Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-03 / 231. szám

2002. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradó in. Elvileg ötvenezer földtulajdonos ragadhatna puskát - itt még nem tartunk Békés megye 537 ezer hektárnyi vadászterületén a korábbi törvény alapján 43 vadásztársaság műkö­dött. Jött a rendszerváltás, kárpót­lás, s vele együtt közel félszázezer új földtulajdonos lett egycsapásra. Miután az 1996 óta máig érvényes törvény szerint a vadászati jog a földtulajdon része, elvileg ötve­nezren ragadhatnak puskát. Sze­rencsére nincsenek ennyien, de azért a vadász is, a vadásztársaság is több lett a megyében. A negy­venhárom helyett most 72 vadgaz­dálkodó egységet tartanak nyil­ván. A majd kétszer annyi vadász- társasággal együtt azonban nem lett kétszer annyi vadászterület és vad sem. Sőt. Amíg egyes új társa­ságok a törvény szabta keretek közt létesíthető minimálisan há­romezer hektáros vadászterületek birodalmi határain vitatkoztak, Dámvadpörkölt Füzesgyarmatról. Amíg lesz dámvad... állt a vadgazdálkodás, a vadászat, szaporodott a dúvad, a hajdani, évtizedeken át 300 ezerre rúgó fá­cán törzsállomány 40-50 ezerre Benedek Fülöp FVM államtitkár a vadásznapi látogatása alkalmából agrárhiradónknak el­mondta, hogy a kormány nyitott a törvény al­kalmazói által összegyűjtött tapasztalatokra, melyek alapján a jogszabályokat és a gyakor­latot akár törvénymódosítással is igyekeznek közelíteni egymáshoz. Minden változásnak azonban egyetlen szempont alapján kell megtörténnie, ez pedig nem más, mint a vadgazdálkodás és vadászat érdeke. S hogy a szaktárca értően reagál a változásokra, jól példázza, hogy épp augusztusban jelent meg ennek szellemében egy minisz­teri rendelet, amely a korábbi egyes elemeit módosítja. apadt. Ám ahol viták nélkül léte­sültek új társasági területhatárok, ott sem mindig esik egybe a „vadászmezsgye” a vadállomány biológiai igényeivel, élőhelyi adottságaival. A nyúlnak senki nem írhatja elő, meddig fusson — mondta a fentí gondolatokat meg­fogalmazva Nagy Sándor megyei fővadász, aki a múlt havi vadász­nap tapasztalatait elemezve a tör­vényi szabályozás és a gyakorlat közötti feszültségeket összegezte. Azon is érdemes elgondolkozni — mutatott rá —, hogy például hiába egyformán értékes állami tulajdon a fácán, a vadnyúl és a szarvas, mégis úgy érzik azok a vadásztár­saságok, amelyeknél hiányzik ez utóbbi, hogy az apróvadas terüle­tek az ágazati törődés mostoha- gyerekei. Az itteni vadászok sze­rint a nagyvad-szemléletű szabá­lyozás kevésbé veszi figyelembe, hogy más a baja annak, aki fácán­csibék, nyúlfiak védelméről, felne­veléséről gondoskodik, mint an­nak, akinek erdejében a szinte ter­mészetes ellenséget nélkülöző nagyvad él. Egyiknél egy rétihéja lelőhetetlen fiókapusztító, a má­siknál kedves színfolt a területen, ahol még meg is dicsőül a vadász, ha a védett madarat békén hagyja. Nagy Sándor arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a tapasztalatokat összegezve egyszer majd a tör­vényt is hozzáigazítják a gyakor­lathoz. Háromezer hektáros birodalmak Aszályban a belvíz ellen CsatomafelújításokFVM-támogatdssal Ahogyan ebben az évben a hosszan tartó szárazság, úgy 1999-ben és 2000-ben a ha­talmas területeket elborító belvíz keserítet-» fi te a gazdák életét Békés megyében és szer- j íp te az országban. Az extrém időjárási jelen­ségnek a kártékony hatását a „föld árjá­nak” nevezett talajvíz-emelkedés is tetézte. Akkoriban döbbentünk rá, hogy belvízelve­zető árkaink, csatornáink állapota siral­mas. Tenni kellett valamit... Még az Orbán-kormány idején született a sajátos elemi csapás következményeinek felszámolá­sát szolgáló intézkedés, amely az addig vízügyi igazgatósági keze­lésben lévő mezőgazdasági célú belvízcsatornákat a földművelés- ügyi tárca, illetve a megyei FM- hivatalok hatáskörébe utalta. Az FVM Békés megyei hivatala a mezőgazdasághoz helyzetét és üzleti érdekeltségét tekintve is legközelebb álló vízgazdálkodási társulatok üzemelésébe adta az évtizedes elhanyagoltság nyoma­it viselő csatornákat, szivattyúte­lepeket, műtárgyakat. Mindezt Pálinkás Lajostól, a megyei föld­művelésügyi hivatal főfelügyelő­jétől, vezető főtanácsosától tud­juk, aki elmondta, hogy me­gyénkben 583 kilométert tesz ki az ily módon gazdát váltott csa­tornák hossza, a velük együtt át­vett szivattyútelepek száma pe­dig egy híján harminc. Hogy ez a lépés nem egyszerűen admi­nisztratív eljárás, hanem hasznos kezdeményezés volt, azt az úton járó ember is megtapasztalhatja megyeszerte, hisz munkások, gé­pek jelzik, hol folyik kotrás, fel­újítás. Az agrártárca ugyanis tel­jes támogatással - értsd: száz- százalékos állami dotációval - segíti a mezőgazdasági területe­ket védelmező úgynevezett for­galomképes csatornák rekonst­rukcióját elsősorban azokban a belvízöblözetekben, amelyekben jelentős belvízkárok keletkeztek a közelmúltban. Kimondatlanul is ott van az intézkedés mögött, hogy inkább a hosszú távú biz­tonság esélyét nyújtó rekonst­rukcióra költsük az állam pénzét, mint a belvízkárok ren- dez(get)ésére. A létesítmények felújítására szánt összegeket pályázattal nyerhetik el a vízgazdálkodási társulatok, amelyek nem egy esetben a kivitelezést is elvég­zik. Gyula, Kétegyháza, Békés­csaba térségében folynak kotrá­si, szivattyútelep-átépítési mun­kák, Szarvason csomóponti re­konstrukció folyik, s a Kon­dorosvölgyi és a Cigányéri alsó csatornák rendbetételére is sor kerül. Szomorú érdekességként em­lítette a főtanácsos, hogy egyes szivattyúházak munkálatainál nem kizárólag a műszaki el­avultság a fő probléma, hanem a tudatos rongálás. Ezek esetében csak a végeredményt lehet van­dalizmusnak nevezni, az ide ve­zető tetteket viszont nem. Na­gyon is szakmai ismereteket, vagy legalábbis „kitanultságot” lehet sejteni a szétszedett moto­rok, lelopott színesfém teker­csek mögött. A gyakran 10-20 millióra rúgó felújításokban fon­tos szempont tehát a vagyonvé­delem is. Békés megyében 2002- ben a mezőgazdasági célú víz­gazdálkodási művek rekonst­rukciójára, fejlesztésére 290 mil­lió forintot, a fenntartásra 89 millió forintot, szivattyútelepek rekonstrukciójára 56 millió fo­rintot fordít a megyei FM- hivatal. Ebben a jövő biztonságáért indított programban egyes belte­rületeket mentesítő csatornák felújítása is szerepel, mint pél­dául Hunyán és Csabacsüdön, ahol a vizeket fogadják, illetve a falut védik ezek a létesítmé­nyek. Egyébként az aszályos hó­napokkal valamennyire kárpó­tolta is a gazdákat a természet: hagyta dolgozni a kotrósokat, építőket, akik azért fáradoznak, hogy akkor se legyen baj, ami­kor majd a felhőszakadásban szárazságért imádkoznak a gaz­dák. Beszéljük meg Gondolatok az adósságkonszolidációról ,,Adósságkonszolidáció mindenáron ” címmel jelent meg a napokban egy cikk az egyik országos napilapban. Nyilván sokan elolvasták, de főképpen azok, akik az átlagosnál jobban érdekeltek a gazdaság dolgaiban. Jómagam azt hit­tem a cikk olvasása közben, hogy nem jól látok - pedig a betűket ismerem. Ilyeneket ír a szerző: ,,nem lehet azon­ban igaz, hogy Magyarországon a teljes gazdálkodói szféra haláltusaszerű válságban van, vagy az agrárgazdaság eleve túlságosan nagynak tűnő 200 milliárd forintos támogatást tesz zsebre 2002-ben, amelyet a konszolidáció további 60 mil­liárd forinttal fejel majd meg". A végén siránkozik még egy nagyot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adósságán, mintha nem tudná, miből jött össze az előző kormány idején. Szóval, így állunk, a pártat­lannak nem -nevezhető, de borzasztó nagy kárt okozni képes, rosszindulatú tájékoztatással! A szerző nyilván nem magától ilyen (ha igen, akkor az régen rossz), hanem valamilyen erők szószóló­jaként vélekedik így. Közismert tényeket így elferdí­teni más ok miatt nem lehet. E helyen az Agrárhír­adóban rendszeresen megjelennek a híradások és a különböző vélemények a mezőgazdaság és a va­ló vidék aktuális helyzetéről. Szakmai körökben és a közvéleményben általánosan elfogadott tényként kezel(get)i mindenki azt, hogy az elmúlt egy vagy másfél évtizedben ezermilliár­dos nagyságrendű jövedelem-kivonás történt ebből az ágazatból, meg az is hogy a rendszerváltás legnagyobb terheit a vidék viselte el. És akkor jön egy ember, aki jól hangzó valótlanságokat állítva vé­rig sérti a parasztokat és az egész vidéki népességet... Úgy tűnik tehát, hogy bizo­nyos emberek akkor sem szállnak ma­gukba, ha netán haszonélvezői voltak is az elmúlt másfél évtized történéseinek. Különösen igaz ez azokra, akik például már felvették a mezőgazda- sági szövetkezeti üzletrészek után a pénzüket. Még egyetlen olyan cikket sem olvastam, amely leg­alább bátortalanul megjegyezné azt, hogy az MNB adóságának jelentős része például ebből is szár­mazik. A jelek szerint vannak, akik számára fon­tosabb az ilyen propaganda, mint az, hogy leg­alább ne ártsanak egy helyes és jó ügynek. A me­zőgazdaság jövedelemhiányának mibenlétével és ■ keletkezésének okaival most nincs lehetőségen új­ra foglalkozni e helyen, de szívesen vállalkozom arra, hogy az ismeretbővítésre szoruló tollnokok ré­szére alapfokú szemináriumot tartsak erről a té­máról - még mielőtt újabb hasonló cikket elkövet bármelyikük. DR. FARKAS JANOS ACRARKOZGAZDASZ Agrárutunk Európába Fejlesztési források a magyar mezőgazdaságnak Tőzsde Olcsóbb búza A Budapesti Árutőzsde devizapia­cán, amelyet a dollár jelentős gyengülése jellemezte, 422,89 mil­lió, a gabonapiacon 167 millió fo­rint értékben kereskedtek hétfőn. A devizapiacon a dollár 1,00-3,50 forintos sávban gyengült, az októ­beri ár 1,61 forinttal, 249 forintra csökkent. A legnagyobb áresés a januári lejáratnál következett be, ezen a lejáraton 3,50 forinttal, 252 forintra zuhant a dollár ára. Az euró lejáratainak zöme stabil ma­radt, kivéve a decemberi és a ja­nuári gyengülő határidőket. A kö­zös európai deviza októberi ára 244,71 forint változatlanul, a de­cemberi ára viszont 1,27 forinttal, 246,50 forintra csökkent. Á gabonapiacon a búza ára enyhén csökkent, a decemberi lejárat 20 forinttal, 25.280 fo­rintra gyengült. Az extrabúza decemberi ára 28.000 forint vál­tozatlanul. A kukorica idei árai nem változtak, a novemberi le­járat 23.700 forint változatlanul. A tengeri márciusi ára viszont 250 forinttal, 25.700 forintra csökkent, májusra pedig 150 fo­rinttal, 26.650 forintra drágult. Decemberre a takarmánybú­za ára 23.800 forint, a takar­mányárpáé 19.200 forint, a szó­jáé 58.700 forint maradt. Az olajnapraforgó árai sem változtak, az októberi lejárat to- vábbra is 58.150 forintot ér, ■ Békés megyei agrárhíradÓ . ; Szerkesztette: Maisai Éva rs IGRICZI ZSIGMOND. Telefon/fax: (66) 321-978. E-mau.: s®rk,bekeS@axels,hu Magyarország jövőjét tekint­ve még eltérőek a vélemé­nyek, de az nagy biztonsággal állítható, hogy a mezőgazda­ság működése hosszú távon nem függetleníthető az egysé­ges európai agrárpiac folya­mataitól. A mezőgazdaság munkaerőmegtartó-képessé- gének javítása érdekében ki­emelkedő jelentőségű a gaz­daságok versenyképességé­nek fokozása. A gazdálkodás eredményeinek növelése ér­dekében elengedhetetlen az innováció. A gazdálkodás fejlesztésének alapvető fontosságú eleme egy objektív (termelő és kereskedel­mi vállalatoktól független), me­zőgazdasági szaktanácsadó rend­szer, amelynek hatékony műkö­dése elképzelhetetlen egy jól szervezett demonstrációs gazda­ság hálózat üzemelése nélkül. Ezek a rendszerek hatékonyan csak jelentős költséggel tarthatók fenn, így kiemelkedő fontosságú a közösségi forrásokhoz való hozzájutás. Az EURO-ÖKO FARM De­monstrációs Gazdaság Projekt társgazdaságok száma napjaink­ra 70 fölé emelkedett, és egyre több gazdaság szeretne bekap­csolódni a munkába. A taggaz­daságok számának növelése saj­nos csak a projekt forrásainak fo­lyamatos bővítése mellett oldha­tó meg, de a tagfelvétel folyama­tos. A társgazdaságok feladata a központi gazdaságban kidolgo­zott technológiák regionális vizs­gálata, valamint a helyi problé­mák alapján kialakított fejleszté­si feladatok programba illeszté­se. A mintagazdasági rendszer jelenleg országos lefedettséggel biztosítja az új fejlesztési ered­mények és információk közter­mesztés számára történő átadá­sát. Projektünk kiemelt célként kezeli a mezőgazdasági terme­lők fejlesztési forrásokhoz való juttatását. Az elmúlt időszakban pályázat útján számos gazdaság jutott 20 % vissza nem térítendő támogatáshoz. Ezek a források technológia-fejlesztési beruhá­zásokra voltak fordíthatók. Je­lenleg a szántóföldi tartamkísér­letek, gyakorlati bemutatók, ok­tatási tevékenység végzéséhez igényelhetnek támogatást társ­gazdaságaink. Programjaink fej­lesztése során kiemelten kezel­tük, hogy azok irányelvei har­monizáljanak a SAPÁRD, vala­mint a Nemzeti Agrár-környe­zetvédelmi Program kereteiből támogatott fejlesztési elképzelé­sekkel. Az egyes régiókban helyi szak- tanácsadók bevonásával szeret­nénk javítani munkánk haté­konyságát. 2002. októbertől Bé­kés megye bekapcsolásra került ebbe a programba. A támogatási lehetőségekről részletes informá­ciók kérhetők az EURO-ÖKO Farm Projekt Országos Koordiná­ciós Központjában (9200 Moson­magyaróvár, Kossuth L. u. 99), il­letve a 96/213-788 telefonszá­mon. T Fancsikapuszta kecskéi Czimbalmos Imre és családja pár éve települt át hozzánk Erdély­ből, ma már jó gazda módjára hasznosítja Észak-Békés kihasz­nálatlan legelőit. Zsadány határá­ban, Fancsikapusztán él és egy tekintélyes méretű kecskenyájat tart fenn, ma még csak 150, de jö­vőre már 200-as létszámmal. Még nem kapta meg a magyar ál­lampolgárságot, így semmilyen támogatáshoz nem jutott, de nem bánkódik, hiszen már kész a két nádfedeles kecskehodály és a bővítésben is gondolkodik. Úgy tűnik, elégedett, mint mondta, csak magára és dolgos családjára számíthat. Szerinte a kecsketar­tás jövedelmező és piaca is van, főleg az olaszok kedvelik, és vá­sárolják, legelő pedig a saját föld­je mellett szinte korlátlanul áll a rendelkezésére. A kecsketartás jövedelmező ágazat lehet

Next

/
Thumbnails
Contents