Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-27 / 300. szám

4. OLDAL - 2002. DECEMBER 27., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP A Prakticomp infópontja és a sport Élményfotók: hazánkban először a gyulaiak mutatták be a terminált A minap a Budapest Kongresszusi Köz­pontban rendezett Sportcsillagok gálaest­jén — a hagyományokhoz illően — több ne­ves cég tartott rendhagyó termékbemuta­tót. így a Győri Likőrgyár Rt., a Hollóházi Porcelán Rt., a Griff Gentlemen's — és ott volt egy megyei cég, a gyulai Prakticomp is. ___________Budapest _____________ Ho gy miként került oda a megyében jól is­mert, de egyre inkább országszerte is jelen­lévő számitógépes cég? A válasz a gálaest ele­gáns műsorfüzetében rej­lik, ahol dr. Hegyi László, a Record Reklám Kft. igazga­tója, az est egyik házigaz­dája a következőket mond­ja a Boskovics Jenő készí­tette interjúban: „Úgy lá­tom, a sportban és az üzle­ti életben még sok kihasz­nálatlan lehetőség kínálko­zik. Már jó úton vagyok, most például egy teljesen új reklámtevékenységet készítek elő a mai, fejlődő világ újdonságainak ki­használásával. Ez egy internet és adatbázis alapú érintőképernyős terminál, amely rendkívüli on-line reklámlehetőség. Jól alkalmazható sportversenyeken és nagy létszámú rendezvényeken. Ezeken a termi­nálokon megjelenő on-line hirdetések és in­formációk a helyszínről azonnal eljutnak a világ bármely pontjára. Lehetőség van pél­dául a sportversenyekről azonnal élmény­fotókat küldeni távoli országokba. Ebből je­lentős haszna lehet a sportnak is.” És, hogy ez mennyire így van, azt ékesen bizonyítja a Sportcsillagok gálaestje, az itt mellékelt fotó is. Természetesen figyelembe A Budapest Kongresszusi Központban sokan készítettek élményképet. Az előtérben Csollány Szilveszter olim­piai- és világbajnok tornászunk, akit a magyar sportújságírók 2002 legjobb férfi sportolójának választottak kell venni a minőségénél, hogy a fotó a ter­minálról készült, amelynek képminősége egyébként szinte tökéletes.- Nincs szó arról, hogy egyedül mi ké­szítünk ilyen terminálokat. Több országban található hasonló, de arra büszkék va­gyunk, hogy hazánkban mi mutattunk be ilyet először és lám, egyre többen „felfe­dezik” és a maguk szempontjait figyelembe véve alkalmazzák - mondta érdeklődé­sünkre Hack István, a Prakticomp cégcso­port ügyvezetője, aki a mostani BBK-beli bemutatkozáson is számos gratulációt kapott kollégájával, Kertészné Morár Ildi­kó marketingvezető­vel együtt. A Petőfi Rádió riportere, Mol­nár Dániel pedig mindjárt riportot is készített velük. A gyulaiak „érintő- pontosáról” az őszi bu­dapesti szakma kiállí­tás alkalmából már ír­tunk, azt jósolva, ha nem is azonnal, de egészen biztosan so­kan felfedezik majd itt­hon. A jelek szerint... FÁBIÁN ISTVÁN Az új önkormányzati vezetők illetménye, a közalkalmazotti béremelés közismert. Kevésbé a bírák fizetése, melynek eme­léséről ugyancsak hallani. Dr. Baur Péter, a Békés Megyei Bí­róság elnökhelyettese, sajtó- szóvivő (képünkön) lapunk­nak elmondta: a bírák bére el­sősorban az eltöltött szolgálati időtől függ és kisebb részben attól, hogy városi vagy megyei bíróságokon dolgoznak. __________ Gyula ______ — A legalacsonyabb bírói alapillet­ményt minden évre a költségveté­si törvény állapítja meg, s ez 2002- ben bruttó 202 ezer 950 forint volt havonta, amihez a városi bírósági bírák havi tíz százalékos beosztá­si pótlékot kapnak - tájékoztatott dr. Baur Péter. — így amit egy kez­dő bíró ténylegesen megkap, az havi 125 ezer 606 forint. Az egye­tem elvégzése után három évig fo­galmazóként, majd a szakvizsgák letétele után egy évig titkárként kell dolgozni, s csak ezután lehet valaki bíró, közel harminc évesen. A bírói életpálya során a bér a fe­lével, pontosabban 55 százalékával növekedhet a bírák jogállásáról és ja­vadalmazásáról szóló tör­vény alapján. Például egy 15 éves szolgálati idejű bíró alapil­letménye bruttó 273 ezer 983 fo­rint, amihez - ha már megyei bí­rósági bíró - még bruttó 40 ezer 950 forint beosztási pótlék jár. Mindebből a nettó összeg havi Mennyit keresnek a bírák? A pályát nem azok a jogászok választják, akik sokat akarnak keresni 170 ezer 811 forint. Az a bíró, aki elérte a leg­magasabb fizetési fo­kozatot — amihez 30 év szolgálati idő kell — , nettó 192 ezer 731 fo­rintot vehet fel számlá­járól havonta, ha me­gyei bírósági bíró, s 181 ezer 130 forintot, ha városi bírósági bíró. — Jövőre mire számíthatnak? — Ismereteim szerint a költség- vetési törvényjavaslat azt tartal­mazza, hogy a bíróságokon január elsejétől nem lesz béremelés, még az elmúlt évi inflációt elismerő mértékben sem. Ugyanakkor júli­us elsejétől 25 százalékos, majd november elsejétől ugyanilyen mértékű béremelés lesz. Ezzel va­Csak a lettországiak- Az Európai Unióba belépés napjától annak jogrendszerét is alkalmazni kell. Erre a bírák képzésével, megfelelő előképzettségű fogalma­zók felvételével Békés megyében is készülünk. A Magyar Bírói Egyesület lapjában közzétett ta­nulmány szerint Európában a magyarországi bí­ráknál csak a lettországiak keresnek keveseb­bet — összegezte helyzetüket dr. Baur Péter. lósul meg a többször említett 50 százalékos béremelés, ami 2002- höz mérten valójában bruttó 16,6 százalék. Ez előrevetíti a 2004-es évi emelés kizártságát. Mindez a bírák nagy részénél csalódást vál­tott ki, mert nettó bér­emelésre - más állami területekhez képest — már régen került sor, és számítottak az ígért ja­nuár elsejei 50 százalé­kos emelésre. Biztos va­gyok azonban abban, hogy ez az ügyek érde­mi eldöntésére most sem hat ki. A bírói pályát ugyanis sosem azok a jogászok választot­ták, akik sokat akarnak keresni. Persze, a más jogi pályákon elér- hetőhöz képest lényegesen alacso­nyabb életszínvonalnak senki sem örül. Meg annak sem, ha az ügyfél vagy képviselője a különbséget fö­lényes viselkedésével érzékelteti, miközben a szakmai elvárás a bí­róval szemben a legnagyobb a közvéleményben is. Ezt a bírák nem elsősorban személyes problémájuk­ként élik meg. Legin­kább annak adnak han­got, hogy a bíróságot, mint független és önálló hatalmi ágat éri sérelem.- Mindezzel ellentáben a pereskedés drága, az ille­tékek pedig emelkednek. — A pénzből, amit az ügyfél az eljárás során kifizet, jó rész a jogi képviselő díja és költsé­ge, csak az illeték az állam bevéte­le. A bírák bére ezzel annyira sincs kapcsolatban, hogy nemcsak a bí­ró nem részesül az általa intézett ügyre befizetett illetékből, hanem az illetéket még csak nem is a bíró­sághoz kell befizetni, nem itt je­lentkezik bevételként. így bár­mennyire is drága a pereskedés, ettől még a bíró lehet az eljárás jo­gász szereplői közül az, aki - min­den megadóztatott forintjával - munkájához képest a legkevésbé megfizetett, holott övé a döntés súlya. A bíróságoktól mindenki szinte hibátlan működést és dön­téseket vár. Ezért az állampolgárok érdeke is, hogy a bíróságokon a legelismertebb jogászok tevékeny­kedjenek. Amíg nem jelent meg a túlképzés egyértelműen a jogi pá­lyán, egyes településeken és bizo­nyos ügyszakban alig lehetett be­tölteni bírói állásokat Békés me­gyében. Arról pedig, hogy jól kép­zett ügyvédek a bírói pálya iránt komolyan érdeklődtek volna egy béremelés után, nem tudok. Egy­szer egyikük így jellemezte a hely­zetet, utalva arra, hogy a szakmát legjobban még mindig a bíróságon lehet megtanulni: - Ha újra kezd­hetném, szintén bíró lennék, csak pár évvel hamarébb mennék el. A bírák a havi 1400 forintos étkezési hozzájáruláson túl más rendsze­res költségtérítésben nem része­sülnek, mást munkát pedig nem végezhetnek, mert amit a törvény lehetővé tesz - például oktatás -, arra gyakorlati lehetőségük nincs Békés megyében. Nemes József- né, 40 éves, sar­kadi varrónő:- Nem szok­tam újévi foga­dalmat tenni. Van egy teóri­ám, mégpedig az, hogy csak olyan dolgot mondok, amit meg is tudok valósítani. Felesleges lenne bármit megfogadnom, hi­szen nagy valószínűséggel úgy­sem tudnám betartani. Hála is­tennek, a nyáron sikerült leszok­nom az egyébként igen káros szenvedélyemről, a dohányzás­ról. Igaz, tavaly szilveszterkor semmire nem tettem fogadalmat, de úgy látszik, néha anélkül is összejön egy-egy jó dolog. Volt, hogy eldöntöttem dolgokat, ame­lyeket később nem tudtam betar­tani, és olyankor csalódtam. Virág Zsófia, 36 éves, sarkadi fő­állású anya: — Minden fo­gadalom annyit ér, amennyit betartanak be­lőle. Én meg sajnos nem va­gyok olyan erős akaratú egyéni­ség, aki mindenáron betartja, amit megfogadott. Éppen ezért nem tettem eddig sem, és most sem teszek újévi fogadalmat. Ha mégis elragadna valamiféle hirte­len elhatározás, akkor minden­képpen arra fogadkoznék, hogy leszokok a dohányzásról. Bár tisztában vagyok a dohányzás károsságával, mégsem tudok le­mondani róla. D-FOTÓi LEHOCZKY PÉTER Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Be­küldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Ünnepi tűzi veszedelmek nyílt láng használata, de a keres­kedelmi forgalomban nem enge­délyezett elektromos füzérek zárlatosak lehetnek, s. így szintén a tűzveszélyt fokozzák. A kará- csonyfatüzek egyébként elsősor­ban januárban keletkeznek, mert a kiszáradt fát akár a csillagszóró szikrája is lángra lobbanthatja. — A téli szünidőben otthon tartózkodó gyermeket különös gonddal készítsük fel a tűzgyúj­tásra alkalmas eszközök haszná­latára, mert a mécsesek, gyer­tyák, csillagszórók kezelése nem játék - mondta az őrnagy. A szil­veszter a petárdák veszéíyét hor­dozza, a gyúlékony anyagra do­bott petárda tüzet okoz, de az arc- és kézsérülések lehetőségé­vel is számolnunk kell, ha petár­dával „játszunk”. V. X A karácsonyfatüzek okkal ke­rültek be a köztudatba. Az adventi koszorú, a kará­csonyfa-állítás és a szilvesz­ter ünnepi szokásai könnyen válhatnak tragikus esemény forrásává. A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság munkatársai ezért az alábbi tudnivalókra szeret­nék felhívni a figyelmet az év végi ünnepek körül. Békéscsaba — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a téli ünnepekkel kapcso­latos kockázatok megelőzhetők — fogalmazott Takács Árpád őr­nagy. Veszély forrásai lehetnek pél­dául az adventi koszorúk eldőlő gyertyái. A karácsonyfák díszíté­sénél ma már kevésbé jellemző a Krakóczki Lász- lóné, 47 éves, sarkadi rok­kantnyugdíjas:- Minden bizonnyal idén sem teszek új­évi fogadalmat. Nincs, amire fogadkozzam. Annál inkább vannak viszont kívánalmaim. Mindenekelőtt azt várom az el­következendő esztendőtől, hogy végre az egyszerű embe­rek sorsa is jobbra forduljon. Emelkedjen az alacsony kerese­tűek fizetése, s a nyugdíjak is. Lehetőleg ne emelkedjen vi­szont az energiahordozók ára, mert az egyfajta láncreakciót indíthat el, drágul a kenyér s mindenfajta alapvető élelmi­szer, illetve a tartós fogyasztási cikkek. Boldog Imre, 75 éves, sarkadi nyugdíjas: — Mire ten­nék újévi foga­dalmat? Mentes vagyok a káros szenvedélyek­től. A nőkről kénytelen voltam lemondani. Do­hányozni legutoljára meg gyer­mekkoromban dohányoztam, de akkor is elszédültem tőle. A napi 1—2 deci bor, amit megiszok, az egészségem szolgálja. A fogada­lomtételhez egyébként is erős akarat szükségeltetik, hiszen csak akkor ér valamit az adott szó, ha az ember később tartja is ahhoz magát. both ihre Mottó: „Más se kell az egész világból: Csak a pipa meg egy pohár bor.” Most olyan egyirányú utcába for­dulok, ahol az utazóközönség szembehajt velem. Veszem a bá­torságot, hogy kijelentsem: én bi­zony barátja vagyok a csöndes pi- pázásnak és egy pohár jófajta bor­italnak. A füstkarikák hasznos gondolatokat ébreszthetnek, a ne­mes tőkéről csepegtetett nektár pedig erősíti a vörös vérsejteket, könnyebbé teszi az emésztést. Hajdanában a férfi életviteléhez tartozott. A mi családunk történetét két korszakra osztottuk: a pipa és a bor évtizedeire. Édesapám negy­venéves koráig pipázott, azután borozott. Mindig is hiányoltam, hogy nekem, a legkisebbiknek csak a második korszakból jutott. Irigykedve hallgattam Zsuzsika nővérem és Feri bátyám lelkende­ző beszámolóit az ünnepi pipázá- sokról, mikor az ő tisztük volt tü­zet adni. Anikó még látta ugyan a pompás szertatást, de még kicsi volt ahhoz, hogy a kislapátra hú­zott parazsat óvatosan lépkedve odavigye édesapámhoz. O, hogy én már teljesen kimaradtam a ro­mantikus ceremóniából! A csalá­di krónika szerint édesanyám ké­szítette elő a rendszerváltást: 1935-ben velem volt megáldva, és ebbéli állapotában nyűgösebb volt a szokottnál. Prüsszögött a pipafüstre, a fehér függöny ekrü színeváltozását is ráfogta. Addig- addig zsörtölődött, hogy édes­apám elhatározta a borozó éra megnyitását. Én november végén születtem, karácsonykor megtör­tént a proklamálás, s az új eszten­dőt már borral köszöntöttük. Évek múltán édesanyám vissza­sírta a pipákat, immár mindhiá­ba. A gyűjtemény míves darabjait eleinte mutogattuk, aztán sorba elajándékoztuk. Mára nem ma­radt más a pipatóriumból, csak esősen a pipafej csapott tetejű kukóját, de a ragadozó madárki­rály csődjéből már kihullott a pi­paszár. A tajtékpipa megőrizte rekvizitumait: a szépen cizellált rézkupakot, a nyurga pipaszárat és az ébenfekete csutorát. Feri bá­tyám szerint a 60 centis pipaszár adott esetben kiváló eszköz lehe­tett a fiúnadrág porolására. Ó, hogy én ebből is kimaradtam! Vé­nülő ujjammal cirógatom az ősi ereklyéket, és szelíden visszate­szem őket a helyükre: hadd őriz­zék az eltűnt időt. A boros korszak nem volt ilyen idillikus. A családi égbolton nőtt időjárás változásait, aztán elköltöztünk a Székelyföldre. Nagyajtán voltunk a legboldo­gabbak. Tágas körorvosi territóri­umot kaptunk: lakóhelyünkön kívül édesapámhoz tartozott Bölön és Ürmös, időnként Szárazajta, sürgős esetben Apáca is, velünk szemben, az Olt túlsó partján. Sok munkáért magas fi­zetés járt: jutott minőségi italok­ra is. Ebédnél a flaska elhűlve vá­rakozott a vödörben; halhoz és szárnyashoz fehér, az erősebb húsokhoz vörös bor dukált. Az­tán a háború mindent elsöpört. A családi visszakerült Füzesgyar­matra, igen szűkös körülmények közé. Nyáron napszámra jár­tunk, hogy megkeressük a fej­adagot és az iskolai költségeket. Máig sem tudom, hogyan tudta édesanyám beosztani a fillére­ket. Borocskára nemigen tellett. 1953-tól javult a helyzetünk: édesapám körzeti orvos lett Okányban, itt aztán pótolhatta a hét szűk esztendőt. Ebédnél asz­tallábhoz került az üveg, édes­apám keze ügyébe; valahányszor lenyúlt érte, édesanyám idegesen sóhajtott egyet. Aztán jött a nyugállomány, az újabb költöz­ködés, az emésztő betegség het­ven fölött. Akkor ijedtünk meg igazán, mikor 1967 februárjában az ágyhoz kötött beteg csak egy kortyot kért a házi borból. Az otelló nagyobb része ott maradt a pohárban, mert már semmi sem ízlett. Baj volt ez, nagyon nagy baj a megszomorított családtag­oknak, aldk még átutazó vízum­mal maradtunk hátra ebben a rosszabbik világban. Mostanában visszaálmodom a régi szép időket. Legutóbb Nagyajtán voltam édesapám és Feri bátyám társaságában. A nagy cserépkályha előtt ültünk az ebédlőben, az asztalon már csak sütemény volt és három karcsú nyakú pohár. Feri egy pókhálós palackból jóféle fur­mintot töltögetett, édesapám meg az ünnepi tajtékpipát töm- ködte akkurátusán. Tőlem kért tüzet, s én boldogan ugrottam a kislapát és a tűzpiszkáló után, hogy izzó parazsat vigyek a fel­kattintott rézkupak alá. Koccin­tottunk, és erősen ki voltunk bé- külve a világgal. Nem akartam fölébredni, de valami halk neszezésre szétnyílt a szemhéjam. Megfordultam, hogy lássam a kinti világot. Szikrázó szűz hó borította a tájat. A csu­pasz fák megszépültek a fehér kontúrvonalaktól. Advent volt, ezüstvasárnap: puha pihetakaró és boldog gyermeki várakozás ereszkedett a szívemre. !tí>7 IbX ___________Megkérdeztük olvasóinkat___________ Te sz-e újévi fogadalmat? Szász András: Deres már a határ a bárányfelhőket időnként sötét fellegek váltották, érezhető villa­mos feszültséggel. Füzesgyar­maton még nem éreztem a fel­egy hosszú szárú tajtékpipa és egy árva pipafej, kupak nélkül. Mindkét relikvia valóságos műre­mek. Négy saskarom szorítja gör-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents