Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-14 / 291. szám
2002. DECEMBER 14., SZOMBAT - 9. OLDAL A mínuszok ellenére is sokan vállalták a sorban állást Pongó nem vetkőzött alsónadrágra Tudtam, hogy ki fognak szavazni, de nem is elsősorban azért költöztem be a Big Brother-házba, hogy megnyerjem a főnyereményt — mondta tegnap Pongó Békéscsabán egy igen jól sikerült közönségtalálkozón. A vasútállomás mellett található Fair Play üzletet és környékét két órára ellepték az autogramvadász fiatalok. Hosszú sort kellett megelőzniük lapunk munkatársainak a bolt előtt ahhoz, hogy bejussanak az üzletbe, ahová csak tízesével engedték be a rajongókat. Minden ajtónyitásnál hatalmas sikoltozás és lökdösődés kezdődött - ebből is látszódik, mekkora népszerűséget hozott a valóság-show az addig hétköznapi életet élő fehérnemű-kereskedőnek. A legtöbben egy Pongó aláírásával díszített képeslapért áhítoztak, mások a családi fényképezőgépet, néhány ifjú hölgy pedig a bugyiját is csatasorba állította. A rajongók zöme az iskolás korosztályból került ki, amiről Pongó megjegyezte: a gyerekek sokkal nyitottabbak, nagyobb empatikus képességgel rendelkeznek, mint a felnőttek. Elmondta azt is, kizárólag a show és a poén kedvéért költözött be a Brother házba, a főnyereményről már a második héten megfeledkezett. Elsősorban abban látja kiszavazásának az okát, hogy 16-18 évvel volt idősebb lakótársainál, így már előre tudta: nem fog bent maradni. En- a többieket sem tekinti a 20 és 25 év közötti korosztály reprezentatív képviselőinek, inkább az emberi jellemek 12 alaptípusának. Pongó kifejtette: a Big Brother abban különbözik a külföldi valóság-showktól, hogy a lakók teljesen el vannak zárva a külvilágtól. A nézők csak mozaikokat Pongó egyik rajongója azért megpróbálta: elkezdte a vetkőztetést D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET látnak a játékosok életéből, így sokszor nem látják az ok-okozati összefüggéseket. Megtudtuk, Pongó jelentkezett a hamarosan induló Big Brother II. játékosai közé is, a televízió vezetői megígérték: be fogják hívni a válogatásra. Pongó csak annyit mondott erre: nem sok reményt fűz a dologhoz, de bízik még a csodákban. Ennek ellenére akkor is mindent úgy tenne, mint eddig, hiszen mindig önmagát adja. Pongó egyébként a J. Press fehérnemű cég reklámembereként járt Békéscsabán, ami nem is csoda, hiszen korábban is ezzel foglalkozott. Gács Zoltán, a közönségtalálkozó szervezője az elfogyott képeslapok számából úgy becsülte: két óra alatt 1500- 2000-en fordultak meg az üzletben. Mint mondta, nincs ez másképp máshol sem, hiszen mostanában naponta két-három várost is felkeresnek. A tegnapi békéscsabai találkozót aznap két másik előzte meg, majd Salgótarjánba sietettek egy diszkó átadására. Csicsely Zoltán Szigorú vadászati és természetvédelmi törvényeknek kell megfelelni A solymászat elsajátítása három-négy évig tart Napi húsz kilométert legyalogolni úgy, hogy az ember az egyik karján 6-7 órán keresztül egykilós sólymot, vagy 4-5 kilós sast tart, nem kis teljesítmény. A solymászok számára azonban ez nem teher. Azt vallják, a természet — ezen belül a vadászmadár - szeretete bennük genetikailag van kódolva. Ember, madár és kutya kapcsolatát ismerhették meg, a vadászat ezen ősi ágának titkaiba pillanthattak be mindazok, akik elkísérték egy-egy vadászatra a solymászokat. A XII. Nemzetközi solymász találkozónak Orosháza-Gyopárosfürdő adott otthont november első hetében. — A solymászat a vadászat azon ága, amit tenyésztett ragadozó madárral hajtanak végre. A solymászat eredete 4-5 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, feltehetően Belső-Ázsiában alakult ki. Ebben az időben a férfiak hajítódárdával és íjjal vadásztak, amivel néhány tíz méteren belül lehetett csak zsákmányozni. Ezzel szemben egy sas akár több száz méter magasságból is tudott vadat ejteni. Őseink ezért hívták segítőtársul vadászataikhoz a madarakat - tudtuk meg Szabó Lászlótól, a Magyar Solymász Egyesület elnökétől. — Úgy tudom, a vadászat a középkorban élte virágkorát.- Valóban, a XV. és a XVI. században a solymászat az addigi zsákmányszerzésből sporttá vált. Az előkelő udvarok elképzelhetetlenek voltak vadászmadarak nélkül. A középkorban szinte művészi fokra fejlesztették a solymászatot, ami egyébként gyűjtőfogalom. Soly- mászni nemcsak sólyommal, hanem karvallyal, vércsével, héjával, sassal és más vadászmadarakkal is lehet. Mint minden hobbi, a solymászat sem olcsó mulatság.- Hogyan válhat valaki solymásszá! — A vadászatot, így a solymászatot is szigorú vadászati és természetvédelmi törvények szabályozzák. Ahhoz, hogy valaki solymásszá váljon, állami vadászvizsgát, majd elméleti solymász- vizsgát kell tenni. Ezután kaphat a jelölt ideiglenes ragadozómadár-tartási engedélyt az elsőfokú természetvédelmi hatóságtól, amely egy évre szól. Ezalatt az idő alatt gyakorolhat a madarával, majd gyakorlati solymász vizsgán és természetvédelmi vizsgán kell részt vennie. Ez mintegy három-négy évet vesz igénybe. Jó dolog, hogy ilyen szigorú feltételeknek kell megfelelni. Lehet, hogy valaki első fellángolásból akar solymász lenni, míg másvalaki a gazdaságát akarja esetleg azzal fitogtatni, hogy ragadozó madarat vásárol. A solymászat azonban nem erről szól. A 3-4 éves tanulóidőszakban megismerik a jelöltek a solymászat alapjait, a madárral való együttélést, a róla való gondoskodást, megtanulják a vadászetikettet. A törvények azt is szabályozzák, hogy milyen ragadozó madarakkal lehet vadászni. Ezek a madarak csak igazolt tenyészetekből kerülhetnek a solymá- szokhoz, vagyis olyan nem fordulhat elő, hogy a természetből fognak be madarakat a vadászat céljára.- A természetben milyen arányban fordulnak elő ragadozó madarak?- Attól függ, kinek a szemszögéből nézzük. Ha mondjuk a fácántelepek tulajdonosait kérdezné, ők biztosan azt mondanák, hogy nagyon sok van. Komolyra fordítva a szót, úgy érzem, hogy az 1970-es évek óta jelentősen javult Magyarországon a helyzet. A kerecsensólyom és parlagi sas aránya kielégítő, az egerészölyv-populáció jelentős mértékben emelkedett, számuk talán már valóban sok is. A vörösvércse- és kékvércse- állomány valamivel gyengébb, de nagy probléma ezen a területen sincs. A hazai ragadozómadár-tenyészetek pedig ellátják a magyarországi solymászokat. Nem vagyunk sokan, csak 162-en, akik közül 40-50-en vadászunk aktívan, a többiek inkább szimpatizánsok. Azok a solymászok, akik kuriózum-madárra vágynak, a megfelelő engedélyek beszerzése után külföldről hozhatják be a madarat. — Úgy tudom, Ön nem csak solymász, puskával is vadászik.- Ha lehetőségem van a választásra, akkor inkább a madarammal indulok vadászatra. Sokat vadászok fegyverrel is, de az valahogy más. Nagyobb élmény a madarammal egy fácánt elejteni, mint húszat lelőni. Egy hétéves hím hibridsólyom a vadásztársam, nagyon a szívemhez nőtt, eredményes ragadozó madár, remélem, sokáig vadászhatunk együtt, a neve Mobutu. A madaram, a kutyám és én együtt alkotunk egy csapatot. Mindenkinek megvan a maga feladata, a sikerek, az eredmények pedig közösek. Kovács Erika Solymászni nemcsak sólyommal, hanem karvallyal, vércsével, héjával, sassal és más vadászmadarakkal is lehet. Felvételünkön egy réti sast tart gazdája DÍOTÓ: LEHOCZKY PÉTER-Ajánló----------------CD H ungarian Trance Party. A karácsonyi piac egyik üde színfoltja lehet a Hungarian Trance Party című lemez. A Clubsolutions kiadó gondozásában megjelent album vonzereje, hogy együtt szerepelnek rajta Náksi&Brun- ner legutóbbi szerzeményei, Shane 54 produkciója és a V-Tech remixe, valamint a Sterbinszky&Tranzident páros remixei. Rajtuk kívül számos aranylemezes előadó - így például Ákos, a Kozmix, a Romantic, a Crystal és a Groovehouse - popslágereinek trance remixei adják meg a hangulatot egy fergeteges Trance Party-hoz. MOZI Télapu 2. — Veszélyben a karácsony! Közeledik a karácsony, és Télapu ahelyett, hogy az ünnepekre készülne, feleséget keres. Scott Calvin (Tim Allen) immár nyolc éve áll a jeges északi-sarki vártán, és hűséges manói szerint ő minden idők legjobb Mikulása. Scottot azonban gondok gyötrik. Fiával az iskolában komoly bajok vannak, őt magát pedig az a veszély fenyegeti, hogy ha karácsonyig nem sikerül oltár elé vezetnie valakit, elveszíti állását. KÖNYV Magyarország csodái. A Csavargások régmúlt időkben alcímű kötet különleges útikalauz Magyarországról. História, művelődéstörténet, régészet, mesék, legendák, rejtélyek, csodás kincsek és emberek elevenednek meg a lapjain. Száraz Miklós György esszészerű írása - gazdag képanyaggal - olvasmányosan szól történelmünkről. Olyan kérdésekre kapunk választ, mint: miért gyakorol ránk olyan nagy hatást Szent László hermája, mitől voltak olyan sikeresek a kalandozó magyarok, mi a magyar kocsi, a székelykapu, a tokaji bor, a szabolcsi földvár, a veleméri templom, a Csontváry-festmények és a Csíksomlyói Madonna titka? A könyvet — amely szép karácsonyi ajándék lehet - a gyulai Ady, és a csabai Radnóti könyvesboltokban 5200 forintos jubileumi klubáron láttuk kitéve. PROGRAM Ludastól az Eleven Holdig. A békéscsabai ifjúsági házban ma délután négytől este nyolc óráig a lengyel klub tartja karácsonyi estjét a Casinóban. Szintén a Casinóban muzsikál 21 órától a Ludas és a Berbécs zenekar, míg a nagyteremben - ugyancsak este kilenctől - az Eleven Hold koncertezik. Hétvégi olva Beszédkultúránk és emberi kapcsolataink Rádióhallgatóként, tévénézőként gyakran felszisszenünk. Nem azon, hogy mit hallunk, hanem inkább azon: hogyan! Parlamenti vitáktól egyszerű riporteri kérdésekig és válaszokig sorolhatnánk a példákat arra, hogy beszédkultúránk színvonala vészesen süly- lyed. Gondolataink szavakkal való közlésének képessége emel ki bennünket az állatvilágból és ez teszi teljessé egymással való kapcsolatunk rendszerét is. ha valamilyen okból - betegség, vagy akár az idegen nyelv ismeretének hiánya folytán - akadály emelkedik a gondolatcsere útjába, azt az adott kapcsolat is megsínyli. Ám sokszor a közlés módja az, ami lehetetlenné teszi a másik emberhez való közeledést. Tehát nemcsak az nem mindegy: tudunk-e beszélni, kommunikálni egymással, legalább ilyen fontos, hogy azt célravezető módon, a másik számára is elfogadhatóan tegyük. A természetes emberi nyelven való közlés, vagyis az úgynevezett verbális kommunikáció környezetünkkel való mindennemű kapcsolatunk legfontosabb velejárója, emberi létünk meghatározó eleme. Nem mindegy tehát az, hogy miként beszélünk, kommunikálunk. Hányszor tapasztaljuk, a szép vonzó hölgy addig szép és vonzó, míg ki nem nyitja a száját! Az egyetemen két olyan tanárom is volt, akik szerény külsejükkel, köznapi embereknek tűntek, ám olyan magával ragadóan adták elő a tárgyukat, hogy valóságos elragadtatással hallgattuk őket. Óráikon rendszerint zsúfoltságig megteltek az előadótermek. Természetesen nem mindenki ért ilyen művészi fokon a beszéddel való hatáskeltés módjához, de mindenki törekedhet arra, hogy a másik ember odafigyeljen, megértse és elfogadja az általa mondottakat. Munkahelyen, közéletben, de a családban, társaságban egyaránt kifejezésre jut és hatásos lehet a kiművelt beszéd, aminek hátterében a műveltség, intelligencia, olvasottság áll. Az utóbbi a szókincs gazdagságát segíti elő. Ámde fontos a beszéd tónusa, a hangerő, a beszédtempó, a beszédszünetek, a kiejtés is. Sajnos, ezekben sok hibával találkozunk, ami rontja a kommunikáció színvonalát. Vannak, akik utcán, tömegközlekedésben „tele szájjal” beszélnek, mindenki rájuk figyel. Ennek ellentéte a halk, motyogó beszédű ember, „akinek anyja sem érti a szavát". Mindkét változat kellemetlen érzetet kelt bennünk: a nagy hangtól, ha lehet elmenekülünk, a motyogó szöveg viszont idegesítő, hiszen nem értjük. Főleg a fiatalok nyelv- használatában találkozunk manapság a hadarással, a beszédtempó felgyorsulásával, ami azzal jár, hogy a magánhangzókat „lenyelik”, holott nem csupán anyanyelvűnk egyik szépségét jelenti a magán- és mássalhangzók jó aránya, hanem az érthetőséget is. A sikeres ember, többek között éppen azért válik azzá, mert meggyőzően tud kommunikálni; érveit képes elfogadtatni, meg tud egyezni másokkal, személyes arculatát képes megőrizni. Ezek érdekében néhány körülményre figyelnünk kell. A legfontosabbak közé tartozik a türelem és tolerancia. A kommunikáció kölcsönösséget igényel, ami azt jelenti, hogy türelmesen hallgassuk meg a partner közlését. Sajnos, ennek nap-nap után az ellenkezőjét tapasztaljuk. Beleszólnak a másik mondandójába, vagy éppen mindenki egyszerre beszél, azaz nincs türelmünk végig hallgatni, míg partnerünk kifejti gondolatait. Ezzel kapcsolatos a tolerancia hiánya: a partner közléseiben nem a pozitívumokat vesszük észre, amivel azonosulni tudunk, hanem az ellentmondást. Tehát nem azt keressük, ami összeköt, hanem ami szétválaszt. Megszívlelendő követelmény a magabiztosság és egyben a másik ember tisztelete is. Sokan félreértik ezeket a szerepeket, a magabiztosságot a gőgösséggel azonosítják, lekezelően beszélnek másokkal. A magabiztosság az önértékelésből fakad, nem jelenthet megalázkodást a főnök vagy a hivatalok előtt, de nem is ellentétes a másik tiszteletével. Azt az embert is tisztelhetjük, aki nem áll felettünk a ranglétrán, vagy éppen nem rangos személyiség, de ember mivoltában becsüljük és annak megfelelően kommunikálunk vele. Dr. Takács Ilona
