Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-10 / 237. szám

2002. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL G Y Ó G Y ÍTÁ S Agyi keringészavarok A genetikai rizikófaktorok szerepe Az elmúlt évek során nagylép­tékű haladás történt az embe­ri örökítő anyag (DNS) struk­turális megértésében. Az em­beri gének feltérképezése és szerkezetének ismerete lehe­tővé teszi későbbiekben az egyes betegségek kórállapo­tok genetikai rizikótényezői­nek pontosabb megértését. Az agyi infarktusok, illetve kerin­gési eredetű agyi fehérállományi károsodások fontos népegészség­ügyi problémát jelentenek. A lako­sok 25-30%-a szenved 60 év felett valamilyen fokú agyi keringésza­varban. Az agyi keringészavarok és az ebből következő agyi károso­dások fő klinikai rizikótényezői a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, túlzott alkoholfo­gyasztás, elhízás, egyéb. Az érere­detű agyi károsodások hátterében számtalan genetikai rizikóténye­zőt is feltételeznek. A genetikai és klinikai faktorok komplex rend­szere együttesen vezet az agyi ká­rosodások kialakulásához. A Gyulai Pándy Kálmán Kórház I. neurológiai osztályán, illetve központi laboratóriumában széles körű genetikai és klinikai vizsgála­tok történtek. Vizsgálataink során több kedveződen hatású genetikai mutáció és genetikai faktor agyi keringészavarokban betöltött sze­repét vizsgáltuk. A vizsgálataink alapján a következő általános kö­vetkeztetéseket tudtuk levonni: 1. Kedvezőtlen, az egészséges populációban is gyakran előfordu­ló genetikai faktorok különböző típusú agyi keringési zavarok ki­alakulásához járulhatnak hozzá. 2. Vizsgálataink az agyi kerin­gészavarrá járó betegségek geneti­kai heterogenitását valószínűsítik. 3. Kedvezőtlen genetikai fak­torok együttes előfordulása, addi­tív interakción keresztül, patoló­giás agyi keringészavar kialaku­lásához vezethet. 4. Önmagukban klinikai prob­lémát nem okozó, kedvezőtlen ge­netikai faktorok együttes előfor­dulása — mint szignifikáns genotí­pus-konstelláció - kedvezőtlen ri­zikót jelenthet a keringési eredetű agyi károsodások kifejlődésére. Összefoglalva azt mondhat­juk, hogy az általunk vizsgált kedvezőtlen gyakori genetikai faktorok agyi keringészavarok ki­alakulásában szerepet játszhat­nak. A hajlamosító genetikai fak­torok szerepének megismerése a jövőben feltehetően specifiku­sabb megelőzést és terápiát tesz­nek lehetővé. Ugyanakkor körül­tekintően óvatosan kell értékel­nünk a genetikai vizsgálatok eredményeit (speciális szakem­bert kíván). A genetikai vizsgála­tok eredményeit a többi klinikai adat birtokában esetre szabottan kell értékelni. A hippokratészi eskü Korunk orvosi etikájának is egyik pillére a hippokratészi eskü, amelyet feltehetően at­tól követeltek meg, aki felvé­telt nyert a Kosz szigetén működő orvosi iskolába és gyógyító központba. Nagyon valószínűtlen, hogy maga Hippokratész fogalmazta volna. Ez a metszet flamand mester, Rubens munkája. Hippokrateszt ábrázolja, aki min­denkinél többet tett azért, hogy eloszlassa a tévhitet, amely szerint az egészség káro­sodása, a betegségek az Istenek közvetlen és teljesen kiszámíthatatlan beavatkozása miatt alakulnának ki „Esküszöm Apollóra, az orvos­ra, Aszklepioszra, Hygieiára, Panakeára és valamennyi istenre és istennőre, akiket tanúul hí­vok, hogy... tudásomnak és ítélő­képességemnek megfelelően a legjobb kezelési módszert fo­gom előírni a betegeknek és so­hasem alkalmazok olyat, amely káros lenne vagy meg nem enge­dett célt szolgálna. Mérgező szert nem fogok adni, még ha kérnének is erre, hasonlóképpen nem adok egy asszonynak sem olyan eszközt, amellyel megsza­kíthatná terhességét. Tisztaság­ban és az isteneknek tetsző mó­don fogok élni és dolgozni... őrizkedni fogok minden szándé­kos károkozástól és erkölcstelen viselkedéstől, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre hasz­nálatától, legyenek bár szabadok vagy rabszolgák. Bármit hallok meg vagy látok kezelés közben vagy azon kívül, nem fogom ter­jeszteni, hanem megtartom ma­gamban és megszeghetetlen ti­tokként fogom kezelni...” Ajánlásai manapság is meg- szívlelendőek a gyógyítók mun­kájában: „Tisztán és jámboran őrzöm majd meg életemet és mester­ségemet... És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fo­gok belépni, távol tartva maga­mat minden egyéb szándékos kárt okozó jogtalanságtól...” (Homyánszky Gyula fordítása) DR. SZOLNOKI ZOLTÁN AKIVEL A BETEG ELSŐKÉNT TALÁLKOZIK. Akár a fájdalmától, kórsá­gától szabadulni vágyó beteg, akár az őt felkereső, szerető családtag, ismerős legelőször az információval szolgáló portásokkal találkozik. A kórházban ezért is vallják, hogy itt min­den hivatal fontos és felelősségteljes Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu; E mail: hospital@pandy.hu Új dialízisközpont Gyulán A vesebetegek száma egyre több, a békéscsabai centrum kinőtte kereteit Október 8-án ünnepélyesen átadták a gyulai EuroCare dialízisközpontot. A gyulai új, 1200 m2-es, 22 kezelőhelyes, 120 beteg kezelésére al­kalmas dialízisközpont 48 beteggel kezdi meg a jövőben gyógyító tevékenységét. Az új köz­pont mind az épület, mind az orvostechnológia tekintetében teljesíti a legmagasabb szakmai elvárásokat és a betegek kényelmét szolgálja, könnyebbé téve ezáltal a kezelések elviselését. A vese elégtelen működése esetén átmenetileg, illetve tartósan szükségessé válhat veseműködés pótlása, a dialízis. Hazánk a rendszerváltás előtt Európában az utolsó előtti helyezett volt a dialí­zis-kezelések tekintetében. Ez a helyzet gyökere­sen megváltozott, ma már a középmezőnyhöz tartozunk. A fejlesztés semmiképpen nem lett volna elképzelhető ma­gántőke bevonása nél­kül, a kezelések döntő többségét három nagy, világcégek tulajdoná­ban lévő hálózat kezeli. Sem az alapbetegség, sem az életkor nem ké­pezi akadályát annak, hogy szükség esetén di­alízis-programba kerüljön a beteg. Különösen ve­szélyeztetettek a cukorbetegek, a magas vérnyo­másban szenvedők, az idősek, valamint azok, akiknek már volt korábban veseproblémájuk, ü- letve ha a családban az egyenes ági hozzátarto­zók körében veseelégtelenség fordult elő. Vesepótló kezelésre akkor van szükség, ha a resztül speciális összetételű folyadékot juttatunk a hashártya lemezei közé, és néhány órás benntartás után a hashártya ereiben keringő vér és a dializáló- folyadék között kiegyenlítődik a méreganyagok szintje. Előnye, hogy a beteg önmaga végzi, ezért szövődménymentes esetben csak havi egy ellenőr­zést igényel. Hátránya, hogy a beteg, esetleg hozzá­tartozója aktív közreműködését igényli, és bizo­nyos körülmények, például rossz higiénés viszo­nyok esetén nem ajánljuk. A harmadik a veseátülte­tés, ami a legjobb megoldásnak tűnik, de a donorok korlátolt száma behatárolja alkalmazhatóságát. A vesebetegek számának rohamos növekedése elkerülhetetlenné tette a fejlesztést megyénkben is. A békéscsabai centrum kinőtte kereteit, hiszen már éjszakai műszakban is kezelni kell, ami mind a be­teg, mind a személyzet A túlélés esélyei romolhatnak Közöttük szűrővizsgálatra van szükség amiatt, hogy idejében észleljék a betegséget, hiszen a korszerű gondozási elvek betartásával a ve­sepótló kezelések szükségessége kitolható. Mégis a betegek jelentős része úgy kerül be a dialízis-kezelésre, hogy előtte nem gondoz­ták őket, pedig ha már a testi leromlás jelei megjelennek, a túlélés esélyei is romlanak. szempontjából megeről­tető. A második művese állomás helyszínéül a választás a gyulai kór­házra esett. A megyei önkormányzat döntése alapján a bécsi székhe­lyű EuroCare Magyaror­szág Egészségügyi Szol­gáltató Rt. nyerte meg a pályázatot, ezt követően a beruházás rekordidő (5 hónap) alatt valósult meg a Herma Kft. kivitelezésében. A EuroCare volt a leg­első, mely Magyarországon magántőke bevonásá­val végzett egészségügyi szolgáltatást. Mára a né­met B. Braun leányvállalata lett, és hazánkon kívül öt európai országban, a Kanári-szigeteken és a Fü- löp-szigeteken is működtet dialízisközpontokat. Az EuroCare gyulai épülete a város egyik szép színfoltja, képünk az október 8-ai megnyitón készült. A vendégek körében dr. Kovács József orvos-igazgató ünnepi beszédét mondja súlyos veseelégtelenség klinikai jelei megjelen­nek, illetve a vese kiválasztó képessége az erede­ti 8-10%-ára lecsökken. A vesefunkciók pótlásának három alapvető for­mája van. Az első a haemodialízis, ami extrakor- porális (testen kívül kialakított) keringésben végzett méregtelenítő eljárás. Ilyenkor a vért a kezelés idő­tartama alatt kivezetjük, majd a méregtelenítő eljá­rás után folyamatosan visszapótoljuk a betegbe. A beteg ellátása a dialízis állomásokon történik, eh­hez átlagosan heti három alkalommal kell a beteg­nek megjelennie, és egy kezelés általában négy órá­ig tart. A második a hasi (peritoneális) dialízis, ami­kor a hasüregbe ültetett puha szilikon katéteren ke­A fejlődésre jellemző, hogy a kezelések száma tíz év alatt ötszörösére nőtt, és a centrumok száma is évről évre gyarapszik. A gyulai az EuroCare 15. számú dialízisközpontja. A hálózaton belül szigorú protokollok alapján folynak a kezelések, a hálózat az ISO szigorú minőségbiztosítási szabványainak megfelelően működik, a hazai dialízis szolgáltatók közül elsőként. A minőségi dialízist szolgálja az is, hogy a felhasznált szintetikus, egyszer használatos dializátorok, melyek nagy felületen érintkeznek a vérrel, biokompatibilisek, tehát a szervezet épségét nem sértik. Az épületen belül fog működni a meg­újult nefrológiai szakrendelés is. DR. MOLNÁR SZABOLCS BELQYÓQYÁSZ, ______________NBFROLŐOUS SZAKORVOS, KÓRHÁZI ADJUNKTUS A m ozgásszervi betegségek gyógyításában nagyon jelentős szerepet játszik a szakszerű kezelés Újra a Várfürdőben a reumatológia Lakossági fórumot október 13-án rendeznek A Békés megyei Pándy Kálmán Kórház reumatológiai szakrendelése 1968 augusztusa óta működik a gyulai Vár­fürdőben. Létrehozója Dr. Aranyosi Margit reumatológus főorvos volt, aki sok segítséget kapott a város és a kórház akkori vezetőitől, megértették a Várfürdő és kórház együttműködésének jelentőségét a mozgásszervi betegek ellátásában. Az akkor kialakított szakrendelés országos modellnek számított. Itt a reumás beteg egy helyen találta a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket, amelyre szüksé­ge volt. Az elmúlt több mint három évti­zed alatt jelentősen növekedett városunk gyógy-idegenforgal- ma, így a vízgyógyászat kapaci­tása egyre nehezebben birkózott meg a ráháruló feladatokkal. Az 1968-ban még modellnek számí­tó reumatológiai szakrendelés, amely naponta több száz bete­get fogadott, szintén felújításra szorult. így született a határozat már a '90-es évek elején, hogy a re­umatológiai szakrendelést fel kell újítani, a vízgyógyászat kapacitását bővíteni kell, hi­szen a megyei szakrendelés betegein kívül a tekintélyes bel- és külföldi gyógy-idegen- forgalom ezt igényli. Azonban a nagy átalakítás anyagi alapját csak a 2001. évre sikerült meg­teremteni. Tíz hónapon át az építkezés és berendezés ideje alatt a kórház adott otthont a reumatológiai szakrendelés­nek, amely nem kis kényelmet­lenséget jelentett betegeink számára, hiszen a gyógykeze­léseket részben a kórházban, részben a Várfürdőben tudták felvenni. 2002. szeptember 30-án meg­kezdte működését régi helyén, a Várfürdőben a felújított, a XXI. század mozgásszervi betegeinek igényeit kielégítő új járóbeteg­rendelés. Betegeink és munkatársaim nevében ezúton mondok köszö­netét a megyei képviselő-testü­let, a város, a kórház jelenlegi és előző vezetőinek, országgyűlési képviselőnknek segítségéért és megértő támogatásáért. Tudatom az érdeklődőkkel és mindenkit szeretettel meghívok 2002. október 13-án 9.30-kor a csont és ízület évtizede világnap­ja alkalmából szervezett lakossá­gi fórumra, melyet az Erkel mű­velődési központban rendezünk. Témája a gerincbetegségek lesz­nek. DR. BÚZÁS ERNA OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS

Next

/
Thumbnails
Contents