Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-17 / 14. szám
4. OLDAL - 2003. JANUÁR 17., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Jegyző nélkül A települést már-már „jegy- zőfaló”-kéjit ismerik megye- szerte, ugyanis '90 óta hét jegyzője volt a falunak. Tarhos _________ Am i különlegessége az eseteknek, hogy szinte valamennyi távozó jegyző magasabb állásba lépett. A legutóbbi jegyző, dr. Vass György Sarkadon lett képviselő, ami összeférhetetlen jegyzői ténykedésével, s ezért állásáról lemondott. Az önkormányzat pályázatot írt ki a jegyzői állásra. A pályázatokat a testület február közepén bírálja el, a település nyolcadik jegyzője március else- jétől töltheti be az állást.___<zi Vá lságstáb alakult Gyulán a hóviszonyokra tekintettel válságstáb alakult az önkormányzat, a rendőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem, a közüzemi kft. képviselőinek részvételével. Gyula Intézkedésükre szükség nem volt, a városon átkelőkről sem kellett gondoskodni. Az Erkel Ferenc Általános Művelődési központ B-épületét jelölték ki esetleges ellátásukra. A hóakadályok alól a hét végére szabadították fel Dénesmajorban, Ajtósfalván az utolsó házakat is. A Gyulakonyha Kht. is készenlétben állt, hogy ha szükséges, teát, szendvicset készítsenek a városban rekedteknek - mondta el dr. Perjési Klára polgármester.______________iöi Akt ív intézmény A bucsai közösségi házban tartalmas munka folyik, és az intézmény sokrétű, gazdag lehetőséget kínál a helybéli lakosságnak. Bucsa Minden hónap első hétfőjén az Alkony Nyugdíjasklub tartja összejöveteleit a ház falai közt. Kedd és szerda esténként a helyi hölgyeket invitálja mozgásra az intézmény. A népszerű női torna gyakorlatain rendszeresen sok nő csinosítja alakját. Csütörtök esténként a pingpongozási lehetőség várja a kaucsuldabda szerelmeseit. Péntekenként a karatecsoport, szombaton pedig a mazso- rettcsoport tartja foglalkozásait. Minden hónap utolsó hétfőjén pedig a mozgáskorlátozottak helyi csoportja fogadóórán talál- kozik az érdeklődőkkel.___ m Üg yfélszolgálat Komplex ügyfélszolgálatot szeretnének a gyulai városházán megvalósítani. Gyula___________ It t többek között például APEH- nyomtatványokhoz is hozzá lehet majd jutni. Á komplex ügyfélszolgálat bevezetését legkésőbb június 30-ig szeretnék létrehozni. Mind- erre terv, költségvetés készül. (ö> Konszenzustól a képviseletig A parlamenti ciklus közepéig kellene megalkotni az új nemzetiségi törvényt Szászfalvi László, az Országgyűlés Emberi Jogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottságának elnöke megyénkben járt a közelmúltban. A most folyó, meglehetősen zajos (nak ígérkező) kisebbségi önkormányzati választások indokolják a vele folytatott beszélgetés közlését. Szászfalvi László emlékeztetett arra, hogy több mint tíz évvel ezelőtt meglehetősen pozitív volt a kisebbségi törvény fogadtatása. Nagy része vállalható ma is - jelentette ki határozottan, hozzátéve, hogy a felgyülemlett tapasztalatok alapján le kell vonni a konzekvenciákat, azaz „le kell porolni a törvényt”, megfelelővé kell tenni az új kihívásoknak. Megyénket érintve megköszönte mindazok munkálkodását, akik valamilyen módon tevékenységükkel hozzájárultak a kisebbségek nyelvének, kultúrájának, önazonosságának a megőrzéséhez. A nemzetiségek rendkívüli értéket jelentenek a társadalom és állam életében - mondta. Arra a kérdésre, hogy vajon az érintettek is így érzik-e, így válaszolt: — Vannak kötelezettségeink és tartozásaink a kisebbségekkel szemben. Azt gondolom, a következő években három feladatot kell elvégeznünk: meg kell alkotnunk a kisebbségi törvényt, a kisebbségi választási törvényt, és biztosítanunk kell a kisebbségek parlamenti képviseletét. — Maradjunk az utóbbinál! — A parlamenti képviseletre több verzió létezik. Meggyőződésem, hogy olyan megoldást kell találnunk, amely nem degradálja másodrendűvé a kisebbségek képviseletét. Kár lenne tagadni, hogy van ilyen forgatókönyv is. Nem ismerjük például részleteiben az úgynevezett nemzeti tanácsokkal kapcsolatos elképzeléseket, másrészt pedig létezik egy olyan elgondolás is, amely szerint a kisebbségek képviselői 2006-ig nem gyakorolnák a szavazati jogot. Ez utóbbi - szerintem - azt jelentené, hogy bábok kerülnének a parlamentbe.-Ha így lenne, sérülne az alkotmány is...- Mindenképpen alkotmányos megoldást kell találni, s úgy tűnik erre megvan a négy parlamenti párt közötti politikai konszenzus. A végleges és megnyugtató megoldás érdekében újra föl kell vetni a kétkamarás parlament kérdését: ha az megvalósulna, akkor - összhangban az alkotmányossági renddel — a kisebbségi képviselők valóban teljes jogú tagjai lennének a magyar parlamentnek. Decemberben már folytak a háttérmunkák, ezeket követik majd az egyeztetések.- Ismereteim szerint a rendszerváltás óta számos hasonló kísérlet történt. Meddig lehet ,,tárgyal- gatni" a kérdésről? — Ha a választási ciklus közepéig, azaz 2004 nyaráig nem kerül a parlament elé a törvénycsomag, tartok tőle, hogy ismét halasztást szenved a kérdés. A rendszerváltozás utáni időszak bizonyította, hogy „a második félidőben” kicsi az esélye az érdemi előrelépésnek.- Az önök bizottsága mit tud tenni azért, hogy időben elkészüljön a törvénycsomag?- Az Országgyűlés Emberi Jogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottsága konszenzussal, egyhangúlag elfogadta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyben fölkérte a kormányt, hogy legkésőbb 2003. december 31-éig vizsgálja fölül a kisebbségi törvényeket, s nyújtson be új törvénycsomagot a háznak. Javaslatunkat - információm szerint - az alkotmányiügyi bizottság és a kormány is támogatta - hangzott Szászfalvi László válasza. MÉNESI GYÖRGY Önkormányzati vezetők évkezdete Összhangban Európával Az új kisebbségi törvénynek összhangban kell lennie az európai értékekkel, s nem tartalmazhat naiv, illuzórikus elemeket. A törvényhozók hajdani jó szándéka - sajnálatos módon - „etnobizniszhez” vezetett - állítják a témában járatos szakemberek. Az önkormányzati intézmények vezetőivel évindító értekezletet tartottak Gyulán január 8-án, hogy a következő hetekben átgondolják a célokat, terveket, lehetőségeket. Gyula Dr. Perjési Klára polgármeste: szerette volna tudatosítani mennyi múlik egy vezető munká ján: mennyire válhat sikeressé Idén sem lesz forráshiányuk Füzesgyarmat város idei költségvetési koncepcióját tárgyalta legutóbbi ülésén a helyi képviselő-testület. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a körös-sárréti város idénre várható bevétele 912 millió 552 ezer forint. A kiadás a bevétellel megegyező összegűnek tűnik, így Gyarmaton ebben az évben is fnrráshiánvtól mentes lesz a költséevetés. Füzesgyarmat _______ A gyarmati költségvetés legnagyobb bevételét idén is az állami támogatás jelenti, amely most 630 millió 132 ezer forintra tehető. Az önkormányzat saját bevételei várhatóan 126 millió 300 ezer forintot tesznek ki. Az intézmények bevétele 107 millió 954 ezer forint lesz. Az átvett pénzeszközök 31 millió 166 ezer forintra „rúgnak”. Értékpapírokból 15 millió forint, korábbi kölcsönök visszatérüléséből 2 millió forint bevétele származhat a városnak. A kiadásoknál az intézmények finanszírozása tűnik a legnagyobb „falatnak”. A dolgozók személyi juttatásai 346 millió 923 ezer forintot (ehhez jön még a 112 millió 958 ezer forint munkaadót terhelő járulék) tesznek ki. A dologi kiadások pedig 200 millió 522 ezer forintot „visznek el”. Fejlesztésre 56 millió 275 ezer forint saját erőt tervez be az önkormányzat. A város vezetői mindent elkövetnek majd, hogy ezt az összeget minél több, pályázaton elnyert támogatással egészítsék ki. A helyi társadalmi szervezetek támogatására' idén várhatóan 9 millió forintot költhet Gyarmat. Mindezek persze még csak tájékoztató jellegű információk. Hiszen a város idei, végleges költségvetését várhatóan a legközelebbi ülésén fogadja majd el a Füzesgyarmati képviselő-testület. __ M. B. Meg kérdeztük olvasóinkat Jelentkezne hómunkásnak? Szekeres Ferenc, 53 éves, méhkeréki targoncavezető:- Ha akarnék sem tudnék rendkívüli hómunkásnak jelentkezni, mert szerencsére állandó munkahelyem van, s nem valószínű, hogy a főnököm elengedne. Egyébként messzemenően elítélem azokat a városlakó embertársaimat, akik a kamera elé állva sopánkodtak, hogy nem tudnak parkolni, nem tudják megközelíteni tömbházukat. Erre egy megoldás van, amire a falusi ember magától is rájött. Mi nem sírtunk, hanem hólapátot ragadtunk. Ha kellett, még a szomszédainknak is segítettünk havat lapátolni, hogy meg tudjuk közelíteni a portát. Berényi János, 69 éves, méhkeréki nyugdíjas: - Természetesen, ha a polgármesteri hivatal felhívással élne, a község érdekei úgy kívánnák, előrehaladott korom ellenére is jelentkeznék hómunkásnak. Azt hiszem, valamennyi méhkeréki érdeke, hogy a települést az összefogás, az egyetértés és az együttműködés iskolapéldájaként emlegessék megye- szerte, ne kerekedjen negatív hírünk. A helybelieknek nem kellett buzdítás, ki-ki tudta és tette a saját dolgát a havazásban is. Éppen ennek köszönhetően, minden lakóingatlan és közintézmény megközelíthető Méhkeréken. Rúzsa György- né, 41 éves, méhkeréki háztartásbeli:- Magától értetődik, hogy ha a község érdekei úgy kívánnák, jelentkeznék hómunkásnak. Szerintem semmilyen munka nem szégyen, és ha az ember egy közösség érdekében tevékenykedik, az dicséretes dolog. Mindig azt vallottam, hogy öröm kapni, de még nagyobb öröm adni, azaz adott esetben segítséget nyújtani. Ugyanakkor azt a mondást ismerem, miszerint segíts magadon, s az isten is megsegít. Éppen ezért elítélem azokat, akik a sült galambra vártak, csak panaszkodtak, hogy nem tudnak parkolni, közlekedni a hóhelyzet miatt, de semmit nem tettek. Rúzsa László, 33 éves, méhkeréki őstermelő:- Alaptermészetemből eredően nem tudnék nemet mondani egy ilyen jellegű felkérésnek. Mások szerint is segítőkész ember vagyok, a havazásban pedig elkelt mindannyiunknak a segítség. Volt rá példa, hogy keresztbe fordultak autók vagy elakadtak a nagy havazásban, s mi sem természetesebb, segítettünk egymáson. Toltuk egymás autóját, ha a szükség úgy kívánta. Természetesen, ha újabb havazás jönne, s a települési önkormányzat rendkívüli hómunkásokat toborozna, minden bizonnyal az elsők között jelentkeznék. B. I. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A „történelmi” egymilliárd Vésztő város gazdálkodásában történelmi jelentőségű volt az elmúlt esztendő. A település költségvetése 2002-ben lépte át először az egymilliárd forintot. Tavaly összesen 1 milliárd 87 millió 281 ezer forintból gazdálkodott a helyi önkormányzat. _____ VÉSZTŐ A v észtői képviselő-testület legutóbbi ülésén tárgyalta az ön- kormányzat 2002. évi költség- vetésének teljesítéséről szóló beszámolót. Ez a részletes tájékoztató gyakorlatilag megfelelt a szeptember végén leköszönt régi és az októberben megválasztott új képviselő-testület közötti átadás-átvételnek is. A beszámolót jelentősebb viták nélkül fogadták el a városvezetők. Ugyanezen az ülésen a tavalyi évi költségvetés összegének módosítása is terítékre került. Ekkor született meg a történelmi jelentőségű döntés, amely alapján Vésztő 2002. évi költségvetése immár meghaladta a bűvös egymilliárd forintos határt. A képviselő-testület módosította a Borostyánkő Idősek Otthonáról szóló helyi rendeletet is. Az új rendelkezés szerint az ön- kormányzat az egyszeri hozzájárulás készpénzben történő megfizetése helyett a jövőben ingó vagy ingatlan felajánlást is elfogad az otthonba beköltözni szándékozó személytől. A városvezetők támogatták az önkormányzat két SAPARD- pályázatának beadását is. Az egyik az állatvásár fejlesztését, a másik informatikai beruházást céloz meg. MAGYARI BARNA Településeink krónikája Vésztői delegáltak A vésztői képviselő-testület legutóbbi ülésén megválasztotta az önkormányzatot a különböző szervezetekben képviselő személyeket. A Békés Megyei Vízművek Vállalat közgyűlésében és felügyelő bizottságában, a Vasutas Települések Szövetségében, a Sárréti Piknik Közalapítvány kuratóriumában, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében Kaszai János polgár- mester, a Vésztőért Közalapítványban Ladányi Károly jegyző, a Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat közgyűlésében Balogh Endre, a Sárrét Szakképzéséért Alapítvány kuratóriumában és a Natúrpark Egyesületben Takács Józsefné alpolgármester, az iskolaszékben Halasiné Kirizs Ildikó, a kulturális és sportbizottság elnöke képviseli a várost. ________ni La kásgazdálkodás Szeghalmon A szeghalmi önkormányzat jelenleg 186 bérlakással rendelkezik. A jövőben csak különösen indokolt esetben kívánja lakásait értékesíteni a város. Ilyen jellegű eladásokra csak meghatározott lakótömböknél, a régebbi lakásoknál kerülhet sor, mivel minden öt eladott lakásból jut annyi anyagi forráshoz az önkormányzat, hogy egy új lakást visszapótoljon. Jelenleg a Kolozsvári utcában - pályázati támogatással - a város nyolc bérlakást épít. Amennyiben a jövőben ismét lehetőség nyílik önkormányzati bérlakások építéséhez támogatásokat igénybe venni, akkor a város folytatja a lakásépítéseket. Ezáltal a régi bérlakások kiváltása megoldódhat. _______m Klub a Gyulai Várfürdőben? Dr. Perjési Klára polgármester és Juhász János alpolgármester a Gyulai Várfürdőben a további fejlesztési tervekről folytatott megbeszélést. A fürdőfejlesztésben a lovarda rekonstrukcióját májusi kezdéssel tervezik. Szó volt a fedett uszoda tetőcseréjéről és a nagy uszoda téliesítéséről is. Kezdeményezik gyulai fürdőklub megalakítását, amely országos, sőt nemzetközi is lehetne. Az elképzelések szerint a fürdőklub tagja orvosi, fittségi vizsgálatban részesülne. Keresik azokat, akik a fürdőklubot meg tudnák szervezni. A klub alkalmas lenne arra, hogy a tudatos, egészséges magatartásra irányítsa a figyelmet. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiai Intézettel kísérletet készítenek elő a Gyulai Várfürdőben, eredménye nemzetközi orvosi szaklapban je- lenne meg. ____ <ö) Er dőtelepítés Zsadányban Zsadány határában jelenleg 341 hektár erdő található. Ez a terület hamarosan megközelíthetí a 350 hektárt. Erdőtelepítés céljára helybéliektől vásárolt mintegy hat hektáros területet az önkormányzat. Ez a művelet hosszú távú befektetés. Például mintegy 15 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a nyárfa vágható legyen, a tölgyfa esetében pedig még több időre van szükség. Ezért erdőtelepítésben ott érdemes gondolkodni, ahol a föld gyenge minőségű. Az erdőtelepítést az Európai Unió is szorgalmazza, ezért a célra pályázati támogatás igényelhető. Erre a zsadányi önkormányzat is beadta pályázatát, s a kedvező elbírást követően a kijelölt területen el- kezdik a faültetést. in Földügyekről Gyulán A gyulai városvezetés a megyei földművelési hivatal vezetőjével, a megyei falugazdásszal folytatott megbeszélést a város jelenéről, jövőjéről. A gyulai polgármesteri hivatal épületében kaptak helyet a falugazdászok, akik a mezőgazdaságot, a vadászatot, a termelőket segítik. A kistérségi menedzserrel együttműködve az is cél, hogyan lehetne a mező- gazdasági vállalkozókat a pályázatok benyújtására felkészíteni. Gyula birtokszerkezete igen elaprózott, a megfelelő pályázathoz ezek rendezése szükséges. Az önkormányzat és az FVM közös feladatcsomagot készít annak érdekében, hogy megszűnjön a szét- aprózottság, a sok osztatlan tulajdonviszony. iö> Megpályáztatták a lapelőállítást Minden hónap első csütörtökén jelenik meg a dévaványai önkormányzat lapjának, a Dévaványai Hírlapnak a legfrissebb száma. A város önkormányzata most pályázatot írt ki a helyi újság nyomdai úton történő előállítására. A pályázóknak vállalnia kell egy próbaszám előállítását. Az árajánlatokat tartalmazó pályázatokat január 20-áig lehet benyújtani Pap Tibor polgármesternél, aki egyben a Dévaványai Hírlap felelős kiadója is. A pályázati felhívással kapcsolatban további információ Murányi Magdolnától, a lap felelős szerkesztőjétől kérhető a Bereczki Imre Helytörténeü Gyűjteménynél. (l| t munkát a rutin felé tolták, az ezzel járó szürkeség pedig elfásít. A rutinon túllépést, a többet, jobbat, mást célozta az értekezlet. A folyamatos működés biztosítása kötelező, de hogy miként tudják a működést jobbá tenni humanitással, az a vezetőkön múlik. Mindez végső soron a város ered- ményességét igazolja. (ö| eredményessé intézménye, cége, s hogyan érzik magukat a tevé- :r kenységi körükbe tartozók és az i, ott dolgozók, akik a vezető irányí- i- tásával ellátják feladatukat. Az el- >, múlt 12 év váltásai a szakmai
