Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-10 / 237. szám
2002. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL G Y Ó G Y ÍTÁ S Agyi keringészavarok A genetikai rizikófaktorok szerepe Az elmúlt évek során nagyléptékű haladás történt az emberi örökítő anyag (DNS) strukturális megértésében. Az emberi gének feltérképezése és szerkezetének ismerete lehetővé teszi későbbiekben az egyes betegségek kórállapotok genetikai rizikótényezőinek pontosabb megértését. Az agyi infarktusok, illetve keringési eredetű agyi fehérállományi károsodások fontos népegészségügyi problémát jelentenek. A lakosok 25-30%-a szenved 60 év felett valamilyen fokú agyi keringészavarban. Az agyi keringészavarok és az ebből következő agyi károsodások fő klinikai rizikótényezői a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, egyéb. Az éreredetű agyi károsodások hátterében számtalan genetikai rizikótényezőt is feltételeznek. A genetikai és klinikai faktorok komplex rendszere együttesen vezet az agyi károsodások kialakulásához. A Gyulai Pándy Kálmán Kórház I. neurológiai osztályán, illetve központi laboratóriumában széles körű genetikai és klinikai vizsgálatok történtek. Vizsgálataink során több kedveződen hatású genetikai mutáció és genetikai faktor agyi keringészavarokban betöltött szerepét vizsgáltuk. A vizsgálataink alapján a következő általános következtetéseket tudtuk levonni: 1. Kedvezőtlen, az egészséges populációban is gyakran előforduló genetikai faktorok különböző típusú agyi keringési zavarok kialakulásához járulhatnak hozzá. 2. Vizsgálataink az agyi keringészavarrá járó betegségek genetikai heterogenitását valószínűsítik. 3. Kedvezőtlen genetikai faktorok együttes előfordulása, additív interakción keresztül, patológiás agyi keringészavar kialakulásához vezethet. 4. Önmagukban klinikai problémát nem okozó, kedvezőtlen genetikai faktorok együttes előfordulása — mint szignifikáns genotípus-konstelláció - kedvezőtlen rizikót jelenthet a keringési eredetű agyi károsodások kifejlődésére. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az általunk vizsgált kedvezőtlen gyakori genetikai faktorok agyi keringészavarok kialakulásában szerepet játszhatnak. A hajlamosító genetikai faktorok szerepének megismerése a jövőben feltehetően specifikusabb megelőzést és terápiát tesznek lehetővé. Ugyanakkor körültekintően óvatosan kell értékelnünk a genetikai vizsgálatok eredményeit (speciális szakembert kíván). A genetikai vizsgálatok eredményeit a többi klinikai adat birtokában esetre szabottan kell értékelni. A hippokratészi eskü Korunk orvosi etikájának is egyik pillére a hippokratészi eskü, amelyet feltehetően attól követeltek meg, aki felvételt nyert a Kosz szigetén működő orvosi iskolába és gyógyító központba. Nagyon valószínűtlen, hogy maga Hippokratész fogalmazta volna. Ez a metszet flamand mester, Rubens munkája. Hippokrateszt ábrázolja, aki mindenkinél többet tett azért, hogy eloszlassa a tévhitet, amely szerint az egészség károsodása, a betegségek az Istenek közvetlen és teljesen kiszámíthatatlan beavatkozása miatt alakulnának ki „Esküszöm Apollóra, az orvosra, Aszklepioszra, Hygieiára, Panakeára és valamennyi istenre és istennőre, akiket tanúul hívok, hogy... tudásomnak és ítélőképességemnek megfelelően a legjobb kezelési módszert fogom előírni a betegeknek és sohasem alkalmazok olyat, amely káros lenne vagy meg nem engedett célt szolgálna. Mérgező szert nem fogok adni, még ha kérnének is erre, hasonlóképpen nem adok egy asszonynak sem olyan eszközt, amellyel megszakíthatná terhességét. Tisztaságban és az isteneknek tetsző módon fogok élni és dolgozni... őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól és erkölcstelen viselkedéstől, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, legyenek bár szabadok vagy rabszolgák. Bármit hallok meg vagy látok kezelés közben vagy azon kívül, nem fogom terjeszteni, hanem megtartom magamban és megszeghetetlen titokként fogom kezelni...” Ajánlásai manapság is meg- szívlelendőek a gyógyítók munkájában: „Tisztán és jámboran őrzöm majd meg életemet és mesterségemet... És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távol tartva magamat minden egyéb szándékos kárt okozó jogtalanságtól...” (Homyánszky Gyula fordítása) DR. SZOLNOKI ZOLTÁN AKIVEL A BETEG ELSŐKÉNT TALÁLKOZIK. Akár a fájdalmától, kórságától szabadulni vágyó beteg, akár az őt felkereső, szerető családtag, ismerős legelőször az információval szolgáló portásokkal találkozik. A kórházban ezért is vallják, hogy itt minden hivatal fontos és felelősségteljes Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu; E mail: hospital@pandy.hu Új dialízisközpont Gyulán A vesebetegek száma egyre több, a békéscsabai centrum kinőtte kereteit Október 8-án ünnepélyesen átadták a gyulai EuroCare dialízisközpontot. A gyulai új, 1200 m2-es, 22 kezelőhelyes, 120 beteg kezelésére alkalmas dialízisközpont 48 beteggel kezdi meg a jövőben gyógyító tevékenységét. Az új központ mind az épület, mind az orvostechnológia tekintetében teljesíti a legmagasabb szakmai elvárásokat és a betegek kényelmét szolgálja, könnyebbé téve ezáltal a kezelések elviselését. A vese elégtelen működése esetén átmenetileg, illetve tartósan szükségessé válhat veseműködés pótlása, a dialízis. Hazánk a rendszerváltás előtt Európában az utolsó előtti helyezett volt a dialízis-kezelések tekintetében. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott, ma már a középmezőnyhöz tartozunk. A fejlesztés semmiképpen nem lett volna elképzelhető magántőke bevonása nélkül, a kezelések döntő többségét három nagy, világcégek tulajdonában lévő hálózat kezeli. Sem az alapbetegség, sem az életkor nem képezi akadályát annak, hogy szükség esetén dialízis-programba kerüljön a beteg. Különösen veszélyeztetettek a cukorbetegek, a magas vérnyomásban szenvedők, az idősek, valamint azok, akiknek már volt korábban veseproblémájuk, ü- letve ha a családban az egyenes ági hozzátartozók körében veseelégtelenség fordult elő. Vesepótló kezelésre akkor van szükség, ha a resztül speciális összetételű folyadékot juttatunk a hashártya lemezei közé, és néhány órás benntartás után a hashártya ereiben keringő vér és a dializáló- folyadék között kiegyenlítődik a méreganyagok szintje. Előnye, hogy a beteg önmaga végzi, ezért szövődménymentes esetben csak havi egy ellenőrzést igényel. Hátránya, hogy a beteg, esetleg hozzátartozója aktív közreműködését igényli, és bizonyos körülmények, például rossz higiénés viszonyok esetén nem ajánljuk. A harmadik a veseátültetés, ami a legjobb megoldásnak tűnik, de a donorok korlátolt száma behatárolja alkalmazhatóságát. A vesebetegek számának rohamos növekedése elkerülhetetlenné tette a fejlesztést megyénkben is. A békéscsabai centrum kinőtte kereteit, hiszen már éjszakai műszakban is kezelni kell, ami mind a beteg, mind a személyzet A túlélés esélyei romolhatnak Közöttük szűrővizsgálatra van szükség amiatt, hogy idejében észleljék a betegséget, hiszen a korszerű gondozási elvek betartásával a vesepótló kezelések szükségessége kitolható. Mégis a betegek jelentős része úgy kerül be a dialízis-kezelésre, hogy előtte nem gondozták őket, pedig ha már a testi leromlás jelei megjelennek, a túlélés esélyei is romlanak. szempontjából megerőltető. A második művese állomás helyszínéül a választás a gyulai kórházra esett. A megyei önkormányzat döntése alapján a bécsi székhelyű EuroCare Magyarország Egészségügyi Szolgáltató Rt. nyerte meg a pályázatot, ezt követően a beruházás rekordidő (5 hónap) alatt valósult meg a Herma Kft. kivitelezésében. A EuroCare volt a legelső, mely Magyarországon magántőke bevonásával végzett egészségügyi szolgáltatást. Mára a német B. Braun leányvállalata lett, és hazánkon kívül öt európai országban, a Kanári-szigeteken és a Fü- löp-szigeteken is működtet dialízisközpontokat. Az EuroCare gyulai épülete a város egyik szép színfoltja, képünk az október 8-ai megnyitón készült. A vendégek körében dr. Kovács József orvos-igazgató ünnepi beszédét mondja súlyos veseelégtelenség klinikai jelei megjelennek, illetve a vese kiválasztó képessége az eredeti 8-10%-ára lecsökken. A vesefunkciók pótlásának három alapvető formája van. Az első a haemodialízis, ami extrakor- porális (testen kívül kialakított) keringésben végzett méregtelenítő eljárás. Ilyenkor a vért a kezelés időtartama alatt kivezetjük, majd a méregtelenítő eljárás után folyamatosan visszapótoljuk a betegbe. A beteg ellátása a dialízis állomásokon történik, ehhez átlagosan heti három alkalommal kell a betegnek megjelennie, és egy kezelés általában négy óráig tart. A második a hasi (peritoneális) dialízis, amikor a hasüregbe ültetett puha szilikon katéteren keA fejlődésre jellemző, hogy a kezelések száma tíz év alatt ötszörösére nőtt, és a centrumok száma is évről évre gyarapszik. A gyulai az EuroCare 15. számú dialízisközpontja. A hálózaton belül szigorú protokollok alapján folynak a kezelések, a hálózat az ISO szigorú minőségbiztosítási szabványainak megfelelően működik, a hazai dialízis szolgáltatók közül elsőként. A minőségi dialízist szolgálja az is, hogy a felhasznált szintetikus, egyszer használatos dializátorok, melyek nagy felületen érintkeznek a vérrel, biokompatibilisek, tehát a szervezet épségét nem sértik. Az épületen belül fog működni a megújult nefrológiai szakrendelés is. DR. MOLNÁR SZABOLCS BELQYÓQYÁSZ, ______________NBFROLŐOUS SZAKORVOS, KÓRHÁZI ADJUNKTUS A m ozgásszervi betegségek gyógyításában nagyon jelentős szerepet játszik a szakszerű kezelés Újra a Várfürdőben a reumatológia Lakossági fórumot október 13-án rendeznek A Békés megyei Pándy Kálmán Kórház reumatológiai szakrendelése 1968 augusztusa óta működik a gyulai Várfürdőben. Létrehozója Dr. Aranyosi Margit reumatológus főorvos volt, aki sok segítséget kapott a város és a kórház akkori vezetőitől, megértették a Várfürdő és kórház együttműködésének jelentőségét a mozgásszervi betegek ellátásában. Az akkor kialakított szakrendelés országos modellnek számított. Itt a reumás beteg egy helyen találta a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket, amelyre szüksége volt. Az elmúlt több mint három évtized alatt jelentősen növekedett városunk gyógy-idegenforgal- ma, így a vízgyógyászat kapacitása egyre nehezebben birkózott meg a ráháruló feladatokkal. Az 1968-ban még modellnek számító reumatológiai szakrendelés, amely naponta több száz beteget fogadott, szintén felújításra szorult. így született a határozat már a '90-es évek elején, hogy a reumatológiai szakrendelést fel kell újítani, a vízgyógyászat kapacitását bővíteni kell, hiszen a megyei szakrendelés betegein kívül a tekintélyes bel- és külföldi gyógy-idegen- forgalom ezt igényli. Azonban a nagy átalakítás anyagi alapját csak a 2001. évre sikerült megteremteni. Tíz hónapon át az építkezés és berendezés ideje alatt a kórház adott otthont a reumatológiai szakrendelésnek, amely nem kis kényelmetlenséget jelentett betegeink számára, hiszen a gyógykezeléseket részben a kórházban, részben a Várfürdőben tudták felvenni. 2002. szeptember 30-án megkezdte működését régi helyén, a Várfürdőben a felújított, a XXI. század mozgásszervi betegeinek igényeit kielégítő új járóbetegrendelés. Betegeink és munkatársaim nevében ezúton mondok köszönetét a megyei képviselő-testület, a város, a kórház jelenlegi és előző vezetőinek, országgyűlési képviselőnknek segítségéért és megértő támogatásáért. Tudatom az érdeklődőkkel és mindenkit szeretettel meghívok 2002. október 13-án 9.30-kor a csont és ízület évtizede világnapja alkalmából szervezett lakossági fórumra, melyet az Erkel művelődési központban rendezünk. Témája a gerincbetegségek lesznek. DR. BÚZÁS ERNA OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS