Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-13 / 10. szám

2003. JANUÁR 11., SZOMBAT - 9. OLDAL Országjárásra indultunk Verebes Istvánnal Zala megyében igazi otthonra talált Színészként, rendezőként bejárta szinte az egész országot. Vannak kedves helyei, ahova vissza-vissza- tér. És vannak városok, amelyek nagyon fontosak számára. Ország­járásra indultunk Verebes István­nal. Kaposvár: Sűrű élet- Színész-rendezőként Kaposvárott kezdtem a pályámat. Fiatal, megalku­vásra képtelen ember voltam. Sűrű éle­tet éltem, iszonyatos szegénységben. Ott tanultam a legtöbbet az 1970-es évek elején. Fontos színházzal találkoz­tam. Több mint húsz esztendeje nem jártam Kapos­várott. A színházat átépítették, megvál­toztak az utcák. Nem szívesen szem­besülnék egykori önmagámmal. Ott ért az első szerelem, nagy szenvedélye­ket éltem át. Felzak­latnának az emlé­kek. Miskolc: Áradó szeretet- Miskolcot na­gyon szerettem. Számomra nem csú­nya a város, és nagyon szép lelkű embe­rek élnek ott. Értő közönség előtt ját­szottunk. Akárhányszor visszamentem - rendeztem vagy játszottam -, szere­tettel fogadtak. Remek társulat tagja le­hettem. Mindenki ereje teljében volt, a világirodalom összes klasszikusát el- játszhatták volna. Fölszabadult, jó ke­délyű, bulizós színház volt egykor. Ked­ves kollégáim közül sok halottam van. Miskolcon ismerkedtem meg gyerme­keim anyjával. Miskolctapolcán vettem ki szobát, mert szerelmem nem volt hajlandó följönni a színészházba. Ott fogant Zoltán fiam. Szeged: Menekülés a platón- Minden rossz Szegeden történt ve­lem. Tudtommal kétszer csaltak meg életemben, mindkettő ott esett meg. Ha beteszem a lábam a városba, fölidegesí­tenek. Legutóbb egy egyetemi találko­zón olyan pökhendiek voltak a diákok, hogy összeütközésbe kerültem velük. Rossz emlékeim zömét azonban a szín­háznál gyűjtöttem. Soha nem ittam. Ak­koriban minden este söröztem, hogy megnyugtassam magam. Mindössze két hónapot töltöttem ott. Este eljátszot­tam a szerepemet, fölkéredzkedtem egy teherautóra. Annak platóján jöttem ha­za. Nyíregyháza: A munka becsülete- Ha Nyíregyházára gondolok, leg­kevésbé a színházcsinálás iránt van nosztalgiám. A sikeres hat esztendő Névjegy A Heti hetes sztárja, a színész-rendező Verebes Ist­ván 22 éves korában szerzett diplomát a Színművé­szeti Főiskolán. Egy évvel később már színész-ren­dezőként dolgozott a kaposvári, a miskolci, a szege­di színházban, majd a budapesti Mikroszkóp Színpa­don. Innen útja a Radnóti színházba vezetett, ahol egészen 41 éves koráig dolgozott. Ekkor a Magyar Rádió főmunkatársának nevezték ki. 1990-ig, tíz évig vezetette a szilveszteri műsorokat. 1991-től 1998-ig a Komédium Színház, majd a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója. 1998-tól a Napkelte műsorvezetője, majd a Heti hetes állandó tagja. Nős, három gyermek - Zoltán, Linda és Mihály - édesapja. : 8 8 SS 3$ « & 8 nem hagyott nyomot bennem. Úgy mentem oda, hogy nem jobb, hanem különb színházat akarok létrehozni. Fordítva sikerült. Elismert játékhely lett a Móricz Zsigmond Színház, de nem lett különb a társulat. Talán tíz ember akadt, aki nem lepett meg valami va- caksággal. Engem a város hívott, és azt hiszem, be is fogadott. A „sötét” Nyír­ség küzd gátlásaival, gazdasági elmara­dottságával. Lélekben azonban sokkal előrébb tartanak az ország más, módo­sabb részeinél. Az odavalósiak soha hátba nem támadtak. Ha támadtak: szemtől szemben tették. Az emberek vérében a munka be­csülete. így vannak a színházzal is: megle­het, nem tetszik az előadás, de meglátják benne a munkát. So­sem volt üres a néző­tér. Bazita: Igazi ott­hon- Számomra a pá­lya arra való, hogy emberebb legyek: er­kölcsben, méltóság­ban gyarapodjam. Éveket kellett feláldoznom életemből, hogy megismerkedjem Ágnessel, a fe­leségemmel. Elrendeltetett. Ná lám 18 évvel fiatalabb, munka­társamként szerettem. Arra gondoltam: ilyen nőt kellett volna elvennem. Akkor még egy színésszel élt együtt. Va­lahogy összeterelt bennün­ket a sors. Úgy néz ki, hogy e szerelem megoldotta életem utolsó harmadát. Ágnesben bízhatom, és merem remélni hogy fordítva is így van. Bár „Ez a szerelem megoldotta életem utolsó harmadát" Misut még Nyíregyházára vittük haza, igazi otthonunkká Bazita vált. Felesé­gem szülei Zalaegerszegen élnek, és ő a közelükben akart lenni. Házunk egy meredélyre épült, erdő, völgy övezi. Amerre nézek, embert nem látok. Bé- kességes hely. Olvasok, zenét hallga­tok, internetezem, festegetek. Szép, polgári otthonunk van. Szüleim, nagy­szüleiül bútorai között élünk. Kötő­döm ezekhez a tárgyakhoz. Két ven­dégszobánkban gyakran szállnak meg barátaim. Amikor Zalába költöztem, sokan megkérdezték: miért? Aki már vendégeskedett nálunk, körül­néz a lakás­ban, ki­megy a te­raszra, megálla­pítja: iga­zatok van. G. A. A Duna Televízió harmadik legnézettebb műsora Csellengők — sok esetben segélykiáltás az eltűnés **«'■*• Csellengők: a jól ismert műsorcím va­sárnaponként rendre feltűnik a Duna Televízóban, délidőben. — Még 1994 májusában kezdtük ezt a műsort — mondja Incze Zsuzsa, a Csellengők szülőanyja. — Akkor a Magyar Televí­zió csatornáján ment, de három éve átkerült a Duna Televízióhoz. Ennek kétségtelenül vannak hasznos követ­kezményei, hiszen külföldön is sok helyen tudják nézni a heti 20 perces adást. Már kaptunk visszajelzéseket, többek között Angliából, Svédország­ból, Hollandiából, Spanyolországból. Köztudott, hogy eltűnt, elveszett gyer­mekek és felnőttek megtalálása érdeké­ben indult a műsor. Ahogy a szerkesz­tő-műsorvezető elmondja, naponta leg­alább 25 ezer eltűnt személyt keres az ügyészség, bíróság, rendőrség, gyám­hatóság és a hivatalos szervezeteken kí­vül természetesen a Csellengők is. A ke­resettek között sajnos mintegy 4 ezer az eltűnt gyermek, kétszer annyi, mint amikor a műsor elkezdődött. — Nagy segítség az ingyenes segélyvo­nal, amit bármikor hívhatnak a rászoruló családok, hozzátartozók. Nemrégiben több év után találtunk meg Spanyolor­szágban egy eltűnt leányt. Szilvia sorsa szerencsére rendeződött, már gyermeke is van, megható „távriportban” talált újra egymásra anya és leánya. Ez a műsor tel­jes egészében üzenet értékű. A gyerekek és felnőttek is sok­féle ok miatt mennek el ott­honukból. A végső elhatáro­zást elősegíti olykor egy rossz osztályzat, egy rossz szó, félre­értés, máskor súlyos, sokkoló problémák áll­nak a háttérben. Gyakran csak a figyelmét akarja ezzel felhívni a kis családtag a körülötte lévők­nek, hogy vala­mi nincs rendben, valami gond van vele, néha ilyen módon akarja zsarolni a szü­lőket. Az intézetben nevelkedő fiatalok közül is sokan a szökésben, bujkálásban, eltűnésben keresnek menedéket, nem is gondolva arra, hogy egész családok, pe­dagógusok, nevelők idegei, egészsége, élete mehet tönkre. És sajnos vannak, akik bűntény áldozatai, bár ezt esetleg soha sem tudjuk meg teljes biztonsággal. A műsor ugyan a Csellengők címet vi­seli, de mindenkinek szól - ahogy Incze Zsuzsa mondja. Nem véleüen, hogy a Du­na Televízió harmadik legnézettebb mű­sora. Ha csak egyetlen gyermeket, vagy egy eltévedt, rossz útra tért, elkallódott felnőttet, bárki családtagját sikerül megta­lálni és visszavezetni otthonába, már sike­resnek mondható az egykor amerikai mintára kezdett műsor, amely az évek so­rán, sajnos nálunk is, rendkívül aktuális lett. A sok kis szívhez szóló riporttal tarkí­tott, szorongást és izgalmat oldó vasárna­pi 20 percek igazi sikertörténetté válnak, ha egy-egy „tékozló” fiú vagy leány haza­talál. Leopold Györgyi A mosoly mögö gyakran családi problémák húzódnak meg-Ajánló------------------­CD E lton John: Greatest Hits 1970-2002. Elton John az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb angol zongorista, dal­szerző, énekes. Nem nehéz tőle kétszer nyolcvan percben összegyűjteni 34 slágert az elmúlt 32 évből. Tavaly meg­hökkentő bejelen­tést tett a szem­üveggyűjtési máni­ájáról is híres éne­kes: azt ígérte, nem készít több lemezt. Akár erre utalhat ez a jól szerkesztett életműösszegző válogatás. A dupla ki­advány első CD-je a bemutatkozó 1969- es nagylemeztől az 1976-os Blue Moves-ig összegez. A második korong 1982-től indul és a tavalyi lemezzel zá­rul. MOZI A Gyűrűk Ura — A két torony. Hama­rosan eldől Középfölde sorsa: a go­nosz ereje egyre nő, mert szövetséget kötött a két torony. Frodó, a Gyűrű­hordozó és hű barátja, Samu Mordor földje felé tart, hogy a tűzbe hajítsa terhét, ám egy újabb veszéllyel kell szembenézniük: felbukkan Szgollam, aki magának követeli a kincset. Eköz­ben a szövetség még élő tagjai a Kósza vezetésével újabb harcokba kevered­nek. KÖNYV Rosszcsont Peti. A könyv, amit most figyelmükbe ajánlunk, tulajdonkép­pen nem is egy kötet, hanem sorozat. Első darabja Rosszcsont Peti. A többi - egyelőre a nyitó darabbal együtt négy kötet jelent meg - Rosszcsont Peti bosszúja, Rossz­csont Peti gazdag lesz, Rosszcsont Peti és ä titkos klub. Vala- riiéÉüyr szerzője Francesca Simon, a rajzokat pedig Tony Ross készítette. A so­rozatot elindító Animus kiadó a mind­össze hatszáz forintos köteteket nem titkoltan kezdő olvasóknak szánja. A rosszcsont - aki mindenkinek ked­vence —, alighanem megnyeri az olva­sással épp csak barátkozó gyermekek szívét. Az egyszerű, párbeszédekkel teleszőtt és illusztrációkkal tarkított kilencven oldalas könyvecskék igazi kedvcsinálók az olvasással most is­merkedőknek. PROGRAM Szólótáncfesztivál. A XVI. Országos Szóló táncfesztiválra várják az érdek­lődőket a békéscsabai ifjúsági házba szombat délelőtt kilenc órától. A kö­telező és a szabadon választott tán­cok versenye után nyolc órától kez­dődik a gála és az eredményhirdetés. Vasárnap a megyei művelődési köz­pontban a fesztivál szakmai értékelé­sét tartják. Hétvégi olvasmány Nyilas Misi Gyarmaton Nyilas Misinek volt hová bekopogtat­nia: Tiszacsécse, Túristvándi, Prügy, Debrecen, Sárospatak, Kisújszállás, Bu­dapest, Leányfalu - és az egész ország. Arról nincs tudomásunk, hogy Békés megyét sűrűn látogatta volna. A sze­génység, az úttalanság, az Isten háta mögötti sors úgy megvert minket, hogy múlékony emlékezetünk szerint is csu­páncsak egyszer járt Füzesgyarmaton. Mégpedig 1948-ban lehetett, kará­csony és szilveszter között: akkorra ké­szültünk fel a Légy jó mindhalálig szín­padi előadására. Abban az évben álla­mosították az egyházi iskolákat. Az uni­tárius eklézsia elveszítette négyosztá­lyos elemi intézményét, az özvegy taní­tónőt nyugdíjba küldték. Felszabadult a terem, az unitárius iskola hűlt helye. (Mellette laktunk mi, az erdélyi mene­kült család.) Bajor János tiszteletes úr egyfajta kulturális gyülekezőhelynek nevezte ki a megüresedett helyiséget. Szeptemberben egy Pestről Gyarmatra deportált színházi rendező kezdte a próbákat. A nevére már nem emlék­szem, pedig megszállott ember lehetett, aki a zord időben is vállalta a kultúra terjesztését. Összeverődött az unitárius gyülekezet szereplőgárdája. Első olva­satban Feri bátyám lett Nyilas Misi, de ő sokkal racionálisabb alkat volt, hogy- sem az érzékeny kisfiú bőrébe bújt vol­na. Ott voltam viszont én, majdnem egyidős Misivel, érzelmi válságban Nagyajta elvesztése miatt, naiv áhíto- zással egy ideális felnőtt társadalom után, lépten-nyomon csatlakozva hi­temben és vágyakozásomban; riadt kis­fiú, aki elveszítette a tündérországot, gyermekkori álmainak színhelyét, aki már csalódott a felnőttekben. Átvettem bátyámtól a főszerepet. Kézírásban kaptuk a szöveget. Mint a spongya, mohón szívtam magamba a szavakat, mondatokat. Nem éreztem te­hernek az olvasópróbákat. Két világítóto­ronyhoz igazodtam: az öreg Pósalakyt alakító rendezőhöz és a tiszteletes főbér­lőhöz, aki Valkay tanár urat játszotta. Emlékezetes maradt számomra a föld­rajzóra, a lutriszámok leolvasása, meg az a jelenet, ahol a haszontalan Doroghy Sanyikát korrepetáltam számtanból meg latinból, és Bella kisasszony megjegyzé­sére olyasmit mondtam, hogy én azt hi­szem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. A főpróbán már lázas voltam: még a nagyajtai óvóhelyen szereztem az idegi alapon rám törő nehéz légzést, amit édesapám kámforos injekcióval csillapí­tott. Xmikor az előadáson elérkeztünk a tetőpontra, a tanári bíróság előtt már 39 fokos lázban égtem, vacogott a fogam, keserű gombóc fojtogatta a torkomat; nem akartam elhinni, hogy alantas vá­dakkal támadnak, égett a szemem, di- dergett a lelkem, beleéltem magam a meghurcolt kisfiú lélektani helyzetébe, ártatlanul és értetlenül álltam a hazugság kartácstüzében. Nagyajtára, a boldog gyermekkor elvesztett paradicsomára gondoltam, majd a kiűzetés vesszőfutás­ára, mert minden-minden összegyűlt bennem a tanári bíróság előtt, ahol már nem bírtam visszatartani a belül tajtékzó iszonyú feszültséget és csukló-hörgő zo­kogással, a lázas állapot paroxizmusával tört ki megkínzott szívemből, hogy nem akarok többé debreceni diák lenni, mert bántanak, ok nélkül bántanak... Pedig az én lelkem szépséges virá­gokkal volt beültetve, és én találtam ki azt a gyönyörűséges négy sort, hogy „Nem is Földre száll az, (hanem fel az égbe), kinek százezer szárny csattog a szívébe...” Nem színészi tettetés, nem mesterségesen kisajtolt könnypatak tört ki a zaklatott lélek legmélyebb rejteké- ből, mikor az előadás zenitjén úgy ha­joltam el az eszméletlenség védett álla­potába, mint a kis herceg a szaharai ki­rándulás bénító kígyómarására. Azt mondták később, hogy behunyt szem­mel roskadtam össze, és boldogan mo­solyogtam a katarzis hűsítő deszkáin. Aztán a függöny legördült. Az anna- lesek nem őrizték meg Nyilas Misi ven­dégjátékát, pedig 1948-ban volt egy uni­tárius színházi előadás Füzesgyar­maton. Még most is hallom az édes­anyák mindenkori üzenetét: „Légy jó, kisfiam, légy jó mindhalálig!” P. S.: Nem tudom, megvan-e még az a Széchenyi utcai épület, benne a csalá­di szükséglakással, a szomszédos klub- helyiséggel, ahol az olvasópróbákat tar­tottuk. Azt hallottam, hogy lebontják a régit, új épül a helyén. Az unitárius egy­házközösség centenáriumi ünnepsé­gén, 2002. július 28-án lerakták a paró­kia alapkövét. Szász András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents