Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

3. 2002. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK I Békés megyei agrárhíradó Akiknek álom a baklövés Fajtabemutató az Orosfarmnál Vadászjelöltek vizsgája Köröstarcsán A közhiedelemnek megfelelően majdnem igaz, hogy vadászni annyi, mint vadat lőni, ám a közhiedelemmel ellentétben vadász­nak lenni már véletlenül sem egyenlő azzal, hogy puskája van az embernek, és zöld haj­nalban fütyörészve Indul a százholdas pa­gonyba vaddisznókat hajkurászni és estén­ként nyúlpaprikás mellett nagyokat hazud­ni a kapitális trófeákról. Akik a minap Köröstarcsán tesztlapok fölé görnyedve igyekeztek eleget tenni a vizsgakövetelményeknek, tudják, hogy a vadásszá váláshoz vezető út rögös. El is lehet rajta bukni. Nagy Sándor, a megye fővadásza (képünkön) éppen ötven éve tevé­kenykedik a köz szolgálatában és 30 éve folytatja ezt a szép mester­séget. Tőle tudjuk, hogy ez a ne­mes hivatás csakis a szigorú szak­mai előírások betartásával gyako­rolható, amit államilag elismert és szavatolt vizsgabizonyítvány bir­tokában kezdhet el a jelölt. De ki is lehet az? Mielőtt erre Nagy Sán­dor megadná a választ, sietve elő­rebocsátjuk: lesz ebből még jóko­ra vita, aminek akár Agrárhír­adónkban is helye lesz. Az ok - s ezt már a fővadász mondta: - bár­ki lehet vadász, mert a legújabb vadászati törvény szerint alanyi jogon jár az erdőt-mezőt járók tá­borához való csatlakozás. Va­dásztársaságba azonban nem kö­telező belépni... Mint a szakma megyei vezetőjétől megtudtuk, nemcsak a vadászok nem egyfor­mák, de a vadásztársaságok sem. Békés megyében már ötszázan vannak, akik sehova nem tartozó alanyi jogú vadászok (akik persze ezt az alanyi jogot gyakorolni is óhajtják), s kétezren, akik vadász- társaságokba szerveződtek, még­pedig 69 a bérelt vadászterületen működő közösség, 11 a bérkilövő Rendőrségi szakfelügyelet Aki lőfegyvert akar birtokolni, annak a rendőrhatóság által előirt követelmé­nyeknek kell megfelelni, amihez az Il­letékes megyei rendőri szerv szakem­berei esetenként fegyverismereti elő­adásokkal, tanfolyamokkal is segítsé­get nyújtanak. A vadászjelöltek fegy­verismereti tudását elméleti és gya­korlati kérdések keretében ellenőrző Szűcs Gábor alezre­des (képünkön) a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Békés Megyei Vadászszövetség megállapodása alapján vett részt a vadászvizsgán. Tőle tudjuk: attól még, hogy a vadászat alanyi jog, a fegyvertartás nem az. Aki ezt a vizs­gát leteszi (ez sem sikerült a 38 jelölt mindegyikének), az sem kaphat automatikusan lőfegyvert, mert orvosi vizsgán is részt kell vennie, s abban Is különbséget tesznek, hogy sörétes vagy golyós fegyvert akar-e valaki tartani. Lőállásbán. Juhász Antal lövészetvezető felügyeletével gyakorlatban vizsgáznak a jelöltek. A gyomaendrődl Oskő Ildikónak, aki egyéb­ként szarvasi főiskolás, kiválóan sikerült a lőgyakorlata fotói m-pmm Miközben az általános tudni­valókból kiokosodtunk Nagy Sán­dortól - aki egyben a tárcsái vizs­ga bizottsági elnöke is -, addig a vadászat, a vadgazdálkodás, a vadvédelem, a természetvédelem és a fegyverismeret tesztkérdése­in túljutott jelöltek a lőtéren pus­kát ragadtak és koronglövészet­ből, kispuskalövészetből mutat­ták be tudományukat. Vagy azt, hogy ezt még gyakorolni kell. Ju­hász Antalnak, a lőgyakorlatok vezetőjének értékeléséből kide­rült, hogy ezen a vizsgán nem is egy vadászaspiráns volt, aki ak­kor is csütörtököt mondott, ha egyébként a puskája elsült,,. Ők aztán a másnapi vadfelis­merési és szóbeli vizsgán már nem is vehettek részt, s a követke­ző megmérettetésig csak álmo­dozhattak atyól, hogy majd egy­szer nekik is érdem és nem ku­darc lesz a baklövés, Most a trófea egy pótvizsgacsekk, akkor meg majd egy szép őzagancs, A vadászatot még alanyi jogon sem adják ingyen! A gyomnövény is „kártevő” Növényvédelmi szolgálat jelenti! A napraforgó jól vizsgázott aszálytürésből Dominkó Sándor, a megye egyik legjobban működő me­zőgazdasági vállalkozásá­nak, az Orosháza-Tatár- sáncon működő Orosfarmnak az elnöke azzal a különös, ám a mezőgazdaságból élők számára nem meglepő beje­lentéssel nyitotta meg a múlt hét végén rendezett fajtabe­mutatót és szakmai konferen­ciát, hogy valójában kukori­ca- és napraforgótáblák szemléje szerepelt volna a programban, ám az elmúlt időszak időjárása ezt a ket­tőst meghiúsította. A kukorica termesztési kísérletei­ben részt vevő fajtatulajdonosok nem látták értelmét, hogy az aszály sújtotta ültetvények össze­hasonlító eredményeit elemez­zék. Mint az egyik nemesítő cég, az Advanta képviselője, Krupa Mihály elmondta, az extrém kö­rülmények között a fajtajellegek sem érvényesülhettek. Ezért az­tán egy aszályra hangolt találko­zó lett a szakmai tapasztalatcse­re, melynek főszereplője a napra­forgó lett. Dominkó Sándor bevezetőjé­ben a rendkívüli időjárásra utal­va elmondta, hogy az Orosfarmnál a legtöbb növény- kultúrában elmarad a már beta­karított és az ezután várható ter­més mennyisége a tavalyitól, s a jövedelmezőség negatív példá­jaként említette, hogy a máskor jelentős profitot hozó zöldborsó az önköltséget is alig fedezte. A szárazságtűrő napraforgó eseté­ben még reménykednek a tisz­tes haszonnal járó betakarítás­ban. A meghívott előadók sorát Krupa Mihály nyitotta, aki az Advanta Hungary Kft. képvisele­tében a fajták ismertetését meg­előzően kiemelte, hogy a cég a vi­lág napraforgómag-termesztésé­ben piacvezetőnek tekinthető. A kukoricanemesítés irányairól szólva rámutatott, hogy a vegyszerrezisztens, állományke­zelésre alkalmas fajták további elterjesztése a cél, amit egyéb­ként a napraforgó esetében is kí­vánatosnak tat. Kukoricából a hármas hasznosítású Virtuose fajtát emelte ki, napraforgóból pedig az igen korai Louidort. Szautner Péter, a KWS ma­gyarországi megjelenésének szakmai körülményeit vázolta, majd a több évben is sikeresen vizsgázott KWS 381-es, valamint a KWS 343-as kukoricahibrid elő­nyeit ismertette. Ezt követően a napraforgófajták hazai bevezeté­sének tapasztalatairól szólt, melyben a Helia 04 „berobba- násáról” is beszélt, Pál Bertalan, a BASF vegyipari világcég területi képviselője a konszern történetének és tevé­kenységi körének bemutatása so­rán arról is beszámolt, hogy a nö­vényvédő szerek piacán új típusú és hatásmechanizmusú készít­ményekkel jelenik meg a követ­kező évben a BASF. Ezt követően a kísérleti parcel­lákon folytatódott a bemutató, amely - minf arról a bevezető­ben említést tettünk - csak a napraforgó fajtasorok szemléjét jelentette. Dominkó Sándor, az Orosfarm elnöke a napraforgó-termesztés kísérleti eredményeit Ismer­teti a szakemberekkel fotói u-niu A növényvédelmi törvény szerint a gyomok éppen olyan károsító- nak minősülnek, mint a rovarok vagy a kórokozók. A törvény vé­dekezési kötelezettséget ír elő a károsítók ellen - ebbe a körbe te­hát a gyomok is beletartoznak! A védekezési kötelezettség minden területtulajdonosra és -hasz­nálóra vonatkozik. A rovarok és a kórokozók elleni védekezés úgy ahogy, már természetessé válik, nem így a gyomok elleni védeke­zés. Sokszor tapasztalható az, hogy az év folyamán egyszer el­végzik az irtást, majd a területek­nek ez után „felé sem néznek”, hagyják a gyomokat újra elhatal­masodni, és magot hozni, fertőz­ve saját területüket és környeze­tüket. Sokan sajnos még az egy­szeri gyommentesítést sem vég­zik el. Ilyen szempontból gondok vannak a művelt területekkel, de legfőképpen a művelés alól ki­vont területekkel van a legtöbb probléma. Különösen nagy prob­léma az országszerte rendkívüli módon felszaporodott parlagfű (de más veszélyes gyomok is). Ez a gyomnövény azért is fokozottan veszélyes, mert virágpora sok em­bernél okoz súlyos allergiás tüne­teket. A virágzás sokszor, akár ké­ső őszig is elhúzódik - a külön­böző fejlettségű gyomállomány miatt. A magja a betakarított ter­ménybe kerülve sok esetben ex­port-akadályozó tényező, Még mindig nem késő a gyomfertözés felszámolása, ez történhet me­chanikai úton, vagy gyomirtó sze­rek felhasználásával. A Békés Me- károsító általában a növények ge- gyei Növény- és Talajvédelmi neratív részeit részesíti előnyben Szolgálat felügyelői fokozottan fi- - itt károsít. Károsítja a paradi- gyelnek a problémára és érvényt csombogyókat, a paprika termé- szereznek a törvény által előírtak sét, a virágokat (krizantém, szeg­betartásának (ha szükséges, fű) stb. Védekezzünk ellenük, szankciók alkalmazásával is). Rendkívüli mértékben felszapo- Még folyamatosan károsít a gya- rodott a mezei pocok, a fertőzés pottok bagolylepke hernyója. A most még különböző kultúrák A legveszedelmesebb gyomnövény. Békés megyében a parlagfű hatalmas foltokban terjed útszéleken, szántókon, tarlókon_________________________________fotó, zs-rriss között oszlik meg, de őszre olyan területekre fog koncentrálódni az állomány, mely biztosítja téli táp­lálékukat (pl.: őszi kalászosok, repce, évelő pillangósok). Készül­jünk fel az ellenük való védeke­zésre. Még betelelés előtt a kultú­rák lekerülésével párhuzamosan irtsuk az újra felszaporodóban lé­vő hörcsögöt. Számos területen észleltük a vetési bagolylepke hernyóinak tömeges lárvakelését. Veszélyeztethetik a gyökérzöldsé­geket, a kelő repce vetéseket. A korábbi nagyobb mennyiségű csapadék lehetővé tette a gabona- futrinka tojásrakását, a lárvák ki­kelését, árvakeléseken közepes és erős mértékű fertőzéseket észlel­tünk. A monokultúrában termesz­tett gabonáknál komoly kártételek következhetnek be. Általános ta­pasztalatunk, hogy a betárolt ter­mények (kalászosok, elmúlt évi kukorica) kisebb-nagyobb mér­tékben fertőzöttek magtári kárte­vőkkel (molyok, zsizsikek stb.). Károsításuk nyomán a termény dohosodik, penészedik, fogyasz­tásra, takarmányozásra alkalmat­lanná válhat. A viszonylag nagy- mennyiségű eladatlan gabona for­galmának (eladásának) akadálya lehet a még csekély mértékű fertő­zés is, (Élő raktári kártevő export­kizáró ok). Ellenőrizzük, ellen­őriztessük készleteinket és ha szükséges, gondoskodjunk a betá­rolt termény fertőtlenítéséről. ■ÉKÉtCMM, IOOI. AUOUUTUt 27. TATÁR JÚZSIF, ______________________»ÉKÉI MIQYII MTM Tö kjó termés Újkígyóson! Az Újkígyósi Gazdaszövetkezet karítás közben készült. A tömött közel fél évtizede foglalkozik sorokba rakott termést az elkö- olajtök-termesztéssel, melynek vetkező napokban tökroppantó során a héjnélküli tökmagot na- gép töri össze, s távolítja el a ma- gyobb részben exportra szállít- got, melyet a szövetkezet telep- ják. Az idei „tökszüret” jónak helyén tisztítanak, mosnak, szá- ígérkezik, Pillanatképünk beta- rítanak. I l társaság, s három az állami vadá- szatijog-hasznosító szervezet. Ez utóbbi a Ménesbirtok,-a Hidasháti Mezőgazdasági Rt, és a DALERD gyulai erdészete. Roppantógépre várva - roppant nagy reményekkel

Next

/
Thumbnails
Contents