Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-15 / 241. szám
10. OLDAL - 2002. OKTÓBER 15. , KEDD TÉR KÉP Murony címere A képviselő-testület pályázatot írt ki a helyi lakók körében a település címerének tervére. Több pályázat érkezett az önkormányzathoz, a testület Hegedűs Mihályné tervezetét fogadta el. A címer pajzs alakú, középen ketté osztott, bal oldala kék, és az égboltra, a jobb oldali zöld, és a mezőre utal. A pajzs alsó harmada félköríves formájú és erős barna, mely utóbbi a település ószláv nevére, a „hangyaboly”-ra, a földre utal. A három, arany búzakalász arra emlékeztet, hogy az itt élő emberek mezőgazdasággal foglalkoztak. A címer stilizált díszítő eleme a vidék jellegzetes növénye, a sóvirág, amit az emberek szeretnek, szárítva évekig dísze lehet a lakásnak. A felirat azért fontos, hogy ismertebb legyen a település neve, hogy ne lehessen ösz- szetéveszteni a hasonló csengésű települések nevével. A címerben a „3”-as szám és annak többszöröse a főszereplő: a pajzs három részre osztott, három búzakalász látható benne, kilenc-kilenc a virágok száma. Megszépült Az elmúlt négy esztendőben a művelődési ház 460 ezer forint pályázati pénzzel gazdagította eszközeit, a gyermekkönyvtár kialakítására 100 ezer forintot nyert az intézmény. A könyvtár 69 ezer forint érdekeltségnövelő pályázattal számos könyvet vásárolt. A ház új székekkel, függönyökkel gazdagodott, a régit korszerű, energiatakarékos világítás váltotta fel. Az elmúlt évben lehetőség nyílt az asztallapok cseréjére is, valamint a vizesblokkok felújítására. A nagyterem - felújítása után - házasságkötésre is alkalmassá vált. A művelődési ház fogja össze a községben a civil szervezeteket, az amatőr sportolókat, valamint a versenytáncosokat. Az oldal a Muronyi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Számos beruházás, terven felül is Murony polgármestere, Fekete Ferenc a közmeghallgatáson átfogó értékelést adott a település képviselő-testületének négyéves munkájáról. A település önkormányzata a programjához viszonyítva több területen túlteljesítette vállalását. A község egészséges ivóvízellátási programjának keretében pályázati pénzből és saját forrásból tavaly és az idén tovább bővült a faluban az ivóvíz- hálózat. Ezzel egy időben az üzemeltetővel egyetértésben csökkentették a közkifolyók számát, csak olyan helyen maradtak meg a közkifolyók, ahol még nem kötötték be a vezetékes vizet. Az önkormányzat az óvoda és az iskola zavartalan működéséhez biztosította az anyagi fedezetet. A gyermekintézmények állagának megóvásához az önkormányzat a pénzt előteremtette, a két évvel ezelőtti belvíz nyomán keletkezett károkat a pályázati pénzekből hozták rendbe. Az iskola tornaterme maximális kihasználással működik a hét minden napján, főként a helyi lakosok használják. A létesítmény szigetelése anyagi okok miatt nem készült el. Ugyancsak anyagi okok miatt - a település pályázatát elutasították • nem valósult meg az iskola udvarán a sportpálya. Az önkormányzat terven felül jónéhány feladatot oldott meg. Többek között az iskolában elkészült a konditerem, új tantermeket alakítottak ki, mindenki számára hozzáférhetővé vált az internet, felújították a tornaterem parkettáját, folyamatosan korszerűsítik a közvilágítást, valaTartalék: 21 millió forint A négy év során az ön- kormányzat úgy gazdálkodott, hogy az oktatás, az egészség- ügyi, a szociális, a művelődési és kulturális intézmények finanszírozásával nem voltak gondjaink. Sikerként értékelem pályázatainkat, minden alkalmat megragadtunk a pályázati lehetőségekre, s még soha ennyi pénz nem volt az önkormányzat életében, mint az elmúlt négy esztendőben. A képviselő-testület úgy adja át az új önkormányzatnak a stafétabotot, hogy a folyamatosság teljes egészében biztosított, pénzügyi tartaléka több mint 21 millió forint. A képviselőkön és a hivatal dolgozóin kívül megköszönöm azoknak a támogatását, akik segítették az önkormányzatot annak érdekében, hogy községünk fejlődjön, a település lakói jól érezzék magukat Muronyban. mint az intézmények világítását. Az óvodában a csaptelepek cseréje megtörtént, új kerítés épült, az intézmény új bútorokat kapott. A napközis konyha felszerelése bővült és „megfiatalodott”. Az egészségügyi alapellátás zavartalan működéséhez a pénzügyi fedezetet biztosította a település, a színvonalasabb ellátás érdekében néhány műszert és berendezést vásárolt az önkormányzat. A szociális alapellátás érdekében jelentős segélyt folyósított az önkormányzat a rászorulóknak, s ezek kifizetéséről folyamatosan gondoskodott is. A közvilágítás bővült, az EMIB beruházási támogatás keretében tavaly a hagyományos lámpatesteket korszerű, energiatakarékos lámpatestek váltották fel, ami azt jelenti, hogy éves szinten a megtakarítás mértéke a korábbinak 40 százaléka. Megtörtént a Kaszáló-dűlő közvilágításának kiépítése, s programon felül, a Széchenyi-terv pályázata keretében folytatódott a község tanyavillamosítási programja. Útalap épült a Somogyi Béla, a Bacsó Béla, a Verseny, a Honvéd, a Szélső, a Maros és a Körösi Csorna utcában, felújították a Békési, az Ác- him, a Mokry és az Őrház utcákat. A település önként vállalt feladatai közül kiemelkedik a fejlesztési és rendezési terv. Elkészült a település szerkezeti terve, benne az építési koncepcióval. Az önkormányzat adó- kedvezményekkel támogatta a munkahelyteremtő vállalkozásokat. A foglalkoztatást helyi közmunkával segítette a település. A belvíz miatt lakásépítési és -felújítási támogatásban 1999-ben hetvenen, 2000-ben százhármán részesültek. Sikeresen vállalkozni faluban is lehet Borbély Sándor vállalkozó ma már nyugdíjas. Ifjabb Borbély Sándor vállalkozó, üzemmérnök. Borbély Zsolt vállalkozó, üzemmérnök. Borbély Sándomé könyvelő, ma már nyugdíjas. S egy cég, a Struktúra-Bau, mindannyian résztulajdonosok a cégben. Szétváltak azért, hogy együtt maradhassanak. Cégeik, az alvállalkozókat is beleértve, mintegy ötven családnak adnak megélhetési lehetőséget. — Sanyi kivitelező és szerelő, jómagam gyártó vagyok, édesapánk most már csak a szervezéssel, tervezéssel foglalkozik - kezdi a beszélgetést Borbély Zsolt. A munkák szervezése így egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb — érvel beszélgetőpartnerem. A Borbély-cég(ek) fő profilja a könnyűrácsos-szerkezetek gyártása, valamint tartószerkezeti vasbetonelemek előállítása. Termékeikből építenek gép- és gabonatárolókat, sportcsarnokokat, üzemcsarnokokat és állattartó-telepeket. — Szerkezetünk a kft., pontosabban egyik barátunk szabadalma, akár 54 méteres fesztáv áthidalására alkalmas. A legnagyobb kereslet a 24 méteres tetőszerkezetekre van - magyarázza Borbély Zsolt, s megjegyzi, hogy dolgoznak az ország minden szegletében. A közelmúltban Rákospalotán építettek egy száz méter hosszú, 48 méter fesztávolságú üzemcsarnokot, kerékpár-összeszerelőt, festőüzemet, készítettek rácsostartót lapostetős társasházak magas tetőre való átalakításához, a beázások megszüntetésére. Mint megtudom, az elmúlt két-három hónapban a mezőgazdasági pályázatok nyomán megrendelésük meglódult, az előző évekhez viszonyítva több a megyén belüli partnerük.- A szerkezet olcsóbb és gyorsan szerelhető, kizárólagos gyártói és szerelői mi vagyunk. Ezekben a napokban a szarvasi sertés- hizlalda, a dombiratosi gabonatároló és a csengerújfalui hűtőház tetőszerkezetének elemeit gyártjuk, Igaron gabonatárolót, Nagykőrösön, a konzervgyárban raktárépületet építünk. Már most látszik, a telet csúcsrajáratással dolgozzuk végig - mondja búcsúzáskor Borbély Zsolt. Népszerű lett a társastánc Együtt a hatos fogat: hátul Horváth Sándor. Kiss Bertold, Háló László, középen Kovács Tímea, Szegfű Rita, Kiss Valéria, s elöl Gyurkó László Három éve, amikor elkezdődött a tánciskola, kevesen gondolták, hogy a mozgáskultúrának ez a fajtája ilyen gyorsan népszerű lesz a községben. A tánc meghódította a fiatalokat úgy, hogy 2001-től a Túrkevei Korda Vince Alapfokú Művészeti Iskola társastánc tagozata működik a faluban. Három osztályban, negyvenkét gyerek tanulja és gyakorolja a lépéseket Gyurkó László és Gulyás Levente táncpedagógusok irányításával. Néhány éve kemény munkával, rengeteg gyakorlással három pár versenytáncosa van a településnek, akik a Magyar Versenytánc Sportszövetség versenyein, gáláin „mutogatják oroszlánkörmeiket”. — Amikor a három pár a tánciskolában megtanulta az alaplépéseket, kevesen gondoltuk, hogy ilyen hamar, ilyen sikert érnek el. Tény az is, hogy a tehetségük óriási szorgalommal párosul, eredményeiket kemény munkával érték el — meséli Ladányi Lászlóné, a művelődési ház vezetője, aki a csapat egyik „tám- pillére”. A tánc népszerűségét bizonyítja, hogy komoly utánpótlásbázis alakult ki: a kezdők csoportjában tizenöten, a középső, vagyis a haladók csoportjában huszonegyen vannak, a versenyző kategóriát a legöregebbek - ők 14-17 évesek, középiskolások -, hatan alkotják. A Horváth Sándor, Kovács Tímea és Kiss Bertold, Szegfű Rita párosok D kategóriás, míg a Háló László, Kiss Valéria alkotta duó E kategóriás versenytáncos. — Az már biztos: az idén mindegyik párosunk magasabb kategóriába, az E osztályba lép, ehhez csupán néhány pontot kell gyűjteniük, csaknem teljesítették a követelményeket mind a sztenderd, mind a latin táncokban. A pontgyűjtésre még több alkalmuk lesz, ebben a hónapban a fővárosban és Szolnokon országos versenyen lépnek parkettre, s nagyon könnyen elképzelhető, hogy október végén már valamennyien elérik az E kategóriás szintet - magyarázza Ladányi Lászlóné. Aztán arról beszél, hogy a településen nincs múltja a táncnak, de a helyiek nagyon szeretik, bemutatóik teltház előtt zajlanak, s olykor a próbákon is van néző. Hogy gyökeret eresztett ebben a kisközségben ez a sport, az köszönhető egy jószemű tánctanárnak, nevezetesen Gulyás Leventének, aki látott fantáziát néhány gyerekben és a szülőknek, akik felkarolták a csapatot, mert igencsak zsebbe nyúlós sport a tánc. Persze gondokis lehéthek: a mostani versenytáncosok „jó fejű” gyerekek, s ha érettségi után továbbtanulnak... De ez a jövő kérdése, erre szolgál az utánpótlás nevelése. Ami biztos: a gyerekek példaképe az a Gyurkó László, aki S kategóriás táncosként már sok mindenre megtanította őket. A Hidasháti Mezőgazdasági Rt. a csapat hivatalos támogatója, az utazáshoz a nagyüzem mikrobuszát adja, és egyéb segítséget nyújt a táncosoknak, akik cserébe fellépnek a cég rendezvényein, és nyáron a címerező táborban tartanak bemutatót. A központi iskolában kezdhettek Az idén először minden gyerek a központi iskolában kezdhette meg a tanévet. Korábban ugyanis az elsősök a „kisiskolában", vagyis a tagiskolában tanulták a betűvetést, ismerkedtek a számokkal. A nyár elején befejeződött a Megalapozlak névre keresztelt, huszonöt éve átadott épületegység felújítása, mely korábban a technika oktatását szolgálta, s bizony az utóbbi tízegynéhány esztendőben állaga igencsak leromlott.- Az épület felújítása 7,3 millió forintba került, melyhez az önkormányzat 1,2 millió forintot biztosított, a többit a település pályázaton nyerte — magyarázza Molnár Gergely, az általános iskola igazgatója. A teljesen felújított épületrészben az elsősök és másodikosok leltek második otthonra. Az igazgató elmondta: az elmúlt három esztendőben valamennyi osztályteremben kicserélték az iskolabútorokat, éppen a közelmúltban 110 széket és 50 tanulóasztalt vásároltak ugyancsak önkormányzati és pályázati pénzekből. Az iskola színházlátogatásra 72 ezer forintot nyert, s hogy melyik darabot, melyik színházban nézzék meg, még nem font ki - hallom. Búcsúzáskor Molnár Gergely megjegyezte: a gyerekek imádják a sportot, a tornateremnek délutánonként alig van szabad perce, estig pattog a labda. Első munkahelyéről vonult nyugdíjba Napjainkban egyre ritkább az olyan ember, aki évtizedeket dolgozik egy munkahelyen, s még kisebb azoknak a száma, akik első munkahelyükről több évtized után vonulnak nyugdíjba. Nos, ilyen Hegedűs Mihályné, aki a helyi általános iskola tanáraként tanította a falu nebulóit. — A főiskola elvégzése után, friss diplomásként, 1965-ben kerültem a községbe, magyar-orosz-rajzszakos tanárként. Először egyetemre jelentkeztem, de nem vettek fel, ezért egy esztendőt képesítés nélkül tanítottam, majd második nekirugaszkodás után a főiskola nappali tagozatán tanultam - kezdi Hegedűs Mihályné, akit a településen Julika néniként tisztelnek aprók és felnőttek. Mint mondja, békési születésű, szülei Kamuton, a tanyavilágban éltek és gazdálkodtak, így a tanévben Békésen a nagyszülőidői járt iskolába, csupán a vakációt töltötte szüleivel. Murony nem volt ismereüen számára, ugyanis gyakran átkocsi- kázott a falun. Aztán a kislány felcseperedett, a szülők a községben építették fel házukat.- Jómagam a készbe csöppentem — emlékszik a kezdeti évekre Hegedűs Mihályné, aki ma már tősgyökeres muronyinak vallja magát. - A felső tagozatos osztályokban tanítottam, sok tehetséges tanítványom volt, jónéhány tanulmányi versenyen vettünk részt, szép sikereket értünk el, s talán ennek köszönhettem, hogy rövid idő alatt, 1969-ben igazgatóhelyettesnek neveztek ki. Aztán férjhez mentem, 1975-ben megszületett a fiam, s otthon maradtam vele, lemondtam igazgatóhelyettesi megbízatásomról, s csak 1980-ban kerültem vissza az iskolába, akkor magyart és rajzot tanítottam. Aztán 1987-ben ismét kineveztek igazgatóhelyettesnek, s nyugdíjba vonulásomig láttam el ezt a tisztséget. Egykét városba csábítottak, lett volna lehetőségem másutt több pénzért dolgozni, de én maradtam. Nem vágytam el a tanári karból, a faluból, mert mindig olyan kollégákkal dolgoztam, olyan pedagógusokkal tanítottam együtt, akik imádták hivatásukat, a gyerekekért, a községért, a közösségért éltek, haltak.- Hogyan telnek nyugßjas napjai?- Nyugdíjba vonulásom után néhány évig óraadóként tanítottam tovább, aztán „átigazoltam” a gyermekjóléti és családsegítő szolgálathoz, ma is a szolgálat munkatársa vagyok. - összegzi. Batke László testnevelő tanár irányításával készülnek a focista palánták
