Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-03 / 231. szám
2002. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradó in. Elvileg ötvenezer földtulajdonos ragadhatna puskát - itt még nem tartunk Békés megye 537 ezer hektárnyi vadászterületén a korábbi törvény alapján 43 vadásztársaság működött. Jött a rendszerváltás, kárpótlás, s vele együtt közel félszázezer új földtulajdonos lett egycsapásra. Miután az 1996 óta máig érvényes törvény szerint a vadászati jog a földtulajdon része, elvileg ötvenezren ragadhatnak puskát. Szerencsére nincsenek ennyien, de azért a vadász is, a vadásztársaság is több lett a megyében. A negyvenhárom helyett most 72 vadgazdálkodó egységet tartanak nyilván. A majd kétszer annyi vadász- társasággal együtt azonban nem lett kétszer annyi vadászterület és vad sem. Sőt. Amíg egyes új társaságok a törvény szabta keretek közt létesíthető minimálisan háromezer hektáros vadászterületek birodalmi határain vitatkoztak, Dámvadpörkölt Füzesgyarmatról. Amíg lesz dámvad... állt a vadgazdálkodás, a vadászat, szaporodott a dúvad, a hajdani, évtizedeken át 300 ezerre rúgó fácán törzsállomány 40-50 ezerre Benedek Fülöp FVM államtitkár a vadásznapi látogatása alkalmából agrárhiradónknak elmondta, hogy a kormány nyitott a törvény alkalmazói által összegyűjtött tapasztalatokra, melyek alapján a jogszabályokat és a gyakorlatot akár törvénymódosítással is igyekeznek közelíteni egymáshoz. Minden változásnak azonban egyetlen szempont alapján kell megtörténnie, ez pedig nem más, mint a vadgazdálkodás és vadászat érdeke. S hogy a szaktárca értően reagál a változásokra, jól példázza, hogy épp augusztusban jelent meg ennek szellemében egy miniszteri rendelet, amely a korábbi egyes elemeit módosítja. apadt. Ám ahol viták nélkül létesültek új társasági területhatárok, ott sem mindig esik egybe a „vadászmezsgye” a vadállomány biológiai igényeivel, élőhelyi adottságaival. A nyúlnak senki nem írhatja elő, meddig fusson — mondta a fentí gondolatokat megfogalmazva Nagy Sándor megyei fővadász, aki a múlt havi vadásznap tapasztalatait elemezve a törvényi szabályozás és a gyakorlat közötti feszültségeket összegezte. Azon is érdemes elgondolkozni — mutatott rá —, hogy például hiába egyformán értékes állami tulajdon a fácán, a vadnyúl és a szarvas, mégis úgy érzik azok a vadásztársaságok, amelyeknél hiányzik ez utóbbi, hogy az apróvadas területek az ágazati törődés mostoha- gyerekei. Az itteni vadászok szerint a nagyvad-szemléletű szabályozás kevésbé veszi figyelembe, hogy más a baja annak, aki fácáncsibék, nyúlfiak védelméről, felneveléséről gondoskodik, mint annak, akinek erdejében a szinte természetes ellenséget nélkülöző nagyvad él. Egyiknél egy rétihéja lelőhetetlen fiókapusztító, a másiknál kedves színfolt a területen, ahol még meg is dicsőül a vadász, ha a védett madarat békén hagyja. Nagy Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tapasztalatokat összegezve egyszer majd a törvényt is hozzáigazítják a gyakorlathoz. Háromezer hektáros birodalmak Aszályban a belvíz ellen CsatomafelújításokFVM-támogatdssal Ahogyan ebben az évben a hosszan tartó szárazság, úgy 1999-ben és 2000-ben a hatalmas területeket elborító belvíz keserítet-» fi te a gazdák életét Békés megyében és szer- j íp te az országban. Az extrém időjárási jelenségnek a kártékony hatását a „föld árjának” nevezett talajvíz-emelkedés is tetézte. Akkoriban döbbentünk rá, hogy belvízelvezető árkaink, csatornáink állapota siralmas. Tenni kellett valamit... Még az Orbán-kormány idején született a sajátos elemi csapás következményeinek felszámolását szolgáló intézkedés, amely az addig vízügyi igazgatósági kezelésben lévő mezőgazdasági célú belvízcsatornákat a földművelés- ügyi tárca, illetve a megyei FM- hivatalok hatáskörébe utalta. Az FVM Békés megyei hivatala a mezőgazdasághoz helyzetét és üzleti érdekeltségét tekintve is legközelebb álló vízgazdálkodási társulatok üzemelésébe adta az évtizedes elhanyagoltság nyomait viselő csatornákat, szivattyútelepeket, műtárgyakat. Mindezt Pálinkás Lajostól, a megyei földművelésügyi hivatal főfelügyelőjétől, vezető főtanácsosától tudjuk, aki elmondta, hogy megyénkben 583 kilométert tesz ki az ily módon gazdát váltott csatornák hossza, a velük együtt átvett szivattyútelepek száma pedig egy híján harminc. Hogy ez a lépés nem egyszerűen adminisztratív eljárás, hanem hasznos kezdeményezés volt, azt az úton járó ember is megtapasztalhatja megyeszerte, hisz munkások, gépek jelzik, hol folyik kotrás, felújítás. Az agrártárca ugyanis teljes támogatással - értsd: száz- százalékos állami dotációval - segíti a mezőgazdasági területeket védelmező úgynevezett forgalomképes csatornák rekonstrukcióját elsősorban azokban a belvízöblözetekben, amelyekben jelentős belvízkárok keletkeztek a közelmúltban. Kimondatlanul is ott van az intézkedés mögött, hogy inkább a hosszú távú biztonság esélyét nyújtó rekonstrukcióra költsük az állam pénzét, mint a belvízkárok ren- dez(get)ésére. A létesítmények felújítására szánt összegeket pályázattal nyerhetik el a vízgazdálkodási társulatok, amelyek nem egy esetben a kivitelezést is elvégzik. Gyula, Kétegyháza, Békéscsaba térségében folynak kotrási, szivattyútelep-átépítési munkák, Szarvason csomóponti rekonstrukció folyik, s a Kondorosvölgyi és a Cigányéri alsó csatornák rendbetételére is sor kerül. Szomorú érdekességként említette a főtanácsos, hogy egyes szivattyúházak munkálatainál nem kizárólag a műszaki elavultság a fő probléma, hanem a tudatos rongálás. Ezek esetében csak a végeredményt lehet vandalizmusnak nevezni, az ide vezető tetteket viszont nem. Nagyon is szakmai ismereteket, vagy legalábbis „kitanultságot” lehet sejteni a szétszedett motorok, lelopott színesfém tekercsek mögött. A gyakran 10-20 millióra rúgó felújításokban fontos szempont tehát a vagyonvédelem is. Békés megyében 2002- ben a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási művek rekonstrukciójára, fejlesztésére 290 millió forintot, a fenntartásra 89 millió forintot, szivattyútelepek rekonstrukciójára 56 millió forintot fordít a megyei FM- hivatal. Ebben a jövő biztonságáért indított programban egyes belterületeket mentesítő csatornák felújítása is szerepel, mint például Hunyán és Csabacsüdön, ahol a vizeket fogadják, illetve a falut védik ezek a létesítmények. Egyébként az aszályos hónapokkal valamennyire kárpótolta is a gazdákat a természet: hagyta dolgozni a kotrósokat, építőket, akik azért fáradoznak, hogy akkor se legyen baj, amikor majd a felhőszakadásban szárazságért imádkoznak a gazdák. Beszéljük meg Gondolatok az adósságkonszolidációról ,,Adósságkonszolidáció mindenáron ” címmel jelent meg a napokban egy cikk az egyik országos napilapban. Nyilván sokan elolvasták, de főképpen azok, akik az átlagosnál jobban érdekeltek a gazdaság dolgaiban. Jómagam azt hittem a cikk olvasása közben, hogy nem jól látok - pedig a betűket ismerem. Ilyeneket ír a szerző: ,,nem lehet azonban igaz, hogy Magyarországon a teljes gazdálkodói szféra haláltusaszerű válságban van, vagy az agrárgazdaság eleve túlságosan nagynak tűnő 200 milliárd forintos támogatást tesz zsebre 2002-ben, amelyet a konszolidáció további 60 milliárd forinttal fejel majd meg". A végén siránkozik még egy nagyot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adósságán, mintha nem tudná, miből jött össze az előző kormány idején. Szóval, így állunk, a pártatlannak nem -nevezhető, de borzasztó nagy kárt okozni képes, rosszindulatú tájékoztatással! A szerző nyilván nem magától ilyen (ha igen, akkor az régen rossz), hanem valamilyen erők szószólójaként vélekedik így. Közismert tényeket így elferdíteni más ok miatt nem lehet. E helyen az Agrárhíradóban rendszeresen megjelennek a híradások és a különböző vélemények a mezőgazdaság és a való vidék aktuális helyzetéről. Szakmai körökben és a közvéleményben általánosan elfogadott tényként kezel(get)i mindenki azt, hogy az elmúlt egy vagy másfél évtizedben ezermilliárdos nagyságrendű jövedelem-kivonás történt ebből az ágazatból, meg az is hogy a rendszerváltás legnagyobb terheit a vidék viselte el. És akkor jön egy ember, aki jól hangzó valótlanságokat állítva vérig sérti a parasztokat és az egész vidéki népességet... Úgy tűnik tehát, hogy bizonyos emberek akkor sem szállnak magukba, ha netán haszonélvezői voltak is az elmúlt másfél évtized történéseinek. Különösen igaz ez azokra, akik például már felvették a mezőgazda- sági szövetkezeti üzletrészek után a pénzüket. Még egyetlen olyan cikket sem olvastam, amely legalább bátortalanul megjegyezné azt, hogy az MNB adóságának jelentős része például ebből is származik. A jelek szerint vannak, akik számára fontosabb az ilyen propaganda, mint az, hogy legalább ne ártsanak egy helyes és jó ügynek. A mezőgazdaság jövedelemhiányának mibenlétével és ■ keletkezésének okaival most nincs lehetőségen újra foglalkozni e helyen, de szívesen vállalkozom arra, hogy az ismeretbővítésre szoruló tollnokok részére alapfokú szemináriumot tartsak erről a témáról - még mielőtt újabb hasonló cikket elkövet bármelyikük. DR. FARKAS JANOS ACRARKOZGAZDASZ Agrárutunk Európába Fejlesztési források a magyar mezőgazdaságnak Tőzsde Olcsóbb búza A Budapesti Árutőzsde devizapiacán, amelyet a dollár jelentős gyengülése jellemezte, 422,89 millió, a gabonapiacon 167 millió forint értékben kereskedtek hétfőn. A devizapiacon a dollár 1,00-3,50 forintos sávban gyengült, az októberi ár 1,61 forinttal, 249 forintra csökkent. A legnagyobb áresés a januári lejáratnál következett be, ezen a lejáraton 3,50 forinttal, 252 forintra zuhant a dollár ára. Az euró lejáratainak zöme stabil maradt, kivéve a decemberi és a januári gyengülő határidőket. A közös európai deviza októberi ára 244,71 forint változatlanul, a decemberi ára viszont 1,27 forinttal, 246,50 forintra csökkent. Á gabonapiacon a búza ára enyhén csökkent, a decemberi lejárat 20 forinttal, 25.280 forintra gyengült. Az extrabúza decemberi ára 28.000 forint változatlanul. A kukorica idei árai nem változtak, a novemberi lejárat 23.700 forint változatlanul. A tengeri márciusi ára viszont 250 forinttal, 25.700 forintra csökkent, májusra pedig 150 forinttal, 26.650 forintra drágult. Decemberre a takarmánybúza ára 23.800 forint, a takarmányárpáé 19.200 forint, a szójáé 58.700 forint maradt. Az olajnapraforgó árai sem változtak, az októberi lejárat to- vábbra is 58.150 forintot ér, ■ Békés megyei agrárhíradÓ . ; Szerkesztette: Maisai Éva rs IGRICZI ZSIGMOND. Telefon/fax: (66) 321-978. E-mau.: s®rk,bekeS@axels,hu Magyarország jövőjét tekintve még eltérőek a vélemények, de az nagy biztonsággal állítható, hogy a mezőgazdaság működése hosszú távon nem függetleníthető az egységes európai agrárpiac folyamataitól. A mezőgazdaság munkaerőmegtartó-képessé- gének javítása érdekében kiemelkedő jelentőségű a gazdaságok versenyképességének fokozása. A gazdálkodás eredményeinek növelése érdekében elengedhetetlen az innováció. A gazdálkodás fejlesztésének alapvető fontosságú eleme egy objektív (termelő és kereskedelmi vállalatoktól független), mezőgazdasági szaktanácsadó rendszer, amelynek hatékony működése elképzelhetetlen egy jól szervezett demonstrációs gazdaság hálózat üzemelése nélkül. Ezek a rendszerek hatékonyan csak jelentős költséggel tarthatók fenn, így kiemelkedő fontosságú a közösségi forrásokhoz való hozzájutás. Az EURO-ÖKO FARM Demonstrációs Gazdaság Projekt társgazdaságok száma napjainkra 70 fölé emelkedett, és egyre több gazdaság szeretne bekapcsolódni a munkába. A taggazdaságok számának növelése sajnos csak a projekt forrásainak folyamatos bővítése mellett oldható meg, de a tagfelvétel folyamatos. A társgazdaságok feladata a központi gazdaságban kidolgozott technológiák regionális vizsgálata, valamint a helyi problémák alapján kialakított fejlesztési feladatok programba illesztése. A mintagazdasági rendszer jelenleg országos lefedettséggel biztosítja az új fejlesztési eredmények és információk köztermesztés számára történő átadását. Projektünk kiemelt célként kezeli a mezőgazdasági termelők fejlesztési forrásokhoz való juttatását. Az elmúlt időszakban pályázat útján számos gazdaság jutott 20 % vissza nem térítendő támogatáshoz. Ezek a források technológia-fejlesztési beruházásokra voltak fordíthatók. Jelenleg a szántóföldi tartamkísérletek, gyakorlati bemutatók, oktatási tevékenység végzéséhez igényelhetnek támogatást társgazdaságaink. Programjaink fejlesztése során kiemelten kezeltük, hogy azok irányelvei harmonizáljanak a SAPÁRD, valamint a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kereteiből támogatott fejlesztési elképzelésekkel. Az egyes régiókban helyi szak- tanácsadók bevonásával szeretnénk javítani munkánk hatékonyságát. 2002. októbertől Békés megye bekapcsolásra került ebbe a programba. A támogatási lehetőségekről részletes információk kérhetők az EURO-ÖKO Farm Projekt Országos Koordinációs Központjában (9200 Mosonmagyaróvár, Kossuth L. u. 99), illetve a 96/213-788 telefonszámon. T Fancsikapuszta kecskéi Czimbalmos Imre és családja pár éve települt át hozzánk Erdélyből, ma már jó gazda módjára hasznosítja Észak-Békés kihasználatlan legelőit. Zsadány határában, Fancsikapusztán él és egy tekintélyes méretű kecskenyájat tart fenn, ma még csak 150, de jövőre már 200-as létszámmal. Még nem kapta meg a magyar állampolgárságot, így semmilyen támogatáshoz nem jutott, de nem bánkódik, hiszen már kész a két nádfedeles kecskehodály és a bővítésben is gondolkodik. Úgy tűnik, elégedett, mint mondta, csak magára és dolgos családjára számíthat. Szerinte a kecsketartás jövedelmező és piaca is van, főleg az olaszok kedvelik, és vásárolják, legelő pedig a saját földje mellett szinte korlátlanul áll a rendelkezésére. A kecsketartás jövedelmező ágazat lehet
