Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-05 / 283. szám

4. OLDAL - 2002. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK MEG YE I KÖRKÉP I KESZSEGFEJLESZTO JÁTÉKOK, (y) Békéscsabán, a Kinizsi utca 12. szám alatt megnyílt az Okoska oktató játékok és könyvek szaküzlete. A boltban a készségfej­lesztő és felzárkóztató könyvek, segédeszközök mellett társasjátékok, bábok, famodellek, háromszögletű ceruzák is kaphatók. Karácsonyra készülve érdemes benézni, hiszen egy­éves kortól a kamaszokig mindenkinek szórakoztató játékot találnak, de a kihívást jelen­tő felnőttek is kipróbálhatják a fakockákat, d-fotós veress erzsi Karjukat nyújtják mások életéért Megkérdeztük olvasóinkat Önkéntes véradókat köszön­töttek a napokban Orosházán. Az ünnepségen 127 donornak nyújtottak át a vöröskeresztes aktivisták emléklapot. A leg­több alkalommal Bende Lász­ló kilencvenszeres véradó se­gített a betegeknek. Orosháza- Ma önöket ün­nepeljük, akik a hívó szóra azon­nal karjukat nyújtják és vérü­ket kínálják fel azért, hogy segít­senek beteg em­bertársaiknak - fogalmazott az ünnepségen- dr. Antal Mihály, az orosházi véradó­állomás vezető főorvosa. — A véradók napját tizenöt éve, 1987 óta ün­nepeljük. Az ün­nep a társadalom tisztelgése a véradók előtt. A vér hasznát, szükségességét az tudja igazán értékelni, akinek az életét meg­mentették. A véradók aktivitása az elmúlt időszakban növeke­dett. Az európai uniós követel­ményeknek megfelelően a vér­adásra jelentkezőket többrétű szűrésnek vetjük alá mind saját egészségük, mind a betegek vé­delme érdekében — mondta dr. Antal Mihály. Az ünnep­ségen elhang­zott: Oroshá­zán 1900, a körzetben pe­dig 2900 do­nortól vettek vért az év ed­dig eltelt sza­kaszában. A véradók napja alkalmából összesen 127 donor önkén­tes segítségét ismerték el, akik 10 és 90 közötti alka­lommal nyúj­tották beteg embertársaikért kar­jukat. K.E. Életmentő donorok 90-szeres véradó: Bende László, Orosháza 80-szoros véradó: Benyó Pál, Csorvás 70-szeres véradók: Gális Tibor, Csorvás, Pápai Zsig- mond, Orosháza, Szalai B. Sándor, Orosháza, Cser­mák József, Nagyszénás, Garami József, Orosháza 60-szoros véradók: Berki Albert, Mezőgép Orosháza, Mázán János, Orosháza, Havasi András, Orosháza, Héder Sándor, Orosháza Izmosodó vállalkozások Az ipari park címet 2000 de­cemberében nyerte el Szar­vas önkormányzata. Az 54 hektáros parkból több mint negyven hektár régóta ipar­területként működik. Szarvas Itt negyven cég, mint az ipari park társult tagja, saját tulaj­donában tevékenykedik. A fennmaradó tizenkét hektár fejlesztésre szánt zöldmezős terület, amelynek a jövőben komoly szerepe lehet a mun­kahelyteremtésben, a gazda­sági erő növelésében és a könnyűiparban felszabaduló helyi munkaerő további foglal­koztatásában. A Gazdasági Minisztérium hajlandóságot mutat rá, hogy a zöldmezős terület felének megvásárlását kezdeményezze a kormány­nál. A területtel kapcsolatos gazdasági célok még ismeret­lenek. A szarvasi képviselő- testület legutóbbi ülésén elvi­leg egyetértett vele, hogy a kormány megvásárolja a hat hektárt. Ugyanekkor bizottsá­got hoztak létre, amelynek fel­adata, hogy a témában tárgyal­jon a kormány képviselőivel. Az önkormányzati tulajdon­ban maradó hat hektár hasz­nosításával kapcsolatban is van elképzelése a városnak. Főként pályázati erőből ott üres iparcsarnokot szeretné­nek létrehozni, amely kisebb vállalkozásokat fogadna be, segítve az erőgyűjtésüket. _____________________ IBI Eg ymilliárd a hátrányos térségeknek Füzesgyarmat A huszonkét körös-sárréti és békés-bihari település által mű­ködtetett Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft. kedden Füzesgyarmaton, a Gara Hotelben tartotta ülését. A rendezvényen több témában is hasznos információt kaptak a jelenlévő polgármesterek. zatok jelentik, amelyek majd saját adóbevételekkel is rendelkeznek. A fejlesztési elképzeléseknél na­gyon fontos a saját erő. A megyei önkormányzatok nehezen terem­tik elő az ilyen pénzeket, mivel helyi adót nem vethetnek ki. Ma csak a települési önkormányzatok jutnak adóbevételekhez. Az is na­gyon fontos, hogy olyan területfej­lesztési társulások működjenek, amelyekben az önkormányzatok mellett a gazdaság szereplői és a- A jövő évi költségvetésbe 1 mil­liárd forint van betervezve a 42 hátrányos helyzetű kistérség tá­mogatására. Erre az összegre de­cember 13-án 14 óráig lehet pá­lyázni — közölte dr. Galambos ■Károly, a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Hivatalának ál­talános elnökhelyettese. Az előadó megemlítette azt is: a jövőt a regionális önkormány­civil szervezetek is képviselve vannak. A térségi irodák pedig ak­kor tölthetik be igazán hivatásu­kat, ha oda két nyelvet beszélő, európai uniós ismeretekkel ren­delkező szakemberek kerülnek. Ma a vállalkozási övezetek mű­ködtetésére a zömében forráshiá­nyos önkormányzatok adják ösz- sze a pénzt. Dr. Galambos Károly elmondta: a jövőben az övezetek működtetésére az állam is ad tá­mogatást. — Végre egy olyan tájékozta­tást kaptunk, amit eddig még sq- ha. Sokszor maga az előadó sem tudta meghatározni a konkrét irányt - vélekedett Kaszai János, Vésztő polgármestere. ______m^b. A tájékozottság fontos szempont! Vésztő Kaszai Jánost (képünkön) az októberi választásokon 77,60 százalékos szavazati aránnyal választotta ismét polgármester­ré Vésztő lakossága. A több mint három és fél évtizede a köz- igazgatásban tevékenykedő városvezető immár egy évtizede irányítja a körös-sárréti települést. nagy választási győzelem ne te­gye elbizakodot- tál- Eddig négyszer válasz­tottak Vésztő polgármester­évé, s minden al­kalommal 80 százalék körüli ered­ményt értem el. A korábbi sikerek sem tettek elbizakodottá, mert ez az érzés távol áll tőlem, s minden- Minek tulajdonítja a kiugróan magas szavazati arányt? — kér­deztük Kaszai Jánost.- Megítélésem szerint az el­múlt négy esztendőben elért vá­rosfejlesztési eredményeket érté­kelték a választók, de a magas szavazati arány valószínűleg sze­mélyes ismertségemnek is kö­szönhető.- Mit tesz az ellen, hogy a Igazságos-e az adórendszer? Bíró Ferenc, 63 éves, gyulai nyug­díjas építész: — Meglátá­som szerint ab­szolút nem igazságos az adórendszer. A fiam ugyanis kezdő cukrász vállalkozó, s lá­tom, hogy mennyit dolgozik, és mégis elég nehezen halad egyről a kettőre. A baj az, hogy olyan mértékű adó- és közteher-fizetési kötelezettség terheli a kisvállal­kozásokat, ami a bevétel igen je­lentős részét elviszi. Alig marad a vállalkozás fejlesztésére pénze. Mi valóban mindent megteszünk annak érdekében, hogy ésszerű­en gazdálkodjunk, hiszen jóma­gam családtagként, bérmentesen segítek a fiamnak. Barkászné Lá­da Mária, 28 éves, sarkadi ápolónő:- A magyar adórendszer abszolút nem igazságos. Ugyanis az ad­dig rendben van, hogy adózni kell, csak az nem mindegy, hogy milyen jövedelem után mennyit. Itt van például az 50 százalékos béremelésnek beharangozott ak­ció. Szinte trükknek is nevezhet­ném, mert bár szépen hangzik, mégsem igaz. Sokan ugyanis nem kaptunk ötven százalékot, arra viszont elég volt, hogy egy magasabb adósávba kerüljünk. Ebből eredően a kevéssel meg­emelt fizetésünkből ezután töb­bet vonnak le adóba, mint eddig. A végeredmény tehát nem kérdé- ses. _v. ^5. ,,, Oláh Jánosáé, 65 éves, sarkadi nyugdíjas:- Engem szerencsére, mivel már nyugdíjas va­gyok, nem érint az adófizetési kötelezettség. Ami a kertben megterem, s nem kel el a család­ban, csak azt szoktam értékesíte­ni a piacon. Azért a családtagja­imtól hallom, hogy milyen rette­netes adóterhek nyomorítják a kisvállalkozókat. A fiam gépjár­művezető-oktató, a menyem vendéglátó-vállalkozó, míg a má­sik fiam kereskedő. Tőlük hal­lom, hogy horribilis összegeket fizetnek adó gyanánt az állam­nak, de kedvezményekről nem igazán beszélnek. Hidi Mihály, 32 éves, gyulai vál­lalkozó:- Bár a csa­ládban az adó­zási dolgokat il­letően a felesé­gem a „pénz­ügyminiszter”, annyit azért én is el tudok mon­dani, hogy cseppet sem igazsá­gos az adórendszer. A nejem könyvelő, tehát ezeket a dolgokat ő intézi, de egy biztos, hogy min­dig csak a megszorításokról hal­lok tőle is. Olyat még sose mon­dott, hogy csökkentek volna az adóterhek, vagy a közterhek. Pe­dig ha valóban vállalkozásbarát lenne a kormányzat, akkor rá kel­lene döbbenjen, hogy a vállalko­zások nem tudnak fejlődni, ha az utolsó filléreket is az államkasz- szába fizetik be. b. i. ___________________D-FOTÓ. VERESS ERZSI Rá kász Gergely sikerei Az ország legfiatalabb kortcertorgonistája energiámmal a település érdeké­ben dolgoztam. Számomra min­dig új kihívást jelent a következő négy év, s ennek a kihívásnak pró­bálok most is megfelelni.- Mit tart egy sikeres polgár- mester legfőbb erényének?- Ahhoz, hogy egy polgármes­ter sikeres legyen, szavahihetőség, őszinteség és tájékozottság szük­séges. Utóbbiaknál nem elég csak a helyi ügyekben otthonosan mo­zogni, hanem minden fontos ügy­ben naprakésznek kell lenni. Is­mernünk kell a munkánkkal kap­csolatos jogszabályokat, tudnunk kell a különböző lehetőségekről, hiszen pályázataink csak ekkor le- hetnek sikeresek. magyari barna Nem „nyakkendős” koncert­re, hanem feltöltődésre várta Magyarország legfiatalabb koncertorgonistája a zene­szerető orosháziakat a mi­nap. Orosháza Rákász Gergely (25) tizenöt éves kora óta koncertezik Magyaror­szágon és külföldön. A hagyomá­nyos orgonadarabok mellett or­gonaátiratokat is játszik, amiket maga készít. A fiatal művész ne­ves hazai és külföldi orgonisták­tól tanult. A hangszerjáték tech­nikáját és a Bach-darabok interp­retálását Varnus Xavértól sajátí­totta el, akinek a mai napig egye­düli tanítványa. Rákász Gergely orgonajátéká­val már találkozhatott a németor­szági, a francia, az osztrák és az amerikai közönség. — Az év felét Magyarországon és Európában hangversenyzéssel töltöm, a másik felét pedig az Egyesült Államokban tanulással, ahol professzor David Di Fiore az orgonatanárom, akinek felvilágo­sult romantikus játékmódja rendkívül közel áll hozzám — nyilatkozta lapunknak a fiatal koncertorgonista. - Hangverse­nyeimen mindennél fontosabb számomra a közönség hangula­ta, zeneértésüket információkkal segítem. A művész Orosházán, a refor­mátus templomban koncertezett, hangversenyének címe: Roman­tika Light, azaz könnyed roman­tikusok volt. A koncert anyagát már az Egyesült Államokban is megismerték, Magyarországon pedig az orosházi volt a 34. Ro­mantika Light-est. KOVÁCS ERIKA Galló Katalin kitüntetése Galló Katalin, a békéscsabai Szent László Általános Iskola igazgatója kapja ebben az eszten­dőben a Békéscsaba Cigányságá­ért kitüntetést - derült ki kedd délelőtt a városi cigány kisebbsé­gi önkormányzat ülésén. Mint azt Kovács Erzsébet, az önkormány­zat elnöke indoklásként elmond­ta, ebben az iskolában sok cigány gyermek tanul, akikkel embersé­gesen bánnak a tanárok. Az elis­merést a kisebbségek napi ün­nepségen veheti át az igazgatónő, december 17-én. Ekkor egyéb­ként a megyeszékhely másik há­rom kisebbségi önkormányzata- a szlovák, a lengyel és a román- is átadja kitüntetéseit. Szó esett a cigány önkormány­zati ülésen arról is, hogy a város tá­mogatása mellett nem volt egyéb anyagi forrása a grémiumnak eb­ben az évben, s azt az összeget a fenntartási költségekre, a tisztelet­díjakra, valamint különböző prog­ramokra használták fel. p. r. Az új polgármesterek a toliforgatók birodalmában Lapunk vezetői rendkívüli találkozóra várták tegnap Békés megye új polgármestereit. A kölcsönös bemutatkozás mellett a megye elsőszámú településvezetői betekinthettek a lapkészí­tés rejtelmeibe, s megismerhették a Békés Megyei Hírlap tele­pülésekre vonatkozó együttműködési ajánlatait. Már hagyomány, hogy lapunk vezetői évente legalább kétszer találkoznak a megye települései­nek polgármestereivel. Az aktuá­lis kérdéseket, együttműködési lehetőségeket felvető úgyneve­zett munkamegbeszélések az év első hónapjában zajlanak egy- egy kistérség központjában. Ezt követi egy nyári vagy őszi, az előzőeknél kötetlenebb „rande­vú”, ahol a polgármesterek déli és északi futballcsapatai mérhe­tik össze ügyességüket a Hírlap csapatával. Tegnap egy ezektől eltérő, rendldvüli találkozóra került sor Békéscsabán, a szerkesztőség épületében. A Hírlap vezetői ezút­tal a megye 18 új polgármesterét invitálták egy bemutatkozó láto­gatásra. A városok polgármesterei közül öten (Gyivicsánné dr. Szenczi Irén Róza, Tótkomlós; Macsári József, Szeghalom; dr. Perjési Klára, Gyula; Sebők Antal, Mezőhegyes; Várkonyi Imre, Füzesgyarmat), a községek veze­tői közül pedig heten (Fábián Zsu­zsanna, Geszt; Kovács Lajos, Újkí­gyós; Makra Győző, Biharugra; Makra Tibor, Körösnagyharsány; Martyin Tivadar, Méhkerék; Pluhár László, Elek; Varchó Ist­ván, Végegyháza) tudtak eleget tenni meghívásunknak. Dr. Tóth Miklós, a kiadó ügyvezető igazga­tója a lap helyzetéről, dr. Arpási Zoltán főszer­kesztő pedig a lap szerkezetéről, az újságírók munká­járól és a várható tartalmi változá­sokról beszélt. Ezt követően Magyar Mária regionális szerkesztő szólt az önkormányzati oldalak eddigi ta­pasztalatairól, s az ebben rejlő le­hetőségekről. A kialakult kötetlen beszélgetés során a polgármesterek választ kaphattak felvetődő kérdé­seikre, majd pe­dig betekinthettek a lapkészítés rej­telmeibe. ______________IMI A te lepülésvezetők figyelemmel kísérhették, hogyan készül a másnapi újság egyik oldala... D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER i

Next

/
Thumbnails
Contents