Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-28 / 277. szám

GYULA/MEGYEI KÖRKÉP 2002. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Egyházak Magyarországi Román Ortodox Egyház Püspöksége, vezetője Sofronie Drincec püspök. Szent Miklós park 2. Tel.: (66)361-281, tel. és fax: (66)463-880. Gyulai Római Katolikus Egy­házközség Plébánia Hivatala, vezetője Kovács József esperes- plébános. Harruckern tér 1. Tel.: (66) 362-169, fax: (66) 467-840. Interneteim: www.gyulapleba- nia.hu. Gyulai Református Egyház- község Lelkészi Hivatala, veze­tője Nagy László lelkipásztor, püspökhelyettes. Petőfi tér 4. Tel. és fax: (66) 362-019, illetve (66) 463-165. Gyula-Gyulavári Református Egyházközség Lelkészi Hivata­la, vezetője Hegedűs István lel­kész. Illyés Gyula u. 7. Tel.: (66) 460-876. Gyulai Evangélikus Egyház- község Lelkészi Hivatala, veze­tője Jakab Béla lelkész. Béke su­gárút 29. Tel: (66) 361-554. Gyulai Baptista Gyülekezet Lelkészi Hivatala, vezetője Szlo­vák Tibor lelkész. Munkácsy u. 11/B. Tel.: (66) 463-461. Gyulai Hetedik Napot Ünnep­lő Adventista Egyház Lelkészi Hivatala, vezetője Kovács László lelkész. Kálvin u. 7/A. Tel: (66)465-408. Kisebbségek A kisebbségi önkormányzatok székhelye: Petőfi tér 3. Telefon: (66)362-155, 256-os mellék. Gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat — elnök: dr. Csotye János Gyulai Német Kisebbségi Ön- kormányzat — elnök: Reisz Ádám Gyulai Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat - elnök: Ráczné Dobra Erzsébet Megkérdeztük a gyulaiakat Mire a legbüszkébbek? [ Némedi András I főlevéltáros: I — Gyulán született I Erkel Ferenc, a Himnusz zene­szerzője, a magyar nemzeti opera megteremtője, erre vagyok a legbüszkébb. A város ápolja emlékét, sok intézmény viseli a nagy zeneszerző nevét. A kultúrát is igyekeznek fenntarta­ni. Jámbor Imréné rokkantnyugdíjas: - A Gyulai Várfür­dőre vagyok büsz­ke. Bár árait nem a mi pénzünkhöz mérték, de a helyi­eknek van kedvez­ménye arcképes igazolvánnyal. Büszke vagyok a Ladics-házra is, melynek kézimunkáit én restau­ráltam, függönyeit a Százéves cukrászdáé alapján készítettem. Riskó Rudolf ka­zánfűtő: — A Gyulai Várfür­dő az, amelyre büszke lehet egy helybeli. Színvo­nalas, idegenfor­galmat vonzó lát­ványosság. A várfürdő mellett ta­lálható az egyedülálló nevezetes­ség, a középkori téglavár, ami kü­lön szerencsés együttest alkot a városrészen. jnenui ümku vui- rónő: — A városra va­gyok büszke, úgy, ahogy van. Gyula szép, van hangula­ta. Például szépek a város múzeu­mai. Nekem a legjobban a Kohán Képtár tetszik. A Kohán-képek nagyon látványosak. Néha eljá­runk múzeumokba a gyermeke­immel, akik ketten vannak. Hajdú Gyula telep­őr:- A legbüszkébb a Gyulai Várfürdőre vagyok, ami — igaz, ami igaz — a gyulaiaknak drága, másnak olcsó. A fürdő kívül-belül szép. Remélhe­tőleg mind nagyobb számban vonzza az idegeneket, ami azért is lenne jó, mert valutát hoz a vá­rosnak. Kosztin Vazulné fodrász:- Magára Gyulára vagyok a legbüsz­kébb. Itt élek 47 éve, szeretek itt lenni. A városban szépen helyrehoz­zák a járdákat, sok épületet felújí­tottak. Nem is költöznék el innen sehová. Úgy érzem, örökös gyu­lai vagyok, annak számítom ma­gamat. Gyulai összeállításunkat szerkesztette: Szőke Margit. Fotók: Kovács Erzsébet és Veress Erzsi Korok üzennek lépten-nyomon Gyula páratlan kincse a középkori téglavár. A rondella emeltetése Corvin Jánosnak, Mátyás király fiának nevéhez fűződik Gyulán 1782—1882. között hét tűzvész pusztított, az 1801. évi volt a legnagyobb. A németgyulai keletkezésű tűzvész végig­pusztított a városon, nem kímélve a templomokat és a kas­télyt sem. A város újjáépítésekor szélesítették ki a vármegye- háza előtti teret, s alakult ki a mai Petőfi—Erkel—Harruckern tér együttese. Gyula páratlan kincse a középko­ri téglavár. A derékvár megerősíté­se és a kerek ágyútorony, a ron­della emeltetése Corvin Jánosnak, Mátyás király fiának nevéhez fű­ződik. A Gyulai Várfürdő az Almásy-kastély 8,5 hektáros terü­letén, az egykori parkban létesült. Az Almásy-kastélyt a XVIII. szá­zad első felében építtette Har- ruckem János György, a család ki­halása után a kastélyt a Károlyiak, majd a Wenckheimek, végül az Almásyak örökölték. Az 1848— 49-es Honvédtiszti Emlékhelyet 1989-ben állították a vár mellett, az 1849 augusztusában Gyulán el­szállásolt és október 6-án Aradon kivégzett kilenc tábornok emléké­re. A vár első építési szakasza 1445-ben fejeződött be. A XV— XVI. század során folyamatosan bővített és erősített végvár 1566- ban török kézre került, 1695-ben szabadult fel. A régi erődből a bel­ső vár és a derékvár egyes részle­tei maradtak fenn. A román orto­dox templomot 1802 és 1824 kö­zött építették. Az Erkel Ferenc Múzeum a megye első múzeuma, melyet 1868-ban alapított Mogyo- róssy János helytörténész. A belváros nevezetessége a Mogyoróssy János Városi Könyv­tár, az épületet 1861-ben fejezték be, eredetileg városháza volt. A belvárosi római katolikus templo­mot Harruckern Ferenc építtette 1775 és 1777 között. Az 1801-es tűzvészben leégett, de 1804-ben helyreállították. A református templomot 1791 és 1795 között építették, 1801-ben szintén le­égett. A helyreállított templomot 1820—21-ben, majd 1857-ben bő­vítették. Az egykori vármegyehá­za, a mai városháza épületét 1793-ban fejezték be, később bő­vítették és többször átépítették. A Százéves (Reinhardt) cukrászda 1840. óta működik, berendezése reformkori hangulatú. A Ladics- ház XIX. század eleji, gyűjtemé­nye a család öt generációjának tárgyaiból áll. Németvároson a Szent József templom 1863 és 1866 között épült. A Mária Múzeum kegy- és emléktárgyakat, szerzetesrendi ruhákat mutat be. Az Erkel em­lékházban - egykori kántortaní­tói lakás és iskola 1795-ben épült — született Erkel Ferenc zene­szerző 1810-ben. A várban volt serfőzde és pá­linkaház, börtön, levéltár, gyűlés­terem, majd cselédlakások 1905- ig. A vár helyreállításra vár. Falai­ról és a bástyáról kilátás nyílik az egész városra. „Nem lesz visszarendeződés” (Folytatás az 1. oldalról) Hisszük ugyanis, hogy a politi­kai kurzusváltás nem arról szól, hogy az intézményi struktúrát át kell alakítani.- Ellentmondó hírek keringe­nek politikai körökben arról, hogy a legutóbbi közgyűlésen a fideszes Domokos László és a szo­cialista Karsai József között elég indulatos vita dúlt. Adódik a kér­dés, a közgyűlés elnöke miképpen tudja ezeket a helyzeteket kezelni?- Az elnök feladata mindenfé­leképpen a közgyűlés zavartalan lebonyolítása, ugyanakkor én magam nem érzékeltem az emlí­tett vitát. Az tény, hogy mindig van hangzavar, ezen a közgyűlé­sen, ha jól emlékszem, kétszer fi­gyelmeztettem a képviselőket, hogy beszélgetésükkel ne zavar­ják az éppen felszólalót. Nem hi­szem, hogy egy közgyűlési elnök­nek az lenne a dolga, hogy az akár politikai, akár személyes jel­legű ügyeket megoldja. Egy vitá­hoz két ember kell, s azt nekik kell lerendezniük. Ha az viszont már a közgyűlés munkáját zavar­ja, akkor természetesen közbe fo­gok lépni, de az említett esetben ilyet nem érzékeltem.- Zárjuk ezt a beszélgetést már kicsit a jövőbe tekintve! Uniós csatlakozásunk kapcsán még mindig nem tisztázott a megyék, régiók majdani hatásköre. Ön mit gondol erről?- Elég képlékeny állapotban van még ez, ugyanaideor az én ál­láspontom szerint, működőképes területi középszint kell. Hogy régi­ónak, vagy megyének hívják, az számomra teljesen mindegy. Az a lényeg, hogy a döntések, amelyek szükségesek egy pályázati forrás elnyeréséhez, azok ott szülesse­nek meg, ahol ténylegesen el lehet ezeket dönteni. Az nem lenne jó, ha egy olyan régiós szint alakulna ki, mint a jelenlegi megyei közép­szint, amelynek feladatai elég sok­rétűek, viszont a hatásköre és az igénybe vehető forrásai eléggé kor­látozottak. Egyértelműen figye­lembe kell venni az uniós elváráso­kat, ahol az adott szintnek két fon­tos ismerete van: legyen választott testületé és saját bevétele. Amíg ezek nincsenek kialakítva, addig nem sok értelme van megyéről, ré­gióról beszélni. Leghamarabb- A fentiek miatt szükség lehet a megyei területfejlesztési taná­csok megszüntetésére is?- Ez a terv is az uniós csatla­kozásunk utáni időkre vonat­kozhat, jelenleg a fejlesztési for­rások rendelkezésre állnak, s emelkedni fog a térségfejlesz­tésre szánt összeg. Elmondha­tom, hogy Békés megye, mint elmaradott térség, az eddigiek­nél több ilyen forrásban része­sül majd. Ezt támasztja alá, hogy egy új rendelet értelmében megjelentek a halmozottan hát­rányos helyzetű térségek, ame­Domokos: kiszélesítjük az ellenzékiséget- Az önkormányzat MSZP-SZDSZ-es vezetése minden végrehajtó eszköz birtokában van, amivel az eredmények sorát folytatni lehet, és folytatni kell - nyilatkozta munkatársunknak Domokos László, a megyei önkormányzat eddigi, fideszes elnöke. - El kell érni a kormánynál, hogy legalább annyira támogassa Békés megyét, ahogyan a polgári kormány tette az előző négy évben. Szeretném, ha mindez sikerülne, és tető alá hoznánk a megye fejlődését. A munkamegosztásból adódóan a Fidesz 14 képviselőjének az ellenzéki szerep jutott. Célunk ezt a szerepkört kiszélesíteni, ennek érdekében egy széles szakmai és társadalmi háttér bevonásával összegyűjtjük az emberek valós problémáit, figyelemmel kísérjük az MSZP-SZDSZ tetszetős választási Ígéreteinek a megvalósítását. Előremutató, építő kérdésekkel segítjük munkájukat. Hisszük, hogy a trágár bekiabálásoktól nem épül meg egy út sem, ezért elutasítjuk az MSZP stílusváltását, egyúttal kérjük Varga Zoltán elnök urat, hogy tegyen rendet a padsoraiban. A megyei közgyűlés fideszes képviselői nevében jó munkát kívánok a közgyűlés újonnan választott elnökének, alelnökének és a képviselőknek. 2006-ban lehet szó változtatásról, a 2007-2013 közötti Nemzeti Fej­lesztési Tervben előreláthatólag már az új struktúrák szerepelnek majd. Egyúttal nálunk is folyik az előkészítése azoknak a helyi prog­ramoknak, amelyek pályázatképe­sek lehetnek az Unióban. lyek sorába három Békés me­gyei - a szeghalmi, a sarkadi és a dél-békési — is bekerült, s ezek még a területfejlesztési ta­nács döntése alapján használ­hatják fel a rendelkezésre álló pénzeket. POCSAJI RICHARD Egy régi körös-sárréti játék hódít Japánban Az óvodaalapító művész computer]átékoktól félti a gyermekeket A Japánból származó játékok világszerte hódítanak. Arról vi­szont csak nagyon kevesen tudnak, hogy van egy olyan régi füzesgyarmati játék, amely a japán óvodások körében már most nagyon népszerű. Utóbbiról akkor szereztünk tudomást, amikor Noto Shinsaku kirie mester saját kiállításának meg­nyitója alkalmából Füzesgyarmaton járt. Füzesgyarmat — Doma-Mikó úr mesélte nekem, hogy régen Füzesgyarmaton a gyerekek sárpukkantóval játszot­tak. Mi ezt eddig nem ismertük, de a japán csemetékkel kipróbál­tuk, hatalmas sikere volt. Néhány óra múlva már az összes tanár és szülő velünk együtt vájta a sár­téglákba a lukat, és csapkodtuk a padlóhoz. A doro-bakudan nevet adtuk neki, ami japánul sárbom­bát jelent. Az egyszerű, de nagy­szerű játéknak hamar híre ment, s remélem, hogy egész Japánban elterjesztjük. Én pedig megpróbá­lom képeimben megörökíteni ezt a játékot - fogalmazott Noto Shinsaku, akinek papírvágásos képeiből a napokban nyílt kiállí­tás a Füzesgyarmati Japán Múze­umban. A 70 éves Noto Shinsaku kato­naként végigharcolta a világhábo­rút, oroszlánrészt vállalt hazája újjáépítésében, felnevelt két gyer­meket és három unokát. Kamifukuokában a lakókörnye­zetében élő szülők kérésére hu­szonnyolc évvel ezelőtt óvodát alapított, amelyet hosszú évek múltán a kormány hivatalossá nyilvánított. Húsz évvel ezelőtt kezdett papírvágásos képeket ké­szíteni, hogy az anyagi gondok­kal küzdő óvoda helyzetén javít­son. Témának a játszadozó gyere­keket választotta. Alkotás közben döbbent rá, milyen sok, feledésbe merülő csoportos játék akad, s igyekezett ezeket képeiben meg­örökíteni. A mester attól tart, hogy hazá­jában, a csúcstechnológia orszá­gában a computerek mellett hát­térbe szorul az ősi láncsor, a tu­dás, amit apa adott tovább a fiá­nak. Márpedig, ha nem vigyá­zunk, gyermekeink a „lánc-lánc, eszterlánc” és a „csön-csön gyű­rű” helyett a „világ gyilkos ura” és hasonló nevű computerjátékon fognak felnőni, ki tudja milyen lelki deformációkkal. Jól tudja, diófát ültet, aki alkot és tanít. Hajtja a vágy, hogy évtizedek múltán is becsületes, tisztalelkű, dolgos felnőttek éljenek a Felkelő Nap országában. Noto Shinsaku kiállítása no­vember végéig tekinthető meg a Füzesgyarmati Japán Múzeum október elején kibővített galériá­jában. MAGYARI BARNA Véradókat köszöntenek A geszti testület decemberi ülé­sén a „fordulós véradókat” is köszönti. A tízszeres véradók közül öten egyenként 1000 fo­rint értékű ajándékcsomagot kapnak. A három húszszoros 2 ezer forint értékű ajándékban részesül, a négy huszonötszörös véradó 2 ezer 500 forint értékű ajándékcsomagot vehet át. Uram Istvánnét negyvenszeres véradása után ismeri el az ön­kormányzat ____________(B) Ny erje meg internetes sorsjegyjátékunkban ? ezt a DVD-t! &-c: ;\ü 2!áK»CTÍY felüjüiilki G’/ÉjVááÍKÍ/i ijgjj.2, fül.: (35) 302-3/9. A mai kócfszó: AKCIÓ online interjú EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ november 28., csütörtök, 15.00 Az egyszerűsített vállalkozói adóra való áttérés lehetőségeiről és hasznáról kérdezhetik vendé­geinket, Huber Évát, az APEH ügyfélszolgálati osztályának vezetőjét és Kellényiné Nagy Ilonát, az Adótanácsadók Egyesü létének elnökhelyettesét, novem­ber 28-án, csütörtökön 15 órától. mmm www.bmhirlap.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents