Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-23 / 298. szám

4. OLDAL - 2002. DECEMBER 23., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP t BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Mindig népes család ülte körbe az asztalt Karácsonykor, István napon harmincöt unoka köszöntötte nagyapját Megyénkben valószínűleg év­tizedeken át a zsadányi Sallai családban gyűlt össze kará­csonykor a legnagyobb létszá­mú rokonság. Többször elő­fordult, hogy december 25-én este csak unokából harminc­ötén voltak a családi esemé­nyen: türelemmel vártak so­rukra, hogy felköszönthessék István napon nagyapjukat. Zsadány Az 1874-ben született Sallai István­nak és feleségének, Nyikon Máriá­nak, aki 1881-ben született, kilenc gyermekevan. Mindegyik családot alapított. így egy-egy családi ünne­pen vagy disznótoron mindig né­pes család ülte körbe az asztalt Sallaiéknál (előbb Vésztőn, később Okányban, aztán Vátyonpusztán, majd Zsadányban). A rendezvé­nyek sorából pedig kiemelkedtek a karácsony másnapján tartott Ist­ván napi köszöntések. Idén nyáron a Sallai ősök csa­ládjának hat generációjából szá­zan gyűltek össze Zsadányban, a Lupsán Lászlóéknál tartott nagy­szabású találkozón. Yolan Giczi (lánykori nevén Csizmadia Jolán) például az Amerikai Egyesült Ál­lamokból repült haza a családi eseményre. Bár mindannyian a néhai Sallai házaspár leszárma­zottjai, sokan ekkor találkoztak első alkalommal egymással. Ezen a családi rendezvényen (főleg az idősebbek részéről) az egykori karácsonyi események is szóba kerültek. Nyáron a Sallai ősök családjának hat generációjából százan gyűltek össze Zsadányban, a Lupsán Lászlóéknál tartott nagyszabású találkozón Sosem hiányzott a torta Az idők viharában többször nehéz gazdasági időszakot is megélt a Sallai család. Ennek ellenére az István-napi köszön­tőkön sohasem hiányzott a torta. A második világháborút kö­vető évben szinte lehetetlenség volt liszthez és cukorhoz jutni, Sallai Róza - a Sallai házaspár egyik lánya - viszont ezt a helyzetet is megoldotta. Kukoricalisztből és cukorrépából ké­szítette a mindenki számára ízletes ünnepi süteményt.- Én 1916-ban Vésztőn szület­tem. Édesapám 1931-ben a gróf Tisza család juhásza lett, ekkor kerültünk a Zsadány közelében fekvő Vátyonpusztára. Amíg apám élt, karácsony első napján az István-estét mindig megün­nepeltük, akkor azok voltak az igazi nagy csalá­di események - mondta Lökös Elekné, a legöre­gebb testvér, aki 1953 óta Szege­den él. Ugyanezt erő­sítette meg a má­sik testvér, Lup­sán Sándorné is, aki jelenleg is Zsadányban la­kik; Sallai Julian­naként 1925-ben Okányban szüle­tett. — Nagyapánk köszöntésekor mi, unokák mindannyian fel­sorakoztunk és türelmesen vár­tuk, hogy ránk kerüljön a sor. Egyenként léptünk nagyapához, s az alkalomhoz ülő verset, rigmust vagy mondókát adtunk elő. Volt rá eset, hogy harmincöt unoka „szerepelt”, ilyenkor a köszöntés órákig tartott. Abban az időben nyugodtabb világot éltünk, min­denki érdeklődéssel és türelem­mel hallgatta a másikat — emléke­zett vissza a több évtizeddel ez­előtti múltra a Sallai ősök egyik unokája. MAGYARI BARNA (ARCHÍV FELVÉTEL) Eredmények alapján döntöttek A megye legrégibb falujában az októ­beri önkormányzati választásokon né­gyen szálltak ring- be a polgármesteri székért. A sűrű me­zőnyben is fölényes győzelmet aratott Szatmári János pol­gármester (képünkön), akire a választáson megjelentek 65,82%-a adta szavazatát. Doboz- Mióta tanácselnök, illetve pol­gármester?- Lassan 30 esztendeje válasz­tott tisztségviselője vagyok a köz­ségnek. 1973—80 között, mint társadalmi tanácselnök-helyettes, 1980-1990 között tanácselnök­ként szolgáltam Doboz nagyköz­séget. A rendszerváltás óta im­már negyedszerre választottak polgármesternek.- Miben látja többszöri újravá­lasztásának okát?- Véleményem szerint Doboz polgárai nagykorúak, a tények­nek hisznek. A település lakóival való jó együttműködés­re törekedve, mindig is a kpzség. fejlesztésén, fejlődésén fáradoztam, s azt hiszem, ezt érzé­kelik a választópolgár­ok. Meggyőződésem, hogy a legszebb sza­vaknál is nagyobb bi­zonyító erővel bírnak a tettek! A község rengeteget fejlő­dött az elmúlt évtizedekben.- Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jó polgármes­ternek?- A konszenzusteremtő kész­ség mellett elengedhetetlen tulaj­donság a szerénység és az alázat. Természetesen a felkészültség és a szaktudás is fontos, de talán még fontosabb a kontaktuste­remtő képesség.- Meddig szeretne polgármes­ter lenni?- Rövid távon az előttem álló négy évre koncentrálok. A kér­désre a válaszom: semmivel sem tovább, csak amíg a választópol­gárok többségének bizalmát él­vezem, s amíg képes vagyok ten- ni a településért. ___________b.l Hú sz éve a falu szolgálatában A kistelepülések kategóriájában — sportnyelven szólva — minden bi­zonnyal dobogós helyezett Nagy Mi­hály Sarkadke- resztúr újraválasz­tott polgármestere (képünkön). A köz­ség első emberének októberben a választáson részt vett állampolgárok 93,61 százaléka szavazott bizalmat. Sarkadkeresztúr- Mióta tanácselnök, illetve pol­gármester? - kérdeztük a közel húsz esztendeje első számú ve­zetőt, Nagy Mihályt. — Két ciklusban, azaz 1983— 90 között tanácselnökként dol­goztam a faluért. A rendszervál­tás óta, polgármesterként immá­ron negyedszerre szavaznak bi­zalmat a sarkadkeresztúriak. — Mivel magyarázza többszöri újraválasztását? — A település vezetőjének alapvető tulajdonsága kell legyen az egység megteremtését szolgá­ló jellemvonás. Fontos, hogy a polgármester, il­letve a falu vezetése megtalálja a községgel a közös hangot, s a tele­pülés érdekeinek meg­felelően cselekedjen. — Más tulajdonságok, amelyek fontosak lehet­nek? — Több jó tulajdon­ság is szükségeltetik, de a magam részéről első helyre a kellő aláza­tot sorolom. A polgármesteri tisztség, szolgálat és szerintem kellő szakmai alázat nélkül nem lehet eleget tenni ennek a szolgá­latnak. — Meddig szeretne polgármes­ter lenni?- A kérdés nem túlzottan ötle­tes, ugyanis a polgármester alap­vetően az a típus, aki középtá­von, vagyis az adott választási ciklusban gondolkodik. Ez alatt viszont messzemenően arra tö­rekszik, hogy a programjában vállaltakat teljesítse. Végső soron a választói akarat dönt erről a kérdésről. __________________________B. I. Meg kérdeztük olvasóinkat Figyelnek elégé autójuk gumijára? Szabóné Veres Ilona, 42 éves, békési vállalko­zó:- A vállalko­zásnak két au­tója van, egy VW Bora és egy Ducato, a két kocsi naponta legalább 200 kilo­métert fut. Nagyon fontos, hogy üzembiztosak, s rajtuk a gumik jók legyenek. A kocsikon van té­li-nyári gumi, a jó állapotú „papucsok” különösen ilyenkor télen biztonságot jelentenek az utakon a közlekedésben. Szerin­tem a gumikon nem szabad spó­rolni. Kökéndy József, 67 éves, nyugdí­jas békési zene­tanár:- Egy Peuge­ot 305-ösünk van, az eredeti gumijaival 60 ezer kilométert futott a kocsi, éppen ideje volt le­cserélni. A napokban szereltet­tem fel az új, közepes minőségű gumikat, a garnitúra közel 40 ezer forintba került. Nem vagyok márkamániás, számomra a jó gu­mi a fontos, ennyit megér a biz­tonságom, ugyanis az abroncsok időbeni cseréje olcsóbb, mintha összetörném az autót. Belleli Lajos, 59 éves, a békési Ipartestület ügy­vezetője:- A mostani Suzukink még csak egyéves, ötezer kilomé­ter van benne. Az előző kocsink gumiját nyolc­van ezer kilométer után cserél­tem le. Sokat gurítom az autót, keveset fékezek, nem vezetek sportosan, a biztonságunk érde­kében csak minőségi gumit raka­tok fel. Nagyon féltem a „kis drá­gát”, mert sokat kellett érte dol­gozni. Keveset autózunk, évente alig tízezer kilométert megyünk. Medve János, 29 éves, a béké­si Polgármesteri Hivatal gépko­csivezetője:- Hivatásos gépkocsivezető­ként sokat va­gyok úton, a hi­vatal kocsijával évente több mint 60 ezer kilométert megyek. Fon­tos, hogy az autón jó gumik le­gyenek, van rá téli és nyári is. Csak márkás, nagyon jó minősé­gű gumikkal járok, a biztonság érdekében nem szabad spórolni, egy rossz darab miatt komoly gondok adódhatnak. iszi A SZERZŐ FELVÉTELEI Jövőre kész a szennyvízhálózat Három témakörben tartott saj­tótájékoztatót a múlt héten Bé­kés önkormányzatának három MSZP-s képviselője, akik egy­ben bizottsági elnökök is. Terí­tékre kerültek az idei pályáza­tok, a jövő évi költségvetési koncepciók, az iparűzési adó változása, valamint a szenny­vízberuházás alakulása. Békés Szalai László, a költségvetési bi­zottság elnöke bevezetőjében el­mondta: a város ebben az évben huszonnyolc pályázatot adott be, tizennégy pályázattal több mint 100 millió forintot nyert, s továb­bi kilenc pályázat nyerőpozíció­ban áll az elbírálások során. El­hangzott: a törvény szellemében a jövőben minden vállalkozó egyformán adózik, az iparűzési adó mértéke 0,9 ezrelékről 1 ez­relékre nő, a kedvezményezettek köre bővül. Jövőre a mostani 272 nem fizető vállalkozó mellett to­vábbi 340 vállalkozó kap mentes­séget az iparűzési adó fizetése alól. A jövő évi költségvetésnek három sarkalatos pontja van: a megkezdett beruházások folyta­tása és befejezése, a település in­tézményeinek zavarmentes mű­ködtetése és az új beruházások pályázatokkal való megvalósítá­sa. Elhangzott: a város közalkal­mazottai még ebben az évben megkapják 13. havi fizetésüket. Bondár Gábor, a városfejlesz­tési és környezetvédelmi bizott­ság elnöke elmondta: a négy éve kezdődött szennyvízberuházás célegyenesébe érkezett, tavasszal átadják, ezzel a város csatorná­zottsága szinte százszázalékos lesz. A hálózat eddig a város üze­meltetésében volt, s az üzemelési jog átadásával a vízmű vállalat vállalja, hogy 2006-ig nem emeli a csatornadíjakat. Elhangzott az is, hogy a jövő év tavaszától is­mét lesz a városban helyi autó­busz-közlekedés. Varga László, az oktatási, mű­velődési, ifjúsági és kisebbségi bi­zottság elnöke tájékoztatójában kiemelte: jövőre a város eddigi ki­tüntető címeinek köre az ifjúsági díjakkal bővül, 2003-ban tizen­egy fiatalt szeretnének elismerni e kitüntetéssel. Az oktatási intéz­mények felújításával kapcsolat­ban Varga László kifejtette, hogy az állapotfelmérés után rangso- rolják a felújításokat. ________(szí Tel epüléseink krónikája Nagykamarásiak a színházban A nagykamarási általános iskolások és óvodások a napokban egy- busznyi létszámmal egynapos kirándulást tettek Békéscsabára. A napnak három programja volt, melyből elsőként a Szupermancs cí­mű gyermekelöadást nézték meg a Békés Megyei Jókai Színházban. Az előadás - azon túl, hogy mindenki jól érezte magát - a színház különleges belső világával is megismertette a gyerekeket. Ezt követő­en a Csaba Centerbe tettek látogatást, ahol a sokféle látványosság, il­letve a lift és a mozgólépcső varázsolta el a kicsinyeket. A délután egy részét a csoport a Munkácsy Mihály Múzeumban töltötte, ahol a természettudományos kiállítás látnivalóival, valamint a kortárs fes­tők képeivel ismerkedtek. A kiránduláson ezúttal több szülő is részt vett, akik szívesen kísérték el a gyerekeket a programokra. ______(y Mi lliárdos beruházás Berényben Mezőberény önkormányzata úgy döntött, hogy a jövő évben folytatja a szennyvízhálózat bővítését a városban. A program keretében - az úgynevezett magyar részen - a 3-as, a 4-es, az 5/A, a 6-os és a 10/A öblözet épül meg, a gerincvezetékek együttes hossza 19 kilométer, elkészültével újabb 1269 lakás köthető a hálózatra. A szennyvízhálózat megvalósítása és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése 1 milliárd forintba kerül, a város céltámogatásokra pályázatot nyújtott be, s eddig 633 millió forintot nyert. A tervek szerint a munkákat a jövő év első felében kezdik.___________ izi Kunágotai fejlesztések Igaz, még nem ismertek az or­szágos költségvetés 2003. évi számadatai, ennek ellenére a kunágotai önkormányzat is megfogalmazta a jövő évi fej­lesztési elképzeléseit. A tervek főként a pályázati források kivá­lasztására vonatkoznak, hisz ezek többsége önerőt is igényel. Ilyen formában szeretnék meg­valósítani, többek között, az új piactér kialakítását, amely építé­séhez már a kivitelezőt is kivá­lasztották. A nemrég átadott mentőállomás terveivel egy idő­ben elkészült az ügyeleti épület terve, amelyre szintén a pályá­zati lehetőségek ismeretében szeretne a képviselő-testület tá­mogatást kérni. Folytatva az út­építéseket, már az idén benyúj­tották a Kossuth utca aszfaltozá­sára szóló pályázatot, melynek elbírálása 2003 első negyedév­ében várható. _________________________íü Nógrá di Gábor Az anyu én va­gyok című ifjúsági regényét a hazai és nemzetközi díjas Pe­tepite című könyv párjaként emlegetik. A Petepitét 2000- ben Az év gyerekkönyve díjjal jutalmazták, a történet apa és fia helycseréjéről szól, Nógrá­di műve az anya és a kislány cseréjéről. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke a következő szavakkal ajánlotta if­jú olvasói figyelmébe a könyvet: „Az egy életen át tartó tanulás­ról mostanában sok szó esik. Ar­ról kevesebb, hogy ezt a folyama­tot a gyerekkorban kell elkezdeni, egészen pontosan: csak ott lehet igazán megalapozni. Ebben a fel­adatban a szülői nevelésen és az iskolai oktatáson kívül a gyerek­könyveknek, a gyerekirodalom­nak nélkülözhetetlen szerepe A mutatós kötetet Cakó Ferenc Illusztrálta van.... A felnőttkorhoz, a munká­hoz, a hivatáshoz szükséges is­meretek, vagyis a létezéshez el­engedhetetlen tudás megszerzése a gyerekkorban kiemelkedően fontos feladat, de legalább ilyen fontos a személyiség kibontása, a belső világ megismerése, érzelmi megalapozása, felépítése. És eb­ben a folyamatban a versek, a mesék és a regények szerepe na­gyobb, mint az ismeretterjesztő műveké.” Nógrádi Gábor Az anyu én vagyok című könyve te­hát az ifjabb korosztálynak ké­szült. Egyik főszereplője, a nagy­apa tudósember, talán agykutató. Két ember testének „csere­beréjét” egymás jobb megismeré­sére használja az író. Az ötlet biz­tosan sok gyerek fantáziáját meg­mozgatja, megpróbálják magukat beleélni a másik személyébe. Vizi E. Szilveszter méltató sza­vai a tanulás fontosságáról, az ok­tatás meghatározó szerepéről nemcsak a gyerekeknek, az ifjú­ságnak, hanem a szülők és a pe­dagógusok számára is megfonto- landóak. n. k. Gyerekregény — a legjobbak közül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents