Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám

2002. NOVEMBER 9., SZOMBAT - 9. OLDAL (nétvége A költő a Vízjelek és az Angyalkacsinálás után döbbent rá: műfaja a próza Bennszülöttből árulóvá lett a falu szemében Grecsó Krisztián 26 éves és már a kortárs irodalom jeles képviselője. Költőként robbant be a művészeti életbe, aztán regénnyel aratott or­szágos sikert. A Bárka folyóirat iro­dalmi szerkesztőjével pályakezdé­séről, az írást meghatározó kötő­désről, indíttatásról, ars poeticáról, elismerésről, díjakról és népszerű­ségről beszélgettünk.- Szegvár, ahol 1976 februárjában szü­lettem, négyezres kisfalu Csongrád me­gyében, Szentes és Hódmezővásárhely között. Elszigetelődött, elöregedő telepü­lés, mezőgazdasággal foglalkozó lakos­sága egyre fogy. Csongrádra mentem gimnáziumba. Mindig megkérdezik, hogy miért nem Szentesre, a híres Hor­váth Mihály Gimnáziumba. Aki Szegvár­ról Szentesre jár, bejárós, aki Csongrád­ra, az viszont már ott lakik, tehát lesza­kadhat abból a közegből. S én mintha rá- éreztem volna, hogy ki kell kerülnöm, el kell szakadnom onnan. A Batsányi János Gimnázium is nagyon paünás iskola, szerettem odajárni. Nálunk a családban verset mindenki írt, ez benne volt a leve­gőben! Amióta könyveim jelentek meg, azóta a nagymamám is rendszeresen publikál katolikus újságokban, azóta vállalja. A diákírók, diákköltők találko­zójára beneveztem írásokat.- A gimnázium után Békéscsabára kerültél, ahol elvégezted a tanítóképzőt, megismerkedtél a megye irodalmában jelentős alkotókkal. Jdentek meg írása­id az Élet és Irodalomban, a Jelenkor­ban. Könnyen ment a beilleszkedés? Azonnal elfogadták a verseidet?- A bekerülés a véráramba, megtör­ni a jeget, az mindig a legnehezebb idő­szak. Valami olyat kell produkálni, ami­vel a vers kiemelkedik az átlagmezőny­ből, ami más. Talán a szerencse is köz­rejátszik, az indulás minden szerzőnél más. Jó, ha vannak segítők, akik jobban odafigyelnek és észreveszik ««««•»» hajtás; a cím jelzi az irányultságomat. A gyerekkori élmények és a származás meghatározó. Miután egy kisfaluban születtem, azzal kellett kezdenem vala­mit; első generációs értelmiségiként egészen más problémákkal találtam szembe magamat, mint aki értelmiségi közegben nő föl. Én ezt már se pozití­vumként, se hátrányként nem kezelem; ez tény, adottság, amivel nem lehet mit kezdeni. Az élményt megpróbálom alázattal kezelni, a legkonstruk­tívabban, nem ideologi­kus vonzalommal, hogy akkor én majd né­pi irodalmat csinálok, Féja Géza után itt, Bé­késcsabán. Életrajzi író­nak tartom magamat, mint nagyon sokan, akik az életrajzukból gazdálkodnak, ami ne­kem nagyon színes lett azáltal, hogy egy kisfa­luban nőttem föl.- Úgy érezted, hogy az Angyalkacsinálás fo­gadtatása elmaradt a Vízjelekétől. Miért baj az, ha keményebb a kri­tika?- Az nem baj. Az első kötetnél a kri­tika megelőlegezett bizalommal fordul az induló szerzőhöz, értékesnek, új­donságnak találja. A második kötet vi­szont már valamerre elindul. Ez nagy­ban is így működik: Závada Pál Jadvigája még magában volt, a Milota már Jadvigához képest létezik. Az el­marasztaló kritikából sokat tanulhat az ember. Nekem az volt a nagy tanulság a második kötetnél, hogy ott már dolgoz­tak bennem a történetek; és a vers, ami a személyesség műfaja, nem bírta el a rengeteg tárgyias információt! A délal­földi világ törvényszerűségeit tekintve sok most már visszavonultak a bíróság­tól, és a sajtó is letett a témáról.- Ha jól emlékszem, a felháborodás abból fakadt, hogy a helybeliek szerint olyan emberi dolgokat ,.beszéltél ki”, amik nem tartoznak másokra. így volt? — Igen, a lényeg a szokásos probléma egy kis helyről származó írónál: benn­szülöttből árulóvá lettem. Nem hiszem, hogy a minimális ténybeli egyezések „Nálunk a családban verset mindenki írt... D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET az értékeket. ' -Az első könyved, a Víz­jelek a honvágyról című ver­seskötet 1996-ban a Tevan Kiadónál jelent meg, és ko­moly díjjal jutalmazták.- Sokat számított, hogy addigra országos lapokban már publikáltam. Ahhoz, hogy az ember pénzt kap­jon egy kötetre, már kell va­lami múlt, ajánlás. A Vízje­lekre kaptam a Gérecz Atti- la-díjat. Gérecz Attila ötven­hatos hős volt, fiatalon halt meg, költőként is alkotott. Az írószövetség róla nevezte el a díjat, amit az adott évben legjobbnak ítélt el­ső verseskötetért adnak. Ez a könyv és a díj megint lendületet adott, így lépcső­fokról lépcsőfokra integrálódtam a na­gyon szűk és belterjes irodalmi közélet­be.- A szegedi egyetemen elvégezted a magyar szakot. Közben megjelent Buda­pesten az Angyalkacsinálás, újabb versek.- Az Angyalkacsinálás címben ben­ne van a népi játék - elfeküdni a hóban és a kezünkkel repülő mozgást végezni — és a bábák tevékenysége, a magzatel­Majdnem „ rendes polgári ” foglalkozás Grecsó Krisztián 1997-től a Bárka folyóirat irodalmi szerkesztője. Feladata, hogy a fiatal szerzőkkel, írók­kal, költőkkel tartsa a kapcsolatot, az országos vér­keringésbe bejuttassa a Békéscsabán kéthavonta megjelenő lapot. A megyei értékek közvetítése távo­labbra, illetve az országosan ismert kortárs írók meg­hívása egyformán fontos törekvés. A cél, hogy en­nek a térségnek olyan lapja legyen, amely felveheti a versenyt a más megyékben működő irodalmi lapok­kal. Érdem és felelősség a helyi értékek - irodalom, színház, képzőművész — vállalása és a határainkon túlról idekötődő alkotók felkarolása. talán nem különbözik a fővárositól, de más az atmoszférája, íze, szaga, füstje. Figyelmeztető jel volt számomra, hogy a történetek elnyomták a verset, válta­nom kellett. A próza az én műfajom.- A Pletykcumyu sikere is ezt igazol­ja. A harmadik kiadásnál tart, az olva­sók élvezik, a szakma kezdettől üdvözli, bár némi negatív reklám is hozzájárult a népszerűséghez, igaz?- A kötet a címadó novellájának kö­szönhetően szinte elhíresült. Tény, hogy ez a negatív visszhang is sok ta­nulsággal szolgált. A szegvári harago­váltották ki a szegváriak haragját, ha­nem az, hogy a törvényszerűségekből adtam ki olyat, amit nem lehet egy kí­vülről érkezőnek. Az volt a baj, hogy ki­derül, miből mi következik, milyen logi­ka szerint, s lelepleződik a pletyka ter­mészete, erkölcsi ereje. Ha létezik olyan, hogy a közösség ereje fönntart valakit, aki a közösségben betöltött sze­repe alapján működhet egy kis faluban, akkor a pletyka a legerősebb, ami alap­ján kikerülhet ebből. Nem azért nem lopnak a boltban, mert a törvény bünte­ti, hanem azért, mert ha kipletykálják, altkor vége. Én ebbe belenyúltam, erre ráéreztem, ez bántotta őket. * » » » - Amire persze messziről jött emberként nem lehetett volna rá­érezni; Te viszont ott születtél, abból a közegből származol.- Igen, de megírni sem tud­tam volna, ha nem szakadok el onnan, ha nem tudok kívülről rá­látni, ironikus hangon megszó­lalni. Kérdezik, hogy miért nem írom meg, ami azóta történt. Legfőképpen azért nem, mert még nem tudnám kívülről látni. Kosztolányinak van egy nagyon jó tárcája, ami az élmény szere­péről szól, azt írja: csak ami már kihűlt, amit már kívülről lehet nézni, csak azt szabad megírni.- Díjat kaptál az első verses-, aztán az első prózakötetedért is. A Bródy Sán- dor-díjat az abban az évben legjobbnak ítélt elsőkötetes írónak ítélik oda. Ale­xander Bródy, az Amerikában élő uno­ka alapította a díjat, Bródy Sándor ne­hézkes pályakezdése emlékére.- Bródy Sándor erről a vidékről, Békés megyéről merítette az anyagot első novel- láskötetéhez. S az első díjazott is csabai származású, Szilasi László volt. A díj most másodszor is „hazajött”. A Pletykaanyu­ért, a faluról, a délvidékről szóló nyelv megújításáért, az újfajta feldolgozásért kaptam; 350 ezer forinttal együtt, ezenkí­vül a következő könyv kiadását is állják.- Az irodalmi jelentőségen túl tehát még mint nyelvújító is értéket teremtet­tél; szerintem a novelláskötet a szociog­ráfia műfaját is gazdagítja. Hogyan ke­zeled a sikert, a népszerűséget?- Próbálok minden díjat alázattal ke­zelni, mint megelőlegezett bizalmat. Költőként is megkaptam az elsőkötetes díjat, most prózaíróként is. Tudom, hogy a második kötetnél már van mihez viszonyítani, fokozódnak az elvárások velem szemben, amiknek meg kell felel­ni, és ez munkára sarkall. A kiadó tartja számon, hány példányt adott el, engem az érdekel, hányat olvastak el. Annál na­gyobb öröm nincs, mint amikor egy pa­rasztember azt mondja: tizenöt éve könyvet nem fogott a kezébe, de most nehezen tudott dolgozni, mert a Plety­kaanyut előző este képtelen volt letenni.- Mi lesz a következő mű?- Az Élet és Irodalom közli a soroza­tomat, a Klein-naplót, ami novellacik­lusnak indult, de regényfolyammá nőt­te ki magát. Örkény-ösztöndíjas va­gyok, drámát írok. A kettőn párhuza­mosan, szépen dolgozom. Egyelőre a két műfaj nem oltja ki egymást. A drá­mám témája is alföldi, de nem falusi, la­kótelepi, Don Quijote-történet, a címe: Makó-Jeruzsálem, retúr. Példaképem Molnár Ferenc, hagyományos drama­turgiával szeretném felépíteni a dara­bot, a debreceni színház már érdeklő­dik, ami nekem nagy megtiszteltetés, remélem, rászolgálok a bizalomra.- A Klein-naplóban egy zsidó ember­ről írsz. Mi újat lehet még elmondani eb­ben a témában?- Nekem ez a vonal másodlagos, ami­hez nem szeretnék semmit hozzátenni. A napló egy délvidéki kisfaluból való el­szakadás problematikáját, a parasztem­ber múltnélküliségét szeretné megfogni. Klein Edének, a zsidó múltnak, tradíció­nak ebben az a szerepe, hogy a szereplők irigylik, példaképnek tekintik. Móricz ír­ta, hogy a parasztember élete olyan, mint egy mezőgazdasági év; amikor az új ter­mény megindul, már senki sem emlék­szik, hogy tavaly mi volt abban a földben. A paraszti családokban már két generáci­óra visszamenőleg nem tudják, hogy mi történt előtte, ki volt, mit csinált, mit sze­retett. A nagyapámat kérdezgettem min­dig, aki még ismerte a dédapját. Paraszt- ember volt, a földet művelte, állt a kapu­ban, kész. Nem tudott semmi különlege­set mondani, és ez engem mindig na­gyon zavart, szerettem volna, ha nekünk is van múltunk. Egyrészt a múlt-, a cent­rumnélküliség, másrészt az innen való elszakadás, elkerülni valahova, ahol van ilyen. Ez a kettősség a könyv témája.- Regényt és drámát írsz, és a líra?- Sajnos nem működik. S nem azért, mert a prózámat jobban „viszik”, ha­nem mert a prózai beszédmód annyira más, egyszerűen kioltja a verset. Nem tudok megszólalni lírikusként, nincs meg a nyelvem hozzá...- Ez most kicsit szomorú végszó a köl­tészet kedvelőinek; de újra feltámadhat a línkus, ha kiöntötte lelkét az író. Sok sikert kívánva köszönöm meg a beszélgetést. Niedzielsky Katalin-AJánló CD Betty Love: Ég és föld között. Betty Love második szólóalbuma a legmoder­nebb tánczenei trendeket tükrözi. Az énekesnő a megszokott csapat (Náksi Attila és Brunner Zsolt) mellett új dal­szerzőkkel is együtt dolgozik. A rangos szerzőgárdát Betty egészíti ki, aki maga írt számos dallamot, valamint az albu­mon helyet kapó tíz vadonatúj dal szö­vegeinek nagy részét. így az új lemez anyaga rendkívül sokszínű lett, hiszen a Repülj továbbról megismert modern dance-pop stílusú dalok (Vigyázz rám, Annyi minden vár még ránk, Kék öböl, Elrepít az éj, A vágy) mellett néhány las­sú felvétel (Könnycsepp, Búcsú, Ég és föld között) is szerepel rajta. MOZI Hangyák a gatyában 2. Florian képte­len az érettségiig hátralévő pár hetet bal­hék nélkül megúszni. Az ellenkező nem iránti, cseppet sem lankadó vonzalma újra és újra olyan lehetetlenül kínos helyzetekbe sodorja, melyekről a férfi- társadalom oszloposabb tagjai is csak suttogva mernének beszélni. A főhős immár nem csak testi vágyainak egén a I legtündöklőbb csillag a gyönyörű Maja, I akinek szemében barátunk nem más,l mint egy vicces, kanos gyerek, aki folya-1 matosan az iskola nőnemű elemeit pró­bálja becserkészni. KÖNYV Időcsavar. A könyv szerzője, az ameri-| kai Madeleine L’engle több, mint hatva könyvet írt, felnőttek és gyerekek egy-j aránt megtalálhatók olvasói között. Az im-l már nyolcvanas évei-l ben járó dédnagyma-l ma az egyik legnép-l szerűbb amerikai sci| fi író, egyben hosszú évtizedek óta a tizen! éves rajongók szélei táborát tudhatja maga mögött. Az Animus Kiadónál most ma| gyárul is megjelent Időcsavar című regé nye a legolvasottabb munkája. Nem vé| letlenül, mert a könyv elnyerte az Ame rikai Gyermekkönyvtárosok Szövetségéi nek díját. A kötet története különös: eg ötödik dimenzióval kísérletező apuk^ hirtelen eltűnik. Két év múlva egy viha ros éjszakán furcsa látogató érkezik, ak valami hiperkockáról, meg a vihar jóté kony hatásáról kezd beszélni... PROGRAM Cseh Tamás estje. A Gyulai Várszínhá: Kossuth utcai kamaratermében Frontál vonulás címmel Cseh Tamás estje kéz dődik szombaton este hét órakor. A da szövegek Bereményi Géza szerzem« nyei. A Frontátvonulás - dalok időrenc ben bemutatója 1979-ben volt, kiváltva nézők lelkesedését. Cseh Tamás dák azóta is nagy népszerűségnek örvend« nek a közönség körében. (ö ZENE! — ZENE! — ZENE! Bioművelés révén előállított egri vörös és fehérborokat kínál néhány hétig bevezető, reklámáron a békéscsabai, Kiss Ernő utca 6. szám alatti (a megyei könyvtárral szemközti) Borok boltja. „Újítás a hagyományra, a terület­re és a fogyasztó törvényes jogai­ra tekintettel.” Többek között ez olvasható azon leírásban a békés­csabai Borok bolt­jában, mely tartal­mazza azt is: ezen termékekben sem a műtrágya, sem a kártevők elleni szerek jelenléte nem mutatható ki. Éppen azért, mert bioművelés által szolgálják a fo­gyasztók egészségét, egészségük­re. Pethő László, a Borok boltja ügyvezetője érdeklődésünkre hangsúlyozta, hogy EU- kompatibilis üvegballonokban - 2 és 5 literesben - árusítják a bioborokat szaküzletükben. Fe­héret és vöröset egyaránt, ami pe­dig nagyon lényeges, a minőségi nedűk literjéhez 300 forintnál ol­I A múlt heti Grátiszban megje- I | lent játékunk helyes megfejté- J I se: Békés Megyei Hírlap, j Olvasóink közül nagyon j I sokan még a csapatok I ■ névsorát is tudták, köszön- ■ | jük, hogy figyeltek ránk! A | . sorsolás megtörtént. | A fődíjat, az aláírt pólót | ! nyerte: Püski Júlia, Békés- . I csaba. | csóbban juthat a vásárló. Legyen a minőségi bor vörösből Egri Merlot, Egri Cabernet, Egri Sauvignon vagy Egri Kékfrankos, illetve fehérből Egri Chardonnay, Egri Pinot Gris.- A minőségi bioborokat és kedvező árfekvésüket örömmel fogadták vásárlóink, ugyanakkor többeket meglepett, hogy ilyen zamatos, finom italokhoz miért juthatnak ilyen olcsón - hangsú­lyozta Pethő László. - Nos, en­nek az a magyarázata - bár a jó bornak nem kell cégér -, hogy a termelők igyekeznek bevezetni ezen termékeket a piacra, valamint megismertetni, népszerűsíteni a tartalomhoz méltó EU-s palackozást. A Kiss Ernő ut­cai Pethő & Pethő Borkereskedő Kft. természetesen a biotermékek mellett a jó borok széles skálá­ját vonultatja fel, viszonteladók­nak is kedvezményesen árusíta­nak, valamint kiszállítást is vál­lalnak. T . Evőeszközkészletet Í nyért: Földi Jánosné, i Dévaványa. Tálalókészle- ' J fef nyert: Deák Ferencné, j I Orosháza. Kötényt nyert: | ■ Csontos Józsefné, Füzes- ■ | gyarmat, Szilágyi Lászlóné, | . Kevermes, Terhes Istvánná, . I Örménykút. Pólót nyert: I Morva László, Kétsoprony, ' j Ökrös Gézáné, Vésztő, j I Pajkó János, Csanádapáca. I J Az ajándékot kijuttatjuk. J Lm ■ MHB ■ MM ■ MMHMB ■ MMBM ■ mJ Kedves Fiatalok! Zenei játé­kunk folytatódik A kérdésre adott helyes válasszal 2 da­rab hírlapos tollkészletet lehet nyerni. Kérdésünk: A XVI. Frankó Dance Fesztiválon szerep­lő előadók közül ki az, aki a mulatós műfajban is ki­próbálta tehetségét? a) SUB BASS MONSTER b) DJ GYULAVÁRI c) PATAKY ATTILA A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtést legkésőbb november 14-éig adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti megfejtés: a) KOZMIX. Nyertesek: Bíró Nikoletta Barbara, Mezőberény, Fábián Kata, Köröstarcsa, Garai Bálint, Hankó Hajnalka, Kanalas Hona, Szabó Györgyné, Szabó Imre Szabó Mónika, Békéscsaba, Gyebnár Eszter, Kamut, Koter Katalin, Csorvás. A nyereményt postán kiküldjük. Borok boltia: íbio) borban az igazság «, A Borok boltja elérhetőségei Békéscsaba, Kiss Ernő utca 6. szám. Telefon: (06) 20 368-6483 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9-12, 13-17 óra között, szombaton 9-12 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents