Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-14 / 265. szám
ORVOSTUDOMÁNY 2002. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL A vírus állandóan jelen van Szövődménymentességnél nem ajánlott a gyógyszerezés Az influenza nem az újabb korok betegsége, hanem valószínűleg egyidős az emberiséggel, sőt, ha figyelembe vesszük az állatok influenzás megbetegedésének lehetőségét, az influenzavírus megelőzhette magát az embert is. Az influenzajárványok végigkísérték az emberiséget történelme során. A kórokozó változékonysága miatt azonban eredetét nehéz bizonyítani. Athént Kr.e. 430-ban támadta meg a kór, Charlemagne seregét pusztította Kr.u. 876-ban, de meggyőző bizonyíték van arra, hogy a XVI. században is felütötte fejét. Az első feljegyzett nagy járvány ahol is 1918 októberében spanyolnáthában elhunyt szénbányászok megfagyott maradványaiban kísérelték meg felfedezni a halálos vírust. Sokan mégis a civilizációs betegségek közé sorolják, és nem is ok nélkül, mert a járványok kifejlődését valóban a civilizációs tényező, az urbanizáció, a modern közlekedési viszonyok segítik elő. Az influenzavírus állandóan jelen van az emberek között, bizonyos periodikussággal azonban világméretű, hatalmas járványokat okoz. Az utóbbi 100 évben három hatalmas influenza- járvány vonult végig a földön: 1889-1890, 1918-1919, végül az 1957. évben. A tudomány hatalmas fegyverei vannak bezárva ezekbe az influenza elleni oltóanyag-ampullákba 1580-ban volt, és végigsöpört Afrikán és Európán. Ezreket ölt meg 1647-ben, amikor a Karib-tenger- től indult pusztító útjára Új-Anglia felé. Tömeges elterjedését a XVI. században figyelték meg először Európában. Elnevezése olasz eredetű (influenza öli freddo annyit tesz, mint a hideg hatása) és az 1743. évi járvány óta használatos. 1918-1919-ig nem számított a legsúlyosabb kórok közé, akkor azonban a „spanyolnátha” 40 millió ember halálát okozta világviszonylatban. De vajon mi idézhette elő ezt a hatalmas járványt ilyen rövid idő leforgása alatt? A kérdésre a választ egy amerikai, kanadai, norvég és brit kutatócsoport próbálta megtalálni a Spitzbergákon, Nagyobb járványokra 30-40 évenként, kisebb járványokra 2-3 évenként lehet számítani, rendszerint a téli, kora tavaszi hónapokban. Hazánkban egy ilyen járvány alkalmával 1,5-2 millió ember jelentkezik az orvosnál, a halálos áldozatok száma - akik elsősorban csecsemők és a 60 éven felüliek köréből kerülnek ki - 700-1700 között van. Fertőzésveszély esetén ajánlatos fokozott figyelmet fordítani a higiénére, azoknál a helyiségeknél a takarításra, ahol sok ember fordulhat meg. Az immunrendszer erősítésére C-vitamin kúra javasolt, de betegség esetén - ha az szövődményektől mentes - nem ajánlott a gyógyszeres kezelés. A védőoltások szükségességéről Az oltóanyagoknak kétféle típusa ismeretes (az úgynevezett poli- szaharid és konjugált). Magyarországon mind a poli- szacharid, mind a konjugált vakcinák gyógyszertári forgalomban kaphatók. Poliszaharid vakcinák kétéves kor alatt nem adnak kellő védelmet, nem váltanak ki kellő immunválaszt. Védőhatásuk három évig tart. Kétéves kor alatt adható a konjugált vakcina, hatékonysága tartósabb. Az ellenanyag az oltást követően (mindkét esetben) 10-14 nap múlva alakul ki. A haemophilus influenzae elleni oltás 1999. április 1-jétől, a két hónapos korúak kötelező védőoltása hazánkban is. A védőoltással megelőzhető betegségek közül a legtöbb emberéletet a Streptococcus pneumoniae fertőzések (elsősorban tüdő- gyulladás és a meningitis) követelik. Streptococcus pneumoniae elleni oltás a lépirtott betegek, krónikus betegek, cukorbetegek, immunhiányban szenvedő betegek esetében javasolt. Az influenzavírus és pneumococcus elleni oltás egy időben beadható. (Erre ideális lehetőséget nyújt az influenza elleni oltások időszaka). Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E mail: titkar@korhaz.rethy.hu Inkontinencia-képzés A megyénkben működő három kórház szakembereinek részvételével zajlott le november 5-én a békéscsabai Réthy Pál Kórházban az a szakmai továbbképzés, amelyet az SCA Hygiene Products szervezett a SEBINKO Szövetség támogatásával. A képzés az inkotinens (vizeletüket visszatartani nem tudó) betegekkel foglalkozó szakdolgozók számára szolgált új ismeretekkel, információkkal. Az előadás és az új eszközök, termékek megismerését követően a résztvevő nővéreket egy teszt kitöltésére kérték meg, amellyel a képzés hatékonyságát ellenőrizték a szervezők. A három legjobb eredményt elért nővér értékes ajándékot vihetett haza. Az influenzaszezon kezdetén Az elővíms hatására fogy majd a papírzsebkendő, kipirosodhat az orrunk... A mérsékelt égövi országokban, így nálunk is késő ősztől kora tavaszig tart a „járványszezon”. Míg korábban leginkább az influenza foglalkoztatta a közvéleményt, addig az utóbbi években társult mellé a meningitis, azaz a gennyes agyhártyagyulladás is. Mindkét betegséghez legalább annyiféle hiedelem, félelem és tévképzet tapad, ahány megbetegedésről tudomást szerzünk, közvetlenül vagy a médiából. A szakemberek minden évben igyekeznek a lehető legtöbb embert tájékoztatni a szükséges tudnivalókról, ám a téma örökzöld, hiszen a kórokozó is változik, a tudomány is halad. November van, itt a szezon, ezért dr. Mosonyi Évát, a békéscsabai Réthy Pál Kórház higiénikus főorvosát kérdeztük a két betegség alapvető jellemzőiről, veszélyeiről, illetve a megelőzés és a gyógyítás lehetőségeiről.- Az influenza eléggé kétarcúan van jelen a magyar közvéleményben. Egyesek rettegnek tőle, halálos veszélynek tartják, mások csak legyintenek rá, és a tréfás mondást idézik: gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap alatt gyógyul. Kinek van igaza?- Mindkettőnek, és egyiknek sem. Van egy másik mondás is: nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani, és ez a nyitja a dolognak. Az influenza ugyanis életkortól, egészségi állapottól, sőt, akár foglalkozástól függően is más és más veszélyt jelent az emberek számára.- És persze fogy a papírzsebkendő, kipirosodik az orrunk...- Szó sincs róla. Maga az influenza nem jár orrváladékozással, ez a tünet inkább valamelyik úgynevezett elővírus hatására jelenik meg. Az influenzavírusokon kívül ugyanis számos más kórokozó is képes influenzaszerű megbetegedést kiváltani. Ez megnehezíti a felismerést. A megfázás, a nátha, aminek jellemző tünete az imént említett orrváladékozás, nagyon hasonlít az influenzához. Az izomfájdalom jelentkezése azonban eléggé megbízhatóan jelzi, hogy a beteg influenzavírussal fertőződött. Ilyenkor a tüneti kezelés elegendő: lázcsillapítás, köhögés csillapítása. Antibiotikum csak szövődmény esetén szükséges, egyébként nem javasoljuk. Szövődménymentes influenzából a legtöbb beteg egy hét alatt meggyógyul. Vitaminok, sok folyadék, néhány nap szigorú fekvés - ezt kell csupán betartani. Ám ha ezt elmulasztjuk, felléphetnek szövődmények: tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, középfülgyulladás; ezeket már antibiotikummal kell kezelni.- Eszerint nem kell félni az influenzától, bármelyik típusa támadjon is?- Nos, természetesen vannak azért veszélyeztetett csoportok, akiket fokozottan kell védenünk, mert súlyosabb gondot okozhat a másoknál enyhe lefolyásúnak mondható betegség. Ide tartoznak a 60 év felettiek, ők jobban ki vannak téve a szövődmény-kialakulás veszélyének, mint a fiatalabbak. Az idült szív-, keringési, légzőszervi, vese-, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, továbbá betegség vagy orvosi kezelés miatt csökkent immunitásúak, valamint a tartós szalicilát- kezelésben részesülő gyermekek és serdülők számára is veszélyessé válhat az influenzavírus okozta fertőzés. Az egészségügyi dolgozók és a szociális intézmények dolgozói viszont sajátos munkahelyi körülményeik folytán bárki másnál könnyebben megkaphatják a fertőzést, ráadásul többfélét is egyidejűleg.