Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-14 / 11. szám
4. OLDAL - 2003. JANUÁR 14., KEDD MEGYEI KORKÉP Hatvanmillió hiány A Körös-Sárréten évről évre hét-nyolc település az, amelyik rendszeresen forráshiánnyal küszködik. Most úgy tűnik: könnyen Déva ványa is a forráshiányos ön- kormányzatok táborába léphet. Az idei költségvetési koncepció összeállításakor közel 60 millió hiány mutatkozott a várható bevételeknél. Dévaványa A dévaványai önkormányzat idei költségvetési koncepciójában megfogalmazottak szerint a város idén 1 milliárd 697 millió 787 ezer forint bevételre számíthat az 1 milliárd 755 millió 29 ezer forint kiadással szemben. így a jelenlegi állás alapján az önkormányzat várható forráshiánya 57 millió 242 ezer forint. A önkormányzat pénzügyi bizottságának véleménye az, hogy a most még mutatkozó jelentős hiány ellenére a 2003-as gazdasági évben meg lehet teremteni a bevételek és a kiadások közti összhangot. Ezért a legutóbbi képviselő-testületi ülésen a város vezetői úgy döntöttek: megbízzák a polgármesteri hivatalt a költségvetési koncepció átdolgozásával és január végén — immár második fordulóban — újratárgyalják a témát. Ugyanekkor - mivel a végleges dévaványai költségvetés várhatóan februárban készül el - a testület helyi rendeletet alkotott a 2003. évi évkezdet átmeneti gazdálkodásáról. SZAVAZAS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük véleményüket: egyet értettek-e a Volán-dolgozók múlt hétfői sztrájkjával? A szavazás a következőképpen alakult: Igen, amennyiben más módszerrel nem tudják elérni, hogy emelkedjen a bérük. 48% Nem értek egyet a munkabeszüntetéssel, ennyi erővel mindenki sztrájkolhatna. IBI';'- 36% Nem érdekel, nem busszal közlekedem. Mától arról kérdezzük olvasóinkat: elégedettek-e a Békés megyei utak hómentesítettségével? Klikkeljenek a www.bmhiriap.hiHa! Kosztosok a téli kertekben Romlandó táplálékkal ne etessük a tollas kedvenceket! Megkérdeztük olvasóinkat: Tart-e az iraki háborútól? A vadon élő állatokat télen a tartalékaiból táplálja a természet. Jó dolog, ha ilyenkor az ember is bekapcsolódik, mert a bogyók és magvak készlete gyorsan fogy. Ezekben a napokban kivált üdvös a segítség, hiszen a nagy hó a talajon a táplálékot elfedi. Szarvas Telente sokan örömmel fogadnak kosztosokat a kertjükbe. Kalivoda Béla, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóhelyettese azonban arra figyelmeztetett, felelősséget vállal, aki madáretetésbe fog. A kiszórt és kiakasztott táplálék a korábban ott élőnél több madarat csalogat a kertbe. Ezek odaszoknak, s még annak ellenére is ragaszkodnak újdonsült táplálkozóhelyükhöz, ha ott egyik napról a másikra nem találnak többé eledelt. Ez akár a pusztulásukhoz is vezethet. Ha elkezdtük, érdemes tél végéig etetni. Amennyiben ez nem lehetséges, fokozatosan vonjuk meg a táplálékot! Az etetőkbe szórjunk olajos magvakat, például napraforgót. Ezt a pintyek és a verebek nagyon szeretik, de a lágyevő cinke is szívesen fogyasztja. A száraz kenyérmorzsa is megfelelő táplálék, azonban romíékony, ezért apránként adjuk. Ha a morzsa megázik és magsavanyodik megbetegíti a madarat. Kedves csemege a fagy- gyúdarab, a nem túl sós szalonna és a madárkalács. Utóbbit úgy készítjük, hogy zúzott dióbelet és az etetésre szánt egyéb magvakat edénybe tesszük, olvasztott zsírral leöntjük és egy zsinórt lógatunk bele. Amikor megdermed, a fára akasztjuk. Kicsik és nagyok örömüket lelik a téli madáretetésben, de időben, megfelelő helyre kell felállítani egy biztonságos madáretetőt _______________________(archív felvételi A talajon táplálkozó rigófélék nem szívesen mennek fel az etetőbe. Az ő etetőhelyüket a földön alakítsuk ki! Etetésre olyan helyet válasz- szunk, amely a macskáknak nehezen megközelíthető, illetve a veszélyt a madarak időben észlelhessék. A nagy hó a földön táplálkozó túzokoknak is gondot okoz. A repcét és a lucernát a nagy testű madarak a kisebb hó alól kikaparják, ám ekkora hótakaróval nem boldogulnak. A nemzeti park munkatársai egy-egy szakaszon tolólapos géppel teszik szabaddá a repcevetést, s ahol indokolt, ott káposztával pótolják a táplálékot. Cs. r. Legyen több iskolázott, jól képzett fiatal Idős Dógi János tizenkét éve a cigányság szószólója Hagyomány, hogy a kisebbségek napja megyei ünnepségén az arra legérdemesebbek fáradozását kitüntető díjjal ismerik el. A tavaly decemberi kétegyházi ünnepségen a Békés Megyei Kisebbségekért plakettel és díszoklevéllel jutalmazottak között köszöntötték a gyomaendrődi idős Dógi Jánost (képünkön). Gyomaendröd Idős Dógi Jánossal a Roma Közösségi Házban találkoztunk. Gratulálva a kitüntetéséhez, először arról kérdeztük, a tizenkét éves aktív közéleti munkája eredményei közül melyikre a legbüszkébb?- Leginkább arra, hogy a korábban cigánytelepként működő városrészt sikerült fejleszteni, szépíteni. Járdák, utak és csatornák épültek, megoldódott az ivóvíz és a gázellátás, valamint húsz új lakóház is épült. Ez mintegy háromszáz család életében jelentett kedvező változást. A településrészen folytatni kell a járda- és útépítést, tovább szépíteni a lakókörnyezetet - mondotta idős Dógi János, aki az életkörülmények javításán túl a gondolkodásmód formálását is fontosnak tartja. — Szeretném, ha minél több lenne a tanult, jól képzett cigány gyermek. A fiatalok helyzetét az iskolázottsággal és a foglalkoztatás javításával lehet előmozdítani. Mindenekelőtt a szülőket kell meggyőzni róla, hogy a gyermekeik rendszeresen járjanak iskoNévjegy Idős Dógi János 1939-ben született Endrődön, zenész cigány családban. Az általános iskolát felnőtt fejjel fejezte be, az állattenyésztési, juhtenyésztési és birkanyirási ismereteit később tanfolyamokon szerezte meg. Harmincöt éve vezeti az általa alapított juhnyíró brigádot. Közéleti tevékenysége: 1990 óta a helyi cigányság szószólója, 1994 óta tagja, az első két ciklusban elnöke a cigány kisebbségi önkormányzatnak. Alapító tagja a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének, tagja a testület pénzügyi bizottságának. A gyomaendrődi Müveit Cigány Ifjúságért Alapítvány kuratóriumának tagja. Két gyermek édesapja, négy gyermek nagyapja. lába. A települési önkormányzattal, a munkaügyi központtal, a családsegítő központtal és az oktatási intézményekkel igen jó a kapcsolatunk, s a kormányzattal is együttműködünk. A jó szándék azonban kevés, e célok megvalósulásához az állam anyagi támogatása is kell. A másik tervem egy hagyomány felélesztése. Gyomaendröd mindig ismert volt a cigány zenészeiről. Szeretném, ha a fiatalok újra tanulnának zenét. Idős Dógi János szólt arról is, az eredmények elérésében köszönettel tartozik a családjának. Nagyon büszke a fiára, ifjú Dógi Jánosra, akit személyes példával sikerült a közéleti munkának megnyernie. A fia a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal Romaügyi Tanácsának tagjaként képviseli a település és a térség cigányságának érdekét. CSATH RÓZA Nyári Attila, 29 éves, békéscsabai fotós: — Az esetleges iraki háború, remélem nem érint minket. A NATO- tagság természetesen kötelezi az országot bizonyos szolgálatokra, de ez valószínűleg csak a hivatásos katonákat érinti. Tudomásul kell vennünk, a tagsággal nemcsak pozitív, negatív dolgok is járnak. Kompromisszumot kell kötnünk. Hogy a végén hogyan kerülünk ki ebből a helyzetből, még kérdés, erről a vezetőknek kellene nyilatkozniuk. Jenei Péter, 22 éves, békéscsabai tanuló:- Biztos vagyok benne, hogy Magyar- országra nem hat ki az iraki háború. Meszsze vagyunk, ráadásul nincs is értelme belebonyolódnunk egy ilyen viszályba. Az Amerikai Egyesült Államoknak és Angliának elég katonája, erős hadserege van, ez az ő balhéjuk. Ha hazánkban valahol gond adódik, az Taszár környékén lehet. Katonaviselt vagyok, de eddig eszembe se jutott, hogy behívhatnak. Budai Mihály- né, békéscsabai nyugdíjas: — Nem követem pontosan nyomon a politikai eseménye__________ két, de az iraki he lyzetről természetesen hallottam. Félek, hogy Magyarország belekeveredik ebbe a háborúba. Az unokáim, mivel még csak 11 és 13 évesek, nincsenek veszélyben, de a gyermekeimet bármikor behívhatják, ha úgy alakul. Attól is félek, hogy a háború kapcsán a terrorizmus is betör az országba, bár a megye valószínűleg nem lesz közvetlen veszélynek kitéve. Zvara Tibor, 33 éves, szarvasi halász:- Reméljük, nem lesz semmi komoly. A híradások sem egy- értelműek, hol ezt mon{iják, hol azt. Eddig igen könnyen belerángattak minket a háborúba. Jó lenne, ha ezúttal nem sodródnánk bele. A koromból adódóan, ha úgy alakul, behívhatnának, bár akkor mire való a hivatásos hadsereg? Sok területen biztos, hogy megnehezítené az életünket egy esetleges háború, még magasabb infláció jelentkezne, mint most. f. o. k. D-FOTÓ: KOVÁCS EZSÉBET Az áram eddig csak álom volt Legtöbbünk életében természetes, ha besötétedik, odalépünk a villanykapcsolóhoz és „lön világosság”. Gondoljunk csak bele, milyen bosszúságot okoz akár néhány perces áramkimaradás, mivel akkor nem tudjuk használni elektromos berendezéseinket. A pusztaközponti tanyákon élőknek az áram sokáig csak álom volt. Ha minden a tervek szerint alakul, tavasszal hét otthonban is kigyúlhat- nak a fények. Kardoskút-Pusztaközpont A pusztaközponti tanyák lakói jelenleg petróleumlámpával, gyertyával világítanak. Vannak, akik akkumulátorral, generátorral oldják meg az áramellátásukat, egy helyütt pedig kis szélgépet is láttunk. Ezek azonban csak szükségmegoldások. Az elmúlt évben hét tanya tulajdonosa azzal a kéréssel fordult a kardoskúti önkormányzathoz, hogy segítsék a tanyák villamosítását.- Képviselő-testületünk megvitatta a kérést, megvizsgáltuk, miben segíthetjük a hozzánk forduló tanyatulajdonosokat. A közelmúltban szerződést kötöttünk a Démásszal, a részvény- társaság kiépíti a villamos hálózat gerincvezetékét és a tanyákhoz való leágazást. A beruházás 16 millió forintba kerül, aminek megvalósításához az érintett tanyatulajdonosok és az önkormányzat mintegy 4 millió forinttal járul hozzá. A tanyákba való bekötés költsége a tanyagazdákat terheli — tudtuk meg Ramasz Imrétől, Kardoskút polgármesterétől. Néhány tanyában már korábban kiépítették a belső villamos hálózatot, így, ha a fővezeték elkészül, a tervek szerint március végén már fel- kattinthatják otthonukban a villanyt. Ezzel tovább korszerűsödnek, komfortosodnak a pusztaközponti tanyák. A gázvezetéket ugyanis már a '80-as években kiépítették a területen. Az önkormányzat tervei között most Pusztaközpont vezetékes vízellátásának megoldása is szerepel. A beruházás 10 millió forintba kerülne, amihez az ön- kormányzat öt millió forint önrészt tudna vállalni, a többi pénzt pedig pályázati forrás segítségével szeretnék előteremteni. Településeink krónikája Hatvanezer kötetük van A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár közel 60 ezer kötettel, dokumentummal rendelkezik. Hely- történeti gyűjtő- és feldolgozó munka is folyik az intézményben. Évről évre jelentős városi eseménynek számít a könyvtár által szervezett Miklós-hét. Egyre több diák és nyugdíjas keresi fel a szeghalmi könyvtárat, akik elsősorban a könyvkölcsönzési, hírlapolvasási és internetezési szolgáltatásokat veszik igénybe. A másik jeles kulturális intézménye Szeghalomnak a városi művelődési központ. Ez az intézmény a közművelődési feladatok ellátása és a helyi rendezvények szervezése mellett a civil szervezetek koordinálását is felvállalja. ___________________________m Sz épasszony-telep Vésztőn Vésztőn tizennégy városrésznév él a helyi köztudatban. Ezek a következők: Kecskészug, Adyfalva, Szik, Kertmegi telep, Iparoskert, Kovacsicsfalva, Komlódifalva, Szilér, Zsebengő, Babilon, Dancka, Iméri (vagy Szépasszony-telep), Tarlódomb és Temetőszél. Olvasóink közül is bizonyára többeket érdekel, hogy Szépasszony-telep miként kaphatta nevét? Szépasszony-telep a Landler, Lórántffy, Vasvári, Iméri, Losonczi, Okányi utcákat foglalja magába. Ennek a településrésznek állítólag onnan ered a neve, hogy egykor egy gróf - akit a nép Vak uraságnak csúfolt — elcsábított egy cselédlányt, s a lánynak ezen a telepen egy házat ajándékozott._____________m Gi mnáziumi oktatás Biharugrán Biharugra azon kevés községek közé tartozik, ahol középiskolai képzés is folyik. A helyi iskolában a 2002/2003-as tanévben a felnőttek számára újraindult a gimnáziumi oktatás, sikerét az is bizonyltja, hogy erre a tagozatra hetvenhatan jelentkeztek. Ezzel a gimnáziumi oktatással a környékbeli munkanélküliek és a rendészeti szerveknél dolgozók továbbtanulási lehetőségét karolták fel. Középiskolai tanulóink között több határőr van, akik számára létkérdés az érettségi megszerzése, mert csak így válhatnak hivatásos határőrökké. Ugrán több mint negyvenéves hagyománya van a középiskolai oktatásnak. Utoljára 2001-ben két osz- tály 47 tanulója érettségizett a településen. ________(■} Ors zágos esemény Füzesgyarmaton — Nemrég vettem rész a Magyar Kisvárosok Szövetségének gyűlésén. Örömmel jelenthetem be, hogy kezdeményezésemre ez az országos szövetség legközelebbi tanácskozását, most áprilisban, Füzesgyarmaton, a Gara Hotelben tartja - jelentette be a hírt Várkonyi Imre polgármester a füzesgyarmati képviselő-testület legutóbbi ülésén. A gyarmati településvezető megemlítette azt is, hogy az úgynevezett nagy-sárréü bekötőutak mielőbbi felújításának szükségességéről is több szomszéd megyei település polgármesterével tárgyalt. Püspökladányban a Szeghalom—Püspökladány közti út, Karca- gon pedig a Karcag-Bucsa közti út került szóba, w Ezer iskolás Szeghalmon A Szeghalmi Általános Iskolába 1047 diák oktatása, nevelése történik. A 2002/2003-as tanévtől a művészeti oktatás feladata is ehhez az intézményhez integrálódott. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése külön iskolaegységben folyik. A logopédiai ellátás szintén biztosított. Az általános iskolában a tanárok rendszeresen jól végzik munkájukat, ezt bizonyítják a tanulók sikeres versenyeredményei, felvételi sikerei. Szeghalom vezetői továbbá arra is törekednek, hogy a Berettyó-parti város körzetközponti szerepének lehetőségét megteremtsék az alapfokú oktatás vonatkozásában is.____________________________________in Aljegyző az önkormányzatnál A füzesgyarmati önkormányzatnál aljegyző foglalkoztatását tervezik. Az álláshelyet pályázat útján hirdették meg. A beérkezett pályázatokat a képviselő-testület bírálja el, s ezt követően nevezik ki az aljegyzőt. A képviselő-testület legutóbbi ülésén módosította a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló rendeletét is. Ez alapján január elsejétől a bölcsődei ellátásért napi 177 forintot (a tavalyi 164 forint helyett), az óvodaiért 160 forintot (a korábbi 148 forint helyett), az iskolai napköziért 235 forintot (a korábbi 218 forint helyett), az iskolai menzáért 147 forintot (a korábbi 133 forint helyett) kell fizetni.
