Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-16 / 267. szám
A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. NOVEMBER 16., SZOMBAT f A Dupla Kávé a hatodik albumnál tart 8. oldal Zalatnay Cininek mostanában zűrös az élete 9. oldal Mások jó ötletét hajlandó átvenni Jordán Tamás, a Nemzeti Színház főigazgatója volt vendége szerdán online-szerkesztőségünknek. A társigazgatói tisztre készülő Balikó Tamás — egyéb elfoglaltságai miatt — nem tudott részt venni az online interjún. Lapunk internetes oldalán, a www.bmhirlap.hu-n bárki feltehette kérdését Jordán Tamásnak, aki készséggel válaszolt a felvetésekre. Az alábbiakban az online-interjú szerkesztett változatát közöljük.- Lehetett hallani arról, hogy át szeretné építeni a színházat, mivel több helyről nem látni rendesen a nézőteret. Ezeket a felvetéseket utóbb rendre cáfolta - ám ettől még nem javult meg a,, színpadkép”. Mi a teendő?- Egy szerencsétlen félreértés okozta azt a hiedelmet, hogy át akarom építtetni a Nemzeti Színházat. Én átalakításra vagy hozzáépítésre gondoltam, amellyel a közönség által látogatott helyek bővülnének. Nevezetesen, ez a Nemzeti Színházhoz épített szabadtéri színpadra vonatkozott. A láthatóság javítását csak kompromisszummal tudom megoldani; megfogadom egy rádióhallgató javaslatát: azokra a helyekre, ahonnan rosszul látni a színpadot, vakokat és gyengén látókat fogok ültetni.- Mi lesz a. sokra hívatott Merlin Színházzal? Ki lesz Ön után az igazgató?- A Merlin Színháznak komoly küldetése van a jövőben is. Szeretném, ha Magács László kollégám vezetésével folyna tovább a munka.- Mennyire ismeri a Nemzeti Színház vezetésére beérkezett többi pályázatot? Beépít-e terveibe bármit is azokból az elképzelésekből, melyek a saját pályázatában nem szerepeltek, de a „konkurencia"pályaműmben igen?- A www.szinhaz.hu-n rajta vannak a pályázatok (nem mind és nem mindig teljes), még csak épp hogy átfutottam őket. A miniszter úr határozott kívánsága, hogy vegyem át a jó ötleteket. Megteszem. névjegy 1943. január 15-én született Győrött. 1966-ban szerzett diplomát a Műszaki Egyetemen, 1972-ig végzettségének megfelelően geodéta mérnökként dolgozik. Színészi pályafutását amatőrként, az ELTE Universitas együttesében kezdi (1961-70), 1972-ben elhagyja a műszaki pályát, és a 25. színház tagja lesz. 1977-ben a Várszínházhoz szerződik, innen 1980-ban a kaposvári Csíki Gergely Színházhoz távozik. 1991-ben hagyja el a neves vidéki színtársulatot, hogy többedmagával megalapítsa, majd vezesse a fővárosi Merlin Színházat. Művészi tevékenységének elismeréseként 1978- ban Jászai Mari-díjban részesül, 1986-tól érdemes művész, 199&ban pedig megkapja a Kossuth-dijat.- Milyen műsorok szerepelnek majd. a színház műsorán, milyen társulat szerepel a porondon?- A színházi műsort még nem készítettük el teljesen, de az első szezonban csak magyar darabok lesznek. A nagyszínpadon és a kamarában egyaránt 3-3 bemutatót tervezünk. Hogy kik rendeznek és mit, valamint kik játszanak, azt csak januárban döntjük el. Jelenleg a Nemzetinek van egy jó nevekből álló, 22 tagú csapata. Rájuk szeretnénk építeni elsősorban. _n** ^ ******** a* a+/i?- N agyban. Az eltelt két hétben annyi interjút adtam, mint eddig egész életemben.- Nincs egy kis rossz érzése amiatt, hogy a kultusztárca vezetője eredetileg nem Önt szemelte ki a színház élére; s egyáltalán, mi a véleménye Görgey Gábor eredeti kiválasztási-kinevezési módszeréről?- Egyáltalán nincs bennem rossz érzés. Huszti Péter lemondásáig fel sem merült bennem, hogy én is lehetnék a Nemzeti Színház igazgatója. Görgey Gábornak joga volt kinevezni pályáztatás nélkül Huszti Pétert, mert a Nemzeti Színház (sajnos) részvénytársaság, így nem vonatkoznak rá a pályáztatási szabályok. Mégis, talán helyesebb lett volna, ha nem kinevezéssel, hanem pályáztatással találják meg Huszti Pétert, aki, meggyőződésem szerint, kiváló igazgató lett volna. — A Nemzeti kapcsán aligha lehet könnyen megszabadulni a politikai felhangoktól. Ön hogyan tervezi feldolgozni ezt a komplexust?- Nem foglalkozom ezzel. Egy tévé-interjúban szégyenkezve mondtam el, hogy akit kineveztek, az Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művész, tíz évig volt a legendás kaposvári színház oszlopos tagja, megalapította és tizenegy éven át (talán nem minden eredmény nélkül) vezette a Merlin Színházat, négy évig elnöke volt a Magyar Színészkamarának, három évig tagja volt a Magyar Színházi Társaság vezetőségének, kitalálta és létrehozta a várbeli Csepürágó Fesztivált, a Tabáni Versmondó Fesztivált. Idén abban a kitüntetésben részesült, hogy osztályt indíthat a Színművészeti Egyetemen, a pályázatát 9:1 arányban nyilvánította győztesnek egy olyan szakmai kuratórium, melyet többek között Kállai Ferenc neve fémjelez... Mi kell több ahhoz, hogy ne merüljön föl politikai szempont?- Ha jól értesültem, Balikó Tamással való munka- megosztásuk értelmében Ön nem annyira a művészeti kérdésekben, hanem inkább általánosabb, ,, vezérigazgatós" feladatokban gördíti a Nemzéti szekerét. Ha ez így van: megéri távolabb kerülni a tényleges színházcsinálástól?- Tévedés. Balikó Tamással úgy szól a megegyezésünk, hogy a döntő szó - mint főigazgatóé - az enyém, a művészeti kérdésekben, remélve az egyetértést, együtt döntünk.- Miért nem vállal címszerepet egy darabban sem? Gondolom, az elfoglaltságai nem nagyon engednék, de szerintem a színházlátogatók nagyon örülnének neki. Az Imposztorban nyújtott alakításáért pedig külön szeretnék gratulálni.- Köszönöm szépen. Kár tagadni, elég hiú ember vagyok, jólesik a dicséret. Azt gondolom, a Nemzeti Színház első, általam vezetett szezonjában nem ildomos mások elől elvenni a szereplési lehetőséget.- Lassan nem is látunk a habtól, annyi szappanopera megy a különböző tévécsatornákon. Ezek - ahogy én látom - nagyra értékelhető színészi teljesítmény nélkül ,,csinálják” a sztárokat. Önnek mi erről a véleménye?- Osztom a véleményét. Alig várom, hogy legyen igazi közszolgálati televízió. Remélem, a Nemzeti Színház sokszor feltűnik majd ezen a csatornán értékes anyagokkal. A főigazgató - akihez záporoztak az internetezők kérdései - elismerte: az elmúlt két hétben annyi interjút adott, mint eddig egész életében Ki a Kórház utcába! Panem et circenses, vagyis kenyeret és cirkuszt - tartja a latin mondás. A jó öreg Decemus Junius Juvenalis ezt valamivel bővebben fogalmazta meg: „...ez a nép már rég... / csak e két dolgot kívánja szorongva: / cirkuszt és kenyeret”. Ezek szerint a római szatíraköltőnek meglehetően lesújtó véleménye lehetett népe szellemi igényéről. A világ a rómaiak óta sokat változott, birodalmak, népek tűntek el a két évezred alatt. De változtak a történelem színpadán maradt népek is, s velük talán a mába átmentett gondolatokjelen- tésc is A ,,kenyeret és cirkuszt” a Talpra lilák! népnek ma inkább hasz- *#*#®#*##®*#«®#*### nálatos a politikai praktikákról való figyelemelterelés, mint a szellemi igénytelenség jellemzésére. Nem véletlen, hogy egy olvasónk a minap maga is a fenti mondást idézte, amikor a csabai focicsapattal kapcsolatban hívott. Cirkusz a javából, mondta, s ha belegondolunk, igaza van. Ha valaki a kellemes ebéd utáni pihenés helyett a meccset választja, akkor bizony cirkuszra fizet be, ahol nagy kunsztokat szeretne látni, ahol kedvencei - a ,,bohóc”, az „idomár”, az „artista”, a ,,műlovarnő” - erkölcsi győztesként kerülnek ki a játékból: a vízzel leöntött bohóc felemelt fővel távozik, az idomár fejét nem harapja le az oroszlán, az artista nem téveszti el az ugrást, a műlovarnő nem esik le a lóról. A bukásért senki nem megy cirkuszba. A résztvevők száma - mint érzékeny barométer - mutatja, milyen az előadás. Az Előre esetében sincs másként. Az egykor szebb napokat látott Kórház utcai stadionba valamikor 12-15 ezer szurkoló is bepréselő- dött, kedvencei vagy a fővárosi nagycsapatok kedvéért. Hja, akkor még volt foci Magyarországon! Ma már csak a „ fiúkért” mennek ki a pályára, akik kimennek. Tegyük hozzá: egyre kevesebben. Mert nekik sem megy. Pontosabban nem ment, mert a közelmúltban megtört a jég: benyestek egy gólt a nagy Fradinak, és elkalapálták a bajnok Zalaegerszeget. A focirajongók szerint valami elkezdődött. S ha elkezdődött, remélni szeretnék, hogy a mintegy háromezer hűséges mellé még vagy ötezren kimennek szombaton a lelátókra. A reményhez még valamit: az igazi és a focimeccscirkusz közönsége között •alapvető a különbség. Amíg a sátorban a nagyérdemű lélegzetvisszafojtva figyeli a mutatványt, a lelátón az ellenkezője történik, harsog a publikum, buzdítja övéit. A szurkolók szerint épp erre lenne a legnagyobb szükség szombaton. Ha csak ezen múlik:,, Talpra lilák! Ki a Kórház utcába!” Arpási Zoltán Nyírségi rádiós néprajz. Évtizedek óta járja magnóval a keleti határszél vidékét Zsoldos Barnabás rádiós újságíró. Bereg krónikása is vallja: a szó elszáll, az írás megmarad... Ezért aztán gondolt egyet és kötetté formálta néprajzi témájú beszélgetéseit. Pótolhatatlan misszió ez, hiszen „adatközlői” — mintha a mikrofon ott sem lenne — végtelen természetességgel beszélnek a fiatalabb nemzedék számára egyre kevéssé ismert hagyományokról, egyben bíztatnak arra is: jó lenne, ha valaki továbbvinné mindezt. A Debrecenben megjelent, Néprajz a Nyíregyházi Körzeti Stúdió hullámhosszán című könyv értékes dokumentum azoknak, akik a legcsekélyebb módon is kötődnek a néprajz fogalmához, kíváncsiak elődeink életére. A Keresztapa visszatér? Több tucat amerikai szerző pályázik arra, hogy megírhassa Mario Puzo világhírű maffia-re- gényfolyamának, a Keresztapának a folytatását. A Corleonék története 1969-ben elent meg az olasz-amerikai szerző tollá- 3Ó1. Az eredeti regény több mint 21 millió példányban kelt el, és ennek alapján készült el Francis Ford Coppola nem kevésbé nevezetes filmtrilógiája, Marion Brandóval (képünkön), majd A1 Pacinóval a főszerepben. Az első, Oscar-dí- jas rész 1972-ben, az utolsó 1989-ben született meg. Puzo maga írta mindhárom rész forgatókönyvét is. Most a New York-i Randum House Kiadó, ahol annak idején az 1999-ben elhunyt Puzo művei megjelentek, válogat a temérdek pályázó közül, akinek megadja majd a Keresztapa visz- szatér című regény megírásának jogát. Jót tesz a mozgás. Nem a koleszterinszint emelkedése, hanem a szállító fehérjemolekulák sűrűsége az igazi felelős a szív- és érbetegségekért. A testmozgás mindenképp kedvező hatással van a szervezet koleszterinszintjére, még akkor is, ha a testsúlyt nem csökkenti — állítja egy amerikai tanulmány, amely a New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban jelent meg. A mozgás azáltal gyakorol kedvező hatást, hogy befolyásolja a koleszterint-szállító részecskék számát és nagyságát. A koleszterinnek ugyanis fehérjékhez kell kapcsolódnia, hogy mozogni tudjon a vérben, s így táplálhassa a szöveteket. Loren nem vetkőzik. A legendás olasz színésznő, Sophia Loren elutasította a Playboy férfimagazin által tett, aktfotóinak elkészítését és közlését felkínáló ajánlatot. Amikor a 68 éves, Oscar-díjas olasz filmsztár arról értesült, hogy 130 ezer eurót fizetnének a fotókért, állítólag dühösen kifakadt, ke- vesellve az pénzt. A magazin nyomban megduplázta az öszszeget, de ismét elutasító választ kapott, ezúttal azonban egészen más indoklással. „Idős asszony és anya vagyok. Fiaim belehalnának, ha így látnának meg” - mondta a világhírű filmszínésznő. A nők kevésbé halandóak. A férfiak gyengébb immunrendszere korábbi halálhoz vezet, a nők tovább élnek. Ezt minden statisztika egyértelműen bizonyítja, ám az okot különbözően magyarázzák. Még az Egészségügyi Világszervezet is arra hivatkozik, hogy a férfiak kiszolgáltatottabbak a közlekedési baleseteknél, az erőszakos cselekményeknél, a gyilkosságoknál. Egyes kutatók szerint a nők szervezetét bizonyos betegségek kevésbé támadják. Az angliai Stirling Egyetem kutatói szerint a férfi nemi hormon bizonyos betegségekkel szemben sérülékenyebbé teszi őket, csökkentve szervezetük immunrendszerének védekező erejét. A másik elmélet szerint a férfiak mindenfajta fertőzésre érzékenyebbek, bárhol is élnek a világon. A női szervezet immunrendszere viszont ellenállóbb, hiszen csak így képes kihordani a magzatot. Átveszi a díjat. Kertész Imre, az első magyar Nobel-díjas író három hét múlva — Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én - XVI. Károly Gusztáv svéd királytól veszi át a rangos kitüntetést Stockholmban. A díjkiosztó ünnepség csúcspontját — a Nobel- napi díjátadást, majd az azt követő Nobel- bankettet - többnapos eseménysorozat, az úgynevezett Nobel-hét előzi meg, amelynek keretében a díjazottak előadást tartanak, ületve sajtótájékoztatókon találkoznak a nyilvánossággal. Kertész Imre december 7-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémián tartja meg előadását, s az előzetesen kiadott program szerint a sajtónak Stockholmba való megérkezésekor, az Arlanda repülőtéren nyilatkozik.
