Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-30 / 279. szám

4. OLDAL — 2002. NOVEMBER 30., SZOMBAT MEGYEI KOR KÉP Költözik a bíróság Felújítási munkák miatt a Bé­késcsabai Városi Bíróság de­cember l-jétől a jelenlegi székházból, az Árpád sor 4. számú épületből a Kétegyházi út 7. szám alatti ingatlanba költözik — tájékoztatta lapun­kat Mártonná dr. Hárs Márta, a megyei bíróság elnöke. Békéscsaba Az ideiglenes bírósági épület a j munkaerő-fejlesztő és képző j központtól 200 méterre, a Csabahús Kft.-vel és a tejdisz­konttal szemben található. A Kétegyházi út 7. számú iroda­épülethez a vasútállomásig köz­lekedő menetrend szerinti jár­művekkel, onnan gyalogosan vagy személygépjárművei lehet eljutni, a parkolási lehetőség biz­tosított. A városi bíróság december Sí­éig a jelenlegi helyén, az Árpád sor 4-ben, december 10-étől a Kétegyházi út 7. szám alatt fo­gadja az ügyfeleket, változatlan ügyfélfogadási rend szerint. A bíróság telefonszámai nem vál­toznak. A tárgyalások december 1-jé- től december 31-éig szünetel­nek, kivéve a törvényen alapuló rendkívüli ügyeket. A Békéscsabai Városi Bíróság székházának felújítási munkái várhatóan 2004. április 30-án fe­jeződnek be. _________________________IS Fr ancia kapcsolat, diákokkal Elek és Tnlle testvérvárosi együttműködést fontolgat Az eleki Radványi György Középiskola és Szakképző Intézet testvériskolai kapcsolatot épített ki a Magyar—francia Ifjúsági Alapít­vány jóvoltából Tulle város szakképző intéz­ményével. Ősszel harminckét francia diákot és hat tanárt láttak vendégül Eleken. Zámbó András igazgató és tanár kollégája, Kanka Andor a közelmúltban Franciaországba uta­zott, előkészítette az elekiek jövő évi viszont- látogatását. Az eleki középiskola tantestülete részletesen kidolgozott, gazdag szakmai, kulturális és szó­rakoztató programmal várta a francia diákokat és kísérő tanáraikat. Az itt töltött nyolc nap so­rán a vendégek megis­merkedtek Elek neveze­tességeivel, a vendéglátó középiskolával, s eljutot­tak többek között Békés­csabára, Gyulára, Buda­pestre, Szegedre, Hódme­zővásárhelyre, Szabadkí­gyósra, Mezőkovácshá- zára, Mezőhegyesre. Visszautazásuk előtt Jacqueline Mothe, a tulle- i középiskola igazgatója úgy fogalmazott, hogy tartottak a közép-euró­pai körülményektől, azt hitték, tanítani jön­nek Elekre, valójában pedig ők tanultak a lá­tottakból. A francia csoport elutazása után Zámbó András igazgató Kanka Andor pedagógussal ellátogatott a Limousin tartományban lévő Tulle-ba. Az eleki pedagógusok megbeszélést folytattak az ottani középiskola igazgatójával, a város polgármesterével, a mezőgazdasági minisztérium helyettes államtitkárával; részt vettek egy helyi fesztiválon, amelyen az Ele­ken járt diákok beszámoltak magyarországi él­ményeikről. Egy másik csoport is színpadra lé­pett: ők a Moldova Köztársaságban töltött nap­jaikat elevenítették fel. Arra a kérésre, hogy visszamennének-e Magyarországra, illetve Moldovába, az „elekiek” határozott igennel válaszoltak, míg azok, akik Moldovában ven­dégeskedtek, körülményeskedve annyit mondtak, hogy nem is tudják, vállalnák-e még egyszer az utazást. Az eleki pedagógusok látogatásuk során előkészítették azt a csereutat, melynek során tavaszra 15 eleki diák és két kísérő tanár látogat Tulle-ba a középiskola sa­ját autóbuszával. Nyáron az intézmény 30 pedagó­gusa, illetve dolgozója utazik a francia városba, ahol várhatóan egy hetet töltenek. A folytatást az elekiek úgy képzelik el, hogy évente felváltva ven­dégeskednek egymás isko­lájában. Azt, hogy meny­nyire komolyan gondolják a kapcsolatépítést, bizonyítja: szeptembertől francia nyelvet is tanulhatnak a Radványi György Középiskola és Szakképző Intézet diákjai. Hosszabb távon pedig még az is elképzelhető, hogy Elek és Tulle testvérvárosi kapcsolatra lép egymás­sal. MÉNESI GYÖRGY Milyen forrásból? Az eleki és a tulle-i középiskolák idei programját a Magyar- fancia Ifjúsági Alapítvány 100 ezer, a Radványi György Közép­iskola és Szakképző Intézet 850 ezer, megyénk önkormány­zata pedig 40 ezer forinttal tá­mogatta. A templomépítésben a lelkész is élen járt Együtt a krisztusi szeretet, a világ és az éberség szimbóluma Ötven esztendeje, november 30-án, advent első vasárnap­ján szentelték fel a csabacsüdi evangélikus templomot. Az építkezést a gyülekezet népe adakozással és önkéntes munkával segítette. Csabacsüd Az egyházi krónika szerint az ötvenes években a községben nem volt könnyű az evangéli­kus lelkészi szolgálat. A telepü­lés kiterjedt külterülete révén a falubeli gyülekezethez két ta­nyatömb tartozott: a Nagyrét Kita-iskolai központ és Nagyrá­ta. Az 1951 májusában beikta­tott lelkészre, Zátonyi Pálra a gyülekezet gondozása mellett nagy feladat várt, folytatni kel­lett a háború miatt félbeszakadt templomépítést. A templomnak a falai álltak és részben a tető- szerkezet. A gyülekezet adako­zással és önkéntes munkával segített. Az emlékezők szerint a lelkész is az első vonalban dol­gozott. A templomot 1952. no­vember végén az egyházi sze­mélyiségek és kilencszáz hívő jelenlétében Dezséri László püspök szentelte fel. A gyüleke­zet áldozatvállalását ezután sem nélkülözhették, hiszen a templomnak még nem volt tor­nya, hiányoztak a belső felsze­relések és több külső munka is hátra volt. A Vácgombásról való orgona ötvenhatban szólalt meg először. Ugyanabban az évben kötötték be a villanyt a temp­lomba. A hiányzó torony építésének 1974 októberében láttak hozzá. A lebontott Kita-iskolából beho­zott harang és a gyülekezeti ado­mány harang is a toronyba ke­rült. A torony a kereszt, a gömb és a kakas szimbólumokat viseli. A kereszt Krisztusnak az egész világra hajló szeretetét, a gömb a világot, a kakas az éberséget jel­képezi. Zátonyi Pál lelkész és fe­lesége, a gyülekezet kántora 1977-es nyugdíjazásáig szolgálta a települést. A templom felépítésének ötve­nedik évfordulójáról december 8- án 10 órakor ünnepi istentisztelet­tel emlékezik meg a csabacsüdi evangélikus gyülekezet. Igehirde­téssel Harmati Béla püspök szol­gál. CS. R. Amint az anyagi lehetőségei megengedik, az egyházközség elvégezteti a templom külső hely­reállítását. Az épületben és a templomkertben Láng Pál, a gyülekezet lelkésze kalauzolt körbe D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Megkérdeztük olvasóinkat A hivatásos Kiss Imre, bé- késszentandrá- si egyéni vállal­kozó:- A hadsereg sosem vonzott, bár a sorkatonai szolgálatról jó emlékeket őr­zök. Építő zászlóaljban szolgál­tam, földmunkát végeztünk. Az alapkiképzés komoly volt, ám utána csak a munkára koncent­ráltunk. A technika ma már rend­kívül fejlett, s az alkalmazására a sorkatonai szolgálat nem készít fel. A hivatásos hadsereg felállítá­sát a honvédelem szempontjából sokkal hatékonyabbnak tartom. hadseregről Závoda Ferenc, szarvasi vállal­kozó: — A katona­ság egy szakma, ami megfelelő felkészültséget, ismeretet és erőnlétet kíván. Ezért is tartom helyesnek a hiva­tásos hadsereget. Aki úgy érzi, hogy alkalmas rá és kedvet is érez hozzá, az vállalja. Bízom benne, hogy tisztes illetmény fe­jében tisztességesen végzik a munkájukat. A honvédelem, s a magyar állampolgárok szem­pontjából ez a megfelelő megol­dás. Krenák Tünde, szarvasi vállal­kozó:- A sorkato­nai szolgálatot sokan elveszte­getett időnek tartották és többen igye­keztek is kibújni alóla. A hivatá­sos hadsereg felállításával nyil­ván kevesebb férfi lesz, aki vál­lalja, hogy egyenruhát ölt, vi­szont ők ezt komolyan gondol­ják. Megnyugtatóbbnak tarta­nám ezt a megoldást. A csalá­domban van hivatásos katona. Az ő példáján látom, milyen el­hivatottsággal lehet művelni ezt a szakmát. | Breznyik Mi­hály, szarvasi tanuló:- Egy jó ba­rátom nemrég töltötte ki a sor­katonai szolgá­latát. A beszél­getések alapján úgy láttam, komolytalannak érezte az ott töltött időt. A kato­nai pálya számomra nem vonzó. Magam a hivatásos hadsereget pártolnám, ahová az tartozik majd, aki vállalja ezt a munkát. Ugyanakkor megfelelő technika és elegendő pénz híján kétséges, hogy az ország erős hadsereget tud felállítani. csath róu D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Leszavazott és elfogadott javaslatok Nem kapta meg a testület többségének támogatását dr. Míves Piroska képviselő mó­dosító javaslata, mely szerint a december 12-ei, közmeg­hallgatással egybekötött képviselő-testületi ülést a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban rendezzék Sarka­don. A képviselők többsége arra voksolt, hogy a polgár- mesteri hivatal tanácstermé­ben tartassék meg a soron következő ülés. Sarkad Tóth Imre polgármester azon ér­velését osztotta a városatyák je­lentős része, hogy a vége felé közeledő esztendőben jelentős politikai, közéleti események zajlottak, s a lakosság zöme minden bizonnyal azon fóru­mokon is kifejthette a település vezetésének címzett mondan­dóját. A testület saját tagjai, illetve külső tagok bevonásával négy bizottságot alakított. Az öt tagú egészségügyi, szociális és la­kásügyi bizottság elnöke dr. Míves Piroska lett, a pénzügyi bizottság elnöke — az előző cik­lusban is e tisztséget ellátó - Murok Ferenc. A hét tagú gaz­dasági és európai integrációs bizottságban Sándor Károly el­nököl, míg az ugyancsak hét ta­gú művelődési, oktatási, ifjú­sági és sport bizottság élére Hódosi Józsefet választotta a testület. Az előterjesztő szándékával ellentétesen a képviselők úgy ha­tároztak, hogy a lakossági együtt­működéssel építendő belterületi szilárd burkolatú utak esetében az érdekeltségi hozzájárulás ösz- szege változatlanul a 2001-ben megállapított 40 ezer forint ma­radjon. A testület az ügyrendi bizott­ság javaslatát elfogádva úgy döntött, hogy Tóth Imre 13. havi béreként egy havi alapilletmé­nyének megfelelő összeget ve­het fel. Ugyanekkor - szintén az ügyrendi bizottság javaslatát tá­mogatva - a képviselők arról is határoztak, hogy az önkormány­zat érdekében végzett idei mun­kája elismeréseképpen a polgár- mester kéthavi alapilletményé­nek megfelelő jutalomban része­sül. Településeink krónikája Környezetvédelmi pályázat A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskolában 1997 óta működik a környezet- védelmi szakkör Sarkadi László vezetésével. A diá­kok megismerkednek a település környezet- és ter­mészetvédelmi gondjaival, megoldásaival, illetve felkutatják a környéken fellelhető természeti értéke­ket és segítenek azok megóvásában. Munkájuk sike­reként könyvelhetik el a Mezőkovácsháza- Battonya 'közötti út mellett lévő gyepsáv, illetve a Száraz-ér partján egy másik értékes gyepsáv feltárá­sát, védetté nyilvánítását. A napokban a szakkör ne­gyedmillió forintot nyert a Környezetvédelmi Mi­nisztériumhoz benyújtott pályázatán a térség érté­keit bemutató kiadvány elkészítésére. A cél a sok­éves tevékenység alatt összegyűlt eredmények számbavétele, bemutatása és a környezeti problé- mák felvillantása. __id Fü rdőfejlesztés Dévaványán A dévaványai strandfürdő és gyógyászat is indul a Gazdasági Minisztérium azon pályázatán, amely egészségturisztikai központoknak és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre biztosít támogatást. Ezzel a lehetőséggel Dévaványán 13 millió 296 ezer forint értékű beruházást szeretné­nek megvalósítani. A város 9 millió 972 ezer forint pályázati támogatást kér, a további 3 millió 324 ezer forintot saját erőből kívánja biztosítani az önkor­mányzat. A ványaiak pályázatát a minisztérium befogadta. A témában döntő szakemberek a napokban szemé­lyesen látogatást is tettek a dévaványai fürdőnél és gyógyászatnál, és a tapasztaltakat pozitívan értékel­ték__________________________________ói Adom ány az almási tanulóknak Almáskamarásról a második világháború után sok családot kitelepítettek Németországba. Bár az éle­tük nehéz volt, de a sebek az évtizedek alatt behe­gedtek, és a helyiek jelenleg is testvértelepülési szálakkal kötődnek Leimen-St. Ilgen és Walldorf lakóihoz. Almáskamarás életének évente ismétlő­dő eseménye a kitelepítettek hazalátogatása, így idén szeptemberben Stifler Ádám vezetésével is­mét Almáson járt egy német delegáció. Kőszegi Józsefné, az általános iskola igazgatóhelyettese el­mondta, hogy a vendégek most is sok ajándékot hoztak a gyerekeknek. Az iskola 150 eurót, a ven­dégeket köszöntő műsorban szereplő fiúk egy ba­seball sapkát kaptak. A lányok az euró beváltása után egy-egy névre szóló golyóstollat kaptak, míg a többi pénzből egy CD-s rádiósmagnót vásárol­tuk. ________________________________(L) Tá mogatják a továbbtanulókat Nagyszénás önkormányzata is meghirdette a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatot a továbbtanuló helyi diákok körében. A pályázatra tizenhat szénási egye­temista és főiskolás jelentkezett, akik közül — a szo­ciális rászorultságot és a tanulmányi eredményt fi­gyelembe véve - tizenegyen részesülnek a telepü­lés támogatásában. Nagyszénás önkormányzata a tizenegy hallgatót havi 2500 forintos támogatásban részesíti. k. e. Nehéz év vár Okányra- Rendkívül nehéz év elé nézünk. Úgy tűnik, a be­vételi oldal nem fedezi majd a kötelező feladatok ellátását. Harcolnunk kell magunkkal, az intézmé­nyi vezetőkkel. Egységes teherviselés mellett a le­hető legjobb költségvetést kell összehoznunk — mondta Fekete Zoltán, Okány polgármestere a kép­viselő-testület legutóbbi ülésén, az önkormányzat jövő évi költségvetési koncepciójának tárgyalása­kor. A településvezető arra is rámutatott: igaz, hogy a személyi jövedelemadónak jövőre már nem 5, ha­nem 10 százaléka marad helyben, de Okányban ez nem lesz akkora összeg, hogy javítana a község helyzetén. A településen jelentős munkanélküliség- gel kell számolni, és a bérek sem magasak. _____m Eg észségnevelés Nagykamaráson A nagykamarási általános iskolában idén is ki­emelt feladat a november végi egészségnevelési napok lebonyolítása. A diákok filmvetítéssel egy­bekötött foglalkozásokon ismerkedtek az egész­séges életmód, a helyes táplálkozás, illetve a sport, a mozgás fontosságával. Gyarmati Zsoltné gyermek- és ifjúságvédelmi felelős előadásában a drogok veszélyeiről, a cigaretta, az alkohol, illet­ve a szenvedélybetegségek okozta problémákról, azok megelőzési lehetőségeiről tájékozódtak a gyerekek. Az alsó tagozatosok - a kellemes, nap­sütéses időt kihasználva - a szabadban mozgá- sos gyakorlatokat végeztek. A témakörhöz kap­csolódóan a vállalkozó szellemű tanulók korcso­portonként rajzokat, plakátokat is készítettek, amelyek legsikeresebbjeit kiállításon mutatták be a könyvtárban. __________________________________________iy

Next

/
Thumbnails
Contents