- Ilyen esetekben nyilván a megelőzés a megoldás. Hogyan előzhető meg az influenza?- Influenza megelőzésére elölt teljes vírust vagy hasított influenzavírust tartalmazó vakcinák szolgálnak. A gyógyszeres megelőzés (amantadin) nem helyettesíti az oltást, nem csökkenti az immunválaszt. Persze, mint az köztudott, az influenzavírus gyakran változik. 1948 óta működik influenza surveillance (figyelő szolgálat), melynek egyik legfontosabb eleme a cirkuláló vírustörzsek folyamatos monitorozása annak érdekében, hogy minél korábban felderítsék az esetleges új variánsokat. A kórokozó nagymérvű változékonysága miatt az oltóanyagba került törzs megválasztása különösen fontos. A cél az, hogy az oltóvírus minél jobban hasonlítson a lakosságban cirkuláló vírushoz. Ennek figyelembevételével évente új vakcinát állítanak elő.- Ezt a védőoltást bárki megkaphatja, ha kéri?- Az egészségügyi kormányzat 1 300 000 ember számára biztosít ingyenes védőoltást, ez nagyjából elegendő is a leginkább veszélyeztetettek számára. Az influenza elleni oltásoknak az az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Influenzavírus által okozott megbetegedések súlyosságának, valamint a halálozások számának csökkentése érdekében az előbb felsorolt fokozottan veszélyeztetettek védőoltását javasoljuk. Akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba, nem szükséges be- oltatniuk magukat, hiszen számukra az influenza rövid ideig tartó, enyhe lefolyású, kellemetlen, ám veszélytelen betegség.- Kaphatnak-e védőoltást AlDS-betegek, HW-fertőzöttek?- Jogos a kérdés. Jelenleg az az általánosan elfogadott álláspont, hogy nem. Folynak ugyan kísérletek különféle védelmet kínáló módszerek kidolgozására, Az influenza kórokozóját keltetett tyúktojásban szaporítják, és így a védőoltás céljára nagy mennyiségben lehet termelni de egyelőre az a helyzet, hogy ezek az emberek - épp alapbetegségük sajátossága miatt - semmiféle vakcinával nem oltha- tók. Az ő esetükben ugyanis ez inkább veszélyt, semmint védelmet jelentene, hiszen szerzetüm- munhiányban szenvednek. Óvakodniuk kell a meghűléstől, lehetőleg kerülni a zsúfolt helyeket, járvány idején inkább gyalogosan vagy taxin érdemes közlekedniük, célszerű távol maradni a szórakozóhelyektől - ezek a fertőzés elkerülésének lehetséges módjai. Vannak országok, ahol a cseppfertőzés ellen védőmaszkokat viA védőoltás felvétele egyéni döntésen alapul selnek az egészséges emberek is, és nem szégyellik. Talán nálunk is elterjed...- Beszéljünk most már a másik betegségről, amelyről szintén sok szó esik mostanában, és még több félelem kíséri: a gennyes agyhártyagyulladásról. Az emlékezetes laktanyai járvány óta a média szinte minden egyes megbetegedést hírként kezel.- A gennyes agyhártyagyulladás (Meningitis purulenta) világszerte előforduló fertőző megbetegedés. Kórokozói baktériumok, melyek a szomszédos területekről közvetlen átterjedéssel vagy a véráram útján kerülnek az agyhártyára. Feltűnő összefüggések mutatkoznak az életkor és a kórokozó baktérium között. Újszülötteknél a leggyakoribb az Escherichia coli és a Streptococcusok. Haemophilus influenzae által okozott meningitis gyermekekben (2 hónapos és 3 éves közötti- ekben) fordul elő. A felnőttkori meningitis leggyakoribb bakteriális kórokozója a Streptococcus pneumoniae és a Neisseria meningitidis. A Streptococcus pyogenes középfülgyulladás, arcüreggyulladás szövődményeként okozhat meningitist. Egyéb kórokozók okozta meningitis (E. coli, Klebsiella, Proteus, Pseudomonas, Serratia, Enterobacter) rendszerint kórházi fertőzés következménye. A Staphylococcus aureus okozta meningitis idegsebészeti beavatkozáshoz, koponyaűri sérüléshez kapcsolódhat.- Ez meglehetősen riasztóan hangzik: ennyiféle baktérium képes agyhártyagyulladást okozni? Hogyan kerülhető el egyáltalán, hogy évente több járvány is kitörjön?- Fontos tudni, hogy ezek közül a Neisseria meningitidis (meningococcus) okozta megbetegedés az egyetlen, amelyre jellemző a járványos előfordulás. A kórokozónak különböző típusai vannak, amelyek közül a B csak sporadikus (egyedi) megbetegedéseket okoz, az A és a C típus fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjedve okoz járványokat. A mérsékelt égövön a téli időszakban mutat halmozódást, rendszerint a fogékony népességcsoportok esetén, zárt lakóközösségekben, mint például laktanyák újoncainál, zsúfolt kollégiumokban, óvodákban. —Milyen tünetekre kell felfigyelni?- A betegség korai szakaszában megjelenő klinikai tünetek hasonlítanak egyéb betegségekhez: láz, erős fejfájás, hányinger, ízületi fájdalom, tarkókötöttség. Csecsemőknél az említetteken kívül tünetként jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés elutasítása, ébresztési nehézség. A betegség előrehaladásával fényérzékenység, tudatzavar, kóma, nyomásra el nem tűnő bőrkiütések alakulnak ki, melyek súlyos kimenetelű klinikai formát jeleznek. A betegség kialakulásában szerepet játszik a kórokozó orr-garatban való tünetmentes hordozása, a fertőzés forrása a beteg és a kórokozót hordozó ember. A különféle légúti fertőzések hajlamosító tényezők lehetnek, ezt támasztja alá az a tény is, hogy mérsékeltövi országok eseteinek megszaporodása influenzajárványok alkalmával volt megfigyelhető. A beteg fertőzőképes a lappangási szakasz végétől addig, amíg a kórokozó az orr-torokváladékkal ürül (adekvát kezelés mellett ez egy-két napot jelent).- A gennyes agyhártyagyulladás rettegett betegség, hiszen akár órákon belül halálhoz vezethet. Milyen gyakoriak a járványok?- A betegség általában kis gyakorisággal fordul elő a fejlett országokban. Magyarországon évtizedeken keresztül kedvező volt a meningococcus fertőzések járványügyi helyzete, az évente diagnosztizált és bejelentett megbetegedések száma mindössze 20-40 között változott (0,2-0,4 tízezrelék). A megbetegedések szórványosan fordultak elő, az esetek többségéért a kórokozó B szerocsoportja volt a felelős. 1999 végétől a megbetegedések száma jelentősen emelkedett, és a korábban ritkán előforduló C szero- csoport vált dominánssá. Leginkább a csecsemőkre és az 1-2 éves kisgyermekekre, továbbá a 15-19 éves fiatalokra jelentett veszélyt. Egyéni állapotuk miatt azon betegek körében is, akiknek valami oknál fogva el kellett távolítani a lépüket, gyakoribb a meningitisz.- Hogyan lehet, lehet-e egyáltalán védekezni a meningitisz ellen?- Mint mondtam, a betegség cseppfertőzés útján terjed, tehát az általános higiéniai szabályok fokozott betartása a járványveszélyes időszakban jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét. A meghűlés, a nátha megelőzése a hagyományos módszerekkel (réteges öltözködés, meleg lábfürdő, vitamindús étrend, egyéb) különösképp célszerű, hiszen az orrváladékban megtelepedhet a kórokozó, s a kis bajból nagyobb lehet. És persze a legfontosabb: az aktív védőoltás alkalmas az A és C szerotípusok által okozott megbetegedések megelőzésére. Hangsúlyozom: csak az A és C típusra, ugyanis B szero- csoportot tartalmazó hatékony vakcina jelenleg sehol a világon nem áll rendelkezésre. A hírekben naponta említett kislány esete nem járványt jelez, nem győzzük hangsúlyozni: B típusú meningococcus okozta a betegségét. Mi az influenza valójában? Az influenza heveny, rendszerint önmagától gyógyuló, a felső és/vagy az alsó légutakat érintő, lázzal járó, virus okozta megbetegedés, amely szinte minden télen felüti a fejét. Lappangási ideje 24-48 óra, a konkrét időtartamot valószínűleg az infektív (kórokozó) dózis határozza meg. A megbetegedés hirtelen kezdődik. Leggyakoribb tünetei: borzongás, láz, fejfájás, izomfájdalmak, torokfájás, száraz köhögés. A láz három napnál rendszerint nem tart tovább és ezt követően az egyéb tünetek is fokozatosan megszűnnek, bár az is előfordul, hogy a köhögés, torokfájás egy vagy több hétig kínozza a beteget.
