Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-20 / 270. szám

4. OLDAL - 2002. NOVEMBER 20., SZERDA MEGYEI KORKÉP Bencsik János az igazgató Négy pályázó közül választottak Az utóbbi fél évben másodszor választották meg a helyi általános művelődési központ igazgatóját a csorvási képviselők. A nyáron, még a korábbi tes­tület, Bencsik Jánosnak szavazott bizalmat, amely ellen a szülők egy része hevesen tiltakozott. Csorvás A megyei közigazgatási hivatal által felfedett ad­minisztrációs hiba miatt a képviselők később visszavonták döntésüket és új pályázatot írtak ki, amelyre négyen jelentkeztek. November 13-án este megszületett a döntés. Az új testület is Bencsik Jánost választotta intézményvezetővé. A csorvási általá­nos művelődési köz­pont igazgatóválasz­tása a nyáron nagy port vert fel a települé­sen. A szülők egy cso­portja nem nyugodott bele, hogy a képvise­lők többsége Bencsik Jánosnak, a korábbi intézményvezetőnek szavazott bizalmat. Aláírásgyűjtés indult a megválasztott igazgató el­len és mellette. Falugyűléseket szerveztek, a testü­let rendkívüli ülésen tárgyalt a kialakult helyzetről. A szülők egy csoportja a Békés Megyei Közigazga­tási Hivatalhoz fordult. A hivatal adminisztrációs hibát talált a pályázat kiírásával kapcsolatban, ezért a képviselők visszavonták döntésüket, új pá­lyázatot írtak ki. Az intézmény átmeneti vezetésé­vel Szabó Lászlóné igazgatóhelyettest bízták meg. Az új pályázatra négyen jelentkeztek, egy helybéli, két orosházi és egy megyén kívüli peda­gógus nyújtotta be jelentkezését az igazgatói posztra. A pályázók közül hárman feleltek meg a kiírt feltételeknek, a negyedik aspiráns nem mel­lékelt erkölcsi bizonyítványt, és pályázata nélkü­lözte azokat az ismereteket, melyek az ÁMK mű­ködtetéséhez szükségesek. Ráadásul a pályázó nem jelent meg egy olyan megbeszélésen sem, ahol a szakmai szervezetek, illetve a kulturális bizottság a pályázatokat tárgyalta és vélemé­nyezte, így a képviselő-testületi ülésen az ő anya­gával a képviselők nem foglalkoztak. A csorvási és a két orosházi pályázó lehetősé­get kapott, hogy pályázati anyagát szóban is ki­egészítse az ülésen, majd Szilágyi Menyhért pol­gármester ismertette a szakmai szervezetek ál­láspontját. Az óvodai, az alsós és felsős munka- közösség, a diákönkor­mányzat, a szülői mun­kaközösség, a szakalkalmazotti érte­kezlet és az összdolgo- zói értekezlet résztve­vői, a kulturális bizott­ság, valamint a felkért szakértő is Bencsik Já­nos pályázatát támogat­ta. A képviselők végül titkos szavazáson döntöt­tek a poszt betöltéséről. Két érvénytelen mellett, 11 igen szavazattal a képviselők ismét Bencsik Jánosnak szavaztak bizalmat. A képviselők testületi határozatban mondtak köszönetét Szabó Lászlónénak, aki a két igazgató- választás közötti időben irányította az iskolát, s mint elhangzott, szakmai hozzáértésével áthidalta a problémákat. Bencsik János megköszönte a kép­viselők bizalmát és ígéretet tett, hogy eddigi mun­kastílusa helyett határozottabban és következete- sebben valósítja meg az intézmény céljait. k. e. Jó légkört teremtsenek A testületi tagok megállapították a régi-új intéz­ményvezető bérét és vezetői pótlékát, majd Szilágyi Menyhért polgármester azt kérte a fris­sen kinevezett intézményvezetőtől és rajta ke­resztül munkatársaitól, hogy vonják le az elmúlt félév tanulságait, és együttműködve, összefo­gással olyan légkört teremtsenek, ahol a diá­kok és a felnőttek is jól érzik magukat. Jobb utak kellenek a fejlődéshez! Ma már bizonyított: minden térség gazdasági fejlődésében je­lentős szerepet tölt be a közúti infrastruktúra. Tudják ezt a körös-sárréti kistérségben is, ahol a tizenegy települést tömö­rítő Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás évek óta azért harcol, hogy javuljon ennek a vidék­nek a megközelíthetősége. Új egyesület Új civil egyesület jött létre Dévaványán. A város termé­szeti és épített környezetének védelme, valamint a település arculatának szebbé tétele cél­jából megalakult a Dévaványai Városszépítő Egyesület. Dévaványa Az alakuló ülésen vezetőséget választottak. Az elnöki teendő­ket Ignácz Marietta, az elnökhe­lyettesit Nagy Józsefné, a titkárit Hermeczi Erika látja el. Elnöksé­gi tag lett Papp József és Szabó Gyuláné. A felügyelő bizottság- j ba Farkas Mihályné, Vass Anikó és Bereczki Árpádné került. A Dévaványai Városszépítő Egyesületnek már most közel fél- ) száz tagja van, de a vezetőség to- vábbra is várja a jelentkezőket, in Testület alakult Lökösházán is megalakult a képviselő-testület — tájékoz­tatta lapunkat a negyedszer is újraválasztott polgármes­ter, Germán Géza. Lökösháza A közelmúlban megtartott ala­kuló ülésen a képviselő-testület a polgármester tiszteletdíját havi 132 ezer forintban határozta meg, majd alpolgármestert vá­lasztott Telek János személyé- ben; az alpolgármester havi tisz­teletdíja 20 ezer forint. A pénz­ügyi bizottság elnöke Vásárhelyi László, a ügyrendi bizottságé Gulyás Szabó Géza, a szociális bizottságé pedig Fenyvesi Tiva­dar képviselők lettek. ighi Átmeneti foglalkoztatás Ecsegfalva — a többi körös­sárréti településhez hasonló­an — magas munkanélküli­séggel küzd. Sajnos arra nem sok esély van, hogy eb­be a megyeszéli községbe je­lentős nagyüzem települjön. Ecsegfalva Az ecsegfalvi önkormányzat év- J ről évre nagy gondot fordított ar­ra, hogy szerény lehetőségeihez mérten segítsék a munkanélkü­lieket. A község 1999-ben 41, 2000-ben 36, 2001-ben 6, 2002- ben 20 helyi munkanélkülit fog­lalkoztatott közmunkán és köz­hasznú munkán. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi négy évben az önkormányzat révén összesen 93 személy jutott átmenetileg, kettőtől hat hónapig munkához, s ezáltal jövedelemhez. ______^ Kör ös-Sárrét A Vésztő-Doboz közti kövesútnak a tarhosi leágazástól Dobozig vezető szakasza éveken át nagyon rossz ál­lapotban volt. Az Észak-Békés Me­gyei Önkormányzati Térségfejlesz­tési Társuláshoz tartozó települé­seknek kitartó munka árán sikerült elérniük, hogy ez az útszakasz idén májusra teljes egészében új aszfalt- szőnyeget kapjon. Az út felújítását elsősorban az indokolta, hogy a kö­rös-sárréti betegeket ott szállítja a mentő a megyei kórházba. A Vésztő-Doboz közti út fel­újításával viszont még nem oldó­dott meg a térség útproblémája. További fontos közutak „kiálta­nak” segítségért.- Az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzati Térségfejlesztési Társulás legutóbbi ülésén ismét szóba került a közutak rossz álla­pota. Döntöttünk abban, hogy melyek azok, a térség életében kiemelten fontos utak, amelyek felújítását okvetlenül javasoljuk a Békés Megyei Állami Közútkeze­lő Kht. felé. Mindannyiunk szá­mára a Gyomaendrőd és Körösla- dány közötti közút mielőbbi fel­újítása a legfontosabb. A máso­dik helyre az Okány és Vésztő közötti utat soroltuk, a harmadik helyre pedig a Gyomaendrőd és Dévaványa közti út került - tájé­koztatta lapunkat Pap Tibor, az észak-békési társulás elnöke, Dévaványa polgármestere. A Körös-Sárrét megközelítését több olyan út is szolgálja, ame­lyek más megyei közútkezelőhöz is tartoznak. Ezek felújítása érde­kében szintén lépni szeretne az észak-békési társulás.- El szeretnénk érni, hogy a Füzesgyarmat-Karcag, a Körös- ladány-Kisújszállás és a Szegha­lom—Püspökladány közti utak is megújulhassanak. Ezen az utak Bé­kés megyén túli szakaszainak fel­újítása érdekében a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Állami Közútkeze­lő Kht.-t és a Hajdú-Bihar Megyei Állami Közútkezelő Kht.-t keressük meg - mondta Pap Tibor. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat Buták-e a szőke nők? Rábai Andrea, 14 éves, vésztői tanuló: — Nem a haj­szín határozza meg, hogy egy nő okos-e vagy buta. Ismerőse­im körében is több szőke lány, asszony található. Közülük néhányan nagyon jól tűrik az efféle „ugratást”, viccelődést, mások viszont szívesen eltekinte­nének az efféle poénkodásoktól. Különben pedig a szőke haj egyre divatosabb, mind többen festetik világos színűre a hajukat. Nem hin­ném, hogy ők ezt mindannyian azért tennék, mert a szőkeséggel butábbnak akarnának tűnni. I Pataki Nóra, 15 éves, okányi ta­nuló:- Szerintem nem buták a szőke nők. Több szőke lány ismerősöm is van, de ők egyáltalán nem lógnak ki a „sorból”, nincs több rossz tulaj­donságuk, mint a más hajszínű embereknek. Meggyőződéssel ál­lítom, hogy szőke hölgy is lehet okos, intelligens, s a fekete hajjal rendelkező is viselkedhet „söté­ten”. A szőkéket többet „cikizik”. De ez csak azért van így, mert az utóbbi években a szőkékre jobban ráirányult a figyelem. Bíró László, 34 éves, vésztői la­kos: — Az intelli­gencia nem a hajszín függvé­nye. Igaz, hogy új ismerőseink­nek először a külsejüket pillantjuk meg, de a külsőségeknél sokkal fontosabb az, ami „belül” van. Előfordul­hat, hogy az illetőről csupán a kedvező megjelenése alapján ki­állított gyors, pozitív kép már a megszólalásánál negatívra válto­zik. Ha a szőke nőkről szóló tör­ténetek mind igazak lennének, akkor bizonyára nem sokan vál­lalnák a szőkeséget. A fodrászok­nak több dolguk lenne, a szőkék más színűre festetnék a hajukat. Varga Dóm, 15 éves, vésztői ta­nuló: — Azért, mert egy nőnek sző­ke a haja, nem jelenti azt, hogy buta is. Én nagy hülyeségnek tartom a szőke nők hátrányos megkülönböztetését. Tapasztalat­ból mondom, hogy a szőke asszo­nyok és lányok legalább annyira értékesek, mint a többi ember. A szőke hölgyekről szóló kulturált vicceket még elviselem. De ha szóban „erősebben” bántják a szőkéket, akkor igyekszem a vé­delmükre kelni. Sok nő önként vállalja a szőkeséget, s világosra festeti a haját. m. b. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kisebbségi önkormányzat létesült Mezőkovácsházán első alkalom­mal alakult kisebbségi önkor­mányzat az októberi helyható­sági választást követően. A testü­let alakuló ülését november 18- án tartották a városházán. Mezőkovácsháza Mezőkovácsháza cigány kisebbsé­gi önkormányzatának első fóru­mán — amelyen a város polgár- mestere, két alpolgármestere, vala­mint képviselői is jelen voltak — Dalicsek Zoltán, a választási bizott­ság elnöke ismertette a helyhatósá­gi választás eredményét. A nyolc képviselőjelölt közül a legtöbb sza­vazatot Farkas Zoltán, Ajtai Ferenc József, Tinti Mária, Nagygéczi Gá­bor és Kanalas János kapták, így ők képviselik a nemzetiséget a ki­sebbségi önkormányzatban. Az alakuló ülésen a tagok az es­kütétel és a megbízólevél átvétele után az önkormányzat társadalmi megbízatású elnökének Tinti Mári­át, elnökhelyettesnek Farkas Zol­tánt választották. A napirendeket követő kötetlen beszélgetésen meg­fogalmazódott, hogy a kisebbségi önkormányzat létrejöttével komoly lehetőséget kapott a roma nemzeti­ség a város életébe történő bekap­csolódásra, amely azonban nagy fe­lelősség is. A városvezetés bízik ab­ban, hogy a munkát az összetarto­zás jellemzi és kedvező előrelépést hoz az itt lakók számára. h. m. Mikkeli anziksz 1. Lakat helyett kallantyá, kávéskanálból Mostanában önkéntelenül is eszembe jut: vajon milyen cukor­répa termésük lesz az idén Veijóéknak, hiszen lassan jön a szedési szezon. A Piippo család Mikkeli környéki tábláin hek­táronként 40 tonna körüli termést vár, de az is előállhat, hogy jövőre más kvótákat adnak meg, és „termésszerkezetet” kell váltaniuk. Egyébként a finn gazdák Veijo szerint támogatják európai csatlakozásunkat, de határozottan ezt állítja a mikkeli városházán Arto Seppälä, a térség egyik parlamenti képviselő­je is. A békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör utazói persze sok másról is első impressziót szerezhettek nemrégiben. Finnország Például, hogyan oldják meg náluk a bentlakásos szociális ápolást, milyen is a hidegkezelés? Hogy a rozslisztből készült, édeskés töltelékű, tésztá­ba gyúrt,'halból készült kalakukko igazán erede­ti - uzsonna, hát még ribizliborral meglocsol­va. Csak úgy, melléke­sen, a szauna tényleg csodát tesz az emberrel, bár erről már itthon is meggyőződhetünk. Nem ünneprontás, csak sajnos tény; 18 év után ismét fegyver dördült Mikkeli főterén. Mint utóbb, újdonsült ba­rátunktól, Kalevi Pylvánáinentől tudom, a híres Szent Mihály-üge- tőverseny után svédből jött mercedeses cigány lövöldözött GDP: 22 ezer euro A lakosság 86 százaléka evangélikus, a vilá­gon ők használják a legtöbb mobiltelefont és internetet. Az 1980-as évek magas jólétiségét visszaesés követte ugyan, persze nekik le­gyen mondva, éppen 22 ezer eurónál tart a GDP-jük (a miénk 5 ezernél) és átlag 2 ezer eurót keresnek havonta! Mikkeliben 12,9, or­szágosan 10,3 százalék a munkanélküliség aránya. A nők 78-79, a férfiak 73 évig élnek! helyett egy káváskanálból hajlított kallantyú is a fásszín ajtaján. Lahtiban, a kétszázezer! - te­hát nem ezer - tó egyikének part­ján, cikázó, hátizsákos biciklisek közt a Mäkelä család úgy vár ben­nünket bélelt kaskából porciózott uzsonnával, mintha tegnap kö­szöntek volna el Csabán. Jó, jó, is­merősök, de mégis. Mellesleg 55 finn és magyar város tart kapcso­latot egymással, Lahti és Pécs közt kezdődött, még 1957-ben. A mikkeliek 120-an járnak össze, és legutóbb két éve jártak nálunk. Amikor Botyánszkiékkal túl va­gyunk az első vacsorán Orvok- kiéknál, úgy érzem, szinte igazi ro­konokhoz jöttünk. Alighanem örökre megfejthetetlen titok marad azonban, ők a szabadságért vívott harc és a betolakodókkal szembeni háborúik után, miért talál­ták meg a nyugalom, a bé­kés mindennapi örömépí­tés köveit is? Ézen meditá­lok Finnország harmadik legnagyobb fatemplomá­ban is, a Maaseurakuntá- ban, Mikkeli egyik legszebb parkjában, ahol szemközt jellegzetes picinyke hantú temetői sírokból többszáz is található. Kodolányi szerint Finnor­szág a csend országa. A finn ember a költő Eino Leinótól, az irodalmár Runnebergig a hadvezér Manner- heimig, és a vüág térképére felfutó Nurmitól Sibeliusig vallja, ha béké­ben akarsz élni a világgal, élj béké­Egyik vendéglátó családunk. Veijo Piippo és felesége Jaana lányukkal, aki Koupióban lakik és hetente hazaugrik Mikkelibe a gyerekekkel A SZERZŐ FELVÉTELE ben a szomszédaiddal. Apropó! Mintha ellentmondó lenne: az 1995- ös EU-csatlakozást - csak - az 5 milliós lakosság 57 százaléka akarta. Érdemes tehát megismerkedni az alighanem hosszú életkort is befolyásoló tíz legfontosabb finn tulajdonsággal! Természetimá­dók (az erdei virágot büntetés nél­kül, nyugodtan letéphetik, igaz, azt is tudják, hol és melyikből szálat sem!), vendégszeretők (bennünket kivált kedvelnek), tiszták (de nagyon!), civilizáltak (rendre is csendben utasítanak), barátságosak (ha befogadnak, családtaggá válhatsz), családköz- pontúak (a gyerekek meg is hálál­ják), szorgalmasak (vendéglá­tónk, Veijó dologidőban hajnal 3- kor kel, mire reggelihez ülünk, már bejárta a kisbirtokait, miköz­ben frissen vágott az esti szauná­hoz nyírfabokór-nyesedéket), sportosak (Veijo élete párja, Orvokkija 72 évesen is a kijárati ajtó mellett kéznél tartja a mosta­nában nagyon elterjedt sétabo­tot), társaságiak (mint már fen­tebb érzékeltettük) és alkoholelle­nesek. No, ez a legutolsó néha hibádzik, de a vendéglős és bor­termelő Villanen asszony szerint a dolog kezelhető: ez a nagyszerű nép egyszerűen még nem tud in­ni, csak szeret, főleg, társaságban. Nem szabad azonban itt leragad­ni. A finnek bámulatosan megszer­vezik az életüket. De erről bőveb­ben majd a következő fejezetben. ' (Folytatjuk) FÁBIÁN ISTVÁN ársaira, sokkolva a városka lakóit. Egyébként Finnországban kiváló a cözbiztonság, ahogy Varga Sán- ior tagtársunk találóan megje­gyezte, sok helyütt megteszi lakat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents