Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-23 / 298. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2002. December 23., hétfő ||| TŰKOR BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Drágult a búza Budapest A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten több mint 900 millió forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon 25 milliárd fo­rint értékű külföldi fizető- eszköz cserélt gazdát - de­rült ki a BÁT hétvégi össze­foglaló jelentéséből. A kukoricapiacon vegyesen zár­tak az árfolyamok. A márciusi lejárat 22 000, a májusi 22 470, a decemberi 23 800 forinton fejez­te be a kereskedést. A búza ára két közeli határidőre drágult, a márciusi lejáratot 22 560 forin­tért lehetett jegyezni. A márciu­si határidejű extrabúza ára 23700 forint maradt. A takar­mánybúzát márciusra 21000, a takarmányárpát 19 500, az olaj­napraforgót 62000 forintért kí­nálták a brókerek. A határidős pénzpiacon a dol­lárárfolyamok alacsonyabban zártak, a márciusi lejárat 3 forint 20 fillérrel 233,50 forintra gyen­gült. A zöldhasú januári elszá­molóára 232 forint volt. Nagy­mértékben erősödött a 2003 de­cemberi lejárat, amely 243 forin­ton fejezte a kereskedést. Az euró is - két határidő kivételével - gyengült. A közös európai fize­tőeszközt januárra 236,48, már­ciusra 238,40 forintért lehetett jegyezni, míg a 2003 decemberi lejárat 245,70 forintra drágult. Az euró piacán megnyílt a máju­si határidő, amely 239,31 forin­ton várja a mai tőzsdenyitást. A japán jen árfolyamai vegyesen zártak, a januári 190,95 forinton cserélt tulajdonost. A svájci frank értéke ugyanerre a határ­időre 162 forint, a cseh koronáé 7,70 forint, a zlotyé 59,59 forint volt. - újvári ­__________Hírek_______ VÁ RNAK. A cseh pénzügymi­niszter hitet tett a tátongó hiány csökkentését célzó költségvetési reformok folytatása mellett, de nem tartja valószínűnek, hogy országa az EU-csatlakozás után 5-6 évnél rövidebb idő alatt tagja lehet a valutauniónak is. Bohuslav Sobotka a Reutersnek adott pénteki nyilatkozatában azt mondta, hogy legkorábban 2009-ben tartja lehetségesnek az euró csehországi meghonosítá­sát. Sobotka közölte, hogy a jö­vőre 6,3 százalékosra várt állam- háztartási hiányt 2006-ig tervezi 3,7 százalékosra csökkenteni, mu MÉRLEG. Pénteken kiadott elő­zetes adatok szerint az Európai Unió tagországai együttes kül­kereskedelmi mérlegének tíz­havi egyenlege 3,3 milliárd euró többlettel zárt, jóllehet egy évvel előtte 45 milliárd eurós deficitje volt. Az euróövezet 12 tagor­szágának viszont 84,9 milliárd eurós többlete volt a fenti idő­szakban, az egy évvel korábbi 34,4 milliárd euró után. Az uni­ós külkereskedelmi egyenleg idei kedvező változását az ener­giakereskedelmi mérleg deficit­jének csökkenése egyengette, mti MÁV. Megállapodott a kollektív szerződés 2003. évre szóló mó­dosításáról Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója és a négy reprezentatív szakszer­vezet vezetője péntek éjszaka. A munkavállalók jövő évi kereset- növekedése két részből tevődik össze: egyrészt az 5 százalékos reformprémiumból, másrészt pedig az Országos Érdekegyez­tető Tanács ajánlásának megfe­lelő 4,5 százalékos béremelés­ből. Emelkedik az étkezési hoz­zájárulás, illetve növekszik a különböző önkéntes pénztárak­ba belépő munkavállalók részé­re nyújtott támogatás mértéke iS. EUROPRESS ■ Marad az energia ára Az idei matricák január végéig érvényesek fotó: europress/diósi imre Budapest Nem emelkedik januárban az autópálya-matricák ára, és egyelőre nem drágul a villany és a gáz sem. A lépés nem hat a jövő év decemberi infláció­ra, az érintett vállalatokat azonban érzékenyen érinthe­ti a döntés. A várakozásokkal szemben nem emelkedik január elsejétől a vil­lany és a gáz ára. Várhatóan janu­ár közepén tárgyal a kabinet a szolgáltatások árának emeléséről. A lépés önmagában nem hat a jö­vő év decemberi inflációra, hiszen a tizenkét havi áremelkedés üte­mét nem érinti, hogy mikor követ­kezik be az áremelés. Ugyanakkor az áramszolgáltatók vélhetően nem lelkesednek: ugyanis arra számítottak, hogy januártól átla­gosan tíz százalékkal megemelhe­tik az áramárakat. Az olajár folya­matos erősödése miatt a Mól gáz­üzletágát is érzékenyen érinti a kormánydöntés. Az mindenesetre már valószínűnek tűnik, hogy a 2003-ra beharangozott gázüzletág értékesítése csúszik. Amíg ugyan­is nem történik meg a piaci alapú gázárrendezés, addig az eladásra sem kerülhet sor. Ugyancsak nem járult hozzá a kabinet, hogy januártól növeked­jen a sztrádamatricák ára. Ez a döntés meglepetést keltett szak­mai körökben. Az egységes mat­ricarendszer 2000. évi indulása óta ugyanis minden évben de­cember 20-a táján döntöttek a kö­vetkező év januárjától érvényes tarifákról. Lapunk úgy tudja, hogy a jövő évi díjakról szóló előterjesztést a kormány már háromszor dobta vissza. A szaktárca pedig öt válto­zatot terjesztett be. Híreink sze­rint az újabb halasztást az M5-ös koncessziós autópálya jövő évi díjai körüli nézeteltérés okozta. Az állami sztrádáknál lényege­sen drágább M5-ös egységes mat­ricarendszerbe vonásával - ami korábbi információink szerint évente 5-8 milliárdjába kerülne az államnak - az előző kormány eredménytelenül kísérletezett. A jelenlegi kabinet türelmetlenebb­nek látszik az ügyben, hiszen már az általa kinevezett kor­mánybiztost is menesztette a kö­zelmúltban. ■ A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a Kereskedelmi Hitelbank együttműködésével készült előrejelzése szerint a gazdaság túl van a dekonjunktúra mélypontján, de egyértelmű élénkü­lés nem tapasztalható. Javítja viszont a gazdasági kilátáso­kat, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagja lesz. Budapest A GKI felmérése szerint az ipari termelés a szeptemberi jelentős növekedés után októberben is­mét csökkent. Ugyanakkor to­vábbra is rendkívül gyorsan, több mint 20 százalékkal fejlődik az építőipar, s több mint 10 száza­lékkal a kereskedelem. A belföldi kereslet gyorsan emelkedik. A reálkeresetek rend­kívül dinamikus, több mint 13 százalékos növekedésének ered­ményeként a háztartások fo­gyasztása az idén mintegy 8 szá­zalékkal emelkedik majd, a beru­házások bővülése viszont lelas­sul. A kutatók aggasztónak tart­ják a feldolgozóipari beruhá­zások volumenének harmadik negyedévi 15 százalékos csök­kenését. Az infláció éves átlagban 5,2 százalék lesz. Az év végére 5 szá­zalék körüli áremelkedést való­színűsítenek s jövőre is mintegy 5 százalék körüli infláció várható. A kamatok magasak, a forint rendkívül erős. Az államháztartás hiányát a szakemberek az idén a GDP 9 százaléka körül prognosztizálják. A külkereskedelmi mérleg egy­előre kedvező, az első háromne­gyed évi hiány kisebb a tavalyi­nál. A behozatal volumene azon­ban a harmadik negyedévben már kissé gyorsabban bővült, mint a kivitel. A folyó fizetési mérleg romlása viszont kedvezőtlen, különösen az idegenforgalom aktívuma mérséklődik. A felmérés szerint a munka­nélküliségi ráta 2002. VIII-X. hó átlagában 0,4 százalékponttal volt magasabb az előző év azo­nos időszakában regisztráltnál. Az éves átlagot valamivel kedve­zőbbé teszik a viszonylag jobb el­ső félévi adatok. Kedvezőtlen vi­szont, hogy az összes munkanél­küli számán belül az átlagosnál jóval nagyobb - s az egy évvel korábbinál magasabb - a tizen- öt-huszonnégy éves fiatalok munkanélküliségi rátája. i Hiánypótló növekedés ________Budapest_________ A jövő évi deficit az idei 8-9 százalékkal szemben a brut­tó hazai termék (GDP) 4,5 százaléka lesz. Az is kedvező, hogy az újraelosztás mértéke az idei 51,8 százalékról 47,6 százalékra mérséklődik, igaz, az EU-csatlakozás után ez az arány nem csökken to­vább, sőt valamelyest emel­kedhet is - mondta lapunk­nak Chikán Attila, a Buda­pesti Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetem rektora. Amint a rektor kifejtette, számos korábbi kötelezettségvállalás je­lenik meg a 2003-as költségvetés­ben, így a kormány szabadság- foka csökkent a korábbiakhoz képest. Az előző években az inf­láció alultervezése pluszforráso­kat jelentett a büdzsének, ám erre a jelenlegi kormánynál nem lehet számítani. A fegyelmezet­tebb pénzügyi politika szintén tovább szűkíti a mozgásteret. Az oktatás és az egészségügy jelentős vérátömlesztést kapott, és e helyzetet fenn kívánja tarta­ni a kormány. E mellett az agrár- termelésre, lakástámogatásra és a közlekedés fejlesztésére is je­lentős forrásokat biztosított a költségvetés - több százmillió fo­rintos csomag épült a büdzsébe, ami főképp az infrastruktúra fejlesztését célozza. A 2002. évre valójában pótköltségvetést kelle­ne készíteni, mert a büdzsé kö­rülbelül 300 milliárd forinttal lépi túl a megengedett határt - ám ez már technikai okokból megvaló­síthatatlan. Az idei bérfejlesztésre 200 milliárd forint megy el, a csalá­dok támogatására több mint 15 százalékkal több pénz jut, a munkanélküli-ellátásra 9 száza­lékkal, intézményi szociális ellá­tásra pedig 10,5 százalékkal na­gyobb keretet biztosít a költség- vetés. Az önkormányzatok 29,2 százalékkal, a közoktatás 29,6 százalékkal kap több pénzt, mint 2002-ben. Ugyanakkor például 11 milliárdról 7 milliárd forintra csökkent a közoktatási beruhá­zásokra fordítható pénz - így e területen a már megkezdett fej­lesztések folytatása is kérdéses. Az útépítések szintén jelentős forrásokat igényelnek. Az EU- támogatások felhasználásához szükséges társfinanszírozás is több tízmilliárd forintot igényel a magyar költségvetéstől. A lakás­építés támogatására fordítandó 140 milliárd forint 12 milliárddal több az ideinél. A bevételi oldalt tekintve je­lentősen bővül az áfabevétel - ez részben ellensúlyozza, hogy az szja-bevételek lefelé módosul­nak, mert a kormányzati várako­zások szerint a versenyszféra bé­rei nem jelentősen emelkednek. E prognózisnak részben ellent mond, hogy a versenyszféra bérei 1990 óta plusz-mínusz 1,5 százalékos ingadozással követ­ték az állami szférában dolgozók bérét, amely 2002-ben jelentősen emelkedett. Az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott megállapo­dás szerint a versenyszféra bérei az inflációt 4,5 százalékponttal meghaladó mértékben emelked­hetnek vagyis e téren gyakorlati­lag nincs korlát. Chikán ugyanakkor kérdéses­nek látja, hogy honnét, milyen vagyontárgyak értékesítéséből folyhat majd be a 100 milliárd fo­rintosra tervezett privatizációs bevétel - tekintve, hogy a rossz állapotban lévő állami tulajdonú cégeket nagyon nehéz privatizál­ni, az olcsó értékesítés viszont csökkenti a belőle származó be­vételt. A fogyasztásiadó-bevéte- lek az elképzelések szerint emel­kedni fognak, ám azt is látni kell, hogy a kedvezményes lakáshite­lek törlesztése nagy mértékben rontja a lakosság fizetőképessé­gét. Mindezzel együtt a bérjöve­delmekből származó szja előre nem látható növekedése plusz­forrásokat jelenthet. Chikán szerint az egyensúlyi problémák komolyak, de nem annyira súlyosak, mint 1995- ben, mert bár a költségvetési hi­ány most is magas kamatlábbal párosul - ami visszafogja a be­ruházásokat -, de 1995-ben je­lentős volt a külföldi adósság, és a mainál nagyobb a fizetési mérleg hiánya. Most ágazati, szerkezeti szempontból egy­aránt sokkal jobbak a növekedé­si kilátások is, a munkanélküli­ség pedig a Bokros-csomag ide­jén regisztrált 11 százaléknak alig több mint a fele. Chikán ér­tékelése szerint óvatos gazda­ságpolitikát folytat a kormány, de az - a költségvetés számait fi­gyelembe véve - nem nevezhető megszorítónak. DÓCZY LÁSZLÓ A Sláger marad! «Ön legJobb barátié. Boldog új évet kívánunk! Slacca Hadio Megcélzott akciók Budapest A hagyományos kereskedelem egyre inkább veszít vonzerejé­ből és a hipermarketek, bevá­sárlóközpontok térnyerése ér­zékelhető a fogyasztási szoká­sokban - derül ki a McCann- Erickson vásárlási trendekről készített felméréséből. A kutatásból kiderült, hogy a hipermarketekben a vásárlási intenzitás átlagon felüli, azaz több mindent vásárolnak itt, mint más üzlettípusokban. A fogyasztói trendek között egyre inkább jellemző a nagybevásár­lás, a kisebb bevásárlás a rom­landó áruk esetében tapasztal­ható. A hipermarketek esetében sokan előre kinézik az akciókat, és akár három-négy hipermar­ketet is felkeresnek, kizárólag az akciós termékek miatt. So­kan használják a tömegközle­kedést is a hipermarketekhez való eljutásra, bár ezeket több­nyire az autós bevásárlásokra építették. A fogyasztók az olcsóságot és a szakértelmet igyekeznek kombinálni a nagyobb vásárlá­soknál. A szakboltokba a garan­cia és a számla egyszerűbb megszerzése miatt mennek, míg a hipermarketeknél az ol­csóság a mérvadó. A bevásárlóközpontokban inkább a jómódú karrierépítők vásárolnak, a többiek többnyire nézelődnek. ■ Gyorsan bővül a fogyasztás

Next

/
Thumbnails
Contents