Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-03 / 281. szám

8. OLDAL G A Z P A S Á G I TÜKÖR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. december 2.) Borsodchem 5 300 Ft ű Egis 14 500 Ft •ű Matáv 924 Ft ű Mól 5 600 Ft ű OTP 2 286 Ft ű Richter 13550 Ft ff TVK 4125 Ft Ű Zalakerámia 1490 Ft ü BUX: 8119,44 +2,20% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XI. 26-XII. 2-IG 8100. 8002.68 ! i * 8000 7991.32 f i 7900 8022,85 # 8119,44; 7800 í 7944.86 ) 7700 } 1 í í { I } 1 B pont í ro "o 'S 'S s 5C CO Csütörtök Péntek \ Hétfő I AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 371,71 Cseh korona 7,68 Euró 237,08 Japán jen (100) 192,76 Lengyel zloty 59,78 Svájci frank 160,42 Szlovák korona 5,65 USA-dollár 238,75 Hírek BENZIN. Két forinttal emeli a motorbenzin és a gázolaj árát a Mól szerdán. Ekkortól a 91-es motorbenzin literjéért 221,50 forintot, a 95-ösért 224,50 forin­tot, a 98-asért 233,50 forintot kell fizetni. A gázolaj ára lite­renként 204 forint lesz. europress LIMIT. Hét évre emelkedhet a használt autók behozatali kor­határa, miután az utóbbi évek­ben megduplázódott a - zömé­ben idősebb - autók importja. A korábban érvényes - leg­feljebb négyéves autók behoza­talát engedélyező - rendeletet 2000-ben törölték el, azóta a gépjárműpark összetétele ked­vezőtlenül VáltOZOtt. EUROPRESS MARAD. Változatlanul kilenc százalékon hagyta a jegybanki alapkamat szintjét a Monetáris Tanács, europess HIÁNY. A GDP átlagosan 4 szá­zalékos növekedése mellett a folyó fizetési mérleg GDP-ará- nyosan számított 5-6 százalék körüli hiánya középtávon fenn­tarthatónak tekinthető. A lakos­ság nettó pénzügyi megtakarí­tási hajlandóságának csökke­nése, a költségvetés növekvő finanszírozási szükséglete a folyó fizetési mérleghiány növekedését eredményezte, mti IPAR. Az ipari termelői árak októberben az előző hónaphoz mérten 0,1 százalékkal mérsék­lődtek, a tavaly októberihez ké­pest pedig 1,5 százalékkal csök­kentek. A belföldi értékesítési árak egy hónap alatt 0,3 száza­lékkal, éves összehasonlításban 2,5 százalékkal nőttek. A bel­földi értékesítések közel egyne­gyedét jelentő élelmiszer-, ital- és dohánygyártásban folytató­dott az átlagot meghaladó mér­tékű termelői árnövekedés, és az ez év októberében 0,7 száza­lékot mutatott, mti KAMATOK. A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett nyújtott hitelek átlag- kamatlába az előző havi 10,69 százalékról 10,57 százalékra csökkent, az éven túli hitelek áüagkamatlába 10,86 százalék­ról 11,12 százalékra nőtt októ­berben. A háztartási szektor esetében a kamatok mérséklőd­tek, kivételt jelentettek a fogyasztási és egyéb hitelek kamatlábai, europress ■ 2002. December 3., kedd Idén elmarad a nádaratás Több kárt okozna az aratás, mint amennyi hasznot hozna A szakértők javaslata alapján idén elmarad a balatoni nádara­tás. Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ba­latoni kirendeltségének vezetője elmondta: a vízügyi igazga­tóság szakvéleményt kért a keszthelyi egyetemtől, mert a rendkívül alacsony - jelenleg mindössze 45 centiméteres - vízállás miatt szárazon maradt a balatoni nád gyökérzetének egy része is. Attól tartottak, az aratás több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna. Balaton- Ha a tó befagyása után a nádvá­gók megkezdenék a munkát, leta­poshatnák a jég fölé került része­ket, ami évekre visszavetné a nád fejlődését - mondta Fejér Vilmos.- A vízügyi igazgatóság aggodal­mát megerősítette az egyetemi szakvélemény, ezért ennek alap­ján az idén nem hirdetjük meg a nádvágást, amelyet magánvállal­kozók és önkormányzatok szok­tak elvégezni. Fejér Vilmos el­mondta: a nádvágás a vízügyi igazgatóságnak évente 15-20 mil­lió forintjába kerül.- A tóparti részeket borító mintegy 1100 hektárt kitevő ná­dasoknak évente 80 százalékát szokták levágni, az idén 850 hek­tárt kellett volna learatni. Szeren­csére az elmúlt időszakban évi 600-700 hektár nádast levágtak, így egy év kimaradása nem okoz gondot - mondta a szakember. A Balatonon legutóbb az 1980-as évek végén fordult elő, hogy nem tudták levágni a nádat. Futó Elemér, a Balaton-felvidé- ki Nemzeti park munkatársa kér­désünkre elmondta: előfordult már, hogy a Kis-Balatonon in­kább nem vágták le a nádast, mert azzal okoztak kisebb kárt. A nádaratás egyébként azért na­gyon fontos, mert a növény csak akkor tud megerősödni és életké­FOGYÓBAN A NÁDASOK A Balaton 235 kilométer hosszú part melletti szakaszát borítja - ki- sebb-nagyobb megszakításokkal - nádas. Az elsősorban az embe­ri beavatkozások miatt folyamato­san fogyatkozó növényzet jelen­leg mintegy másfél ezer hektárt tesz ki a tavon. Tavaly a vízügyi igazgatóság 1100 hektárról vágta le a nádat. pes hajtást hozni tavasszal, ha a leveleit levágják. Az erős nádasra pedig szükség van, hiszen a tó természetes szűrőrendszereként a víz tisztántartásában fontos sze­repet játszik. A környezetvédelmi szakember szerint a kézi mód­szer kíméletesebb a gépinél, de csak akkor, ha olyan emberek végzik, akik tudatában vannak a felelősségüknek. Amennyiben ugyanis felelőtlenül vágják a nö­vényt, a taposás éppen akkora kárt tud tenni, mint a gépek. FÁBOS ERIKA Politikai vita a családi gazdákról A jövő évi agrárköltségvetés és a családi gazdálkodók helyze­te volt terítéken a Fidesz- és az MDF-írakciók tegnapi tájékoz­tatóján. A kormány képviselője cáfolta az ellenzéki vádakat. Budapest A jövő évi költségvetés mezőgaz­dasági fejezete hátráltatja az ága­zat uniós felzárkózását - hangsú­lyozta Kékkői Zoltán fideszes képviselő. Mivel a költségvetési törvény a földrendező és földki­adó bizottságról szóló jogszabályt is érinti, fennáll a veszélye annak, hogy a gazdák elesnek a földalapú támogatásoktól. Elmondta: mó­dosító javaslatot nyújtott be, amely 30 milliárddal növelné a földalapú támogatásoknak az ösz- szegét. A politikus kifogásolta, hogy a T. Ház előtt lévő tervezet szerint 2003-ban kevesebb támo­gatás jut az agrárberuházásokra is, egyben szorgalmazta, hogy a mezőgazdasági géptámogatások­ra fordítható összeg jövőre külön tételként szerepeljen. Font Sándor, az MDF agrár- szakértője szerint a kormány minden intézkedése a tsz-ek és az Agrárkamara pozícióját erősí­ti, és gyengíü a magán és családi gazdálkodókat és falugazdász há­lózatot. A politikus sérelmezte, hogy jó néhány családi gazdálko­dó - érvényes szerződéssel - nem kapta meg az előző kormány által rendeletben előírt, az alap agrár- támogatáson felüli plusz tíz- százalékos állami támogatást, amelynek fedezetét a Széchenyi- tervben különítették el. Font sze­rint mindössze néhány müliárd forintról van szó, a családi gaz­dálkodás ugyanis nem illik bele a kormány modellképébe. Ezt tá­masztja alá - mutatott rá a képvi­selő -, hogy a földművelésügyi kormányzat jövőre nem tervez a családi gazdaságokat erősítő kü­löntámogatást. Pásztohy András, az MSZP agrárszakértője lapunknak el­mondta: a kormány agrárpoliti­kájának elsődleges célja a ver­senyképesség növelése, a terme­lés korszerűsítése a gépek, beru­házások, technológiák fejleszté­se révén. A jövő évi költségvetés­tervezetben mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra az idei­nél húsz százalékkal több, 235 milliárd forint szerepel. Mező- gazdasági beruházásokra szintén húsz százalékkal, gépvásárlásra harminc százalékkal többet for­dít az agrártárca, s növeli az el­maradt térségek támogatására fordítható összeget is. Ezek a ki­sebb gazdaságok - beleértve a családi gazdaságokat is - pozíci­óját is javítja. A családi gazdaságok prog­ramja a múlt év végén indult, ám az előző kormány megfeledkezett költségvetési forrást biztosítani hozzá. Mint ahogy nem volt meg a fedezete a márciusban indult családi gazdaságok hitelezési programjának sem, az MFB által kibocsátott állami garanciális hi­telek kamattámogatásához pedig a jelenlegi kabinet biztosította a 6 milliárd forintot, tette hozzá a politikus. ÚJVÁRI GIZELLA Dupláz a magyar Suzuki Budapest A japán Suzuki a következő két évben 40 milliárd forintot ruház be hazánkban, hogy megkétsze­rezze itteni termelését, a koreai Samsung SDI pedig 700 millió euró beruházással hoz létre ma­gyarországi gyártókapacitást. Az új Széchenyi Vállalkozásfejlesz­tési Program céljaira a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 müliárd forintos kerettel rendel­kezik - jelentette be Csillag Ist­ván miniszter. A japán Toshiba, a NEC és a Sharp cég vezetői januárban ha­zánkba érkeznek, hogy tanulmá­nyozzák a magyarországi beru­házások lehetőségét - mondta Csillag István gazdasági és közle­kedési miniszter távol-keleti útjá­ról hazatérve. Bejelentve: a Suzu­ki Motor Corporation 2003-2004- ben 20-20 milliárd forintos beru­házásként új üzemcsarnokot épít hazánkban, és így a magyar Suzuki éves termelése a jelenlegi 100 ezerről 200 ezer darabra nő. A Suzuki a magyar borok japán exportját is igyekszik elősegíteni. Egy japán hitelintézet kedvezmé­nyes hitellel kívánja segíteni a magyar cégek japán beszállítóvá válását. A Koreai Köztársaságban a képcsőgyártással foglalkozó Samsung SDI, a Samsung Elect­ronic, valamint a Hyundai cég vezetőivel tárgyalt a miniszter. A Samsung a következő 3-5 év­ben közel 700 millió euró (168 milliárd forint) befektetést valósít meg, amely képcsövek, illetve lé­zerkijelzőkhöz szükséges rész­egységek magyarországi gyár­tását teszi majd lehetővé. A Hyundai cég képviselői is január­ban érkeznek Magyarországra egy európai gyártóbázis kialakí­tásának lehetőségeit vizsgálva. A kormány elfogadta a Széche­nyi Vállalkozásfejlesztési Progra­mot - közölte Csillag. Az új prog­ram a vissza nem térítendő támo­gatásokra épülő Széchenyi-terv- vel szemben az egyenlő hozzáfé­rés alapján állami támogatási esz­közök széles skáláját nyújtja. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi költség- vetés előterjesztése 20 milliárd forintot biztosít kis- és közép- vállalkozások fejlesztésére, ami 1 milliárd forinttal több a tavalyi Kis- és Középvállalkozói Célelő­irányzat nagyságánál. Igaz, hogy a Széchenyi-terv keretében két év alatt összesen 71 milliárd forint támogatást - évente átlago­san 35 milliárdot - nyújtott kis- és középvállalkozásoknak, ám a jövő évi 20 milliárd forint nem je­lent visszalépést, mert e szektor fejlesztését más tárcák program­jai is jelentős pénzekkel segítik - mondta Apadni Komélné helyet­tes államtitkár. DÓCZY LÁSZLÓ Átcsúszó pénz, több adó Budapest A jövő évi bevételekhez kell szá­molni, de mégsem a 15 százalé­kos eva-adót kell fizetni azon összegek után, amelyet még az idén kiszámláz a vállalkozás, de csak jövőre érkezik meg a szám­lájára - foglalt állást az APEH a könyvelőszakmát tanácstalan­ságban tartó kérdésben. A házipénztárral azonos mó­don kell leadózni a még az idén kiszámlázott, de csak a jövőre megszerzett bevételeket a betéti társaságoknak, ha az egyszerűsí­tett vállalkozói adó szerinti, könnyített nyilvántartás alapján vezetik könyveiket - válaszolt a Világgazdaság kérdésére az adó­hivatal illetékes főosztálya. Az evára történő áttérés ese­tén a korábbi követelésre befolyt összeget az eva alapját képező bevételként kell elszámolni, ugyanakkor mint adóalapot csökkentő tétel levonható az eva adóalapjából, fgy már csak arra kell figyelni, hogy az eva-törvény szigorú, 15 milliós maximális ár­bevételi korlátot állít. E tekintet­ben pedig az átcsúszó pénzek to­vábbra is a 2003-as bevételeket gyarapítják, még akkor is, ha nem a 15 százalékos eva-adót kell utánuk megfizetni. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek az eva alatt is kettős könyvvitelt ve­zetnek (vagyis a számviteli tör­vény hatálya alatt maradnak), az ellenértéknek a mérlegforduló­napot (2002. december 31.) kö­vető megfizetése csak a követke­ző évi egyszerűsített éves beszá­moló részét képező mérleg sze- rinti eredményére hat. _______■ o Po st aBank és Takarékpénztár Rt. A Posta csoport tagja. Hisz[_pénzhez jutok, tíSWlidom, hamar. emélyi ölesön ► tetszőleges célra, ► gyorsan, ► kezes nélkül, ► kölcsönösszegtől függő, rendkívül kedvező sávos kamatozással, ► 12 és 60 hónap közötti futamidőre, ► 3 millió forintig, 2002. december 31-éig összegtől függetlenül 2% kamatkedvezménnyel. Igényelhető a Postabank hálózatában. Előzetes hitelbírálatért hívja a Postabank információs vonalat: 06 40 44 22 00 (helyi tarifával hívható) További információ: www.postabank hu POSTABANK SZEMÉLYI KÖLCSÖN És pénzhez jut hamar. Magas kamatszint Budapest A világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása, a bérek gyors emel­kedése, a magas kamatszint és az erős forint tartósan rontja a magyar gazdaság versenyképes­ségét - derült ki a GKI Gazdaság- kutató Rt. és a Kereskedelmi és Hitelbank prognózisából. A gaz­daságkutatók szerint hazánk 2004. évi uniós csatlakozása a korábbinál is biztonságosabbá tette a külföldi pénzügyi befekte­tők számára, hogy - a rendkívül magas belföldi kamatszintet ki­használva - növeljék forintra át­váltott megtakarításaikat. A fo­lyamat megfékezése érdekében további kamatmérséklésre lehet számítani. Idén a reálbérek átla­gosan több mint 13 százalékkal, a GDP növekedésének négysze­resével emelkednek. Az év végé­ig az infláció további emelkedé­sével számolnak a kutatók. A fo­gyasztói árszínvonal az elkövet­kező egy évben várhatóan 5 szá­zalék körül emelkedik. Az ál­lamháztartás hiányát a GDP 8,5 százalékára prognosztizálják. A külkereskedelmi mérleg egyelő­re kedvező, az eddigi hiány ki­sebb a tavalyinál. Az év egészére vetítve a fogyasztás dinamikus emelkedése miatt a behozatal várhatóan gyorsulni fog. A folyó fizetési mérleg romlása szembe­tűnő, különösen az idegenforga­lom aktívumának a csökkenése.- ÚJVÁRI -

Next

/
Thumbnails
Contents