Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-06 / 208. szám

KÉP 2002. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK —11. OLDAL TÉR Békés Kortárssegítő képzés A város önkormányzata, az ifjú­sági és sportminisztérium támo­gatásával ebben a tanévben is­mételten kortárssegítő képzés indítását tervezi a kábítószer-fo­gyasztás megelőzése érdeké­ben. A képzés időtartama öt hó­nap - ez év szeptembertől 2003. januárig tart amelyet négy hónapon keresztül havi egy al­kalommal szupervízió követ. A képzést sikeresen elvégzők a polgármesteri hivatal oklevelét kapják meg, s ez egyben lehető­séget nyújt arra, hogy a diákok a megszerzett tudásukat kortárs­segítőként kamatoztassák. A képzés - mely havi három alka­lommal jelent elfoglaltságot - délutánonként lesz. A szerve­zők a képzésre középiskolás di­ákok jelentkezését várják. A képzésre jelentkezni lehet szeptember 13-áig a polgármeste­ri hivatal - Békés, Petőfi u. 4. - 38-as és 39-es irodájában. A kor­társsegítő képzéssel kapcsolatban további részletes információkkal a 66/411-011 telefonszámon a 157- es melléken szolgálnak. Harmincéves A helyi nevelési tanácsadó az idén ünnepli alapításának har­mincadik évfordulóját. Ebből az alkalomból szeptember 13-án jubileumi szakmai programot rendeznek, melyre hazánk kele­ti és délkeleti régiójából hívtak meg és várnak vendégeket. A program nyitott, ahol szülőket is szívesen lámák. A rendezvénynek a polgár- mesteri hivatal díszterme és a Ci- vü Szervezetek Háza ad otthont. Egyebek között előadás hangzik el különféle gyermekkori problé­mákról, a fejlődési zavarokról, a hiperaktivitásról, s természetesen a szakemberek saját tapasztalata­ikat és szakmai élményeiket is megosztják a jelenlévőkkel. • A program keretében köszön­tik a nevelési tanácsadó tizenhat egykori, már nyugdíjas dolgozó­ját is. Az oldal az Békési Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Több száz millió a föld alatt Legjelentősebb fejlesztés a szennyvízberuházás Az elmúlt négy esztendőben Békés városa több száz millió forintot költött fejlesztésekre és fel­újításokra, s az elköltött pénznek van is lát­szata, minden egyes fillér a lakosságot szolgál­ja. A város költségvetéséből 1999-ben 430,6 millió forintot, 2000-ben 436,9 milliót, 2001- ben 924,9 milliót költött a város a fejlesztések­re és felújításokra, mely összeg ebben az év­ben várhatóan 1 milliárd 125,5 millió forint lesz. Az idei célkitűzésekből eddig 812,7 millió forintos fejlesztés valósult meg. A szennyvízberuházás gerincvezetékének építését szemlézi Pataki István polgármester (jobbról), Gál András, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője és Podovnyi lánne o Pomon+óriiio WH mnv/07otnia vezeték és 71 kilométer bekötővezeték épül, s el­készültével - 98 százalékos lesz a város csator­názottsága - több mint 4 ezer 500 ingatlant köt­nek rá a szennyvízhálózatra, melynek 67 száza­léka már el is készült. A Cementárius Kft. által vezetett konzorciumnak több kivitelező a tagja, egyszerre tizenkét helyszínen dolgoznak az épí­tők, s az év végére a szennyvízprogram 92 száza­lékban elkészül. A kivitelezők a programhoz ké­peset előrébb tartanak - tudtuk meg Pataki Ist­ván polgármestertől. S hogy az idén mi minden va­lósul még meg? íme a nagyobb fejlesztések és felújítások, a teljes­ség igénye nélkül. A szennyvízbe­ruházásra ebben az esztendőben 672 millió forintot költ a város. A fürdő és uszoda fejlesztése a ter­vek szerint 250 millió forintba ke­rül. Az intézmények világításá­nak korszerűsítésére 88 millió fo­rintot fordított a település. A strandhoz szükséges kút fúrása 36 millióba kerül. A sportcsarnok felújítása 28 millió, a Széchenyi tér térburkolata 17 millió, az ult­rahangkészülék 12,8 millió forint­ra rúgott. A szennyvízhálózat fel­újítása 9 millió forintot emésztett fel, az intézmények fűtési korsze­rűsítésére 8,4 milliót, a könyvtár felújításra 8,2 milliót, a tájház kar­bantartására 8 millió forintot köl­tött az önkormányzat. A város belterületi útjainak felújítási terve 8 millió, a tüdő­gondozó felújítása 6,5 millió, a hajléktalanszállás bővítése 5,5 millió, a helyi értékek védelme 5 mil­lió, a görcenter 4 millió forintba került. Nyugdíjba vonul a könyvtár igazgatója Húsz esztendő egy ember életében nagy idő. Különösen igaz ez üti Évára, a városi könyvtár igazgatójára: 1982. február 15- én nevezték ki az intézmény élére, ahonnan ez év december 31-én, hatvanegy évesen nyugdíjba vonul. A képviselő-testü­let legutóbbi ülésén 2003. január elsejével öt évre Erdősné Sá­gi Máriát nevezte ki igazgatónak. Erdősné Sági Mária veszi át a stafétabotot Úti Évától, vagyis váltja az igazgatói székben Úti Éva annak idején egy híres in­tézmény vezetését vette át, ugyanis 1949-ben az első vidéki kultúrház volt a békési, melynek volt egy néhány száz kötetes kis­könyvtára is. A mai könyvtár mintegy 80 ezer kötetes, s míg az ország más részéin könyvtárakat zárnak be, addig itt fejlesztik, bő­vítik azt. A város vezetése fontos­nak tartotta a könyvtárat, ahol adottak mind a technikai, mind a személyi feltételek.- A békésit mindig is a korsze­rű könyvtárak között tartották szá­mon, az elmúlt fél évszázadban a személyes varázsa tette egyedivé, öröm volt itt dolgozni. Sok mun­kával járt, de megvolt az értelme. Néhány éve mintegy 5 ezer 200 ol­vasó iratkozott be, napjainkban ez a szám ezerrel kevesebb - mond­ja az igazgató, aki nyomban sorol­ja is a csökkenés okait: mind több családban van tévé, videó, számí­tógép és internet, a csatornák ont­ják a műsorokat, a számítógép se­gítségével pillanatok alatt a világ­hálón lehet bárki. A könyvtár az elmúlt években a különböző pá­lyázatokon — a könyvbeszerzésen túl - 19 számítógépet, négy nyomtatót, két fénymásolót, bú­tort, zenei technikát, tavaly 5 mil­lió, az idén eddig 1,5 millió forin­tot nyert. Úti Éva munkásságát „Békés városért” kitüntetéssel is­merte el a település. S hogy mi lesz a nyugdíjasévek alatt?- Többet lehetek a családdal, s végre lesz időm az olvasásra is - mondja tréfálkozva Úti Éva. Január elsejétől az új igazgató Erdősné Sági Mária, aki kilenc éve feldolgozó könyvtárosként dolgozik az intézményben. Férjé­vel együtt dévaványai származá­súak, Békéscsabán laknak, de családja révén számtalan szállal kötődik a városhoz. — Legfontosabb feladatomnak tekintem a folytonosság biztosítá­sát, az információs központ teljes körű kialakítását - mondja az új igazgató. Azt már csak mellékesen jegyzi meg, hogy a felnőtt könyvtá­ri részleg bővítése elődje érdeme. ÚJ HELYEN AZ ORSZÁGZÁSZLÓ. Augusztus 20-án ünnepélyes keretek kö­zött avatták fel az új zászlótartó helyet, így a város központjában méltó környezetben leng­het az ország és a település zászlaja A város címzetes főjegyzője Molnárné dr. Tarkovács Már­ta, Békés jegyzője... Ponto­sabban július elseje óta a vá­ros címzetes főjegyzője. A köztisztviselők napján a Par­lamentben Medgyessy Péter miniszterelnök nyújtotta át hatvankét — közöttük három a megyénkben — jegyzőnek a megtisztelő, szakmai mun­kásságukat elismerő címet. Ezekben a napokban különösen mozgalmasak Molnárné dr. Tar­kovács Márta napjai. Mint mond­ja, a négyévenkénti választások periodikus terhelést jelentenek a köztisztviselőknek. Csak mellé­kesen jegyzi meg, hogy nem köz- tisztviselőnek, nem jogásznak, s nem jegyzőnek készült. Régész vagy népművelő szeretett volna lenni. Aztán a felvételi előtt, szin­te az utolsó pillanatban módosí­totta elképzeiését, s a jogi egyete­met választotta.- Kevesen tudják rólam, hogy 1981-ben népművelőként is dol­goztam, de voltam tsz-jogtaná- csos is - emlékszik vissza. A közigazgatásban különféle terü­leteken 1986 óta dolgozik, s ép­pen tíz esztendeje a város jegyző­je, vagyis címzetes főjegyzője.- Milyen volt ez az évtized, s mi jellemezte?- Kemény tíz év volt, rengeteg munkával, hatáskörök változásá­val. A rendszerváltás után a képvi­selőkkel együtt tanultam én is az önkormányzatiság alapjait. Az ál­lamigazgatás még most sem vonzó pálya, képzett szakemberek kelle­nek hozzá, a jogszabályok gyakran változnak, minden nap újabb és újabb kihívásokkal szembesülünk - hallom. Az­tán elmesélte, hogy jogi ta­nulmányait le­velező tagoza­ton kezdte, majd második évtől nappali tagozaton folytatta. Az egyetemi évek alatt a nemzetközi jog érdekelte a legjobban. Talán ez is inspirálta, hogy az EBESZ mis­sziója tagjaként, Bosznia-Hercego­vina és Koszovó néhány vidékén nemzetközi választási tanácsadó­ként hatszor vett részt.- Jogi és szakmai szempontból roppant érdekes volt az ottani munka, ugyanakkor csodálatos ér­zés volt, íiogy egy alakuló, új ál­lam létrehozásában szakmai segít­séget nyújthattam — magyarázza.- Mire jogosítja fel a címzetes főjegyzői rím?- Ez egy szakmai elismerés a jegyzők számára. Addig használ­hatjuk, ameddig a feltételeknek megfelelünk, munkánkkal rászol­gálunk a bizalomra. Levelezés so­rán és aláíráskor használhatjuk a címzetes főjegyző címet. Ehhez kell a szakmai elhivatottság, a pontos és lelkiismeretes munka, az emberek szeretete és tisztelete, lokálpatriotizmus, s nem utolsó sorban a csapatmunka, vagyis a város vezetőivel, a kollégákkal és a képviselő-testület tagjaival való jó munkakapcsolat - mondta Molnárné dr. Tarkovács Márta, a város immár címzetes főjegyzője. Aki csak gyártja, de nem használja a sportszereket Nem tudom, hogy a sportolók vagy az iskolások közül gondolt- e már valaki arra, hogy az öltöző berendezései, a tornacsarnok vagy tornaterem felszerelései, az egyes sportszerek hol készül­nek? Azt hiszem, ez igen kevés embernek jut eszébe. Békésen a sportszergyártásnak több évtizedesek a hagyományai, s ma is vannak olyan sportszerek és berendezések, melyek az ország­ban egyetlen helyen, Balogh Béla kisüzemében készülnek. A Kettős-Körös árvédelmi töltésé­től úgymond kőhaj ításnyira, a ludadi határrészen, az egykori grófi majorban van az üzem. A 1980-as árvíz elöntötte a vidéket, néhol két méternyi volt a víz ma­gassága, de az épülettel, mivel az dombra épült, nem bírt az ár. Az­óta sok árhullám, víz lement a fo­lyón, változtak az idők. Az épület magántulajdonba került. Balogh Béla vállalkozó megvásárolta, be­rendezkedett, s kialakította benne fafeldolgozó üzemét. Mint mondja, mielőtt bármit is jegyzetelnék, előbb nézzek körül. Az épületben egykor cselédlakások voltak, majd a tsz-időben több funk­ciót látott el. Miután tulajdonába ke­rült, átalakította azt, az üzemben hét-nyolc alkalmazott dolgozik.- Szinte mindegyikükkel 1967- től együtt dolgoztam a volt Start Szövetkezetben, ahol műszaki ve­zető voltam. Az eladósodott szövet­kezet felszámolása után úgy döntöt­tem, hogy az ottani gyártmányok egy részét továbbviszem, mert a pi­acon ezen termékekre volt s van igény. Amíg a felszámolás tartott, bi­zony e szereknek nem akadt gyártó­ja sehol az országban - magyaráz­za Balogh Béla, aíd végzettségét te­kintve asztalos és faipari technikus. Az udvaron katonás rendben sorakoznak a több száz köbméte­res pallórakatok és rönkök, ame­lyeket az üzemben dolgoznak fel. Menet közben megtudom, hogy mi mindent is készítenek. A felso­roltaknak csak töredékét tudom megjegyezni: egy- és kétsoros tor­natermi és szobai bordásfalat, tor­nagerendát, tornapadot, mászó- rudat, öltözőpadokat, pingpong­asztalt, fapalánkot, ugrószekrényt és -zsámolyt, tornabotot, váltóbo­tot, gömbvégű tornabotot...- A gépparkot a feladatokhoz alakítottam ki, fenyőt csak import­ból és nagyon jó minőségűt hasz­nálok, a kőrisfa Békés megyéből származik. A fát felhasználás előtt legalább egy évig pallóként szárí­tom, jómagam mindenes vagyok: ha kell, rakodóként dolgozom, ha kell, odaállok bármelyik gép mel­lé, ha a sors úgy hozza, akkor tár­gyalni megyek... Nálam a napok összefolynak, nincs szombat vagy vasárnap, a kamiont, amint meg­érkezik, le vagy meg kell rakni - magyarázza. Közben elmeséli, ho­gyan is készül egyik-másik sport­szer. A lényeg: nem minden mun­kafolyamat gépesíthető, vala­mennyi gyártott terméke élőmun­ka-igényes. Csak mellékesen jegy­zi meg, hogy évente közel ezer köbméter fát használ fel, melynek kétharmada import fenyő.- Hová jutnak el termékei?- Két partnerrel kooperációban dolgozom, nyugodtan mondha­tom, hogy az ország minden részé­be, kis tételben jut exportra is. Az exporton nem gondolkodom, ugyanis a hazai megrendelések le­kötik gyártókapacitásunkat.- Érdekesebb megrendelése volt?- A közelmúltban az Állami Balettintézetnek egyedi balett- rudakat készítettünk.- Saját sportszereit használja? — Unokáim­nak van ping­pongasztala és bordásfala. Én a napi munka során sporto­lok eleget — neveti el ma­gát a 62 esz­tendős szak­ember, aki 1994-ben lett vállalkozó. Az- _________________ tá n elárulja, ßa|0g|-, Béla a készülő hogy azért sza­kít időt hobbijának, a pihenés­nek, amit számára a méhészke­dés és a vadászat jelent. „Szerelme” az előbbivel a hatva­nas évek elejétől tart, jelenleg száz kaptár méhe van. A vadászat valamivel újabb keletű. tornagerendákkal — A méhészkedés családi hob­bi, a fiammal, a lányommal és a nejemmel közösen csináljuk, ők is nagyon szertik a méheket. Meg kell mondanom, valamennyien nagyszerűen értenek is méhész­kedéshez — mondja Balogh Béla. A település történetének legjelentősebb fejleszté­sei ebben az esztendőben valósultak, illetve való­sulnak meg. A 2003-ban befejeződő szennyvíz­program keretében összesen 64 kilométer gerinc-

Next

/
Thumbnails
Contents