Békés megye gyulai választókerületéből érkezett csupán jelzés a hókárt szenvedett fóliás kertészek gondjairól. Tóth Imre a falugazdász hálózat által té­telesen felmért, településekre, gaz­dálkodókra lebontott adatsort adott át a tárca kabinetfőnökének. „Az 1997-1998-1999-es évek­ben belvíz sújtotta a térséget. 2000-ben az évszázad aszálya volt, mely rengeteg erőfeszítés ellenére is rendezetlen maradt. A 2001-es év normális gazdasági évnek tűnt, tűrhető hozamokkal, de igen sze­rény felvásárlási árakkal. A 2002- es év újabb aszályt hozott a térség­re, amelynek rendezését ismerjük. Az idei kemény tél szintén megke­serítette a fóliás kertészkedők éle­tét” - foglalta össze Tóth Imre. A január 6-10-e között lehul­lott hó kártyavárként roppantotta össze a fóliasátrakat, s ezzel a leg­több kertésznek a munkahelye, családjának megélhetése került közvetlen veszélybe. „A kár két­szeres, egyrészt a beruházási kár, illetve az előállított, megtermelt palántákat nem lehet értékesíteni. A károk nagysága 100 ezer forint­tól milliós nagyságrendig terjed” - derül ki az agrárminiszternek címzett beadványból. Tóth Imre azt is megemlíti, hogy: „...káruk rendezésére meg­oldás nem mutatkozik, a biztosí­tók nem vállalnak kockázatot a fóliás kertészekre...” A falugaz­dász hálózat által készített kárfel­mérés szerint a direkt kárérték á 2. számú választókerületben 44 millió forintra tehető, ez viszont korántsem azonos az újraépítés költségeivel, és akkor a hó okozta károkból keletkezett hozamki­esésről még nem is beszéltünk.- Egyösszegű kártérítés, kár­enyhítés, kamatmentes hitellehe­tőség, illetve a már meglévő hitelek átcsoportosítása segíthetne a pórul járt gazdálkodókon. Megvizsgálan­dó lenne az is, hogy bár engedély- köteles a fóliaépítés, a biztosító tár­saságok mégsem kötnek biztosí­tást e létesítményekre - fogalma­zott Tóth Imre. both imre A 2. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLETBEN KELETKEZETT FÓLIAKÁROK Település Sarkad Károsult termelők száma 20 Károsodott fóliasátrak alapterülete 17 000 négyzetméter Elek 2 4 000 néqvzetméter Gyula 22 26 900 négyzetméter Méhkerék 73 44 000 néqvzetméter Doboz 6 1 200 négyzetméter Sarkadkeresztúr 2 500 néqvzetméter Mezögyán 8 4 500 négyzetméter Kéteqyháza 2 1 600 néqvzetméter Lökösháza 4 2 800 négyzetméter Köteqván 1 1 200 néqvzetméter Geszt 1 720 négyzetméter *Az adatsor a falugazdász hálózat felmérése alapján készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents