Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-11 / 288. szám
KULTÚRA 2002. DECEMBER 11., SZERDA - 7. OLDAL Vidéki idegenforgalmi lehetőségek fiatal kutatói Diákszemmel Vésztő-Mágor jövőjéről, amely ha pénz is lesz talán egyszer valósággá válik Ürmös Evelin és Császár Márk mezőberényi érettségiző gimnazista az Aldo Papone nemzetközi pályázat keretében az egyre nagyobb idegenforgalmi lehetőséget rejtő Vésztő-Mágort dolgozta fel. A hazai megmérettetésben egy szakemberekből álló zsűri a legjobbnak ítélte azt, így ők és felkészítő tanáruk, Wéber Károlyné képviselte hazánkat Franciaországban a nizzai nemzetközi konferencián, sikerrel. Mezőberény A két végzős hónapokon át dolgozott a vésztő-mágori történelmi emlékegyüttesnek az idegenforgalom szolgálatába való állításán.- Egy olyan projektet képzeltünk el, mely nem egy, már meglévő idegenforgalmi látványosságot mutat be, hanem azt szerettük volna érzékeltetni, hogy milyen, még ki nem használt lehetőségeket kínál az idegenforgalom számára Vésztő-Mágor — kezdi Evelin. A diákok fotósorozatok segítségével mutatták be a látványosságot a budapesti versenyen, melyen tizennégy középiskolai csapat indult olyan tanintézetek képviseletében, ahol tanítják az uta- zás-túrizmus tantárgyat. Wéber Károlyné csak mellékesen jegyzi meg, hogy az ország ötven középiskolájában tanítják ezt a tantárgyat. — A budapesti vetélkedőn magyarul mutattuk be munkánkat, Nizzában ugyanezt angol nyelven kellett prezentálnunk - kapcsolódik a beszélgetésbe Márk. Mint mondja, szigorú követelmények szerint, szakmai zsűri értékelte a pályázatokat és a bemutatókat. A diákok több hónapos kemény munkáját végül siker koronázta: megnyerték a versenyt, s ezzel jogot szereztek a franciaországi nemzetközi konferencián való részvételre.- A versenyben csak győztest hirdetnek, a legjobb pályamunkát választják ki — pontosít a felkészítő tanár. A gyerekek a beszélgetés során azt feszegették, hogy hasznosítási terveik szerint hogyan lehetne még vonzóbbá, ismertebbé tenni Vésztőt és a város térségét. A fővárosi győzelem után újabb kemény munka következett: amit a hazaiak előtt magyar nyelven ismertettek, azt Nizzában a nemzetközi zsűri előtt angol nyelven kellett bemutatniuk. Végül ez is sikerült, négy kontinens tíz csapatának produkciója közül a legjobb három közé rangsorolták a herényi diákokét. Az értékelésben elhangzott, hogy több szakember az első helyre jelölte Evelin és Márk munkáját, ugyanis ez volt az egyetlen olyan dolgozat, amelyet sok fantáziával, számtalan ötlettel vázolta a lehetőségeket. Úgy tűnik, a terv pénztelenség miatt az íróasztalfiókba kerül.- Érettségi után hogyan tovább? - fordultam a fiatalokhoz. Mindketten idegenforgalmi területen szeretnének majd dolgozni, boldogulni, sikert aratni. Most az érettségire, majd a főiskolai felvételire készülnek. ________________________(SZEKERES) Császár Márk és Ürmös Evelin mezőberényi érettségiző gimnazisták remélik, hogy terveik egyszer megvalósulnak d-fotó: veress erzsi Fiatalok erdei képzése Az Óz a csodák a csodák csodája gyermekszínjátszók előadásában ARCHÍV KÉP A kaszaperi általános iskola nyolcadik osztályosai az ősz folyamán egyhetes erdei iskolában vettek részt Szilvásváradon, amelyről a napokban tartottak beszámolót. A színjátszás az iskolában kezdődött Nevelés, oktatás, nyelvművelés, szórakoztatás, térítés Még az ősz elején Miskolcon rendezték meg azt a nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek témája kultúránk két fontos alappillérének valamikori szerves egységét jelentette a magyar pedagógiában. Máté evangéliumát illusztrálták Az előadók írásaikban kiutat javasoltak abból a káoszból, amely ma a világban a nevelésre egyre inkább jellemző. A pedagógiai alternatívák útvesztőjéből pedig csupán Ariadné fonala, vagyis a művészettel művészetre nevelés vezethet ki. Kizárólagosan és tagadhatatlanul azért, mert ha az iskola valóban az életre nevel, illetve szeretne nevelni, más eszköze nem lehet. Nem lehet, mivel a művészetben a legfontosabb az élet szerete- te. Oktatási intézményeink - úgymond a saját bőrükön érezve - már évtizedek óta jelzik, produkálják a művészeti és a művészetre nevelés hiánytüneteit. A sikeres nevelés zálogának eszköze viszont nem új találmány a pedagógiában, már az ókorban is alkalmazták. Komplett művészettel azonban csupán a színház rendelkezik. A konferencia színháztörténeti áttekintésében jelentős szekcióté- mák voltak: Comenius és kora, Az iskoladráma fejlődése, A drámapedagógia jelene és A színházi nevelés új útjai. Magyarországon a színház műfaji hagyományait a XV. századtól a XVIII. századig az iskolák művelték. A színjátszás - a katolikus és protestáns iskolákban egyaránt -, mint nevelő és oktató eszköz sokféle célt valósított meg. Biztosította a diákoknak a történelmi, mitológiai, matematikai, nyelvtani, költészettani ismeretek átadását; az erkölcsi és vallásos nevelést; felekezeti propagandát és térítést; továbbá a magyar nyelv kiművelését; valamint az előadások, által valamely előkelő személy/ek támogatásának elnyerését. A bemutatott iskoladrámák pedig jelentősen fejlesztették a tanulók beszédkészKülföldi tapasztalatok Maria H. Kakucska és Kristin Lyhmann kutató bemutatott neveléstörténeti ritkaságokat. Tanulmányaikban bizonyították, hogy a spanyol Juan Luis Vives, a szlovák Joannes Amos Comenius és a norvég Ingeborg Refling Hagen szellemisége — időben és térben távol egymástól! - megegyezik. Mégpedig abban, hogy a háborúk miatt fordultak a költészethez és a tudományos publikációkhoz, az anyanyelv használatát és megőrzését tartották fontosnak, a színházat pedig a háttérbe szoruló irodalomra való figyelemfelhívás eszközének tekintették. Továbbá mindhárman nagyon fiatal gyerekeket kezdtek tanítani, és harcoltak az éppen divatos pedagógiai irányzatok ellen. ségét, szónoki képességeit és mozgáskultúráját. Mindezeken túl azonban az iskolai színjátékok legfőbb feladata az volt, hogy a leendő értelmiséget (tanárokat, papokat, politikusokat) minél megfelelőbben készítsék fel a majdani közszereplésekre. Mindezek után nem valótlan gondolat az, hogy a színház lehetne az egyik legkifejezőbb és leghasznosabb eszköz egy ország építésére. Gondolom, a több mint 200 éves múlttal bíró iskolai színjátszás nevelői, oktatói létjogosultságát bizonyítani már szükségtelen. Az élő irodalom (színház) „hiányzásáról” az oktatásban egy fülöp-szigeteki irodalomtörténésznő tartott előadást. Egy kísérlet szerint azok értették meg legjobban az olvasott történetet, akik az olvasás mellett el is játszották, kevésbé, akik színházban látták, s legkevésbé azok értették meg, akik csak elolvasták. Mi lenne a teendőnk ezek után? Először és azonnal újjá kellene éleszteni az iskolai színjátszást Magyarországon. Talán a 25. órában tennénk ezt, mint ahogyan Temesváron megvalósították 2000 májusában. Német tanárok, pedagógus szakemberek, színészek a hermannstadti és temesvári Német Színházból, valamint színházrajongók gyűltek össze megvitatni az iskolai színjátszás újjáélesztését a német iskolákban. Az elmúlt hatvan évben közel 500 éves tradíció merült feledésbe. Csak néhány magányos jelenség maradt meg, ismertette az örömteli hírt U. M. Wittstock kutatónő írásában. Másodszor és azonnal kevesebbet és támadhatatlan minőséget kell tanítani. Olvasni-ját- szani-előadni és elemezni! Minél több teret adni az ifjúságnak, mert a tartalmak ott vannak körülöttünk, és persze benne az iskolai olvasókönyvekben is. Ez pedig ugye, tananyag és a tanító kérdése is. Bizony, hogy az! S mindig van a tartalom, szövegmondás, gesztus, mimika, ami alkalmas az ember építgetésére, és harcolni kell az ízléstelen műanyag- és mese- filmfigurák, a pokemonok, digi- monok ellen az alakuló pszichikumok fejlesztéséért. OÁL ZSUZSANNA Országos jelentőségű sikert ért el három középiskolás, akik a békéscsabai Arany János kollégium festő stúdiójának tagjaiként indultak a Siklósi Katolikus Általános Iskola és Gimnázium által megrendezett pályázaton. Békéscsaba—Siklós A nemrég elbírált pályázaton az ország számos iskolájából beérkezett 1200 pályaműből válogatta ki a szakértő zsűri a díjazottakat, melyekből hamarosan kiállítást rendeznek Pécsett, köztük a megyei diákok képeivel. Az előre megadott téma szerint Máté evangéliumának illusztrálása volt a feladat. Békés megyét kizárólag az Arany János Középiskolai Kollégium festő stúdiójának 12 fős csapata képviselte, Scholtz Endre festőművész-tanár vezetésével. Közül hárman értek el helyezést: Török Csaba, a békéscsabai evangélikus gimnázium tanulója második lett Menekülés Egyiptomba című képével; negyedik helyezést ért el Babcsán Tamás, a megye- székhelyi ruhaipari középiskolából, aki Jézust ábrázolta halászat közben. Az egyik legfontosabb díjat, a Szent Imre különdíjat a szintén evangélikus gimnáziumba járó Kovács György érdemelte ki. Golgota című festménye Krisztust mutatta be a feszületen; a zsűri a különös fényhatásokat értékelte munkáján. ___________ ____________________. v. J. Sc holtz Endre és három sikeres tanítványa, (balról jobbra) Kovács György, Török Csaba és Babcsán Tamás, a festőstúdióban készült képekkel »FOTÓI KOVÁCS ERZSÉBET Teljes átlényegülés, maga a csoda! Schiff András zongoraművész szonátaestje a Jókai színházban „Reméljük, hogy a ma esti összeállítás újszerűnek és szerencsésnek bizonyul, amelyben a művek egyéni arca mellett újabb kapcsolatokra és gondolattársításokra is fény derül” — olvastam a hangverseny előtt azon a szórólapon, amelyen az előadó, Schiff András Kossuth-díjas zongoraművész a szerzőkről, művekről és szándékairól ír. Számomra valóságos ars poetica ez az önvallomás. Békéscsaba Haydn, Beethoven és Schubert egy-egy kései zongoraszonátáját tűzte ezúttal műsorára Schiff András és szánta - Haydnt idézve - „értőknek és zeneszeretőknek”. Olyan remekművekről van szó, akár Haydn C-dúr (Hob.XVI:50), Beethoven op. 109-es E-dúr, vagy Schubert legutolsó c-moll szonátáját nézzük, amelyek egyrészt műfajuknál fogva, másrészt amiatt, hogy a szerzők legérettebb alkotó periódusában születtek, valóságos kvintesszenciái az egyes komponisták zsenialitásának. Schiff Andrást nem kell bemutatnunk a csabai közönségnek. Több mint húsz éve, 1976-ban már koncertezett városunkban és nemzetközi sikereinek híre eljut a zenekedvelő közönséghez. Azt hiszem, nem találnék olyan pozitív jelzőt, amelyet művészetéről mások már le ne írtak volna. Zongorahangja puha, átölel és befogad. Dinamikai és színskálája ezerféle és mindig kifejező. A zene természetességgel árad, a szerzői szándék annyira nyilvánvaló, mintha maga a szerző ülne a hangszernél. Ehhez párosul ugyanakkor egy olyan fokú kimunkáltság - nevezzük művészi tökélynek -, amelynek forrása csak a remekművel szembeni előadói alázat lehet. Semmi öncélú virtuózkodás. Teljes átlényegülés, maga a csoda! Attól az, hogy a hallgató úgy érzi, megértette a csaknem 200 év távlatából neki szóló eszmei és érzelmi üzenetet. A közönség lelkes ovációját egy fél zongoraestnyi ráadásdarabbal köszönte meg az előadó: Schubert f-moll moment musicalje után olyan nagy lélegzetű alkotásokkal, mint Haydn f-moll variációi, vagy búcsúzóul Beethoven op. 110-esAs-dúr szonátája. Régóta vártuk Schiff Andrást. Köszönjük, hogy eljött városunkba és megörvendeztette művészetével a közönséget! Köszönet illeti azokat is, akik ezt lehetővé tették! FARKAS PÁL Kaszaper A táborozásra a pilisborosjenői Pedagógiai Továbbképzési, Módszertani és Információs Központ Kht. közreműködésével, pályázati úton nyertek támogatást. Az iskolában 9 éve működik környezetvédelmi szakkör, így a pedagógiai programban is kiemelt helyet foglal el a környezet védelme.- Az erdei iskolában jó lehetőség nyílt a társadalom és a természet kölcsönhatásainak megismerésére, illetve annak a szemléletnek az elmélyítésére, hogy az ember nem a természet korlátlan ura, áfa mindent büntetlenül elvehet - mondta Gaál Istvánná igazgatónő. A jó tapasztalatok alapján szeretnének idén is jelentkezni a pályázatra. __^
