Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-21 / 271. szám
GYÓGYÍTÁS 2002. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Eredményes tudományos élet A H. számú belgyógyászat-kardiológia osztály figyelmet fordít a katatásokra A gyógyító tevékenység mellett a kardiológiai osztályon tudományos tevékenység is folyik. Természetesen nem alapkutatási szinten, de összehasonlítva más megyei kórházak hasonló tevékenységével, nincs okunk szégyenkezni. Igyekszünk a mindennapi gyógyító tevékenységhez szorosan kapcsolódó néhány területen saját ötletek és gondolatok alapján kutatást végezni és ezek eredményeit kongresszusokon is bemutatni, illetve hazai, ritkábban külföldi orvosi szaklapokban publikálni. Ezen kívül megpróbáljuk saját gyógyítási tapasztalatainkat összefoglalni és belőlük olyan tanulságokat levonni, melyek a mi munkánk elősegítése mellett más kollégák érdeklődésére is számíthatnak. Munkáink végső célja mindig a beteg emberekkel kapcsolatos tevékenységünk minőségének emelése. Ma már jól ismert tény, hogy a szív ereinek elme- szesedését a rizikófaktorok jelenléte nagymértékben elősegíti. Magunk jó másfél évtizede végeztünk először rizikófelmérést gyulai tanárok és gyári munkások között. Később ezt a szeghalmii állami gazdaság dolgozóin kiterjesztett formában megismételtük, majd megyénk két településén, Almáskamaráson és Méhkeréken, az ott dolgozó családorvosok és asszisztenseik segítségével szerveztünk szűrővizsgálatot. A szűrésünk eredményeit országos adatokkal összehasonlítva azt állapítottuk meg, hogy a megyénkben is, az országos átlagnak teljes mértékben megfelelően, kedvezőtlen a rizikófaktorok előfordulási aránya. Nemzetközi adatokkal történő összevetés azt az eredményt hozta, hogy az egyes személyek egyéni veszélyeztetettségének megfelelő csökkentése mellett társadalmi méretekben a táplálkozási és dohányzási szokások megváltoztatására kellene az elsődleges hangsúlyt fektetni. Több vizsgálat célja a kórházba került szívizom-infarktusos betegek ellátásának tanulmányozása. Másfél évtized alatt e betegség miatt felvett betegek adatainak elemzését megjelentettük hazánk vezető orvos-szakmai folyóiratában. Az „önkontroll” lehetővé tette, hogy a találtak alapján változtassunk a betegek kórházi kezelésén. Vizsgáltuk azokat a nem invazív (nem szívkatéteres) vizsgálati lehetőségeket is, melyek alkalmazásával nagyobb biztonságban engedhetjük el a kórházból betegeinket. Érdeklődésre tarthat számot az a dolgozatunk is, melyben arról számoltunk be, hogy a ma beültetett, modern ritmusszabályzó készülékek (pacemaker) működését a közelükbe helyezett mobiltelefonok használatuk közben sem zavarják meg. A tartós véralvadásgátló kezelésben (Syncumar szedésében) részesülő betegeink körében a közelmúltban végzett felmérésünk során azt állapítottuk meg, hogy a gyógyszert műbillentyűbeültetés miatt szedők között a leghatásosabb a véralvadási viszonyok szükséges megváltoztatása és annak ellenére, hogy ők a kezelést életük végéig folytatják, ritkábban fordul .elő közöttük a vérzéses szövődmény. Ugyanez a felmérésünk vetette fel, hogy a véralvadás szintjének megállapítására hagyományosan alkalmazott prothrombin százalék helyett, a nemzetközi trendeknek megfelelően, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az úgynevezett INR-mérésre. Jelenleg kórházunkban párhuzamosan mindkét paramétert használjuk. Másik vizsgálatunkban összehasonlítottuk a vénás véralvadással járó (mélyvénás trombózis és tüdőembólia) és az artériás véralvadással összefüggő (szívinfarktus, agyi infarktus) betegségek genetikai hátterét. Az örökítő tényező egészének vizsgálatára természetesen nincsen mód, de a véralvadással összefüggő, már ismert gén-mutációk a két csoportban történő összevetésével azt állapítottuk meg, hogy nincs lényeges különbség az artériás és,yéuás vér alvadási zavarokban szenvedő betegek öröklött háttere között, az érelmeszesedésre is hajlamosító egyik tényező gyakoriságát kivéve. A legszerencsésebb az volna, ha senki sem szenvedne egyik olyan betegségben sem, melynek hátterében a közös folyamat, a verőerek elmeszesedése áll. Az elsődleges megelőző folyamat erre irányul. Ha valakinek viszont már volt valamilyen „eseménye” (szívizominfarktus, agyi infarktus, alsóvégtagi érszűkület), akkor úgynevezett másodlagos prevenciót kell nagyon következetesen alkalmazni. Ennek célja, hogy egy újabb eseményt megelőzzünk. A szívinfarktuson átesett betegeink tartósan szedett otthoni gyógyszeres kezelését elemezve megállapítottuk, hogy a négy, a betegek túlélését bizonyítottan javító gyógyszer (a béta-blokkoló, az aszpirin, az ACE-gátló és a koleszterinszintet csökkentő szerek) közül a statinok adása ugyan az országos átlagnak megfelelő, de az utóbbi gyógyszercsoport alkalmazási gyakoriságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően növelni kellene. Tudományos cikkeink jelentek meg a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek hatásáról a koszorúér-betegséggel is kapcsolatba hozott Chlamydia pneumoniae baktérium fertőzésre, az új rizikófaktorról, a homociszteinről, valamint a szívelégtelenség egy speciális formájáról, a diasz- tolés szívelégtelenségről. A II. SZÁMÚ BELGYÓGYÁSZAT-KARDIOLÓGIA OSZTÁLY ORVOSI MUNKACSOPORTJA Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu; E mail: hospital@pandy.hu m jfy/cy Átmenetileg költözik a bőrgyógyászat Tájékoztatjuk kedves betegeinket, hogy a A fenti időszakban a sürgősségi bőrgyógy- Pándy Kálmán megyei kórház bőrgyógy- ászati ellátás folyamatosan történik a kórház ré- ászati osztálya új helyre költözik. gi fertőzőosztályának a helyén. A járóbetegek pedig a bőr- és nemibeteg-gondozóban - 5700 2002. november 20-ától 2002. december 2-áig Gyula, Dob u. 2. — kérhetnek időpontot, telefon- a bőrgyógyászati osztály járóbeteg-ellátása szü- szám: 66/463-763/2158-as mellék, netel. Megértésüket köszönjük! A rendszeres vérnyomásmérés a betegségek megelőzésének egyik fontos feltétele, a hipertónia-gyanús emberek gondozásba vétele a családorvos feladata A szalicil-kezelés hatékonyságáról A véralvadással összefüggésben most áll megszervezés alatt egy olyan vizsgálatunk, melynek során arra a kérdésre keresünk választ, hogy az artériás véralvadással összefüggő betegségeken (szív-, és agyi infarktus) átesetteken alkalmazott , .szalicil-kezelés" - amely a vériemezkék természetes, vagy fokozott összecsapódását hivatott meggátolni - milyen mértékben hatékony. Ennek a rutinszerűen kórházunkban még nem mért laboratóriumi paraméternek lényeges szerepe lehet a még hatékonyabb megelőzésben. Szigorú szakmai szabályok érvényesülnek A beteg az előírások betartása mellett is érezze jól magát osztályunkon! A Pándy Kálmán megyei kórház II. számú belgyógyászat- kardiológiai osztálya 1967-ben vált külön az addig egységes belgyógyászattól. Az általános belgyógyászati feladatok mellett az osztály a szakmai profilok közül a kardiovaszkuláris betegségek ellátása irányába specializálódott. Felismerve a kardiovaszkuláris betegségek nagy népegészségügyi jelentőségét, az osztály működésének alapjait dr. Deli László címzetes egyetemi docens rakta le. Jelentős segítséget nyújtott Sándor Pálné (Eliz nővér) főnővérnek, aki — 16 évvel nyugállományba vonulása után — nemrég megkapta a kórház és a Tessedik Sámuel Főiskola „Diploma Honoris” elismerését. Az elmúlt bő harminc év alatt osztályunkon a betegfelvételek száma közel megkétszereződött, most évente több mint 2000 - zömmel kardiovaszkuláris betegségben szenvedő - beteget ápolunk és gyógykezelünk. Nagyon fontos feladatunk, hogy a mai „teljesítmény-centrikus világ” kihívásait teljesítve még annak is megteremtsük a lehetőséget, hogy betegeink otthon érezzék magukat osztályunkon. Ennek érdekében felvételükkor megismertetjük betegeinkkel az osztály sajátosságait és igyekszünk mindenkivel megtalálni azt a hangnemet, ami lehetővé teszi, hogy a későbbiekben nagyon komoly vizsgála- tokról, tervezett beavatkozásokról, esetleg műtétekről gátlások nélkül beszélgethessünk velük. A kardiovaszkuláris betegségek a megbetegedések és a halálozás okainak többségét jelentik. Ezen belül kiemelt szerepe van a szívizom vérellátását biztosító koszorúerek változatos formában megjelenő betegségformáinak. Természetesén a leghatékonyabb az érelmeszesedés megelőzése lenne, melynek legnagyobb Tehetősége az erre rizikót jelentő állapotok (magasvér- nyomás-betegség, emelkedett koleszterinszint a vérben, cukorbetegség, dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód, egyéb) előfordulásának csökkentése. Nyilvánvaló, hogy az elsődleges prevenció nem az aktív kórházi osztályok feladata, de az ebben való Kitűnő a kapcsolatunk a regionális központot jelentő Szegedi Kardiológiai Központtal, ahová - ha szükséges - helikopterrel juttatjuk el az azonnali szívkatéteres intervenciót igénylő betegeket. Célunk, hogy osztályunk munkaAz ellátás sokoldalú Osztályunkhoz több ambuláns beteget ellátó szakrendelés is tartozik. AII. számú belgyógyászati szakrendelésen az általános belgyógyászati „sávfeladatok” ellátása mellett 24 órás vérnyomás-monitorozás és modem eszközzel légzésfunkciós vizsgálatok végzése is elérhető. A nagy forgalmú EKG-szakrendelésen hamarosan terheléses EKG végzését is lehetővé tesszük. Ugyancsak változást jelent majd, hogy a rendelőintézet negyedik emeletéről hosszú idő után az időnként súlyos szívbetegek kontrollját és véleményezését végző kardiológiai szakrendelés a földszintre költözhet. A betegek fogadása itt a hét minden munkanapján, előjegyzés alapján történik. Három ambulanciánk működik. Itt végezzük a betegek 24 órás EKG- és vérnyomás-monitorozását, a már említett ultrahangos szíwizsgálatokat (nyelőcsövön át történő, illetve terheléses ultrahangos vizsgálatot is). Egyre több beteget vizsgálunk érbetegsége miatt, melyhez megfelelő ultrahangos vizsgálófejet az elmúlt hónapokban szereztünk be. csoportja is képes legyen helyben elvégezni ezeket az egyre inkább rutinszerűnek mondható beavatkozásokat. r lv * A hazai és nemzetközi irodalomból ismert szakmai irányelveknek megfelelően kialakított szakmai protokollok szerint folyik osztályunkon a betegek ellátása. A minőségbiztosítás érdekében évente átdolgozzuk, aktualizáljuk a diagnosztikus és terápiás útmutatóinkat. Fontosnak tartjuk tevékenységünk önkontrollját, jelentő ultrahangos szívvizsgáló készülékünkre, mellyel évente 6-7 ezer vizsgálat történik. A műszeres vizsgáló módszerek elsajátítása fontos feladata orvosainknak és az őket segítő szakdolgozóinknak. Osztályunkon 10 orvos munkatárs dolgozik. Közülük hatnak belgyógyászati szakvizsgája van. Négy kardiológiai, egy pulmonológiai második szakvizsga jelzi az osztály „érdeklődési körét”. Egy kollégánk hamarosan angiológusi címet szerez, amely lehetővé teszi az artériás és vénás érbetegségben szenvedő betegek magasabb szintű ellátását is. A még nem szakorvos kollégáink érdeklődőek, belgyógyászati képzésük mellett egyre több speciális részfeladatot képesek ellátni a szívbetegeinkkel kapcsolatban is. A szakmai továbbképzést'hazai és külföldi kongresszusokon való részvétellel segítjük elő, emellett minden évben két-három szakorvosi továbbképzést is szervezünk neves hazai előadók segítségével. Kétévente hagyományosan megrendezzük az úgynevezett gyulai kardiológiai nap tudományos konferenciáját, melyre egy-egy jelentős kardiológiai központ szakembereit hívjuk meg. A legközelebbi, jubileumi X. rendezvényre jövő év őszén kerül sor Évtizedek óta fontos feladatunknak tekintjük a dolgozók továbbképzése mellett a különböző szintű oktatásban (egészségügyi szakiskola, munka melletti nő vérképzés, felnőtt szakápolók, illetve mentősök képzése) való aktív részvételt. Az elmúlt években jelentős szerepet vállaltunk a gyulai egészségügyi főiskola diplomás ápoló képzésében. Eredményes munkánk alapvető és meghatározó részét képezik az orvosokkal együttműködő szakAz osztályon igyekeznek az ember tudását és a fejlett technika adottságait a beteg érdekében hasznosítani részvétel mindannyiunk közös kötelessége. Sajnos legtöbbször már csak másodlagos megelőzésre nyílik lehetőségünk, hiszen osztályunkra olyan betegek érkeznek, akik már elszenvedték valamelyik szerv akut vagy krónikus verőeres betegségét (szív, agy, végtagok). A közel 30 éve üzemelő - és reményeink szerint hamarosan megújuló - koronáira őrzőben folyik a heveny koszorúér-betegségekben (elsősorban szívizominfarktus), valamint súlyos szívelégtelenségben, illetve a ritmuszavarban szenvedő betegek gyógykezelése. Az elmúlt évtizedek során számos új módszert vezettünk be (többet, elsők között az országban) és átéltük azokat a korszakváltásokat, melyek során fél évszázad alatt az infarktusos betegek kórházi halálozása egynegyedére csökkent. melynek során egy-egy időszakban a fontos tevékenységeinket előre meghatározott jellemzők alapján áttekintjük és szakmai gyakorlatunkat módosítjuk. így került sor a krónikus antiko- aguláns (alvadásgátló) kezelésben részesülő, valamint a gyakori ritmuszavart jelentő pitvarfibril- lációban szenvedő betegekkel kapcsolatos kérdések felülvizsgálatára. Eredményeinkről nagy érdeklődés mellett, országos fórumokon számoltunk be. Belgyógyászatunkon és a kórház diagnosztikus munkahelyein (CT, MRI-vizsgálat, „érfestéses” radiológiai vizsgálatok, szívizom izotóp vizsgálatok, igényes kémiai és hematológiai laboratóriumi vizsgálatok) a nem invazív kardiológia szinte valamennyi diagnosztikus lehetősége adott. Különösen büszkék vagyunk a csúcstechnológiát dolgozóink, gyógytornászunk, ápolási asszisztenseink, adminisztrátoraink, beteghordóink és a központi takarító személyzet nálunk dolgozó tagjai. Munkájuk nélkülözhetetlen a betegellátásban. A megfelelő szakmai munka jól körülírt tevékenység, a szabályok betartása a beteg érdekeinek megfelelően kötelességünk. Emellett azonban a nem egészséges ember ápolása - melyet annak tisztelete és szeretete nélkül nem lehet teljessé tenni — határozza meg azt, hogy a beteg és hozzátartozói mennyire lesznek elégedettek az egészségügyi szolgálattal, vagyis velünk az osztállyal. Arra törekszünk, hogy minden munkatársunk átérezze a felelősséget, ami nélkül a ránk bízott betegek komplex ellátása lehetetlen. GURZÓ ANNA OSZTÁLYVEZETŐ FONOVER DR. KATONA ANDRÁS OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS