Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-14 / 11. szám

8. OLDAL — 2003. JANUÁR 11., SZOMBAT- Verselő-------­Sz ín és való Némúl a hangszerek zenéje, A függöny felrepül, S az arcokon kíváncsiságnak Csendes figyelme ül És ékes színpadon a múzsa Kegyelt papnéja áll, Bájlóbb a kikelet kertjének Minden viráginál. És oh midőn szavak születnek Az ajkak bíborán, Nem, így nem énekel tavaszkor Pacsirta s csalogány. S mit benne látsz megtestesülve: Erény és szerelem; S a néptömeg, varázslatánál Kéjtengerré leszen. Hódolva a dicső művészet Magasb hatalminak, Éljenzaj és örömkiáltás És tapsok hangzanak. (...) Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1878. janu­ár 12-én született Molnár Ferenc író, új­ságíró, publicista, a XX. századi magyar polgári drámairodalom jelentős alakja. 1939-ben feleségével, Darvas Lilivel előbb Svájcba, majd az Egyesült Álla­mokba költözött. Főbb művei: A Pál ut­cai fiúk, Liliom, Üvegcipő, Játék a kas­télyban. Molnár Ferencre Petőfi Sándor versének részletével emlékezünk. Rejtvényekkel nyertek A rejtvénykedvelők tavaly ja­nuár óta naponta találnak fel­adványokat lapunkban. Min­den héten hat felnőtt- és hat gyerekrejtvényt közlünk hét­főtől szombatig. Beküldhetik mind a hatot, mert nagyobb az esély a nyerésre, de egy-egy megfejtéssel is részt vehetnek a sorsoláson. Szombatonként közöljük a nyertesek névsorát. A múlt héten megjelent ke­resztrejtvények megfejtése: hajdanta, végzetes, tantárgy, rettentő, cukrászat. Nyerte­sek: Dankó Mihályné (Kondo­ros), Dulka Tibomé (Tótkom­lós), Fejes Beáta (Békéssám- son), Góg Gábor (Békéscsa­ba), özv. Gyúró Györgyné (Kétegyháza), Horváth End- réné (Békés), Laborczy Aladár (Békés), Molnár Mihályné (Kondoros), Szász István (Két- soprony), Tóth Ágnes (Gyula). A gyerekeknek szóló rejt­vények beküldői közül nyert: Szakái István (Magyarbánhe- gyes). A felnőtt nyerteseinknek egy-egy színes újságokból álló csomagot, Istvánnak egy tár­sasjátékot küldünk ajándék­ba. A nyereményeket postán juttatjuk el a nyerteseknek. Mvége A 2. magyar hadsereg tragédiájának évfordulóján Don-kanyar: hova lett a sok vitéz? getik, hogy a magyar könnyűhadosztá­lyokat olyan feladatokkal bízta meg, ami a teljes értékű és jobban felszerelt had­osztályoknak is komoly megpróbáltatást jelentett volna. A 2. hadsereg katonái az­zal az ígérettel vonultak a harctérre, hogy rövid időn belül felváltják őket. Ez nem következett be, a váltás megérkezésének időpontja egyre inkább eltolódott, majd végül elmaradt. A katonák jogosan érez­ték úgy, hogy becsapták, a biztos halálba küldték őket. További problémát jelentett a ruházat. A honvédség a rövid szárú ba­kancsot általánosította, ami nyáron a port, ősszel pedig a vizet engedte be. Szállítási problémák miatt télen is ezt kel­let használniuk a fronton harcolóknak, mivel a téli ruházat csak későn érkezett meg és akkor sem elegendő számban. Történelmünk tragikus dátuma a hatvan évvel ezelőtti, 1943-as január 12-ei nap. Ekkor érte az első, tragikus csapás az úgynevezett 2. magyar had­sereget a Don folyó kanyarulatánál. A tragikus eseményekről sokáig hamis információk terjengtek, a történteket többszörösen agyonhallgatták. A Hor- thy-korszak tájékoztatása - felemás, ha­zug módon - még valamiféle dicsőséget próbált kreálni az idegen érdekek védel­mében elveszejtett áldozatok­nak. A kommunista érában pe­dig jobb volt, ha szóba se ke­rült a harcban vagy menekülés közben, az orosz télben elpusz­tult sok ezernyi magyar katona, mert az áldozatokat bűnösök­ként kezelte az akkori politika. Csak 1972-ben tört meg a jég. Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című történel­mi analízise igyekezett igazsá­got szolgáltatni az ártatlan ál­dozatok emlékének, nem hall­gatva el a felelősök nevét sem. Sára Sándor a nyolcvanas évek elején dokumentumfilmet készített a túlélők közreműkö­désével a negyven évvel koráb­bi eseményekről. Sorozata a magyar fümriport legmonumentálisabb vállalkozásává nőtt. Előbb 25 részes tv- sorozatként kezdték vetíteni, de a túl­buzgó haza cenzúra (nem utolsósorban a szovjetek tiltakozására) leállíttatta az adásokat. Csak jóval később volt látható a teljes sorozat. Sára ötrészes moziválto­zatot is készített az anyagból, azt 1983- ban mutatták be. A háborút meg­előző évtized híradó­iból, a Magyar Film­iroda által készített dokumentumokból vett összeállítással az ötrészes film be­A tragikus eseményekről sokáig hamis információk terjengtek, a történteket agyonhallgatták %+**+***»## Emlékező kiállítás A Don-kanyarnál az elhunyt magyar áldozatok­ról emlékező kiállítás nyílt meg január 5-én Ma­rosvásárhelyen, az Erdélyi Magyar Közművelő­dési Egyesület (EMKE) megyei szervezetének rendezésében. A helyi unitárius egyházközösség épületé­ben berendezett kiállításon azokat a tárgyi emlékeket — tá­bori naplókat, fényképeket, térképeket, zsoldkönyveket, fegyvereket — mutatják be, amelyeket két fiatal történész gyűjtött össze. A 2. magyar hadsereg doni katasztrófájáról most először emlékeznek meg nyilvánosan Romániában. Az EMKE megyei szervezetének kezdeményezésére a tör­ténelmi egyházak és civil szervezetek emlékbizottságot hoztak létre. A kiállításon túl történelmi emlékülést tarta­nak és a marosvásárhelyi katolikus temetőben elhelyezik a Don-kanyarba tervezett emlékmű alapkövét. vezeti a nézőt a 30-as évek végének ma­gyarországi hangulatába. Pontosabban abba a világba, amelyet a filmhíradó tükrözött. 1942 tavaszán német követe­lésre megindul a 2. magyar hadsereg szervezése és a keleti frontra irányítása. A katonavonatok útja a háborús Lengyelorszá­gon át vezet. Az első trauma itt éri a katoná­kat: a helyi lakosság sorsa, éhség, megaláz­tatás, koncentrációs tá­bor. Majd tovább, ke­resztül a partizánoktól támadott brjanszki er­dőn át Kurszkig, innen gyalog az első vonalig - a Donhoz. A tyimi harcok, az első sebesültek, halottak százai kísérik a végső tragédiába torkol­ló áttörési kísérleteket. A 2. magyar hadsereg létszáma meg­haladta a kétszázezer főt. A német had­vezetés egyik nagy baklövéseként emle­Természeti kincseink biztos alapot nyújtanak Az egészségturizmus éve következik A turisztikát ismét gazdasági húzó­ágazattá kell tenni — ebben egyetér­tenek a politikusok és az idegenfor­galmi szakemberek. Ám nemcsak a vendégcsalogató látogatások jelent­hetnek nagy bevételt az országnak, hanem az egészségjavító és - megőrző szolgáltatások is. Sőt, utób­biak a munkaerőpiacot is szélesítik. Magyarország számára fontos gazdasá­gi kérdés, hogy az idegenforgalom be­vétele emelkedjen. Erre pedig kitűnő eszköz lehet az egészségturizmus, amelynek óriási előnye, hogy kevésbé függ az évszakoktól. Á kúrák hosszabb tartózkodási időt kívánnak, és a statisz­tikák szerint az így érkező vendég 30 százalékkal többet is költ, mint az átla­gos turista. Emellett lehetővé válik az is, hogy ne csak a főváros, illetve a Balaton legyen a célpont, hanem az ország szá­mos városa, községe, vidéke. A szakemberek az egészségturiz­must két részre osztják, a gyógyturiz- musra és az egészség megőrzését szol­gáló wellness-turizmusra. Az előzőhöz természeti kincseink gazdagsága nyújt biztos alapot, hiszen Magyarországon a termál- és gyógyvizek bőséges tárháza található. Az 1289 termálkútból 270 táp­lál fürdőt, és ezek közül 139 minősített gyógyforrás, bár sajnos nem mind szol­gálhat gyógyászati célt. Van, ahol éppen a szálláshely hiánya akadályozza a fej­lesztést és a fejlődést. A világon az ötödik helyen állunk Ja­pán, Izland, Franciaország, valamint Olaszország után termálvízgazdagságban. Különlegességnek számít a mátraderecs- kei motetta, a hajdúszoboszlói, hévízi, makói, tiszasülyi gyógyiszap, számos gyógybarlang, valamint a gyógyhelyek, amelyek közül kiemelkedik Gyula, Hajdú­szoboszló, Harkány, Hévíz, Zalakaros. A wellness-vendég rövidebb időt tölt, általában hosszú hétvégét, vagy egy-egy hetet az adott helyen, de visszatérőként veszi igénybe a kínált szolgáltatásokat, a nem megerőltető sportot, a tudományos igénnyel összeállított egészséges táplál­kozást, a szépségprogramokat. így előz­hetők meg a betegségek és így őrizhető meg a testi, lelki, pszichikai egészség. Joggal jellemzik holisztikusnak ezt a szolgáltatást, hiszen e jelző az ember egészével való foglalkozásra utal. Miután a nemzetközi előrejelzések sze­rint az egészségturizmusban dolgozók száma a következő három évben várható­lag megduplázódik, fontos szerep vár erre az „iparágra” a hazai munkaerőpiacon is. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy hatásaként minden száz új munka­hely további kétszáztizennégyet teremt a turizmushoz kapcsolódó területeken. A Magyar Turizmus Rt., a Geomédia Kiadói Rt.-vel közösen megrendezte az első hazai egészségturisztikai szakkiállí­tást és konferenciát. Szállodák, élmény­fürdők, aquaparkok, termál- és hévizes fürdők, szakmai szervezetek hozták el ajánlatukat, prospektusaikat, köztük volt a Magyar Turizmus Rt. első olyan kiadvá­nya, amely konkrét gyógy- és wellness- üdülési csomagokat kínál az ország szin­te minden részén, több nyelven, nem hagyva ki a hazai közönséget sem. A ren­dezők által meghívott szakmai látogatói körben osztrák, német, svájci, lengyel, svéd és orosz csoportok is voltak, ők a rendezvény előtt, illetve után az ország három régiójában tanulmányúton vehet­tek részt, hiszen a saját tapasztalat min­dig meggyőzőbb, mint egy prospektus. Hajós Anna A Gyulai Várfürdő új wellness- központja Is az egészség megőrzését hivatott szolgálni Tanuljon 2003-ban is a Defenzív Kft. Autósiskolánál! ÚJ ÉVI AJÁNLATUNK! Személygépkocsi-vezetői, motoros, valamint tehergépkocsi-, nehézpótkocsi- és autóbusz-vezetői tanfolyamot indítunk: 2003. január 14rén 16 órakor. Jelentkezés és a tanfolyam helye: Békéscsaba, Szemere u. 2/1. Ügyfélfogadási időben: 7.30-16 óráig. Telefon: 323-626 vagy 06 (30) 967-7995. E-mail: defenziv@nap-szam.hu Megújult gépkocsiparkkal az új évben is tavalyi áron biztosítjuk szolgáltatásunkat Önöknek. Tovább folytatjuk a diákok kiemelt támogatását, és biztosítjuk a kamatmentes részletfizetési lehe­tőségeket is. Az Ön számára fontos a megbízhatóság, a megfelelő színvo­nal és az elfogadható, de a képzés minőségét nem veszélyezte­tő reális tanfolvamdíi. Döntése meghozatala előtt ezért infor­málódjon, és kérjen mindenre kiterjedő tájékoztatást! Ha bennünket választ, referenciaként garancia az Ön számára az, hogy iskolánknak megyei szinten 2002-ben kategóriás és szak- tanfolyam keretében közel 2000 fő ügyfélforgalma volt! Várjuk jelentkezését! Boldog új évet kívánunk! DEFENZÍV KFT., Á MEGYE LEGNAGYOBB AUTÓSISKOLÁJA! | r——————^ ......- —— A TSF Gazdasági Főiskolai Kar \ 5600 Békéscsaba, Bajza u. 33., tel.: (66) 524-700, fax: (66) 447-002. INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁTOR felsőfokú, államilog finanszírozott szakképzést indít 2003. február 1-jétől nappali tagozaton. Jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány. FELVÉTELI VIZSGA NINCS! Jelentkezés és bővebb információ: Boros Hajnalka, (66) 0 RRPfDSPED riiAftsPOftr- mp spfoinorvs as. I** nemzetközi sofort keres felvételre. Föltételek: gyakorlat, ADR darabárus vizsga. Szakmai önéletrajzát várjuk az 5520 Szeghalom, Farkasfok 9. levélcímen. Tájékoztatás: 06 (20) 9453-165, Tóth Gábornál. I i Mii Vegyen adónk I+1 %-ámk Alapítványok, egyesületek, érdekképviseletek, szövetségek, szervezetek, Olvasóink döntésének megkönnyítéséhez kívánunk segít­séget nyújtani a Békés Megyei Hírlap 2003. január 14-én megjelenő tematikus összeállításával, melyben a le­hetséges kedvezményezettek, támogatásban részesíthető intézmények, szervezetek, alapítványok (kivéve pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet) tehetik közzé jogosultságukat, közölhetik adószámukat. Tudjuk, e szervezeteknek minden forint számít. Ezért a Békés Megyei Hírlap is csatlakozik a támogatók köréhez, mégpedig úgy, hogy a mellékletbe való bekerü­lést pénzdíjasán, de jelentős kedvezménnyel biztosítjuk! A legkisebb hirdetési felület 4,3x5 cm. A leadási határidő 2003. január 13. Részletesebb felvilágosítást a (66) 527-227­ES TELEFONSZÁMON KAPHATNAK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents