Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-11 / 238. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Október 11., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 10.) Borsodchem 4 595 Ft it Egis 11900 Ft ü Matáv 685 Ft ff Mól 4 775 Ft ff OTP 1851 Ft Á Richter 11800 Ft ff TVK 4 640 Ft it Zalakerámia 1315 Ft it BUX: 6841,09 +2,24% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX X. 4-10-1G 6811,32 . , s AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 376,96 8,33 244,43 205,84 60,75 166,22 5,56 246,25 Hírek EXPORT-IMPORT. A külke­reskedelmi forgalom deficitje augusztusban 297 millió euró, az első nyolc hónapban 2,122 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 195,7 millió, illetve 2,575 milliárd euróval- közölte a KSH. mti LÉGÜGY. A Malév tőkeemelési kényszerhelyzetbe került, üzle­ti terve teljesítéséhez tőkehely-! zetét mihamarabb rendezni kell- figyelmeztetett Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója. Megerősítette: az idén a Malév vesztesége várhatóan a tervek szerint, 2,3 milliárd forint körül alakul. Váradi a lehetséges megoldások között említette a légitársaság tőkeemeléses priva­tizációját, bár elismerte, hogy a légiközlekedés nemzetközi vál­sága miatt erre a piaci feltételek kedvezőtlenek, mti HULLADÉK. Az Európai Unió követelményeinek megfelelő re­gionális szilárd hulladékgazdál­kodási rendszert szándékoznak kiépíteni 15,5 milliárd forintos költséggel Északkelet-Magyar- ország 237 településén. Az kon­zorciumi szerződést Nyíregy­házán írták alá. mti HATÁRIDŐ-MÓDOSÍTÁS. Az agrártárca december 20-ig meg­hosszabbította a Nemzeti Ag- rár-kömyezetvédelmi Program (NAP) kiegészítő agrár-környe­zetvédelmi támogatására kiírt pályázat határidejét. A rendel­kezésre álló összeg 400 millió forint. EUROPRESS CSATORNA. Magyarországon 2015-ig mintegy ezermilliárd fo­rint szennyvízelvezetési és tisz­títási beruházásra van szükség ahhoz, hogy az ellátottság meg­feleljen az európai uniós elvárá­soknak - mondta Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazga- tóság vezetője, mti __________■ Fe lgyorsul a MÁV átalakítása 2003-tól használati díj ellenében külföldi vonatok is közle­kedhetnek a hazai vasútvonalakon. A MÁV reformja jegyében a jövő évtől megteremtik a feltételeket a regionális közlekedé­si társaságok megalakítására. A vasúti társaság fejlesztési programját leginkább az EU-csatlakozás sürgeti. Balatonbolgár Önkormányzatok, vállalkozá­sok, más közlekedési társasá­gok léphetnek be üzemeltető­ként azokon a vasútvonalakon, amelyeknek működtetése a MÁV számára nem gazdaságos, ám a régió számára fontos. Ezt Udvardi László, a MÁV Rt. igazgatóságának elnöke mond­ta Balatonbogláron, a vasúti számviteli konferencián. A változások alapjait a vasúti törvény módosítása teremti meg, amely novemberben ke­rül a kormány elé. A törvény szabályozza majd a nemzet­közi vasúti társaságok szabad átjárását Európa vonalain. Ez­zel a MÁV-nak is lehetősége nyílik a kontinensen közleked­ni - ha állja a versenyt a nem­zetközi társaságokkal. A cég stratégiai fejlesztési terve ezt szolgálja. Benczédi Mihályné, a MÁV Rt. gazdasági vezérigazgató­helyettese azt mondta: jövőre 102 milliárd forintos fejlesztési tervet dolgoznak ki, ami a kul­turált és gyors vasúti közleke­dést szolgálja, különösen a vá­rosok köré szervezett elővárosi közlekedésben. Kovács Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára szerint a vasút stratégiai fejlesztésének megvalósítására garancia, hogy a kormány felgyorsítja a prog­ramot, bár a társaság vesztesé­geit csak több lépcsőben finan­szírozza az állami költségvetés: elsősorban a reform hiteleit szanálja és a műszaki amorti­zációt fedezi. GÁLDONYI MAGDOLNA A posta marad posta Üzleti stratégiájában az alaptevékenység, a postai szolgáltatás fejlesztésére koncentrál a Magyar Posta Rt. A részvénytársaság szponzorációs tevékenységeinek felmondása után eladásra kínálja az alig fél évvel ezelőtt megvásárolt utazási irodáját is. PÉCS Az idegenforgalmi, utaztató szakma képviselőit meglehető­sen váratlanul érte a Posta- kocsi-Postatours-Lenau Reisen utazási iroda eladási szándéká­nak híre. Annál is inkább, mivel az utazási iroda néhány hónap­pal korábbi megvásárlásának mozgatórugója az országot le­fedő postai hivatalrendszer há­lózati előnyeinek tervezett ki­használása volt. A Magyar Posta azzal indo­kolja a váratlan fordulatot, hogy a jövőben a társaság a postai szolgáltatásokra, azok haté­kony fejlesztésére koncentrál. Az értékesítésből befolyt össze­get is az alaptevékenység minő­ségének javítására fordítják. A profiltisztítást célzó értékesí­tést minél előbb szeretné le­bonyolítani a Magyar Posta Rt., a cég erre célra külön felÜT gyelőbizottságot alakított. A posta tájékoztatása szerint az utazási iroda iránt már az ér­tékesítési felhívás közzététele előtt is élénk volt az érdek­lődés. Az utazási céget külső szakértő világítja át, az ajánlati árat ez alapján határozzák meg. Az utaztató, idegenforgalmi ágazatban jelentős koncentrá­ció ment végbe az utóbbi évek­ben az ilyen profilú cégek kö­zött. A szigorodó működési fel­tételek, növekvő finanszírozási igény miatt a szakma egyöntetű véleménye, hogy a hálózatban működő irodák lényegesen ver­senyképesebbek a piacon az egyedi boldogulást keresőknél. E felismerés motiválta a postai értékesítési hálózat kialakítá­sát is. A Magyar Postától származó információk szerint a pécsi székhelyű Lenau Reisen Utazá­si Iroda az elmúlt évben 3,1 millió forintos alaptőkével és 44 millió forint értékű saját tőké­vel rendelkezett. A 2001-ben 25 főt foglalkoztató vállalkozás el­múlt évi árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot, míg adó­zás előtti eredménye több mint 10 millió forint volt. KASZÁS ENDRE Világhálós kihívások Budapest A magyar népesség 15 százaléka internethasználó, ám a nemzet­közi középmezőnynél rosszabb helyzetben vagyunk. Európán belül nálunk a legmagasabb a vi­lágháló használati díja - mondta Bokker Sándor, a NetSurvey Internetkutató Intézet ügyvezető igazgatója az On-line gazdaság marketingkihívásai című konfe­rencián. Az intézet felmérése sze­rint 2004 végéig minden negye­dik magyar felnőtt internetezni fog. A világháló gyakori haszná­lóihoz felzárkóznak a nők, a vidé­ki városlakók és a 30-49 évesek. Hazánkban egy internet-elő­fizetőre 4-5 világhálót használó jut, ami jelzi, hogy főképp mun­kahelyi, iskolai gépeket használ­nak ilyen célokra. Pauska Zsolt, az Új Dunántúli Napló főszerkesztője az Axel Springer Magyarország Kft. (ASM) képviselőjeként rámuta­tott: hazánkban a női inter­netezők aránya 44 százalék, ami a világátlagnál 10 százalékponttal magasabb - ez pedig a piacvezető magazincsaláddal rendelkező ASM számára kedvező. Magyarországon az on-line hirdetési ágazat a hirdetési piac csupán 1 százalékát teszi ki, míg az USA-ban 4 százalék ez az arány. DÓCZY Többet ér a kukorica Megjelent a kukorica közraktározásáról szóló rendelet: e szerint a termelők kapnak tárolási támogatást, az exportcégek viszont nem. A kukoricaintervencióról még nem döntött a kormány. Budapest Javában tart a kukorica betakarítá­sa. A felvásárlók a tavalyi 15-17 ezer forinttal szemben az idén 22- 24 ezer forintot fizetnek a tengeri­ért tonnánként a termelőknek. A kukoricatermesztés hektáronkénti önköltsége 120 ezer forint, így el­sősorban azok a gazdák lehetnek elégedettek, akik legalább 5,5 ton­nát takarítanak be egy hektárról. A napokban megjelent közrak­tározásról szóló rendelet szerint a termelők a közraktárjegy fedezete mellett felvett - éven belüli lejára­tú - hitelhez a felvételkor érvényes jegybanki alapkamat mértékéig kamattámogatást kapnak az ag­rártárcától, legfeljebb öt hónapig. Ugyanennyi időre hetenként és tonnánként 15 forint tárolási tá­mogatást is nyújt a szaktárca. A kompenzációra akkor jogosultak az igénylők (takarmánygyártók, malomipar), ha vállalják, hogy éves felhasználási szükségletük­nek legalább az ötven százalékát november 15-ig közraktárban he­lyezik el. Akik igénybe veszik a tá­mogatást, azok nem vehetnek részt a kukorica intervenciós fel­vásárlásában. A kukoricaintervencióhoz kor­mánydöntésre van szükség. A tárca korábbi tájékoztatása szerint a termelők tonnánként 21 ezer fo­rintért ajánlhatják fel intervenció­ra az államnak a saját termésű ku­koricát. A gazdának 2003. március 31. és május 31. között kell arról nyilatkoznia, hogy eladja-e az ál­lamnak a kukoricát, vagy maga ér­tékesíti. A közel 1-1,2 millió tonna kukoricát exportáló cégeket kizár­ták a közraktározás lehetőségé­ből. A külkereskedők szerint leg­alább 1500 forint hátrányt jelent, ha a kivitel idején saját költségen kell a most megvásárolt kukoricát raktározniuk, ezért ennyivel keve­sebbet tudnak a termelőknek fi­zetni. Jelenleg - dunai kikötőben, hajóra rakva - tonnánként 95 euróért lehet eladni a kukoricát. Ez az exporttal járó költségek le­vonása után a termelőnek 21 ezer forint körüli árat jelent. újvári Innovációs ügynökök Rétság Tudomány- és Technológia- politikai Kormánybizottsá­got, valamint Nemzeti Inno­vációs Ügynökséget hoz létre a kormányzat - jelentette be Szekeres Imre. A Miniszterel­nöki Hivatal politikai állam­titkára szerint a szervezetek a vállalkozások nemzetközi versenyképességét segíti elő. Nem elég hatékony az ország in­novációs rendszere, ezért kidol­goztunk egy hatékonyságot növe­lő programot és megkezdjük en­nek megvalósítását - jelentette be Szekeres Imre. A politikai állam­titkár hozzátette: támogatják a kockázati tőketársaságokat és az innovációs központok létrejöttét, valamint ezek együttműködését. A Tudomány- és Technológia­politikai KormanyDizottsagot a kormány hozza létre a miniszter- elnök vezetésével, segítője a Ma­gyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke. A bizottság mel­lett az állami, a kutató-fejlesztő és az üzleti szféra között összekötő kapocsként működne az európai mintára létrehozott Nemzeti In­novációs Ügynökség. A szervezet feladatai közé tartozna az inno­vációs tanácsadás, a kormányzati feladatok koordinációja és a regi­onális rendszer fejlesztése. Az eredményekről hazai és nemzet­közi szinten is az ügynökség tájé­koztatja majd a közvéleményt. Szekeres Imre szerint a most ki­alakításra váró rendszer szorosan kapcsolódik a kormány esélyte­remtés programjához, amelynek legfontosabb eszköze a tudás, az innováció. nagy eszter dóra Középpontban a központ Budapest Csillag István gazdasági és közle­kedési miniszter elhelyezte Ma­gyarország legnagyobb logiszti­kai létesítményének, a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) alapkövét. A közel 100 hektáron megépítendő létesít­mény valamennyi jelentős nem­zetközi tranzitvonal keresztező­déséhez közel esik. így kiválóak a közúti és a vasúti kapcsolódásai, de a Csepeli szabadkikötő révén a vízi és a 16 kilométerre fekvő Fe­rihegyen keresztül a légi szállítás is akadálymentes. A csaknem 30 milliárd forint európai uniós tá­mogatásokból és hitelekből, álla­mi forrásokból, valamint vállalko­zói tőkebevonásból megvalósuló létesítmény 2003-tól 70 ezer kon­ténert képes majd kezelni, és ez a mennyiség 2010-ig 150 ezer kon­ténerre emelkedik. A logisztika központ lehetővé teszi, hogy adott szállító több közlekedési hálózathoz kapcsolódjon, s ezál­tal ötvözi az összes közlekedési módok előnyeit. Csillag István az eseményen azt mondta: egy or­szággyűlési döntés értelmében összesen 13 logisztikai központ építésére kerül sor a következő években. A vidéki áruházak és egyéb egységek ellátásában is szerepet játszanak e létesítmé­nyek azáltal, hogy - a hatékony vámolási és árubeléptetési rend­szer lévén - kedvező áron és rövi- debb idő alatt juthatnak hozzá a megrendelt árukhoz - például bútorokhoz, gépekhez, egyéb be­rendezésekhez. DÓCZY LÁSZLÓ OKTÓBER IO-IM2-ÉN 4 m§ß%mnig ■77+7 TI YTTTTii ti Az akció a készlet erejéig érvényes! www.mszp.hu Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak! A helyi vezetes sikere az Ön sikere is. Válasszunk tetterös vezetőket az önkormányzatokba is! Tartjuk a szavunkat

Next

/
Thumbnails
Contents