Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-23 / 19. szám

6. OLDAL — 2003. JANJJÁR 23., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY ítKÉKÉS MEGYEI HlRI.AP Ha nincs kéznél a kéz... Az anatómia nem sorolja fel a kezet az érzékszervek között, holott a szakemberek szerint a kéz is az. Egy csomó infor­máció úgy jut el az agyba, hogy a kezünkkel megtapint­juk a külvilág tárgyait, gon­doljunk csak a vakokra, akik úgyszólván a kezükkel lát­nak. Mindez akkor értékelő­dik fel, ha a kezünk megsé­rül, és nem tudjuk használni. A kézsebészet, mint önálló szakma még „kiskorú” Magyarorszá­gon, nincs még tíz éve, hogy külön szakvizsgát lehet tenni kézsebészet­ből. Maga a kézsebésze­ti tevékenység a sérülé­sek, betegségek ponto­sabb diagnosztikájával szinte önmagát hozta létre. Ré­gebben az általános sebészek, baleseti és ortopéd sebészek vé­geztek persze kézműtéteket, ma­ga a szakvizsga is ezekre az alap­szakvizsgákra épül. Mindezekről dr. Bíró Edit főorvossal beszélget­tünk.- Melyek a leggyakoribb kézsé- rülések1- A tenyéren a legsérüléke­nyebb a bőrfelszín, a legbanáli- sabb' háztartási balesetek érik: késsel dolgozva elvágja valaki a kezét, üvegbe tenyerei. Vannak aztán a munkahelyi balesetek, amelyek az ipari fejlődéssel, a gyorsan mozgó, bonyolult gépek megjelenésével szaporodtak el. A tenyér és az ujjak normális mű­ködését nagyon sok ín, ér, ideg biztosítja. Ha valaki például üveggel elvágja a tenyerét, átvág néhány érző- és mozgatóideget, elég bonyolult műtét szükséges a rendbehozatalához. Ezeket a- Igen gyakoriak a kopásos eredetű elváltozások. Megerőlte­tő, állandóan ismétlődő mozdu­latokat végzőknél fordul elő gyakran az ínhüvelygyulladás. Nem is kell nagy fizikai igénybe­vétel ehhez, elég, ha valaki egész nap az írógépen, illetve most már a számítógépen dolgozik, ír. Ezek a panaszok gyulladásgátló gyógyszerek és pihentetés hatá­sára többnyire megszűnnek.- Hajlamosak va­gyunk félelemből yagy más okból bagatellizál­ni a kisebb sérüléseket, és inkább a vizes boro­gatást alkalmazni orvo­si vizsgálat helyett.- Sokan ódzkodnak bejönni, ha a körömágy gyulladása lép fel, ami pedig elég fájdalmas. Ez mikrosérüléseken át bakteriá­lis fertőzés nyomán alakul ki, ha például mosogatás közben meg­sérül a körömágy, és a bőrünkön lévő baktérium bejut a pici seb­be. Tudom, régebben volt is ok a félelemre, hiszen a gyulladt kör­möt némi érzéstelenítéssel eltá­volították. Szeretnék mindenkit megnyugtatni: körömlevétel már nincs, sőt, ha sérülés közben le­esik a köröm, még azt is vissza szoktuk ölteni, ha egyébként egészséges, nem gombás. így ugyanis nem szárad ki a köröm­ágy, és a régi védi az új körmöt. A bevérzett, gyulladt részt kíméle­tesen eltávolítjuk, de sosem az egészet.- Ha egy gyerek például ráesik a kezére, kicsit megdagad, kicsit fáj a csuklója, de nem vészes az ügy. Ilyenkor is célszerű orvoshoz fordulni?- Egy nem kezelt, nem gyógyult törés nyomán gyakran Achilles sarka csabai módra A külföld is érdeklődik a békéscsabai módszer iránt A tisztántartó kötözés döntő tényező a gyógyulásban, így tudják távol tartani a külső fertőzéseket műtéteket lehetőség szerint a te­nyér redőinek metszésével vé­gezzük úgy, hogy a gyógyulás után a műtét nyoma igazából nem látszik. Vannak olyan sérü­lések, amelyek következtében az agynak bizonyos dolgokat újra kell tanulnia. Ha például súlyo­san megsérül a hüvelykujjban a feszítőin, akkor áthelyezzük a mutatóujj egyik inát, ami átveszi a funkciót. Ilyen esetben az agy­nak meg kell tanulnia, hogy mu­tatóujj-parancsra hüvelykujj­nyújtás következik be. Volt olyan páciensem, akinél a csuklófeszí­tő ín sérült meg, neki az ujjakat hajlító ínból helyeztünk át egy darabot. Meg kellett tanulnia, hogy a csuklót hajlító parancsra az ujjak nyújtásával válaszol a keze. Nem könnyű, de megtanul­ható.- Nyilván nem csak sérüléses eredetű panaszokkal kerülnek ide a betegek... Ha egy ötletre, megoldásra, javaslatra azt akarjuk mondani, hogy jó, használható, van rá egy sajátosan magyar kifejezés: épkézláb. Nyelvünket gazdagító őseink is tudták, amit legjob­ban a traumatológusok tudnak: mennyire fontos, hogy ke- zünk-lábunk ép és egészséges legyen. A megbeszélt időpont­ban villogó tisztaság, kellemes, nyugodt légkör fogad a balese­ti sebészeten, pedig most is gőzerővel dolgozik a „nagyüzem”. Dr. Nemes György professzor, osztályvezető főorvos két műtét között szakított időt a beszélgetésre. Dr. Nemes György álízület alakul ki, ami legtöbb­ször súlyos csuklókopást okoz és rendkívül fájdalmas. Ezért ha a sérülés után duzzanat és fáj­dalom jelentkezik, mindenképp érdemes elmenni orvoshoz. Elő­fordul, hogy a röntgenfelvételen nem látszik törés, de nem múlik a panasz. Ezért az ilyen sérülé­seket általában begipszeljük, s 7-10 nap múlva kontrollra hív­juk vissza a beteget. Ha fájdal­mai vannak, ha a röntgen elle­nére is gyanús, hogy valahol tö­rés van, akkor MR-vizsgálatra küldjük, az a mikrotöréseket is kimutatja. Bizonyos kéztő- csonttörést 8-12 hétig rögzített állapotban kell tartani, de ha ez elmarad, mint mondtam, ko­moly csuklóízületi károsodást okozhat. Annak a gyógyítása pedig sokkal nehezebb és hosz- szadalmasabb, tehát nem cél­szerű az orvosi vizsgálat halo­gatása vagy elmulasztása. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. | Internet: www.rethy.hu ? E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu- A rendőrségi hírekben mostan­ság igen sok a közlekedési baleset­ről szóló tudósítás. Érezhető a zord idő hatása a baleseti sebészeten is?- Hogyne! Ilyenkor hatalmas a szezonális forgalom nálunk. Leg­gyakoribb a csuklótáji törés; ami­kor elcsúszik valaki, reflexszerű- en előrenyújtja a kezét, próbálja az esést lefékezni, támaszkodni. Ilyen sérült átlagosan napi 4-5 is van. Ugyancsak a csúszós utak miatt sok a boka- és a lábszártö­rés, és az idős nőknél a szokásos­nál is gyakoribb télen a comb­nyaktörés. A másik szezonális baleset a disznóvágásokhoz kap­csolódik, a szokásos hajnali pá­linka is sokszor belesegít abba, hogy baj történik. A legjellem­zőbb, hogy amikor a disznó eldől, ráesik valakinek a lábára, és az il­letőnek boka-, illetve lábszár­csontja törik. Tavasszal aztán megszaporodnak a fűnyíró okoz­ta sérülések, ősszel a dióverés, gyümölcsszedés „áldozatai”, úgy­hogy itt a traumatológián lehet követni az évszakok változásait.- Mi minden tartozik tulajdon­képpen az osztály profiljába?- Gyakorlatilag mindent gyó­gyítunk, ami sérülést jelent. A kés­sel mellbeszúrt ember éppúgy hozzánk kerül, mint a lépcsőn el- botlott bokatöréses vagy az autó­baleset koponyasérültje. A forga­lom nagyságát érzékelteti, hogy ha egy hétvégi ügyeletén 24 óra alatt harminc beteg fordul meg nálunk, az ügyeletes kolléga azt mondja: kellemes nap volt. Előfordul olyan is, hogy 180 beteget látunk el. Na­ponta mintegy húsz műtétet vég­zünk. Van egy előre kiírt napi prog­ramunk, hiszen nem biztos, hogy mindig konkrét sérülés vagy bal­eset okozza a tüneteket. Az ilyen beavatkozásokat előre tervezzük, s ha nem jön közbe nagyobb baj, végre is hajtjuk. Ha közbejön mondjuk egy autóbusz-baleset, ak­kor a tervezett műtéteket elhalaszt­juk, és csináljuk azt, ami sürgős. Mindennap két orvos ügyel, ők ilyenkor nem operálnak program szerint, ők a balesetek sé- rültjeit várják készenlétben. Átlagosan három-négy ilyen ügyeleti műtét van naponta, de tavaly is a mostanihoz hasonló csúszós, fagyos idő volt, akkor állítottunk csú­csot: 27, azaz huszonhét műtétet hajtottunk végre 48 óra alatt. Az osztály nyolc­van ágyas, ebben van egy kis száj- és nyaksebészeti részleg, és ugyanott van a kézsebészet is. Most alakí­tunk ki egy idegsebészeti részleget, ahová a gerinc-, koponyasérültek kerülnek, épp ma is csináltunk egy négy és fél órás gerincműtétet.- Hajói tudom, ez a megyei tra­umatológiai osztály, és büszkélked­hetnek néhány kuriózummal is...- Igen, ez a megyei traumatoló­gia, és itt működik az ország egyet­len lábsebészeti szakrendelése. Én 1992-ben jöttem ide, előtte az or­szágos baleseti intézetben dolgoz­tam. Amikor az osztályt megnyi­tottuk, megnyílt egy kézsebészeti részleg is. 1995-ben itt Békéscsa­bán rendeztük meg az országos traumatológus kongresszust, ami az eddigi legnagyobb létszámú ilyen rendezvény volt.'Hat éve részt vettem egy amerikai-osztrák lábsebészeti konferencián, utána ősszel megszerveztük az első ma­gyar lábsebészeti konferenciát, az­óta ez a tanácskozássorozat ván­dorgyűlésként működik. Ezután kérvényeztük, hogy itt egy lábse­bészeti szakrendelés indulhasson, meg is kaptuk az engedélyt. Tavaly zártuk az első évet, lassan növekvő forgalommal. Még szokatlan ez a tevékenység a betegeknek.- Eszerint a tudományos mun­ka nem szorul háttérbe, a nagy forgalom ellenére sem? — így van. Hadd említsem meg az Achilles-ín szakadásának ra­gasztásos kezelését, amit mi dol­goztunk ki. Erről tartottunk már több előadást, idén fogunk először semmit, de a térd, amely­ben elszakadt a szalag, hasz­nálhatatlan. A csonttörést ma már olyan jól tudjuk operál- ni, olyan esz­közök és eljá­rások vannak, hogy a beteg né­hány hét alatt ismét lábra tud áll­ni. A szalagszakadás gyógyulása minimum hat hétig eltart.- A sportolók körében gyakori a térdízületen végzett műtét is...- A térdsérülés jellegzetes tán­cos és futballista sérülés, magam is voltam az Operaház balettkarának orvosa, náluk csakugyan foglalko­zási ártalomként jelentkeznek a térdtáji panaszok. De ha a térde fáj dekes, hogy amikor valaki először hallja, hogy Békéscsaba, akkor megrémül - a határ menti fekvé­sünkhöz furcsa képzetek társul­nak az emberek tudatában —, az­tán itt mindig meglepődnek. Kitű­nő az osztály elhelyezése, korsze­rű a felszereltség, igen jó a kar­bantartás, a takarítás, mert ezen is sok múlik ám. Hosszú évekig dolgoztam Budapesten, és mond­hatom, imponáló a csabai nővé­rek felkészültsége, munkabírása, empatikus készsége - én nagyon elégedett vagyok velük. A messzi­ről jött betegeink is megerősítik ezt a véleményemet, hiszen sok­szor egy kontrollvizsgálatra is le­jönnek Budapestről vagy az or­szág túlsó végéből. Úgy hiszem, jó a híre a csabai traumatológiá­nak, sokat is dolgozunk ezért. Sűrűn fordulnak a mentősök a csúszós utakon balesetet szenvedettek, a sérültek ellátása miatt külföldre kilépni ezzel a témával. Februárban lesz Ausztriában egy olyan baleseti sebészkongresszus, ahol új eljárások bevezetéséről lesz szó, és elfogadták a mi előadásun­kat. Ez a tény jelzi, hogy ez kül­földön is új módszer. Monacóban ugyanerről fogunk előadást tartani egy sportsérülésekkel foglalkozó világkongresszuson. Gyakori ugyanis ez a sérülésfajta sportolók­nál, főként ugrók, futók esetében, de a balett-táncosoknál sem ritka. Régebben mi is felmetszettük a bőrt és összevarrtuk az Achilles-ín szakadását. Csakhogy a sarok bőre nehezen gyógyuló bőrfelület, hosszadalmas volt a kezelés és so­valakinek, lehet, hogy tulajdon­képpen a lábfejen van elváltozás, vagy csípőízületi, esetleg ülőideg­elváltozás miatt nem tud úgy járni, mint szokott, s ettől érez a térdé­ben fájdalmat. Ezért, ha térdfájda­lommal kerül be valaki, általában a csípőjéről is készül röntgenfelvétel. Amit itt feltétlenül el kell monda­nom: a csabai kórházban a korsze­rű diagnosztikai berendezéseknek igen gazdag tárháza áll rendelkezé­sünkre, a hagyományos röntgen- felvételen túl készíthetünk compu­tertomográfiát vagy ott az MR- készülék, aminek óriási előnye, hogy a lágy részeket is láthatóvá te­szi. Ha ez sem elég, akkor jön az Ki fizeti az emberséget? Tudvalevő, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár meghatározott norma sze­rint fizet a kórházaknak az elvégzett munka után. Minden betegségnek megvan az előirt kezelési időtartama, s ha egy beteget ezen túl is a kórházban tartanak, akkor az ellátását senki sem fedezi. Első hallásra ez teljesen logikusnak tűnik, de ez a szabály a normális, az átlagos körülmények között élő beteg esetében működik csak megfe­lelően. Nemes professzor sajátságos gondot említett meg beszélgetés közben:- Ha például egy idős nő combnyaktöréssel kerül az osztályra, megoperáljuk, tíz nap múlva begyógyul a seb, mankóval haza lehetne küldeni. De egyedül él, ta­nyán. Hogy küldjük el!? Ez gyakori probléma, most is van három ilyen esetünk. A család nem jelentkezik, nem látogatják, vagy nincs is családja - mit tehetünk? Tizennégy nap után az OEP nem finanszírozza, mert valóban nem igényel állan­dó orvosi felügyeletet, kórházi kezelést, ugyanakkor Magyarországon gyakorlati­lag semmiféle utógondozó intézmény, hálózat nincs megfelelő, vagy túlzsúfolt. káig kellett a betegnek gipszben lenni. A ragasztásos módszer helyi érzéstelenítéssel történik, a ragasz­tóanyagot befecskendezzük a sza­kadt részbe, ez összeragasztja a sé­rült szalagot, és később átépül szö­vetté, tehát nem kell külön eltávolí­tani. Mi már négy éve csináljuk így, és a módszer kiállta a próbát: csu­pán tizedannyi az újraszakadás előfordulása, mint a hagyományos beavatkozások esetében.-Ha az embert baleset éri, leg­inkább a csonttöréstől retteg, és rögtön megnyugszik, ha a röntgen épnek mutatja a csontjait. Ön sze­rint mi a rosszabb, a szalagszaka­dás vagy a csonttörés? — Negyven év szakmai tapasz­talata azt mondatja velem, hogy sokszor egy csonttörés „jobb”, mint egy szalagszakadás. A szala­gok stabilizálják az ízületeket. Ha ez sérül, látszólag nem olyan drá­mai a dolog, a röntgen sem mutat artroszkópia (magyarul csőtükrö­zés, ma is volt már kettő). Ehhez a beteget elaltatjuk vagy gerincérzés­telenítést alkalmazunk. Az eszközt beledugjuk az ízületbe, feltöltjük folyadékkal és körülnézünk oda­benn. Ez két négymilliméteres lyu­kon át történik, sőt műtét is végez­hető így. Amihez régen húszcentis metszés kellett, ahhoz most elég ez a két lyuk. A szakadt rész kivétel­éhez van egy miniatűr daráló, ami bent megőrÚ a sérült szalagrészt, és a darálékot kimossuk belőle utá­na. Az artroszkópia az utóbbi 15 évben hatalmasat fejlődött, s ha már itt tartunk: itt, a csabai kórház­ban, a megyei traumán végeztük az első csípőízületi artroszkópiát (a térd gyakoribb).- Megyei osztály lévén, gondo­lom, az egész megyére kiterjed a betegellátás.- Sőt, az ország minden részé­ből jönnek hozzánk betegek. Ér­- Sok helyen panaszkodnak a szakemberhiányra. Önöknél mi­lyen a helyzet?- A magyar egészségügyre jel­lemző növekvő szakemberhiány minket is nagyon sújt. Összesen kilenc orvos dolgozik az osztá­lyon, az átlagéletkor ötven év kö­rül van. A fiatalok nem választják ma már a traumatológiát, inkább elmennek az orthopédiára, ahol nyugalmasabb az élet: a műtétek tervezhetők, nincs állandó ké­szenlét, forgalmas éjszakai ügye­letek, viszont többnyire szabad a hét vége. Tagja vagyok a trauma­tológus szervezet vezetőségének és a szakmai kollégiumnak is, ezért mondhatom: leg­alább 160 traumatológus hiányzik az országban. A megoldás? Hát, ez csak a pénz lehet. Én dolgoztam pár hónapot Bécsben is, ott van egy nagyon híres baleseti kórház, azt lát­tam, hogy a többi bécsi or­voshoz képest majdnem kétszeres a traumatológu­sok fizetése. Ott nincs is hiány. Itt Békéscsabán, ha mindenki egészséges és senki sincs szabadságon, akkor is minden negyedik éjjel ügyelnie kell a kollé­gáknak. Hat szakorvos kellene most azonnal, de hozzánk hét éve nem jött fiatal orvos. Kilenc orvos végzi a munkát nemcsak az osztályon, hanem a szakrendelé­sen is. Évente csaknem kétezer műtétet hajtunk végre, ez renge­teg. Az Országos Traumatológiai Intézetben, ahol száznál több or­vos van, körülbelül 3400 a műté­tek száma. Műtőnk, felszerelé­sünk van is elegendő, ezen nem akad el a dolog, de hiába van négy műtő, ha csak két orvos ügyel. Ki merem mondani, hogy óriási baj van az egész országban a traumatológiával, nagyon sú­lyos gondok lesznek hamarosan a baleseti ellátás terén. Egészen friss adatot tudok mondani: janu­ár 9-én adtak át Pécsett egy gyö­nyörű, új baleseti osztályt. Tizen­nyolc orvost tudnának felvenni a meglévők mellé, és összesen ket­tőt sikerült szerezni. ,

Next

/
Thumbnails
Contents