Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-16 / 13. szám

A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2003. február 6-án, csütörtökön jelentkezik. Bővebb információ kérhető a (66) 527-214-es telefonszámon. 1 FVM-pályázatok nyomában jártunk Uborkában is van uborkaszezon Ha csak egyetlen héttel korábban térünk vissza a gyulai Cséfán György kertészetébe, ahol nemrég a dzsungelbujaságú kígyó­uborka-ültetvényt fotóztuk a hatalmas fóliasátorban, minden bizonnyal azt a címet adhatjuk írásunknak, hogy, mondjuk, nyár a télben, vagy valami efféle, mert hogy meleg is volt, „éle­te virágjában pompázó”, termést hozó zöld növényzet is. Erre föl aztán, az épphogy elmúlt esztendő utolsó hetében olyan ér­zésünk támadt a technikailag jól felszerelt növényházban, mintha eltévedtünk volna. Se kígyó, se uborka, az egyetlen zöld a golyóstoliunk, de a papíron már az is csak kéket fog... Cséfán György őstermelő zöld­ségkertész — eredeti, nem túl hosszan művelt mestersége sze­rint autószerelő - rövid, de szak­szerű magyarázatából és a cso­dálkozásnak kijáró elnéző moso­lyából kitűnik, náluk, uborkater­melőknél éppen a tél kellős köze­pén tör ki az uborkaszezon, va­gyis ugyanaz, mint a sajtóban nyáron: ilyenkor az van, hogy semmi sincs. Csak éppen az új­ságban lassan fogynak el a hírér­tékű történetek, náluk viszont egyik napról a másikra lesz az élő világ helyén sivatag. Amikor úgy látják, nem éri meg tovább fűteni, gondozni, bajlódni, egyszerűen kidobálják a fagyott udvarra a plafonig nőtt indákat. Virágostul, uborkástul — tövestül, „kockás­tul”, vagyis a talajt helyettesítő, kőzetgyapotból vagy más sziva­csos, szövedékes anyagból ké­szült tenyérnyi alappal együtt. Ez utóbbi pedig arra utal, hogy ez a gyulai kertészet a megyében mű­ködő hasonló gazdaságok sorá­ban azon kevesek közé tartozik, amelyekben a föld minőségétől független, talaj nélküli zöldség- termesztés folyik. Ez ma a szak­ma csúcsa, s ez a fejlődés iránya. Agrárhíradónk múlt havi számá­ban az FM-hivatal vezetőjével, Szabó Istvánnal készített inter­júnkban szó esett a pályázatok kapcsán a növényházak építésé­ről, melyeket az EU-felzárkózást segítő létesítményeknek tekint a szaktárca, s éppen az ilyen típu­sú, csúcstechnikát alkalmazó lé­tesítményeket részesítik előny­ben. Cséfán György egy többéves program keretében arra vállalko­zott, hogy az egykori hidegfóliás kertészetét átépíti modern, a fű­tést, öntözést és tápanyagellátást automatikus vezérléssel biztosító termesztőrendszerré. Az első si­keres pályázat jóvoltából 1995- 96-ban létesítette a mostani újabb fejlesztésnek is alapjául szolgáló fűtőrendszert, kazánházat a ko­rábban saját beruházásban épí­tett 2000 négyzetméteres fóliasá­torhoz, melyben még a földbe ül­tette a palántákat. (Jegyezzük meg: akkor is csak az uborkára „esküdött”.) A nagy gazdasági nekigyürkőzéshez tetemes (ka­mattámogatásos) bankkölcsönt is fölvett, s alig, hogy elkészült, egy újabb pályázattal - ezúttal egy év aíatt - megvalósította a mára már üzemelő, tápoldatos, talaj nélküli termesztést az öntöző és tápoldatkeverő automatika és há­lózat kiépítésével. S mivel az előző kettő együtt lehetővé teszi a „még tovább fej­lesztést”, a vállalkozó fiatalember belekezdett a harmadik kétezer négyzetméteres fóliaház építésé­be is. Természetesen pályázat­tal... Hogy mi, mennyi, az - nem a riporter kifejezett kérésére - épp­úgy nem került szóba a beszélge­tésen, mint az, hogy miért nem kíván a saját munkája és kockáza­ta árán létrejött telepről készült fotókon szerepelni, ám mielőtt beült kopott „munkástrabant- jába”, s arról beszélt, hogy senki nem a fejlesztésekhez saját erő­ként vállalt milliós adósságokat, hanem csak a gyarapodást nézi, s hogy az uniós felzárkózás szintjé­re jutott termelőként semmivel sem lát nagyobb uniós piaci pers­pektívát, mint a régi, hagyomá­nyos módon termelő társai, akkor elgondolkodtunk: lehet, hogy tudjuk a választ... Ez lesz a legújabb - szintén pályázat segítségével épülő - fóliasátor Szerintem Itt minden rossz ? parasztságra nem lehet számítani saját sorsa igazgatásában. Dózsa népe lázadni képes, de osz­tályban, közös érdekben nem tud gondolkodni, ösz- szefogni. A legalacsonyabb a szolidaritás az Alföld­ön, a Viharsarokban. Ez a természetsújtott rész mindig lázadna. Itt ha meleg van, ha nincs, ha sok a víz, ha kevés, ha van rendőr a tanyán, ha nincs, minden rossz...,, Ezek a gondolatok dr. Márton János agrárközgaz­dász nézetei közül valók, a közelmúltban egy újság­cikkben lehetett olvasni bővebben a témáról. Az idézett megállapításokkal természetesen egyet is lehet érteni, de vitatkozni is szabad velük. Emlékezzünk csak nyugodtan az elmúlt évtized­ben történtekre. Az akkor létezett nagyüzemi mező- gazdaságot történelmi bűnbaknak kiáltották ki. Történelmi igazságszolgáltatás címén kárpótlási és átmeneti szövetkezeti törvények születtek abból a célból, hogy eltöröljék a magyar föld színéről a bű­nös múlt jelképének tekintett szövetkezeteket. Te­hát voltak a tsz-ek, amelyeket rossznak kellett köte­lezően tekinteni. Az emberek jogilag és politikailag neki lettek szabadítva a tsz-eknek, lehetett vinni a jusst. A földet is ki lehetett már méretni, össze is le­hetett törvényes meghatalmazással licitálni a kár­pótlási árveréseken akár több száz hektáros birto­kot is, amit persze dátum nélküli adásvételi szerző­désekkel kellett akkor dokumentálni, hogy ne kell­jen adót fizetni az ügylet után. Ezek voltak az igazi zsebszerződések, bár ezekről sem lehetett okmány- alapúan utólag kideríteni a turpisságot, anélkül pedig megvádolni sem lehetett azt a személyt, aki a kisemmizettek szemébe nevetett — vagy feketemun­kán napszámbéren dolgoztatta az erre kényszerűi­teket. A zsebszerződések az adóveszély elmúltával átváltoztak rendes adásvételi szerződésekké, hi­szen csak 3-4 évvel későbbi dátumot kellett beírni. (Probléma csak akkor volt, ha az eladó hamarabb meghalt.) Innentől kezdve aztán végképp nem le­hetett egy rossz szót szólni. Arról meg nem is beszél­ve, hogy a kezdeti 500 forintos aranykoronánkénti áron történt licitálás miatt hamar elfogytak a föl­dek, mert így dupla mennyiség került kalapács alá. Aki pedig a végén kapta meg a kárpótlási jegyet, az nem jutott földhöz, hiába lett volna rájogosult. Az ilyen mehetett a brókerhez, privatizálhatott a papír­jával, ha még volt mit. Az ilyen ügyeket én már akkor rossznak tekintet­tem, lázadtam is ellene, ahol tudtam. Aki akkor hallgatott rám és a hozzám hasonlóan vélekedők tanácsaira, nem ugrott neki a tsz-nek, hanem oko­san hozzájárult a kötelező átalakuláshoz, és igyek­szik megőrizni azóta is az egyben tartott vagyon működtetéséből származó elő­nyöket. Ha földje van, ki is mé­retheti nyugodtan, s ha nem akar kínlódni vele, akkor ülő bérleti díj fejében a közös műve­lésben hagyhatja. Sőt: olyan kö­zös művelést is lehet alkalmazni, ahol a bent ha­gyott föld bankszerűen részt vesz a vetésforgóban, de az évente jegyzett termelési szándék megvalósít­ható önálló kockázatvállalással is. Még az ősterme­lőket is lehetőség van normálisan egybeszervezni, s mindezt az sem befolyásolja, ha időközben az ész­szerűség és a politikai fenyegetettség miatt a szövet­kezet gazdasági társasággá (kft., rt.) alakult is át. Az ilyen együtt maradt termelői-gazdálkodói közösségek nem arról siránkoznak, hogy nincs magtáruk, ezért az állam adjon pénzt, s ezeknek nem kell küszködniük a termékpályás szövetkezé­sek állami támogatásra alapuló létrehozásával. Feladatuk persze van bőven, mert az ilyen közös­ségek összefogása szinte sehol sem tart még an­nak ellenére, hogy a terméktanácsoknak nevezett egyeztető fórumokon már próbálkoztak valamiféle közös fellépéssel az érdekeik védelmében. Sajnos a szolidaritás e téren szinte még sehol sem tart, a nagypolitika nem óhajtja különösebben, mert ak­kor az alkupozíciók átrendeződnek a felek között. Ehelyett a felek kijátszásának változatos formáit alkalmazzák, beleértve az érdekképviseletek egy­másnak ugrasztását és a piaci szereplők közötti káosz fenntartását is. Mindez nagyon rossz így, te­hát lázadni és tenni kellene. Nem szabad megelé­gedni a tűzoltás jellegű intézkedésekkel, ésszel és jóakarattal tovább kell lépni, mert nagy baj is le­het hamarosan. Az EU-hoz való csatlakozásunk után tilos lesz a piád szereplők negatív megkülönböztetése a tulaj­don szempontjából. Az EU-t nem érdekli, hogy kié a föld, hány tulajdonosa van bármilyen gazdasági egységnek. A gazdálkodó a lényeg, ő az alany az el­számolásoknál. A részletek persze sokkal bonyolul­tabbak lesznek ennél, de legalább megszűnnek a most még ügyeskedésre okot adó mai viszonyok. A fekete- és a szürkegazdaság szereplőinek új megol­dások után kell nézniük, de őket nem kell sajnálni. A valamikori tervgazdaságban megismert admi­nisztrációs követelményeket hamarosan liberálisan előzékeny előírásoknak fogjuk tekinteni ahhoz ké­pest, ami ránk vár, ha pénzt akarunk látni az EU- kasszából. Ez így rossz lesz, de fel lehet rá készülni a hátra lévő kevés idő alatt. Érdemes megfontolni: fogjunk össze, mert együtt többre megyünk! ____ DR. FARKAS JÁNOS AGRÁRKÖZGAZDÁSZ Ha tárhelyzet a megyében Óévbúcsúztató fagy, új évi hó A rendkívüli meleg nappalokat hozó novemberi időjárás szinte azonnal átadta helyét a december­rel együtt beköszöntött „normális” télnek, amelyet azonban me­gyénkben nem kísért értékelhető mennyiségű csapadékkal járó hó­esés. Eső, havas eső az enyhültebb napokon volt, összesen 41,6 milli- méternyi hullott, ami a sokéves át­lagnál kissé (2,6 milliméterrel) magasabb volt. Mint azt a megyei földművelésügyi hivatal szokásos határszemlénket adó főfelügyelő­jétől, Lipták Jánostól megtudtuk, a több napon át tartó — mínusz tíz fok alatti - fagy megtette a hatá­sát, s az őszi kultúrnövényeken megyeszerte látható nyomokat ha­gyott a hirtelen jött lehűlés. A téli tavaszban a jó időtől és elegendő esőtől fejlődésnek indult — de az évszakot figyelembe véve inkább túlfejlettnek mondható — növény­zet sok helyütt károsodott. Külö­nösen a szokatlanul nagy vegetá­ciós felületet növesztett őszi árpá­nál szembetűnő a levelek elfagyá­sa, Mint a szakember fogalmazott, az ugyan bizonyos, hogy az őszi vetés egyes területeken megfa­gyott, de hogy „kifagyott”-e, az most még nem állapítha­tó meg. A jelek szerint olyan tartós fagy még nem volt, hogy a gaz­dáknak a kiszántáson kelljen a fejüket törniük. A tőrózsákban elegendő hajtásutánpótlás marad­hatott még a jobb idők­ben meginduló újjáéle­déshez. Ez különösen jól látható a repcetáblák­ban. Ami a határ összképét illeti, csendes, szinte ki­halt, ami nem elsősor­ban a kemény hidegnek, hanem a korábbi időszak kedvező időjárá­sának tudható be, ugyanis nem­igen maradt szántatlan föld, s a betakarítással is végeztek. Már csak azért is, mert arról meg az aszály gondoskodott, hogy ne le­gyen túl sok a magtárba való. SÜLDOK£LADÓK, 20-30 kilogrammosok. Havonta 600 darab. Érdeklődni: Doboz, Petőfi Mg. Szövetkezet. Telefon: (66) 268-302. p [ISiiGAZlSZöfiETl I AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEKKEL 1 g ALL A GAZDÁK RENDELKEZÉSÉRE: I i - mezőgazdasági gépi szolgáltatás j - vetőmag-előállítás, -forgalmazás I - terményfeldolgozás, -tárolás j -növényvédő szer forgalmazása, szaktanácsadás | : - beszerzés, értékesítés | - növénytermesztés, állattenyésztés, gépjavítás. ! Cím: 5920 Csorvás, Rákóczi u. 34/1.1 Telefon: (66) 258-019,258-020. k Fax: (66) 258-021. : Í J Hóbundában.a téli erdő Tavaszi árpát Kétsopronyból A Kétsopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet 2003 tavaszi vetésre kínálja a nagy terméshozamú Prosa II. fokú, fémzárolt, csávázott tavaszi árpavetőmagot. Ügyintéző: Petőfalviné Juhász Krisztina. Telefonszám: 66/246-022. Nagy tételű vásárlás esetén árengedményt adunk! CSICSELY ÉS TÁRSA japán kistraktorok 14 lE-től, targoncák, homlokrakodók és ÁTVIZSGÁLT TRAKTOROK, 6 HÓNAP GARANCIA! F Nagyon kedvező ár-érték arányú RENAULT TRAKTOROK (John Deere motor és szerkezetek) MÁRKAKÉPVISELETE CSABAAGRO KFT . Békéscsabán a külső Szarvasi (44-es főút) Úton a tv-torony mellett. Tel.: (66) 446-836. 67-260 LE, 3900-11100 kg önsúly EXTRA FELSZERELTSÉG STiHL VIKING KISGÉPSZAKÜZLET ÉS SZERVIZ láncfűrészek és egyéb STIHL termékek február 1-iéig TAVALYI ÁRON kaphatók! Erdészeti, kertészeti, építőipari kisgépek teljes választéka. Fűnyíró gépek, rotációs kapák, vízszivattyúk, áramfejlesztők, fűrészláncok, vezetőlemezek, lánckerekek, reszelők... elektromos kézi­szerszámok és tartozékaik Alkatrészek, tartozékok, kiegészítő felszerelések. GÉPKÖLCSÖNZÉS (láncfűrész, bozótvágó, talajfűró). SZERVIZ, ALKATRÉSZELLÁTÁS. HITELLEHETOSEG! DANSZKI-CSISZÉR Kft. Kisgépszakiiziet és Szerviz, Gyula, Béke sgt. 54. Tel.: (66) 561-770,06 (30) 9551-531, (30) 3032-676. Fax: (66) 561-771. E-mail: stihl_gyula@bekesnet.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents