Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-05 / 283. szám
6. OLDAL - 2002. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK G Y Ó G Y ÍTÁS i < .. .. .. .. Hosszabban élünk a változás korában Sokat számít, milyen egészségmagatartást tanúsítanak a nők Gyula Az életkor előrehaladásával különösen a nőket veszélyezteti a csontritkulás, ez látható jelenség hiszen tartásuk időskorban már nem egyenes csont leépülése megállítható. — A menopausa jól meghatározható korszak, a menstruációs ciklus hosszabbodik, majd megszűnik. Az ösztrogén hormonokból egyre kevesebb van, melyek a csont felépítésében is szerepet játszanak. Az élettani állapot száz—kétszáz éve nem jelentett ilyen problémát, hiszen az életkor rövidebb volt mint most - nyilatkozta lapunknak prof. dr. Falkay György, aki a menopausa újabb ismereteiről (a változás kora a nőknél, a havi vérzés elmaradása) tartott előadást Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórházban.- A változó kor most milyen életszakaszra tehető?- Egyénenként nagyon változó. Általában a kaukázusi, fehér népességben az ötvenes évek elejére, 51—52 éves korra tehető, de van, akinél korábban, van, akinél később jelentkezik, például a dohányosoknál hamarabb.- A társadalmi változások kitolják a korhatárt?- Azt hiszem, nem befolyásolják, ez élettani állapot. Mivel azonban kitolódott az életkor, hosszabb ideig élnek a nők ebben az állapot- Most egyre több nő éri meg a postmenopausa, azaz a menopausa utáni állapotot, miközben a csont fokozatosan leépül — mondta Falkay György, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani Intézetének tanszékvezetője. - Emiatt kis balesetek következtében is súlyos csonttörések alakulhatnak ki. Ha azonban az ösztrogént visszaadjuk a szervezetnek, amely idős korban már nem termelődik, a ban. A gyógyszerészterápia mindig törekszik újabb és újabb gyógyszerek létrehozására, a folyamat megállítására. Vannak hormonális és nem hormonális módszerek. A nem hormonálisak talán kevésbé hatásosak, de biztonságosabbak. A hormonális módszerektől van olyan félelem a köztudatban, hogy esetleg megemelkedik bizonyos rákos megbetegedések száma. Hosszú ideig a klinikum ezt nem tudta bizonyítani. Most végeztek Amerikában egy nagy vizsgálatot, ami bizonyította, hogy van enyhe fokú emelkedés. A hormonális terápia most válságperiódusban van, de úgy gondolom, újabb hormonokkal és gyógyhatású készítményekkel megszűnik majd. Létezik nem gyógyszeres terápia is: nem szabad elhízni, dohányozni, sokat kell mozogni, egészségesen élni. Sokat szá- mít, mint minden másban. «. m. Száz éve alkalmazzák a röntgensugarat Gyulán A röntgensugár 1895-ben történt felfedezése után — hála az emberi test belsejébe való betekintésről való szenzációt sejtető sajtó híreknek is — világszerte gyorsan elterjedt a használata a betegellátásban. A századvégi arany békeidőkben a tudományos haladásba vetett naiv hit és eredmények iránti érdeklődés mellett, gazdagodó országunkban iskolák, magánorvosok, majd kórházak is röntgenkészülékeket vásároltak. Két tucatnyi, Magyarországon értékesített készülék egyike került 1902-ben alkalmazásra az akkori Gyulai Megyei Közkórház és Elmegyógyintézetbe Az addigra, mintegy két tucatnyi, Magyarországon értékesített készülék egyike került 1902-ben alkalmazásra az akkori Gyulai Megyei Közkórház és Elmegyógyintézetbe. Ez is igazolta a Révai Lexikon Gyuláról szóló szócikkében foglaltakat: „...1 200 beteg befogadására képes és az országnak ma legmodernebbül berendezett köz- kórháza és elmegyógyintézete...” Ha mindehhez hozzágondoljuk, hogy a debreceni és a szegedi klinika évtizedekkel később létesült, már nem csodálkozunk azon, hogy kórházunkat több száz kilométerről is felkeresték a gyógyulni vágyók. Persze azt is tudnunk kell, hogy az akkori röntgent évi néhány csonttörés, lövési sérülés, egyebek ellátásához vették igénybe a korabeli tudományos közlemények szerint. A sebész, később a belgyógyász főorvos vizsgált vele. A felvételeket pedig üveglemezre egy erre betanított szolga készítette. Az első világégés alapjaiban változtatta meg a korábbi állapotokat. Forradalmak és a román megszállás után, az ország a gazdasági összeomlásból kilábalva, az 1920- as évek második felére szakmailag tovább fejlődött. Ez időre kerültek a vidéki kórházakba, így Gyulára is olyan specialisták, akikért - ha volt rávaló bér - egy évtizede Budapestre, az 1900-as évek elején Bécsig kellett utazni. Dr. Csonth László röntgenorvos 1926-tól működött az eddigre már többedszer bővített és korszerűsített röntgenlaboratóriumban. A szerencsésen megmaradt 1927-es, valamint 1934-es röntgennaplók szerint ezekben az években évi 4-5000 röntgenvizsgálatot és -besugárzást végeztek, alkalmazva az altkorra Európa-szerte kidolgozott eljárásokat. Például az epehólyag és a vesék kontrasztanyagos megfestését. És, hogy kiket vizsgáltak és gyógyítottak? Bizony zömükben fiatal felnőtteket és középkorúakat. Hiányoztak jórészt a gyermekek a röntgenosztályokról (a lakosság 1/3-a) és a hatvan év felettiek már elfogytak az ellátottak közül (minden tizedik lakos). Ellentétben a ma végzett, szinte geriátriai (időskori) gyógyítás-gondozással, akkor az idősödő és az évek során szelektálódó vasegészségű lakosság elfogadta a korral járó bajokat, és nem jutott el a vidéken akkor is a gyógyítás fellegvárát képező kórházak röntgenesei elé. Abból az időből maradt fenn a szólás: „hatvan felé, hazafelé”. Szemben a röntgendiagnosztikai feljegyzések szűkszavúságával, a röntgenterápiában (gyógykezelés) részesültekről életkor és kórisme is szerepel a kézírásos rubrikákban. A röntgentevékenység csaknem harmada terápiás beavatkozás volt. A ma már némi megütközéssel olvasott javallatok mellett, mint szőrtelenítés, ekcéma gyógyítása májbesugárzással, szomorú a harminc-negyvenéves nők méhnyak és méhtest rákjának kezelési próbálkozásairól értesülni. Egy tíz-húsz besugárzásból álló kezelésnél - (? 80-160 pengőért) - valóban választás elé állított egy 20 holdas gazdát (havi 120 pengő jövedelemmel), hogy eladja-e a tehenét az asszony gyógyításának reményében. Újabb világégés pusztította az emberiséget! Szemben az elsővel, a hónapokig itt települt szovjet kórházbázis, amiről az akkor élők sok keserves élmény emlékét hordják magukban, a kórházi betegellátás szüneteltetését, általános lepusztulást hagyott maga után. Majd a kifosztva visszakapott kórházban a hazaszállingózó, az itt maradt és a lakosság egészségügyi ellátásáért hősies erőfeszítéseket vállalók újrakezdték. Áramszünetek, anyaghiány, romos készülékek, háborút megjárt tábori felszerelés azért megmaradt, és idevetődött egy-egy szakember. Ekkortól számíthatjuk újra a radiológia alkalmazását is. Az ország élni akarása, itt az évtized végére, kiegyensúlyozott helyzetet teremtett a röntgenellátásban is. Erre a szervezetre zúdult a földek kollektivizálásának korszaka, amikor az önálló gazdalét fejében ingyenes betegellátást kapott a megye lakosságának túlnyomó részét képező, eddig biztosítatlan parasztság. Még sokan emlékeznek az ez időtől állandósuló, a kórház legrégibb épületének földszintjén létesített SZTK-folyosóján reggeltől késő délutánig szorongó, vizsgálatra várók tömegére. A hatalmas mennyiségű feladat személyi és eszköz hátterének biztosítása további évtizedet igényelt. Ennek részét képezte, hogy dr. Zétény Győző radiológus főorvos javaslatára 24 ágyon sugárosztály létesült a daganatos betegek ellátására (a mai onkológiai osztály elődje). Ez, valamint a hatvanas évek elején, már a dr. Justus György főorvos által megszervezett izotóp diagnosztika. így 15 évvel a dicstelen háború után az ország egyik legnagyobb forgalmú és a kor színvonalán, a röntgen- és izotópsugárzás alkalmazásával akkor szokásos minden módszert alkalmazó röntgenosztály volt a mienk. A következő évtizedben, az iparosító ötéves tervek idején, térségünk háttérbe szorult. A harmincas évek óta elmaradt felújítások miatt a kórház, benne a röntgenellátás is kritikus helyzetbe került. A tönkrement víz- és csatornahálózat okozta intézeti vérhasjárvány eltussolhatatlan botránya mellett a használhatatlanságig elöregedett röntgenberendezések, szűkös, omladozó helyiségek csak sűrű, fogak között elmormolt méltatlankodást váltottak ki betegeinkből. Az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (felügyelő szerv) ellenőrzései nyomán készült elmarasztaló megállapítások sem voltak elegendőek, hogy az akkori hatalmasokat cselekvésre késztesse, hogy lendületet adjanak a megmaradt, néhány, igényes munkára törekvő radiológus erőfeszítésének. Az európai és hazai szakmai fejlődést követve, ezektől az évtizedektől a hátrányos körülmények ellenére sikerült meghonosítani az emésztőrendszer korszerű röntgenvizsgálati módszereit, amelyek a gyomor és vastagbél daganatos és fekélyes betegek túlélési esélyeit növelték. A különböző érfesté- ses módszerekkel az akkor kibontakozó érsebészeti ellátásra szorulókat segítették. Ez időben kezdődtek osztályunkon, az éppen mára a figyelem központjába került emlő röntgenvizsgálatok is. A sanyarú helyzet és a mégis megvalósult szakmai fejlődés ellentmondását többek között a mai napig érvényes módon meglévő helyi előnyünk magyarázza, részben a jól képzett, igényes, munkabíró asszisztensi csapatunk. Hozzáértésükön túl, egy-egy kisiklástól eltekintve, betegeink is jórészt az ő viselkedésükön, segítő, együttérző, emberséges magatartásukon keresztül ítélhették és ítélik meg a mai napig működésünket. Az 1978-as békési földmozgás, az ezt követő épületkiürítések, szükséghelyre való költöztetések a röntgeneseket sem kímélték. A szükség hozta kényszermegoldások iskolapéldájaként talán az újonnan épült (1975) rendelőintézet negyedik szintjén telepített érvizsgáló említhető. A jövőmenő járóbetegek között — azok nem kis megütközésére - utat törve kellett a hordágyon fekvő betegeket feltornázni - lift híján - a keskeny lépcsőn. Em- berhalál, műhiba, nagyobb botrányok nélkül sikerült 1986-ig, a sebészeti tömb újra belakásáig fenntartani az ellátást. A következő másfél évtized a nagyobb megingások nélküli, folyamatos szakmai fejlődés, a betegellátás körülményeit fokozatosan javító technikai és elhelyezésbeli bővülés időszaka volt. Ez az előrelépés nélkülözhetetlennek bizonyult, hiszen a fejlődést az ember nemcsak önmagához kell, hogy mérje, de figyelemmel kell lennie a környezetére is. Ebben az időben vált a röntgene- zés radiológiává, majd képalkotó szakmává. Ezen elnevezésbeli változások mögött pedig az intézetünkben az 1960-as évek diagnosztikai eszköze, a röntgensugár és izotóp mellé az ultrahang (Gyulán 1981-től), majd az 1996-tól nálunk is alkalmazott MRI (magrezonanci- ás képalkotó műszer) csatlakozott. Magán a röntgenezésen belül is a képerősítő alkalmazásának jóvoltából a korábbi sötét szobában történő átvüágítás tompított fényű helyiségben (nálunk 1974-től) történik kisebb sugárterheléssel, nagyobb diagnosztikus biztonsággal. A másik korszakos technikai fejlesztés a CT (kompjutertomográf: műszeres rétegfelvétel, a test valamely síkjában kiválasztott réteg röntgenfelvétele számítógép segítségével, rekonstruált képalkotás) 1987-től intézetünkben való alkalmazása. Éppen az idén már a harmadik, természetesen elődjeinél jóval nagyobb tudású ilyen berendezést állítottunk működésbe. Alkalmazása többek között a népbetegségszámba menő agyi érbetegségek („gutaütés”) ellátását korszerűsítette. Lényeges a kapcsolattartás, a pontos tájékoztatás. A betegségek felderítésében segítenek a drága berendezések, a sok munkával, tapasztalattal szerzett információk haladéktalan továbbítása. Megoldott a betegek újabb jelentkezésénél előző állapotuk pontos dokumentációs visszakeresése. Ezt az általunk, a nyolcvanas évek óta használt számítógépek, majd számítástechnikai hálózat könynyíti meg. DR. KANDER ZOLTÁN OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu l.Wy A mammográfiás mellvizsgálat időben, esetleg még gyógyítható állapotában is kimutatja a kóros elváltozást A tisztelt olvasóhoz fordulunk A fentiekben kívántuk önt végigkalauzolni százévnyi, a tudomány és technika eredményeit mindenkor követni tudó, a kórházi beteg- ellátás meghatározó részét képező röntgen-, majd képalkotói tevékenységünkön, íme, a gyulai megyei kórházban a számos tudományág, legújabban pedig az informatika hasznosítása - eredmények és buktatók ami mögött a mindenkor azt alkalmazó emberek tudása és munkája volt. Talán a későbbiekben módunk lesz egy további Írásban a mai helyzetről, gondokról és a kilátásokról is tájékoztatni önöket. Korszakos technikai fejlesztést jelentett a CT alkalmazása intézményünkben, 1987-től. Az idén már a harmadik, természetesen elődjeinél jóval nagyobb tudású berendezést állítottuk működésbe
