Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-22 / 272. szám

KULT Ú R A 2002. NOVEMBER 22., PÉNTEK - 7. OLDAL Vidéki színházak Budapesten Bár Senki sem tökéletes, de a találkozó ,,Yo” lesz A vidéki színházak találkozó­ját negyedik alkalommal ren­dezik meg Budapesten. A Bé­kés Megyei Jókai Színház két sikerdarabbal, a Senki sem tökéletes... zenés őrülettel és a Yo város honpolgárai című groteszkkel mutatkozik be. Békéscsaba A Jókai színház rutinos előadó a vidéki színházak találkozóján. Ta­valy Németh László Villámfény­nél című drámáját, előtte a Jeanne d'Arc című musicalt mutatták be. Idén a Senki sem tökéletes, avagy nincs, aki hűvösen szereti zenés őrületre és Peter Karvaá Yo város honpolgáraira esett a választás. A döntés nem véletlen: mindkét da­rab teltházzal ment az elmúlt évadban, ezért a Csupa balláb cí­mű vígjátékhoz hasonlóan idén is terveznek belőlük előadásokat. A Senki sem tökéletest Békéscsabán november 27-én, két nappal a bu­dapesti Thália Színház-beli bemu­tató előtt tekintheti meg a nagyér­demű. Konter László direktor nem­csak a nagy sikerrel magyarázza, hogy éppen ezzel a két művel je­lentkeztek:- A Senki sem tökéletes... nagy szereplőgárdás, lendületes előadás, amelyben zenei betétek színesítik a prózai részeket. Eb­ben a darabban bemutathatjuk az elmúlt tíz évben felnevelt tár­sulatunk egy részét. A Yo város honpolgáraival, amit szlovák szerző írt, Békéscsaba szlovák jellegét szeretnék hangsúlyozni. A november 23. és december 5. közötti fesztiválon 16 vidéki színház 25 előadását mutatják be. A találkozón szereplő pro­dukciókat nem zsűrizik. A kriti­kusok és a közönség viszont le­hetőséget kap, hogy megtekintse azokat a darabokat is, amelyeket év közben idő és anyagi korlátok miatt nem láthatnak. FEKETE a. KATA Jelenet a Senki sem tökéletes előadásából, Dzso és Virág (Marton Róbert és Paczuk Gabi) ________________________________________________________(ARCHIV FELVÉTEL) Ötvenéves a Hunyadi gimnázium Kiállítás, könyvbemutató, gála, jótékonysági bál Ötvenéves jubileumra várják november 25—30-án a mező­kovácsházi Hunyadi János Gimnázium és Szakközépis­kolába a volt hunyadisokat és mindazokat, akik együtt sze­retnének ünnepelni a közép­iskola tanulóival, dolgozóival. A rendezvény fővédnöke Ma­gyar Bálint oktatási miniszter. Mezőkovácsháza A megyei fenntartású intézmény születésnapi programja novem­ber 25-én 10 órakor a gimnázium tornatermében ünnepi megnyitó­val kezdődik, amely után Interak­tív világ a Hunyadiban címmel volt tanárok és diákok művészeti alkotásaiból, valamint az iskola történetéről nyílik kiállítás. Itt ke­rül sor az iskola jubileumi év­könyvének bemutatójára, majd 13 órakor Gyulay Endre szeged- csanádi megyéspüspök a kollégi­umban Hertay Mária képzőmű­vész tárlatát nyitja meg. 15 órától a magyar irodalom jegyében 24 órás felolvasást tartanak. November 26-án a diáknap ke­retében extrém sportok, aerobic, labdarúgás, élő Telezöld, idegen nyelvi kvízjáték, angol teaház, kézműves foglalkozás, óriási diák­újság, számítógépes programok és a régi idők mozija közül válogat­hatnak az érdeklődők. Szerdán látványos lovagi torna és jubileumi emléktúra várja a résztvevőket. A rendezvénysorozatot november 30-án 18 órától Hunyadi gála és jó­tékonysági bál zárja a művelődési központban, ahol a gyulai Party Service ínyencségei mellett Buli rúzs címmel a Duma's Színház produkcióját láthatja a közönség. Végül tombola, jótékonysági árve­rés következik, míg a jó hangulat­ról Csepregi Róbert és K. Tóth László gondoskodik. ________h.m. Kép ünk az ötvenéves Balassi Táncegyüttes gálaműsorán készült (ARCHÍV FELVÉTEL) Volt értelme, és van folytatása... Szombaton ünnepli 55 éves fennállását a Balassi Táncegyüttes A békéscsabai városi sportcsarnokban szombaton 17 órától gá­lával, majd a Fegyveres Erők Klubjában vacsorával és hajnalig tartó mulatsággal ünnepli 55 éves fennállását a Balassi Tánc­együttes. A születésnapi műsorban a mai táncosok mellett az őszülő Halánték Senior Csoport és a Hétpróbás Néptánciskola növendékei is fellépnek. A jeles évforduló előtt pár nappal be­szélgettünk Born Miklóssal, a határainkon túl is híres tánc- együttes egyik alapítójával, koreográfusával.- A cserkészet keretében alakul­tunk meg 1947 őszén, később az­tán feloszlatták a cserkészetet, de az ipari iskola igényt támasztott ránk, így odakerültünk - emléke­zett a kezdetekre Born Miklós. - A jelenleg is otthonunknak szá­mító, Luther utcai épületbe 1954- ben költöztünk, amikor már or­szágos híre volt az együttesünk­nek, s így vette fel az épület - mely korábban a Kisgazdaegylet székháza volt -, a Balassi Bálint Városi Művelődési Otthon nevet, később lett megyei művelődési központ.- Ekkor már javában járták az országot...- A megyében talán nincs is olyan település, ahol ne szerepel­tünk volna, kultúrház híján több­ször szabadtéri színpadokon je­lentünk meg. Az igazság az, hogy az előző rendszerben az együttes színházpótló szerepet is betöltött, ahova a színház, a színészek nem jutottak el, oda minket hívtak meg... Az első megyén kívüli fel­lépésünk 1948-ban Bélapátfalván volt, míg a kétezredik előadásun­kat az 1956-os forradalom előtt nem sokkal Győrben ünnepeltük. Ma már nincs olyan sok előadás, de abban az időszakban rengeteg szereplésünk volt, művelődési ház szerintem nincs is olyan a megyében, amelyet ne mi avat­tunk volna fel.- Idővel külföldön is megis­merték az együttest. Melyik volt a legemlékezetesebb útjuk?- A legérdekesebb a legelső volt: 1949 szeptemberében Bécs­be utaztunk. Az osztrák főváros ak­kor még megszállás alatt volt, mi az amerikai zónában lak­tunk, ami ön­magában is különleges élménynek számított. Az sem volt mindennapi, hogy a zeneakadémián léptünk fel frak- kos, nagyestélyis közönség előtt, de vastapsot kaptunk. A néptánc műsorok amúgy eleve látványo­sak, nem nagyon emlékszem mény volt, hiszen Párizsba ugye nem mindennap jut el az ember. Az előtte való évben a Temes­vár környéki magyar falvakban szerepeltünk. Mi voltunk az első magyar együttes, amely oda láto­gatott, s nem is lehet elmondani, milyen szeretettel fogadtak ben­nünket. Ezt mutatta az is, hogy akkor még életben volt a sötétíté- si rendelet, s az egyik faluban azt ugyan engedélyezték, hogy a kul- túrházban legyen világítás, de az utcákon nem. Erre az emberek gyertyával vártak minket a főté­ren, s úgy jutottunk el a gyertya­fény nyomában az előadás hely­színére.- Több mint két évtizeden át vezette az együttest. Gondolom, nagyon sok tehetséges tanítványa volt ez idő alatt...- Igen, volt nem is. egy taaítvá- nyom, akik elmentek profi vonal­ra, s hivatásos táncosok lettek. A legismertebb közülük talán a ne­Mi.inAk PAi. Néptáncban világnagyhatalom- A Balassi lényege minden történelmi korban más és más síkban került előtérbe - fogalmazott Mlinár Pál, az együttes jelenlegi művészeti vezetője. - A kezdetek kezdetén gomba­mód szaporodtak a táncegyüttesek, de ezek közül csak kettő maradt meg máig: a Balassi mellett a budapesti Vasas Tánc- együttes. Ma már egy letünöben lévő kulturális örökség mú­zeuma egy ilyen együttes, egy olyan szellemi értéket őrzünk, mint a folklór. S, hogy van-e jövője ennek a munkának, s konkrétan a Balassinak? Szerintem igen, hiszen a folklórral való bánásmódban, annak ismeretében hazánk világelső. Eh­hez megvan a megfelelő állami támogatottság is, a magyaror­szági alapfokú művészeti iskolák állami finanszírozása példa­értékű. Ma Magyarországon ilyen iskolákban 45 ezer gyer­mek táncol, de ennél jóval többen, mintegy százezren foglal­koznak aktívan a tánccal. Ezek a számok azt hiszem önma­gukért beszélnek... olyan esetre, hogy ne tetszett vol­na az előadásunk. A külföldi útja­ink közül emlékezetes volt még az 1969-es párizsi is, amikor a francia főváros külvárosi színházaiban léptünk fel. Ez is csodálatos él­ves koreográfus, Gajdos József, aki ugyan egy kicsit eltávolodott a néptánctól, s ma már színházi táncot csinál.- Tartja a kapcsolatot egykori tanítványaival?- Természetesen, de emellett még ma is aktívan tevékenyke- dek, megalakult a szenior csopor­tunk Őszülő Halánték névvel, ahol irányításom mellett a „kivén- hedt” táncosok gyakorolnak he­tente egyszer, a szombati rendez­vényen is fellépünk. Nem sok ilyen van az országban, hiszen esetükben már család­apákról, csa­ládanyákról van szó, aki­ket annyi emlék fűz össze, hogy nem tudták abbahagyni a táncot... A 60 év felettiek pedig egy baráti körbe járnak össze. Ez az össze- < tartás egyébként a fiatalok között is megvan, persze egy olyan ama­tőr együttesben, mint a Balassi, eredményt csak úgy lehet elérni, ha jó közösség alakul ki.- A fentiek már részben mutat­ják, hogy mit is jelent a Balassi, de mégis, hogyan tudná meghatá­rozni ennek a nem mindennapi együttesnek a lényegét?- A legfontosabb egyértelmű­en az, hogy sikerült létrehozni egy művészeti műhelyt, melynek hírneve nemcsak a megyén, ha­nem az országhatárokon túl is terjedt. Ez valahol a városnak is egyfajta értéket jelent, hiszen ahol megjelentünk, oda Békés­csaba hírét vittük el... Számomra külön ajándéka a sorsnak, hogy megélhettem az 55. évfordulót, s láthatom azt, hogy az a munka, ami az én nevemhez is kötődik, él, hat és tovább megy. Ez olyan, mint amikor a szülő látja az uno­kák, dédunokák megszületését, és akkor fogja fel, hogy az életé­nek volt értelme és van folytatá­sa. POCSAJI RICHARD Felvételünkön Kristófi János festőművész, képei előtt a szerző felvétele Az alföldi tájhoz kötődnek Reprezentatív kiállítás látható a Békési Galériában. A Budapesti Művészbarátok Egyesülete hét művész tagja munkájából ren­dezték a tárlatot, ahol heten mu­tatkoznak be: Gulácsy-Horváth Zsolt szobrász, Kerékgyártó László festő, Kristófi János festő, Ökrös András festő, Salamon György festő, S. Marjai Ida grafi­kus és Szűcs József szobrász több mint félszáz munkájában gyönyörködhetnek a művészet- barátok, az érdeklődők. Békés A kiállító művészeket Geröly Ti­bor, az egyesület elnöke mutatta be, majd Banner Zoltán művészet- történész nyitotta meg a kiállítást a múlt pénteken, s méltatta a na­pokban megjelent Kristófi János című, igen exkluzív könyvet. A kiállító művészek valameny- nyien magyarok, ám a tárlat kicsit nemzetközi, ugyanis a művészek nem élnek a megyében, egy ré­szüknek határainkon túl van az otthona. Ami közös bennük, az az, hogy valamilyen formában kö­tődnek a vidékhez, a megyéhez, a városhoz. A tárlaton bemutatott tájképek finom ecsetkezeléssel, olykor élénk, de nem kirívó szí­nekkel varázsolják a látogatók elé a magyar tájakat, Erdély legszebb vidékeit. A 77 esztendős Kristófi János munkásságát bemutató könyvből megtudhattuk: Monostorpetriben született, a kolozsvári Képzőmű­vészeti Főiskola festő szakán '54- ben diplomázott, majd '55-től '86- ig, nyugdíjazásáig Nagyváradon tanított, s a mai napig a városban él. Eddig több mint 75 egyéni és közel ennyi csoportos kiállítása volt. Munkái a kiállítás közép­pontját jelentik. A kiállítás 2003. február 28-áig várja az érdeklődőket. _______________________________(SZEKERES) SZÁMÍTÓGÉPES GRAFIKA, (n) A Magyar Elektrografikai Társaság felkérésé­re a számítógéppel foglalkozó grafikusok nevezhettek be alkotásaikkal a belgrádi Nemze­ti Múzeumban még szeptemberben megrendezett, Magyarországot bemutató kiállításra. A tárlaton 15 magyar alkotó között szerepelt a békéscsabai Lonovics László 4 képe is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents