Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-03 / 2. szám
2003. JANUÁR 3., PÉNTEK Vasúti menetrend 7 120 Budapest — Szolnok — Békéscsaba —Lökcsháza [— Curtici] 0 Buzdít Keleti 0 Budapest JÓJMfvárot _____ 5 KSbénya felsíi_____________ ,80 8 (t ikos_________________• 14 Rikoshegy 18 Rákoskert_________...__......__... 20 Ecset 23 Maglód 25 Maglódí nyaraié 27 Gyömrä 30 Mende 33 PuMtastenlistvín 38 Sülysáp 40 StSSstelep 45 Tápiósjecsc 50 Saemmártonkéta .. NaSíkát 170 CsátdastéHás 1791 Metöbeiény 1S5. Muren» 123___ 190. B ékéscsaba 121 13S. Békéscsaba.. 204 Stabadkijyós 213.mtiMn 0 tőkésháta 19. 11 . Curtici (Kürtit) O Békéscsaba-Lökoshaza ® B Nem közlekedő: VI,14-ig és Vili.314« ®. valamint IV 26. IV 30. X 18. X 22. de közlekedik XII.27.1.3. IV 25. V 2. X.17 és X 2<-én Nincsenek anyagilag „eleresztve” Huszonhárom pontban összegezték a feladatokat ADÓERŐ-KÉPESSÉG VÉSZTŐN 'HÓK (2001-2003) A vésztői önkormányzat 2003-ban az Attila, az Árpád, a Móricz Zsigmond és a Lehel utcákban szeretne kö- vesutat építeni. Ezek a beruházások összesen, közel 35 millió forintba kerülnének. Mindez a város képviselő- testületének legutóbbi ülésén került „terítékre”. VÉSZTŐ- Önkormányzatunk anyagilag igazán nincs „eleresztve” a 2003. esztendőt illetően. Vésztő költség- vetését az állami költségvetés megalkotását követő 60 napon belül kell elfogadnunk. Most 23 pontban összegezzük a feladatokat, amely a végleges költségvetés elkészítéséhez ad támpontot - mondta Kaszai János polgármester.- Az iskola és az óvoda kötelező eszközbeszerzéseire is forrást kell találnunk a költségvetésben- vetette fel Halasiné Kirizs Ildikó, a kulturális és sportbizottság elnöke. A képviselő-testület a költség- vetési koncepció tárgyalásánál kijelölte azokat az utcákat, ahol idén kövesút épülhet. Hogy közülük melyik utcákban kezdődik hamarabb az útépítés, az nagyban függ az ott lakók befizetéseinek arányától. A kövesútépítésekre befizetendő lakossági hozzájárulás összege 2003-ban sem változik: az érintett utcákban továbbra is portánként 60 ezer forintot kell befizetni. Az ülésen az is elhangzott: a vésztői önkormányzat adóerő-képessége 2001-ben 2637 forint/la- kos, 2002-ben 2848 forint/lakos volt, idén pedig 3829 forint/lakos lesz. A tanácskozáson többek között arról is szó esett: 2003-ban tovább kell folytatni a Vésztő- mágori Történelmi Emlékhely helyreállítási munkálatait, meg kell oldani a városháza felújítását és a Kóti úti óvoda tetőfelújítását. Forrást kell találni a Danckai belvízgyűjtő rekonstrukciós munkáira, SAPARD-pályázatot kell beadni az országos hírű állatvásár fejlesztésére. 120 Budapest — Szolnok — Békéscsaba — Lököshárza [— Curtici] 0, Budapest Keton pu. 0 Budepost Jórsefváros........_... 5 Kőbánya f*J»6 ____________ 80 8 I Rákos 14 Rákoshegy 18 (fakóikén.......... 20 ;Ecsb.............. 23 ; Maglód 25 ! Msg!órfi nyaraló 27 Gyónni ... 30; Mandé... 33 ' Pujitesuenttslván 38 Sülysáp 40j Síüistelep 45 TépiósíecsS 50 Sasntmártonkáta .55 Nagykáu Nagykáta 61 i Táptósremmárton 65 j Farmos .........:.... 68! Táptósrele 74 Tápiógyórgye M Szupernagyi jutányosán Manapság csaknem tízszer több időt töltenek az unokák nagyszüleikkel, mint fél évszázaddal ezelőtt. Angliában milliárdokat spórolnak a szülők a világ legmegbízhatóbb bébicsőszein. Egy angliai felmérés szerint a nagyszülők évente több mint egy- milliárd fontot (387 milliárd forintot) takarítanak meg a szülőknek. Az elemzést végző szakemberek szerint a megkérdezettek közel 50 százaléka rendszeresen vigyáz unokáira. A jelenség hátterében az áll, hogy manapság rengeteg anya vállal munkát, gyermekeik pedig sokkal kevésbé önállóak, mint a 80 évvel ezelőtti gyerekek voltak. így a korábbinál jóval nagyobb szükség van a lelkiismeretes, gondos gyerekfelügyelőkre: a nagyszülőkre. Ahelyett azonban, hogy a fiaik és lányaik kifizetnék ezért a 3 fontot óránként, elterjedt szokás, hogy évente egyszer nyaralásra, külföldi útra fizetik be őket. vábbképzés útján új készségeket fejlesszen ki. A kutatók több száz kérdőívcsomagot küldtek ki. A válaszok elemzéséből egyértelműen kiderült, hogy minél inkább túlképzettnek érzi magát valaki egy adott munkakörben, annál rosz- szabb a lelki közérzete. Ez dep- resszív tünetekben, gyakori fejfájásban, az erőtlenség érzésében, nyugtalanságban nyilvánul meg, s abban, hogy feltűnnek a stressz jellegzetes kísérőjelenségei is: az alvászavarok, az összpontosítás képességének csökkenése, a levertség és a magányosság érzése. Mindennek nemcsak az a következménye, hogy a dolgozó munkateljesítménye romlik, hanem azt is, hogy az ember általános lelki egyensúlya fölborulhat, sőt pszichés eredetű betegségek is megjelenhetnek. A túlképzettség miatti problémák a nőket súlyosabban érintik, mivel gyakori, hogy egy férfi alacsonyabb végzettséggel is megkapja azt a munkát, amire egy nőt magasabb képesítéssel is alig akarnak felvenni. A túlképzettség nem mindig előny. Sok helyen a munkaadók félnek a „túl jó” munkaerőtől, s olykor a legsokoldalúbban iskolázott emberek kénytelenek egy-két diplomát letagadni, hogy egy állásra eséllyel pályázhassanak. Gloria Jones Johnson és W. Roy Johnson, az egyesült államokbeli lowa Állami Egyetem két kutatója olyan felmérést végzett, amelynek célja a túlképzettség és a lelki közérzet közötti összefüggés földerítése volt. A pszichológusok a túlképzettségnek két tényezőjét vizsgálták. Az egyik szempont a dolgozó és a munkakör össze nem illése volt. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó úgy érzi, képzettsége, tehetsége vagy addigi munkatapasztalatai magasabb szintű feladat elvégzésére is képessé tennék. A másik tényező a fejlődés kilátástalansága: az embernek az az érzése, munkájának már minden csínját-bínját kitanulta, a napi feladatok egyhangúan ismétlődnek, s nincs lehetősége, hogy változatosabb munkatevékenységek végzésével vagy toNem előny a sok diploma
