Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-28 / 277. szám
CSABACSUD 2002. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK — 11. OLDAL A TÍZ LEGNAGYOBB. Csaba csüd önkormányzatának idei költségvetése harmincmillió forint helyi adóbevétellel számol. Ebből az iparűzési adóbevétel a legnagyobb tétel, 15,2 millió forint. A település legnagyobb adófizető cégei, illetve vállalkozói: a Worktrans Kft., a Szarvasi Agrár Rt., a Moroko-Farm Kft., Hilesz-Farm Kft., az Art-Farm Bt., Tisljar Mihály, Joamit Bt., Terényi János, Pulyka Profit Kft., Körös-Reflex Bt. OLVASNI JÓ. A csabacsüdi könyvtárnak négyszáz beiratkozott olvasója van, ennek közel fele gyermek. Az intézmény 13 621 kötetes állományának egy- harmada gyermekirodalom, a többi jellemzően felnőtteknek szóló szépirodalom. Az állomány egytizede kézikönyv. A könyvtárba sokan a napilapok és a folyóiratok kedvéért térnek be. Népszerűek a női lapok, a családdal, a lakberendezéssel és a kézimunkával foglalkozó újságok. A régebbi számokat kölcsönözhetik is az olvasók. AZ ELSŐ MINTAFALU. Csa- bacsüd az ország első mintafalujaként 1924-ben kezdte el önálló életét. Először a település központját építették ki. Ekkor emelték a főbb intézményépüle- teket, a községházát; áz1 iskolát és a jegyzői lakást. Kijelölték a házhelyeket és a parkokat. Hogy segítsék az emberek megtelepedését, megalakult a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet. A település szerkezetét ma is szabályos, széles rendezett utcák és tágas terek jellemzik. ÖTVENÉVES A TEMPLOM. A csabacsüdi evangélikus egyház- községnek jeles esztendő az idei. Ötven esztendeje épült fel a település evangélikus temploma. A évfordulóra emlékezve december 8-án 10 órakor ünnepi istentiszteletet tartanak. Igehirdetéssel Harmati Béla püspök szolgál. Az egyházközség lelkésze Láng Pál. A levelezési címe: Csabacsüd, Petőfi út 40/A. Telefon: 66/219-576. Az olda| Csabacsüd Nagyközség Önkormányzata támogatásával készült. Szerkesztette Csath Róza. Fotó: Kovács Erzsébet Ahol az emberek jól érzik magukat Lakható települést, a gazdálkodásban szemléletváltást szeretnének Frankó János tanácselnökként, később polgármesterként huszonegy éve áll szülőfaluja élén. Ekképpen ötvenhárom év távolából tudja megítélni, hogyan alakult a település sorsa.- Ötvenhárom éve a téglajár- dás Csabacsüdön a főutca volt az egyetlen kövesút. A gyermekkori emlékemben élénken él, ahogy vízért jártunk a falu egyetlen artézi kútjára, és emlékszem a mozira, ahol az áramfejlesztő mozigép füstkarikákat pufogott. Más huszonegy év munkájára visszatekinteni, amikor kialakultak a működéshez szükséges intézmények. Az ellátottságuk szegényes volt. Sok helyen hiányzott a vezetékes víz és más egészség- ügyi feltétel. Ezen kellett változtatni, s olyan intézmény- rendszert kialakítani, amely a nyolcvanas-kilencvenes években a lakások komfortfokozatát megközelítő szociális elláépítése, az egészségház bővítése és a szociális ellátórendszer fejlesztése elsőbbséget élvezett a fejlesztési programok között — idézte fel a település fejlődésének néhány jelentős állomását Frankó János, aki a kilencvenes években már lehetőséget látott arra is, hogy az alapellátáson túl a kultúrát és a szabadidős tevékenységet szolgáló intézményekre is Névjegy Született: 1949. augusztus 14-én Csabacsüdön. Tanulmányai: Államigazgatási Főiskola, okleveles igazgatásszervező. 1982-től 1990-ig a település tanácselnöke volt, 1990-től polgármestere. Nős, felesége Filyó Zsuzsanna, gondozónő. Két felnőtt lányuk van. Hobbija: kertészkedés, zenehallgatás. többet áldozzon a település. Az ifjúsági házban tavaly állt munkába az ifjúsági referens, s a civil lakos 2800 2600 2400 2200 2000 A NÉPESSÉG ALAKULÁSA 1960-TÓL NAPJAINKIG A.' /P* m fí • * < OJ I Ost 1^-: | esi ; tást nyújtja gyermekeknek és felnőtteknek. Ezt szem előtt tartva az óvoda és az iskola központi fűtésének építése, a vizesblokkok NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL 2001 Nemzetiséghez tartozók összesen: 16 Cigány: 1 szervezetek megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak- Polgármester úr! Hogyan képzeli az elkövetkező időszakot?- Az európai uniós csatlakozás közeledtével az önkormányzat munkájában indokolt a szemléletváltás. Itt a közgazdasági alapokra kell helyezni a hangsúlyt. Az elmúlt négy évben minden értékelés állandó témája volt a forráshiány, a pénzügyi probléma, amelyek enyhítése érdekében takarékosságra törekedtünk és megszorításokat alkalmaztunk. A jövőben meg kell vizsgálnunk, hogy jó helyről vettük-e el a forrásokat, jó helyre csoportosítottuk-e át azokat és elértük-e céljainkát. Ezt csak konkrét elemzésekkel lehet megállapítani, és a tényekre támaszkodva folytatni a munkát.- E szemlélet alapján milyen programot fogalmazott meg? — Olyan egészséges, tiszta és lakható települést kell működtetnünk, ahol az emberek jól érzik magukat és szívesen mondják magukat csabacsüdinek. A Gyomaendrödön épülő kommunális hulladéklerakóban való részesedésünk lehetővé teszi, hogy 2003-tól minden csabacsüdi lakásból szervezett szemétszállítással viszik majd el a hulladékot, és felszámoljuk az illegális hulladéklerakót. Legalább ilyen fontos, hogy a település megkezdte az önálló szennyvíztisztító és szennyvízhálózat tervezését, és pályázat útján még ebben a ciklusban hozzálátunk a megépítéshez. Emellett intézményi fejlesztéseket tervezünk. 2003-ban új épületbe költöztetjük az óvodát. Az iskolát számítógépes tanteremmel bővítjük, és megépül a tornatermi összekötő folyosó. Az egészségügyben műszerbeszerzést és rendelőkorszerűsítést tervezünk. További feladatot jelent a szilárd burkolatú utak építése és a külterületek fejlesztése. Ha a képviselő-testület megfelelően sorol, és a lakosság befizetett fejlesztési forrásait jól használja fel, évente olyan eredményeket tudunk felmutatni, amely hozzájárul ahhoz, hogy a település az uniós csatlakozás kezdő éveiben érezhetően fejlődjön. CSABACSÜD VALLÁSI MEGOSZLÁSA, 2001 Nem válaszolt vagy ismerettel 416 Katolikus: 208 Református: 43 Más vallású: 5 Támogatják az igyekvőket A csabacsüdi önkormányzat az általános iskolában, középiskolában és a felsőoktatásban tanuló diákokat egyaránt igyekszik segíteni, évente egyre többet szán a támogatásukra. A Trefort Ágoston Általános Iskola csabacsüdi lakosú tanulói 1-8. osztályig az idei tanévben ingyenesen jutottak a tankönyvekhez. A vidéken tanuló általános- és középiskolások egységesen ötezer forint tankönyvtámogatást kaptak. A csabacsüdi iskolában tanuló vidéki diákok az államilag nyújtott normatív támogatást, 2390 forintot kapták. A tankönyvtámogatás ösz- szege meghaladta a kétmillió forintot. További juttatásként az iskolaotthonos formában működő első és második osztály tanulóinak az étkezés ingyenes. A középiskolásokat segítő Arany János tehetséggondozó programba a kezdettől bekapcsolódott az önkormányzat. Öt éven keresztül havonta ötezer forint ösztöndíjat biztosít a mezőberényi Petőfi Sándor Két- tannyelvű Gimnáziumban tanuló öt csabacsüdi fiatalnak: Furár Szabinának, Sonkoly Noéminek, Lipták Viktornak, Köteles Krisztinának és Pauló Melindának. Az önkormányzat a felsőoktatásban tanulókra is gondol, a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatnak a program indulásától adakozó résztvevője. A település a támogatás államilag szűkre szabott határát a minimál- nyugdíj 80 százalékáról felemelte 150 százalékra. A jelentkezők nagy száma miatt pedig az éves keretként megállapított 150 ezer forintot felemelte 160 ezer forintra. Ekkor öt fiatal kapott támogatást. A következő évben a testület 250 ezer forintra emelte a Bursa Hungarica pályázat támogatási összegét, s határozatával nyolc hallgató és négy felsőoktatási intézménybe jelentkezni szándékozó fiatal támogatásáról döntött. Idén a támogatás összege továbbra is 250 ezer forint, s a novemberben született döntés alapján hat hallgató kap ösztöndíjat, két fiatal kért segítséget a jövő évre tervezett tanulmányaihoz, továbbá hárman a tavalyi jelentkezők közül felvételt nyertek, így jogosultak lettek a korábban megállapított támogatásra. Szlovákok az anyanyelvűkért Csabacsüdön a mostani ön- kormányzati ciklusban alakult először szlovák kisebbségi önkormányzat. A céljuk a hagyományok és az anyanyelv ápolása, továbbá tájház létrehozása. Csabacsüdön öt éve működik a hagyományőrző népdalkor. Úgy gondoltuk, a hagyományok és az anyanyelv ápolása hatékonyabb lehet, ha a településen megalakul a szlovák kisebbségi önkormányzat — avatott be az előzményekbe Oláh Miklósné, a kisebbségi önkormányzat elnöke. Rajta kívül Fehér Jánosné, Gömöri Jánosné, Kovács Andrásné és Virág Józsefné tagja a testületnek. Szeretnék még szorosabbra fonni a kapcsolatot az iskolával, és cite- razenekar szervezését is tervezik. A gyermekekben a dalok, a muzsika és a játék segítségével próbálják majd fokozni az érdeklődést a szlovák nyelv és hagyományok iránt, s igyekeznek táborozási lehetőséghez segíteni a diákokat. Születésnapot ünnepel az óvoda Ötven éve nyitotta meg kapuit a csabacsüdi óvoda. A jubileumot örömtelivé teszi, hogy az intézmény nemsokára korszerűbb, tágasabb épületbe költözik. Az óvodaalapítást annak idején Rozsnyai Márton, módos parasztember segítette, aki a község főutcáján félkész házat ajánlott fel e célra. 1952-ben itt nyílt meg az óvoda, amelynek épületét folyamatosan fejlesztették, bővítették. Az öt óvodapedagógus és a három dajka három korcsoportban jelenleg 68 gyermekkel foglalkozik - tudtuk meg Kuligáné Tamás Mária óvodavezetőtől, aki munkájuk alapelvének tartja a szeretetteljes, biztonságérzetet adó légkör megteremtését. A helyi nevelési programjuk a hagyományőrzésre épül. Az óvoda új feladatokat vállalt, új szolgáltatásokat nyújt, s ehhez a sokoldalú munkához a mostani épület szűk lett. Az ötvenedik óvodai nevelési év befejeztével az intézmény másik, a kor igényei szerint kialakított épületbe költözik. A bővítés után kényelmesebb az élet Az idősek otthona nyitottan működik, segít az oda fordulóknak Másfél hónapja adták át a csabacsüdi idősek otthona új épület- szárnyát. A bővítéssel, s a régi épület átalakításával tágasabb elhelyezéshez, foglalkoztató szobához, teakonyhához jutottak a gondozottak, s a dolgozók munkafeltételei is javultak. A csabacsüdi idősek otthonába betérő vendégnek az első szembetűnő változás a pultos megoldású nővérszoba, ahonnan az épületegyüttes mindhárom szárnya áttekinthető. Kovácsné Molnár Katalin intézményvezető kalauzolásával innen indultunk az új épületbe, ahol a földszint minden helyisége az időseket szolgálja. Itt alakították ki az összesen hét új személy elhelyezésére szolgáló egy, illetve kétágyas tágas lakószobákat, továbbá a foglalkoztató szobát. Az idei évtől mentálhigiénés nővér is törődik az idősekkel. Felméri az igényeket, igyekszik kedvet ébTanácsot is adnak Az intézményünkben dolgozó, egészségügyben és szociális munkában jártas szakemberek érzékenyek a településen élők problémáira. Segítünk, ha valakinek időlegesen eszközre van szüksége, s az átmeneti elhelyezést is megoldjuk. Tanácsot és információt is szívesen adunk - mondotta Kovácsné Molnár Katalin, aki a jövőben is ilyen nyitottan szeretné működtetni az idősek otthonát. Ezután is bárki bizalommal fordulhat hozzájuk, s örömmel veszik azt is, ha csak körülnézni szeretne valaki a megújult intézményben. Megtudtuk, az otthonban harminckét gondozott ellátására van lehetőség. Jelenleg tudnak új lakókat fogadni, a községből és a környékbeli településekről is szeretettel várják az érdeklődőket. reszteni a csoportos tevékenységekhez, a közösségi programokhoz, a társas beszélgetésekhez. Az emeleten kapott helyet a dolgozók öltözője és tisztálkodó helyisége. Ugyanitt található a vezetői iroda, továbbá a tárgyaló, ahol a régi tervet megvalósítva, immár kihelyezett továbbképzéseket is tarthatnak. A távolról érkező, s csak másnap hazautazó látogatók a tetőtéri vendégszobában kérhetnek elhelyezést. Az átalakítással a régi épületben tágasabb lett az orvosi- és a betegszoba. Újdonság a teakonyha, ahol a lakók kávét, teát készíthetnek a vendégeiknek, s ha kedvük tartja, akár süthetnek is. Kiszely Pálné és Czesznak Mihályné szobatársak az idősek otthona új épületszárnyában. Felvételünkön a folyosón beszélgetnek Gilanné Radványi Rózsa gondozónő társaságában Fejlődő, lakható, egészséges, tiszta település, gazdaságosan i működő intézmények, stabil költségvetés és tervezhető fej- - lesztési irányok — a csabacsüdi önkormányzat alakuló ülé- t sén ezeket a fő célokat fogalmazta meg Frankó János polgár- t mester, aki szerint a programalkotáshoz, a fejlesztési irányok kijelöléséhez ismerni kell azt is, hogy honnan indult, hol tart l most és hová igvekszik a település? Frankó János !■
