Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-17 / 293. szám

KULTÚRA 2002. DECEMBER 4., KEDD - 7. OLDAL Szikrázó komédia tragikus sorsunkról Nagy sikerrel mutatták be a Gyöngyéletet a színházban Önről, a gyerekeiről, a szüleiről és a szomszédairól szól a Gyöngyélet című darab, amelyet pénteken mutattak be a Jó­kai színház stúdiószínpadán. Lehet persze nyomasztó is az a légkör, amit a színpadon láttak a nézők: a saját kilátástalan életüket és a konfliktusaikat. Ennek ellenére a kiváló előadás és a poénok sokasága élménnyé tette az estét. A két legnagyobb bajkeverő: Tege Antal (Kari) és Felkai Eszter (Kárász mama) D^OTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Sokat tett a szlovákokért A kisebbségek napját ünnepelték Tótkomlóson a hétvégén ün­nepelték meg a kisebbségek napját. A helyi szlovák ki­sebbségi önkormányzat által szervezett díszünnepségen a szlovákságért kifejtett mun­kájáért Juhász Pált, a telepü­lés nyugalmazott polgármes­terét tüntették ki a Za komlósskych Slovákov díjjal. Tótkomlós A kisebbségek napja alkalmából szervezett ünnepség a szlovák népviseletbe öltöztetett babák kiállításával kezdődött. A könyv­tárban megrendezett tárlaton Bé­kés, Csongrád, Komárom és Nógrád megyei népviseletbe öl­töztetett babák láthatók decem­ber 20-áig. A babák a szlovák szövetség tulajdonát képezik, vándorkiállításon az ország min­den olyan településére eljutnak, ahol élnek szlovákok, Tótkomlós után Tatabányára utaznak. A ki­állítást Stirbicz Jánosné nyitotta meg. A kisebbségek napja alkalmá­ból szervezett szlovák nyelvű díszünnepségen, a művelődési ház színháztermében jelen volt Fűzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke is. Az ün­nepi beszéd után Laukó Zsu­zsanna, a kisebbségi önkormány­zat elnöke Juhász Pál nyugalma­zott polgármesternek nyújtotta át a Za komlósskych Slovákov elne­vezésű kitüntető díjat, ezzel a volt városvezető azon munkáját ismerték el, melyet polgármester­sége idején a helyi szlovákság identitásának megőrzéséért, a testvér-települési kapcsolatok ápolásáért fejtett ki. Juhász Pál ti­zenöt évig irányította Tótkomlós életét, az idei választáson már nem indult, nyugdíjba vonult. K. E. John Arden még a hatvanas évek elején, a brit rendszerváltást kö­vetően írta a Gyöngyélet című darabját, amit most, negyven év­vel később tűzött műsorára a Jó­kai színház. Úgy tűnik, a magyar körülmények csak most érettek meg a darab bemutatásához, amely a kapitalizmusról, illetve annak veszteseiről szól. Senki­nek nem kell bemutatni ezt a vi­lágot, hiszen nap mint nap eb­ben élünk: egyesek jobban, má­sok nehezebben boldogulnak, mégis mindannyian a pénz miatt veszekszünk otthon. Az előadás gerincét a tíz fő­szereplő életének bemutatása je­lenti. Van köztük árkádok alatt „dolgozó” anya, lerobbant és megkeseredett apa, pitiáner sef- telő és a felesége mellett kurvá­hoz járó hivatalnok - mind­egyikben egy-egy elrontott és ki­látástalan sorsot ismerünk meg. A színészek kiválóan teljesítik a feladatukat, hiszen fergeteges komédiát látnak a nézők, akik az előadás után mégis kicsit keserű szájízzel vágnak neki a fagyos éj­szakának, hiszen magukon, a sa­ját életükön nevettek. Az előadás legnagyobb erénye a nyelvi leleményre építő, szikrá­zó párbeszédek: minden elhang­zott mondat mögött hatalmas életismeret, önirónia és humor rejlik. A szereplők mindegyike kiválóan teljesíti a feladatát - Kovács Edit, Kara Tünde, Vé­kony Anna, Jancsik Ferenc, Muszte Anna, Tarsoly Krisztina, Örömteli eseménnyel kezdő­dött Végegyházán a pénteki testületi ülés, elsőként ugyan­is a tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulókat, illetve a sportoló­kat részesítette elismerésben az önkormányzat. VÉGEGYHÁZA — Második alkalommal hívtuk ünnepelni a kimagasló ered­ményt elért tanulókat és sporto­lókat, az ünnepséget az idén - anyagi lehetőségeinkhez mérten — kibővült létszámmal tehettük meg. Végegyházán három sport­kör működik, és az önkormány­zat számára nagyon fontos a már létező és eredményeket felmuta­tó csoportok fenntartása és fejlő­dése. Meggyőződésünk, a gyer­mekkorban kialakuló sportszere­tet pozitívan hat az ember sze­mélyiségére, másrészt az ered­Gerner Csaba -, mégis érdemes kiemelni Felkai Esztert, aki töké­letesen lényegül át bohókás, mégis tapasztalt öregasszonnyá. Kár, hogy egyre ritkábban látjuk a színésznőt a Jókai színház színpadán. Tege Antal szintén mély jellemrajzzal mutatja meg a mai munkás csávó karakterét, Szőke Pál pedig hosszú idő után kapott ismét főszerepet, amiről mostani alakítása után kijelent­hetjük: alaptalanul. Felhőfi-Kiss László sajátos já­tékteret talált ki a darabhoz: egyszerre nyerünk bepillantást a bérház folyosójára és az egyik lakásba, a köztük lévő falat csak a színészek és a nézők képzelik oda. A rendező ki is aknázza az ebben rejlő lehetőségeket, számtalan helyzetkomikumot épít erre a kettős látásmódra. Kovács Andrea minden bizony­nyal jó mélyre ásta magát a sar­ki turkálóban, hiszen minden szereplőre jellemábrázoló, ötle­tes jelmezeket adott. A leopárd­mintás top, a mesefigurás zokni és a makkos cipő egyaránt elő­került - olykor ugyanazon sze­mély esetében. Mindezek ellenére talán érde­mesebb lett volna a darabot a nagyszínpadon bemutatni, ahol szélesebb közönségréteghez ju­tott volna el. Az a társadalmi ré­teg ugyanis, amelyről leginkább szól a történet - még ha szeretne is -, nem jár színházba: vagy nincs pénze rá, vagy már régen leszokott arról, hogy kimozdul­jon esténként a tévé elől. mények önbecsülést adnak az egyén számára — fogalmazott Varchó István polgármester a tes­tületi ülés ünnepi megnyitóján. Ezt követően köszönetét fejez­te ki a tanulmányaikban kiváló eredményt elért diákoknak, a fel­készítőiknek, illetve a kiemelke­dő sportolóknak és edzőiknek. Az ünnepségen sakk-eredménye­ikért tizenketten, az asztalitenisz­ben végzett munkájukért nyol­cán, a karatéban elért teljesítmé­nyeikért ketten kaptak névre szó­ló plakettet és pénzjutalmat. A fi­atalok segítéséért és az általuk irányított csoportok érdekében végzett munkáért Szlamcsik And­rás, Bognár István és Andrej Atti­la külön dicséretben részesült. Tanulmányi eredményeiért Csányi Alexandra, Hemző Eszter és Molnár Szabina kapott díjat, felkészítő tanáraik . Figura Ferencné és Paulik Anna. h.m. Cigány élet, — Rendkívül keveset tudunk a cigányságról, ami ellenér­zést szült régen és ellenérzést szül napjainkban is. Ennek feloldására egyetlen lehető­ség van, minél több ismerettel kell rendelkeznünk a romák kultúrájáról. Ez a kiállítás egy folyamat első állomása — mondta a Cigány élet, cigány világ című kiállítás megnyitó­ján Rózsa Zoltán, a Szántó Kovács János Területi Múze­um igazgatója. Orosháza- A kisebbségek napjához kötő­dő kiállításunkkal a magyaror­szági legnagyobb kisebbség, a ci­gányság kultúráját kívánjuk be­mutatni. Ez a tárlat egy folyamat első állomása. A következő év­ben múzeumunk egy könyvet is megjelentet, amely a helyi romák történetét és kultúráját ismerteti meg az olvasókkal. Nemcsak ne­künk, de a cigányságnak is tanul­nia kell. Nekünk a másság elfoga­dását, nekik ősi kultúrájuk meg­tartását, s azt, hogy évszázados Új csillag tűnt fel a romanti­kus popzene egén. Bár Gyé­mánt Valentin első albuma csak októberben került a bol­tokba, a huszonöt éves fiatal­ember nem teljesen ismeret­len a közönség előtt. Békéscsaba A majd két méter magas, szőke, kék szemű fiatalemberen nem látszik a fáradtság, pedig hosszú utat tett meg. Médiaturnén vesz részt. Szegedről érkezett Békés­csabára, ihnen Debrecenbe uta­zott, másnap Miskolc követke­zett, majd a többi nagy város. Va­lentin egyelőre csak a sajtónak mutatkozik be, decemberben azonban orszá­gos koncertkör- utat terveznek a menedzserével.- Nyolcévesen kaptam egy gitárt az édesapámtól, azóta foglalko­zom zenével. A lemez régi vá­gyam volt, a Tom-Tom Hang­stúdió vezetőjé­vel, Dorozsmai Péterrel véletle­nül hozott össze' a sors - meséli Gyémánt Valen­tin. A Ha dobban a szív című albu­mon régi magyar slágerek és kül­cigány világ elszigetelődésükből, elmaradott­ságukból ki tudjanak lépni. Ma, amikor európaibb népek dönte­nek arról, hogy mi is Európa ré­szesei legyünk, ez fokozottan fontos kérdés - fogalmazott Ró­zsa Zoltán. A kiállítás anyagát Erostyák Zoltán néprajzkutató, a múzeum munkatársa mutatta be. A fotók segítségével megismerhetik a ki­állítás látogatói a vándorcigányok és a putrikban élő romák életét. Különösen megrázóak azok a fel­vételek, amelyek nem is olyan ré­gen, a '90-es évek elején készül­tek. A tárlat bemutatja a hagyo­mányos cigány szakmákat is, a teknővájást, az üstfoltozást, a ci- gányfúró-készítést, a kaskötést és a kanálkészítést. A kiállításon látható az oláh cigányság hagyo­mányos népviselete is. Erostyák Zoltántól megtudtuk, az asszo­nyok kendőjének mintázata kü­lönös jelentőséggel bír, a rózsák például az érett asszonyok jelké­pei. A kiállítás december 31-éig látható. földi örökzöldek találhatók. Több felvétel még soha nem csendült fel magyarul. Valentin nem érzi magát Ba­lázs Pali riválisának, bár hasonló dallamvilágban gondolkoznak. Az ifjú énekes saját bevallása sze­rint nemcsak zenéjében, magán­életében is romantikus. Szívesen sétál a Balaton-parton, majd va­csorázik egy kellemes vendéglő­ben. A fiatalember ennek ellené­re facér, mint mondja, a sűrű programokkal tarkított napjait kévés lány viseli el. F.G. K. A fiatalember lemezén régi magyar slágerek és külföldi örökzöl­dek csendülnek fel CSICSELY ZOLTÁN Az eredmények önbecsülést adnak Diákokat és sportolókat jutalmaztak KOVÁCS ERIKA Valentin romantikus alkat Nem érzi magát Balázs Pali riválisának TIZENÖT ALKOTÓI ÉV. (g) Luca-napján nyílt meg a békéscsbai Munkácsy Mihály Múzeumban a Független Alkotók Művészeti és Művelődési Egyesületének (FAMME) 15 éves jubileumi kiállítása. A FAMME művészeihez - többek között Görgényi Tamáshoz, Kolarovszki Zoltánhoz, Romvári Etelkához, Szeverényi Mihályhoz - dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató szólt biztató szavakkal a megnyitón. A békéscsabai zeneiskola furulya kvintettje - képünkön - karácsonyi összeállítással kedveskedett a művészeknek és az érdeklődőknek___________________ _____________ _______ wotóilehoczkypéter Vá ndorkiállítás és baráti találkozó A Pozsonyi Magyar Kulturális Inté­zet a magyarországi kisebbségek napja alkalmából az idén is meghí­vót küldött a békéscsabai szlová­koknak, hogy pozsonyi kiállításon mutassanak be kulturális értékeik­ből. Békéscsaba- Tavaly decemberben a Boleráz citeraegyüttessel és Tóth Péter zongoris­tával jártunk Pozsonyban, ahol koncertet adtunk, az idén a Szlovák Kultúra Háza népművészeti kiállítással látogatott el Liptószentmiklósra — tájékoztatta lapun­kat István Anna, a békéscsabai Szlovák Kultúra Házának igazgatója. - A Liptói Múzeumi Szervezet Fekete Sas kiállítóhelyiségében a Csabai Szlovákok Szervezete két hímzőszakkörének — a Rozmaring és a Fajalka kör —, valamint a szlovák iskola népművészeti műhelyé­nek anyagából készített gyönyörű kiállí­tást dr. Illés Károlyné, a szlovák iskola ta­nára, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, a Rozmaring szakkör vezetője. A kiállítást a békéscsabai szlovák isko­la két diákjának, Suta Editnek és Bartos Ágotának éneke után István Anna nyitot­ta meg. Az ünnepségen részt vett Zsolna megye önkormányzatának alelnöke (októberben partnerkapcsolat felvé­telének reményében hivatalosan is megkeresték Békés megye önkor­mányzatát), a Magyar Intézet igazga­tóhelyettese, Kis-Szemán Zsófia, helyi képviselők, valamint több intézmény- vezető.- A kiállításra sokan eljöttek, akik is­merősként üdvözöltek bennünket; el­mondhatjuk, hogy a hazai szlovák kultú­ra és Békéscsaba sok új barátra lelt a ren­dezvénynek köszönhetően — hangsú­lyozta István Anna. Az anyag egyébként vándorkiállítás­ként februárban Zsolnán várja majd az érdeklődőket. N. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents