Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-19 / 295. szám

6. OLDAL - 2002. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK GYÓG YÍTÁS Az ápolás gyakorlati szakma Jellemzője az életen át tartó fejlődés Szeretet a tanulás jegyében Ünnepre készülődve is képezzük magunkat A bennünket körülvevő világ rohamosan fejlődik, s meg kell próbálni vele lépést tartani. Akkor, amikor a karácsonyi aján­dékot akár a számítógép előtt ülve meg tudjuk vásárolni, ami­kor videofelvétel készítéséhez egy mobiltelefon is elegendő, és a tudomány újabb felfedezései (például a géntérkép) káp­ráztatnak el bennünket, az emberiség állandó tanulásra, ön­képzésre van ítélve. Az egész életen át tartó tanulás jellemzi az ápolási szakterületet is. Napjainkban az orvostudomány mellett egyre több szó esik a széle­sebb értelemben vett egészségtudo­mányról, amelyet a Magyar Tudo­mányos Akadémia is önálló tudo­mányterületnek ismert el 2000-ben. E terület egyik meghatározó része a széles körben értelmezett ápolás is. Minden ápoló, korának tudo­mányos ismereteit alkalmazva, a lehetőségek adta keretek között próbálta a gondoskodására bízott embert ápolni, egészségének mi­előbbi és hatékony javulása érde­kében. A kezdetben apácák, szer­zetesek által végzett ápolás évszá­zadok alatt egyre gyorsuló ütemű fejlődésen ment keresztül. Az ápolás fő tevékenysége azonban nemcsak a gyógyító (ke­zelő orvos által a terápiás tervben előírt) beavatkozások elvégzésé­ben merül ki. Egyre inkább hang­súlyt kap az egészségfejlesztés, betegségmegelőzés, szűrés, gon­dozás és egészségnevelési felvilá­gosítás útján. A króni­kus betegségben szen­vedő egyének társada­lomba való visszaillesz­tésének segítése (reha­bilitációja), valamint a terminális állapotban lévő, haldokló beteg életminőségének javítá­sa, segítése szintén lé­nyeges ápolói területet képviselnek. Az ápolás eredendően gyakorlati szakmának számít, ahol a tapasztalat és a hagyomány erős hata­lommal bír. Ma már elérhető közelségbe ke­rült az ápolás önálló tudomány­ként való kialakulása. A fejlődő tudományokkal, az emberek igényeivel, szükségletei­vel lépést tartva adott a kihívás az ápolók számára is. Az egészség- ügyi ellátás különböző színterein (háziorvosi rendelőkben, kórhá­zakban, otthonápolásban, szociá­lis otthonokban) érettségivel ren­delkező, képzett ápoló jelenléte szükséges. A gyulai Pándy Kálmán kórház megteremti ehhez a megfelelő hát­teret, biztosítja ápolóinak a külön­böző képzési formákban való részvétel lehetőségét. A 2001/2002-es tanévre 105 szak­dolgozó beiskolázása történt meg: alapfokú képzésre 1, felsőfokú ápoló képzésre 49, főiskolai kép­zésre 39 és egyetemi képzésre 16 ember. Az országos adatok vi­szonylatában ez kiemelkedőnek mondható. Az intézet szakképzettségi mu­tatója (ápolók körében) 2001-ben 95%, amelyből a diplomások szá­ma 138 szakápoló volt. A Pándy Kálmán kórházban dolgozó diplo­más ápolók száma 3,5-szerese a központilag meghatározott mini­mumfeltételnek. Már közel 10 éve felmerült az egyetemi szintű ápolóképzés elin­dításának a gondolata. Az 1993. évi LXXX. felsőokta­tásról szóló törvény már megfo­galmazza egyetemi végzettség és „egyetemi okleveles ápoló” szak- képzettség megszerzésének lehe­tőségét. Az 1996-ban közzétett kor­mányrendelet ennek formáját fő­iskolai szintű diplomás ápoló szakképzettség megszerzése után kiegészítő alapképzésben határozta meg. A törvényi háttér megteremté­sét követően a felsőoktatási intéz­mények előtt állt a választás lehe­tősége: vállalják-e a képzés elindí­tását? A Pécsi Egészségügyi Főis­kolai Kar lépett elsőként, és 2000- ben - kormányrendeletben meg­fogalmazott képesítési követelmé­nyeknek megfelelően — elindult az egyetemi szintű ápolóképzés. A tanulás célja olyan ápolók képzése, akik magas szintű szak­mai és általános műveltséggel ren­delkeznek. Részt vesznek a felső­fokú ápolói ismeretek oktatásá­ban, az ápoláskutatásban, az ápo­lás közép- és felsőszintű vezetésé­ben és irányításában, valamint magában az ápolásban. Képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való rendszeres tájékozódásra és a megszerzett ismeretek összeveté­sével részt vesznek új ápolási is­meretek kutatásában, új ápolási formák kialakításában. Figyelembe veszik az egészség­ügy és a betegek ápolással szem­beni mindenkori kívánalmait, a betegek eltérő sajátosságait, em­beri jogait és méltóságát. A gyulai Pándy Kálmán kórház ápolásvezetése már az első lehető­séget kihasználva - megfelelő számú diplomás ápolói háttérrel - megkezdte e képzési formába is a beiskolázást. Jelenleg 2 egyetemi okleveles ápoló dolgozik intéze­tünkben az ápolásigazgatás és az otthonápolás területén. Öt társam­mal együtt sikeres államvizsgával kívánjuk kezdeni a 2003-as évet. Egy év múlva pedig újabb három kolléganőnkért izgulhatunk. A képzési célnak megfelelően a másfél év alatt elsajátított ismere­tek, az ápolásvezetés és irányítás, az ápoláskutatás, az ápolásokta­tás és a népegészségtan, egész­ségfejlesztés, egészségpolitika té­mák köré csoportosíthatók. Eze­ken kívül megismerkedtünk a csa­ládjog, polgárjog, munkajog alap­jaival, az egészségügy és az okta­tás, felsőoktatás törvényi hátteré­vel. Napjaink új, feltörekvő tudo­mányágaiba — immunológia, on­kológia, természetgyógyászat, re­habilitáció - is betekinthettünk. Az elméleti oktatás mellett gya­korlati órák és területi gyakorlat is színesítette a képzést. Az egyetemi diploma megszerzésének feltéte­le egy C-típusú (szóbeli és írásbeli) államilag el­ismert nyelvvizsga. Az egyetemi végzett­ség megszerzése lehető­séget teremt a tudomá­nyos fokozat megszer­zésére is. A fentiekből is lát­szik, szemben az ország más intézményeivel, hogy kórházunk min­den tőle telhető segítsé­get megad tanulmányainkhoz. Ezek a lehetőségek persze minket is ösztönöznek. Az országos ren­dezvényeken tartott sikeres elő­adásokkal, publikációkkal öreg­bítjük a „pándysok” hírnevét. Az új év közeledtével sokan fo­gadalmat tesznek, hogy a jövőben egészségesebb életet fognak élni, leszoknak a dohányzásról, keve­sebb alkoholt isznak, többet mo­zognak, helyesen fognak táplál­kozni. Az ígéretekből rendszerint kevés valósul meg, pedig az egyénnek önmagának kell határo­zottnak lennie, hiszen az egész­ségügy nem vállalja és nem is vál­lalhatja fel minden ember egészsé­gének biztosítását. Mindnyájunk pozitív hozzáál­lása nélkül a legmodernebb mű­szerek, a legfejlettebb tudomány is tehetetlen. RASKOVICSNÉ CSERNUS MARIANN OSZTÁLYVEZETŐ FÖNÖVÉR Az ápolók képzése feltétel Ebben jelentős szerepe van a Gyulán működő fő­iskolai képzésnek, emellett azonban az ápolók kedvező - tudást és magasabb jövedelmet kívánó - hozzáállása is elengedhetetlen feltétele ennek a megdöbbentően jó eredmény létrejöttének. A fejlődés azonban nem állt meg a főiskolai kép­zés szintjén, hiszen az ott tanuló diákoknak csakis magasabban képzett, egyetemi végzettséggel ren­delkező, az elméleti ismereteket és a gyakorlati jár­tasságot harmonikusan összeegyeztető tanárokra, segítőkre van szüksége. „Éjmélyből fölzengő csing-ling-ling száncsengő. a türelem húrját. Egyes generáci­Száncsengő csing-ling-ling, tél öblén halkan ring.” ók a szociális különbségek, a hit­Közeledik a szeretet ünnepe, mindenki készülődik, ki így, ki béli meggyőződés eltérő érzelme- úgy. Elkezdtük megvásárolni a szeretteinknek szánt ajándé- két indítanak el a szívekben. De kokat, a szakácskönyvet lapozgatva tervezzük az ünnepi me- végül szentestén a karácsonyfa nüt, hangulatos díszekkel készítjük fel otthonunkat az ün- mellett, amikor együtt a család, neplésre, pihenésre. mindenkit jóleső érzés tölt el. És valóban együtt a család? Gondo- lunk-e azokra, akiknek ezen a na­pon is távol kell lenniük, gondo­lunk-e azokra az ápolókra, akiktől nem csak ezen a napon várják el a betegek, hogy sze­retetek megértést és enyhülést nyújtsanak. Mi ez évben, e napon az ápolóknak szeret­nénk nyújtani egy kis örömöt, „átadni egy jelké­pes ajándékot”, hogy érezzék ez­zel megbecsülé­sünket és elisme­résünket a sok-sok éves munkájukért. HALMOS MIKLÓSNÉ ÁPOLÁSI IGAZGATÓ Weöres Sándor örökzöld versiké- mi államvizsga előtt állva, tanú- Egy ápoló, aki úgy érzi, hogy je nem véletlenül jutott eszembe, lássál töltjük az ünnepeket, to- elismeréssel, szakmájában lelke- mivel társaimmal együtt, egyete- vább feszítve családunk tagjaiban sedéssel végzi munkáját. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu Móra László: Karácsony édes ünnepén Legyen ma templom minden ember szíve, Melyben a lélek szárnyat bontogat! Karácsony édes ünnepén Legyen imádság minden gondolat. Legyen ma templom minden ember szíve, S legyen a templom tiszta, szent fehér. Karácsony édes ünnepén Istennek tetsző legyen a kenyér. Szálljon szívünkbe áldott akarat, Ez kösse egybe mind a kezeket. Karácsony édes ünnepén Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet! Akinek könnyet osztogat az Élet És kín a napja, kín az éjjele, Karácsony édes ünnepén Ne fuss előle! Óh beszélj vele! Testét takard be s enyhítsd sok sebét! Óh lásd meg, tudd meg: testvér ő veled. Karácsony édes ünnepén A szíved szépül, őt ha öleled. Az emberszívek örökélő őre Tegye ma össze mind a kezeket! Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet! A megye lakosságának^ békés, boldog karácsonyt és a 2003-as évben jó egészséget kíván a BMKT Pándy Kálmán kórház igazgatósága és munkatársai ÖRÖMÖT, SZERETETET, MEGÉRTÉST, (ö) Kedden tartották Gyulán, a Pándy Kálmán megyei kórházban a szakdolgozók hagyományos karácsonyi ünnepségét, melyre hetek óta készültek a munkatársak, akik a kollégáiknak szerettek volna örömöt, szeretetet, megértést adni a karácsonyi várakozásban, mint ahogyan tőlük is ezt várják el a betegek az év minden napján. Halmos Miklósné ápolási igazgató ünnepi köszöntőjében kiemelte: mindenki munkája nagyon fontos és egyenként nagyon értékes Harminc kórház részesülhet A gyulai egészségügyi intézmény rentábilis Az országban összesen 30 kórház kap az egészségügyi szak­tárca adósságkonszolidációs pályázati pénzéből. A napokban döntött a kormány arról, hogy kiegészíti-e az erre szánt kere­tet, a kórházakkal történt megállapodás végösszege megha­ladja az eredetileg tervezett 2,6 milliárd forintot. Összesen 32 kórház pályázott. Egyet kizártak, mert nem felelt meg a kiírási feltételeknek, hi­szen volt ugyan adóssága, de a tu­lajdonos önkormányzatnak tarto­zott, egy pedig az utolsó pillanat­ban visszalépett. Feltétel volt ugyan az is, hogy a pályázó intéz­mény tulajdonosa vállalja az adósság 20 százalékának kifizeté­sét, ezt azonban információink szerint a Baranya megyei kórház esetében az önkormányzat nem tette meg. A bent maradó 30 kór­ház az utolsó fillérig megkapja a lejárt tartozásának összegét - ér­tesült hírforrásunk, a Magyar Rá­dió Krónikája. Voltak ugyan viták a szaktárca és az intézmények között, mert néhány esetben a kórházak a 30 napon belüli adós­ságokat is beleszámolták volna a kért összegbe, de a tárca ragasz­kodott a kiíráshoz és csak a lejárt számlákat vette figyelembe, azo­kat viszont teljes egészében. A szétosztható összeg 2,6 mil­liárd forint, a kormány csak ez­után döntött az 500 millió forin­tos kiegészítésről. A megállapo­dások már most mintegy 2,9 mil­liárd forintról szólnak és azt sem kell elfelejteni, hogy a három pá­lyázó egyetem esetében a tulajdo­nos az állam, tehát itt a 20 száza­lékos önrészt sem lehet másra át­hárítani, azt a szaktárcának kell kifizetnie. A 30 intézmény egyéb­ként mintegy négymilliárd forin­tos igénnyel állt elő, de ebből le kell vonni a tulajdonosi önrészt, és lejön az az összeg is, amely nem lejárt tartozást takar, hiszen ebben a pályázatban azt nem le­het figyelembe venni. Csökken­tette az összeget az is, hogy a tár­ca néhány nagy szállítóval meg­egyezett a tartozás átütemezésé­ről, így információink szerint csaknem 400 millió forintot csak fél év múlva kell kifizetnie a 30 kórháznak. Egyébként a most ka­pott hitel egésze, vagy része akár vissza nem térítendő támogatássá is minősülhet, ugyanis az intéz­ményeknek pontosan annyi pénzt nem kell visszafizetniük, amennyit bizonyíthatóan éssze­rűsítésre fordítanak. Az ország nehéz egészségügyi helyzete ellenére jó érzés, hogy a gyulai megyei Pándy Kálmán kór­ház gazdálkodása mindezidáig rentábilis volt és remélhetően a jövőben is az marad. r f *

Next

/
Thumbnails
Contents