Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

FVM-pályázatok nyomában Gyógy- és fűszernövényekkel a csúcson Fűben, fában orvosság van — tartja a közismert népi mon­dás —, a mezőhegyesi Mező- produkt Mezőgazdasági Gyógy- és Fűszernövény­termeltető Kft. tulajdonosai szerint pedig nem csak orvos­ság, hanem pénz is van ben­ne. Ezt bizonyítja az évi 300 milliós árbevételével a már tíz éve jól működő kft. is, melynek irányítója és egyben tulajdonosa Malya András és felesége Nagy Gabriella. Nem csak feldolgozással, hanem termeléssel, termeltetéssel is foglalkoznak, melynek kere­tében 1000—1500 hektár föld­terület integrációját is ellát­ják, miként a gazdákat vető­maggal, szaktanáccsal, ese­tenként pedig — ha szükséges — gépi betakarítással is. Fő profiljuk a gyógy- és fűszer- növény, ezen belül is a kö­mény, de szerepel még a pa­lettán édeskömény, ánizs, ko- riander, máriatövis, mustár, borágó és borsfű is. Malya András, a cég ügyveze­tő igazgatója így emlékszik vissza a kezdetekre. Mintavétel a köményes zsákból. A tulajdonosok, Malya András és Malyáné Nagy Gabriella a pályázati segítséggel felújított és modernizált raktárépületben fotós zs-press- A feleségem szülei évtizedek óta foglalkoztak gyógy- és fű­szernövény-termesztéssel és -forgalmazással, így nem volt nehéz a tradíciókat követni. Ah­hoz, hogy az árut biztonságosan tárolni és kezelni tudjuk, nagy­Szerintem Nem pazarlóan gazdálkodunk Hatvan éve vagyok a pályán agrárközgazdász, és sem az ellenzéki, sem a kormánypártoknak nem vagyok tagja, csupán gondolkodó, nyitott szemmel járó ember­nek tartom magam, akinek a sok évtizedes tapasztala­tai alapján is van véleménye a mezőgazdaságról. Most is úgy látom, nem mennek rendben a dolgok, ha a gaz­dálkodók segítésére gondolok. Ma még olyan körülmé­nyes egy-egy pályázat elkészítése, hogy a legtöbb em­ber kedve elmegy tőle, főleg akkor, ha sorozatos kudar­cok érik. Én próbálkozom folyamatosan, hiszen a múltbéli ígéretek szerint főképpen az újjászerveződött termékpályás szövetkezeteket segítette volna a kormány, ez azonban nem így van. Két pályázatot adtam be az FVM-hez forgóeszköz-pótlásra, amit for­ráshiány miatt elutasítottak. Majd egy új kombájn vásárlására a Széchenyi-terv keretén belül pályáztam, de azt is elutasították, pe­dig nagy szükségünk lett volna rá, hogy a régi gépet lecseréljük az aratásig. Ebben az volt az érdekes, hogy háromszor is gratuláltak szóban és telefonon, hogy minden remiben van, nyertem, de mire a valós visszaigazolás megérkezett, abban már az állt, hogy elutasít­va. így nem tehettem mást, beadtam az FVM-hez, ahol a betervezett 50%-os támogatás helyett 25%-ot kaptam. Természetesen ez is nagy segítség volt egy 42,5 milliós kombájn megvásárlásához, de az, hogy a tervezett támogatási összeg a felére apadt, érzékenyen érin­tett bennünket. Épp olyan nehezünkre esik most kigazdálkodni a még meg nem érkezett 25%-os áfa-visszatérítés hiányát, pedig erre a 8 millió forintra ugyancsak nagy szükségünk lenne a szépen ter­mő tök betakarításánál. A kibontakozásihitel-kérelmünk elfogadása sem ment zökkenő- mentesen, és ahogy hallottam, más sem járt jobban. Lassan minde­nünket jelzálog terheli, és szomorúan kell megállapítanom, hogy egy-egy nagyobb üzem - mint például a Bábolna vagy az Agroker - szívesebben ad hitelbe műtrágyát, vetőmagot, gépeket, berendezéseket jelzálog nélkül, mint a bankok. Ez a bizalmatlanság már nem csak bosszantó, hanem néha már sértő is. Mi nem folytatunk pazarló gazdálkodást, hisz saját erőből építettük a szárítót és a tárolót, aminek segítsé­gével nem kényszerülünk arra, hogy a termékeinket gyorsan és olcsón eladjuk, emellett gépeket és eszközöket is vásárol­tunk. Az elmúlt tíz év alatt 80 milliós lett a vagyonunk, még­is, ha hirtelen pénzre lenne szükségünk a bankoktól, már nem kér­hetnénk, mert szinte mindenünk le van kötve. Pedig a fejlesztéshez, a továbbhaladáshoz, az uniós-követelményeknek való megfelelés­hez sok esetben szükség lenne rá. Én úgy látom, hogy a társadalom nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a mezőgazdaságból élők boldoguljanak. Hiszen nálunk messze nem olyan feltételekkel gazdálkodunk, mint a fejlettebb országokban. Lassan már nem is a termékek, hanem a támogatások versenye zajlik a piacokon. Ezelőtt jó pár évvel 2680 Ft-ért adtam el a búza mázsáját, ma ugyancsak ennyiért, ám a termelés költségei azóta megkétszereződtek. Úgy ér­zem, hogy a jelenlegi támogatási rendszer messze nem kompenzál­ja azt a hátrányt, amit a külföldről behozott termékekkel szemben elszenvedünk. Ezt még az is nehezíti, hogy a viszonylag jól gazdál­kodó és ezt könnyen ellenőrizhető szövetkezetek és gazdálkodó egy­ségek nehezen vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez a bankoktól, pe­dig ha ezt nem kezelik egy kicsit rugalmasabban, akkor nagyon ne­héz lesz a továbblépés vagy a talpon maradás a mezőgazdaságban. BOZÓ JÓZSEF, AZÚJKÍGYÓSI GAZDASZÖVETKEZET ELNÖKE Határszemle a megyében Kukorica: száradás-számadás Szép, borongós őszünk van, mond­ták az ironikusabb szemléletű gazdák az elmúlt — leg­nyáribb nyári hó­nap, az — augusz­tus első napjaiban, amikor is az időjá­rás önmagát meg­hazudtolva többet volt hűvös és barátságtalan, mint az ilyentájt szokásos kánikulá­ra hasonlító. Mint Lipták János, (képünkön) a Békés Megyei Földművelési Hivatal főfelügyelője elmondta, a csapadék valójában több volt (51,7 milliméter), mint a sok­éves átlag, s a megye északkele­ti térségében Körösújfalu - és a vele szomszédos Hajdú-Bihar megyei Komádi, Körösszakái - körzetében megközelítette a 140 millimétert is, míg ugyan­ekkor Doboz-Békés környékén csak 25-28 millimétert regiszt­ráltak. A hónap vége felé viszont visz- szatért a nyár, s nem volt ritka is­mételten a 30 fokos meleg sem. Ez aztán jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az igen egyenetlen csapadékeloszlású tavaszban- nyárban fejlődő, vagy néhol csak sínylődő kukorica hirtelen szá­radni kezdjen. A mostani határ­szemle ennélfogva in­kább a száradás-szám­adás, mint az autenti­kus termésbecslés lehe­tőségét adja - legalább­is a kukoricát tekintve. Lipták János tájékozta­tása szerint ugyanis volt már olyan kukoricatáb­la, ahol idő előtt szárzú­zóval kellett az elszáradt, de ter­mést nem érlelt tengerit „ledarál­ni”, így lehet olyan körzet, ahol a 2 tonnának is őrölni kell, de lehet olyan is, ahol 7 tonnát várhatnak. (Jobb években a 10 tonna sem ritkaság!) Ami a másik, s rövidesen kom­bájn alá érő szántóföldi növényt, a napraforgót illeti, az a jelek sze­rint jobban bírt a mostoha időjá­rással, s ennél a várható termés 1,2-2,5 tonna körül alakul. A száraz napok egyetlen jó hozadé- ka, hogy nem támadta meg a tá­nyérokat máskor veszélyeztető gombabetegség, a Botrytis. Az augusztust az is jellemezte még, hogy viszonylag csendes volt a határ, az aratás már véget ért, s a tarlóhántások kivételével nem sok helyen dolgoztak talaj­művelő gépek. Ez utóbbiak az el­múlt napokban kezdtek nagyobb számban „kirajzani” a határba, s hozzáláttak az őszi magágy­készítéshez. ________________________I.ZS. Be érett a napraforgó. A próbaaratások után nemsokára „szüret"_____fotó, zs-press » Tő zsde Lassan mozduló gabonaárak A Budapesti Árutőzsde devizapi­acán nagy, 2,74 milliárd forint ér­tékben, a gabonapiacon csupán 21 millió forint értékben keres­kedtek hétfőn. A devizapiacon csupán euróra születtek üzletek. A közös euró­pai deviza legközelebbi lejáratá­nak ára 246,50 forint maradt, a novemberi jegyzés 0,08 forinttal 248,58 forintra drágult, a decem­beri viszont 0,06 forinttal 249,44 forintra gyengült. Az amerikai dollár jegyzései nem módosultak, a szeptemberi ár 259,80 forint maradt. Szeptemberre a japán jen száz egységének ára 211,50 forint, a svájci franké 167 forint, a cseh koronáé 8,04 forint, a lengyel zlotyé 59,81 forint maradt. A gabonapiacon a búza szep­temberi ára 90 forinttal 25 300 forintra drágult. A takarmánykukorica árai nem változtak, a novemberi jegy­zés 24 500 forint maradt. Decemberre a takarmánybúza ára 23 500, a takarmányárpáé 20400, az szójáé 58700 forint változatlanul. Az olaj napraforgó jegyzései sem változtak, az októberi ár 63 700 forint. A kevermesi Keve-Coop Mg.-i Szövetkezeti Részvénytársaság •gisz évben az egyéni *s társas vállalkozások rendelkezésére áll az alábbi szolgáltatásaival: • mezőgazdasági gépi munkák (szántás, talaj-előkészítés, vetés, betakarítás stb.) o növényvédelmi szolgáltatás o terményszárítás, -tisztítás O faipari szolgáltatás. ________________VÁRJUK megrendeléseiket! ____________ CÍ MÜNK: 5744 KEVERMES, BATTONYAI ÚT 5. SZÁM. _______ TELEFON: (68) 434-002, 434-055._______ í Il yen volt az egykori istálló amelyből modern telephelyet'alakítottak ki kapacitású telephelyre vol szükség, ezért még 1994-ben vá sároltunk a mezőhegyesi ménes birtoktól egy épületet, melye: már akkor támogatás segítségé vei újítottuk fel, majd ezt követ te a korszerű gépek, berendező t sek cseréje, amihez ugyancsak- nagy segítség volt a pályázati- pénz elnyerése. De volt olyan t évünk is, amikor nem nyertünk- el semmilyen támogatást, ám et­- tői függetlenül fejlesztettünk ­- saját erőből. Időközben a piac egyre keményebb lett, egyre in­kább minőségi árut követelt. Eb­ből eredően újabb fejlesztésre, modernebb gépekre volt szük­ség, hiszen a külföldi élelmiszer- és gyógyszeripari felvásárló cé­gek szakemberei folyamatosan ellenőrizték az üzemet, hogy megfelel-e a mindenkori szigorú követelményeknek. A bővítést és a fejlesztést a folyamatosan növekedő termelői kör is igé­nyelte, akikkel a kapcsolatunk jó, és az egymás iránti bizalom­ra épül. Igyekszünk a legjobb árakkal megjelenni a piacon. Előfordult az is, hogy nem a szerződött árat fizettük ki abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag jóval kevesebb áru termett. Esetenként ez fordítva is így volt. Az árak és a szerződések mindenki számára elfogadható rugalmas kezelése egyre több termelőt hozott hozzánk szinte a megye minden részéről, sőt még azon túlról is. így az ismé­telten bővülő kapacitásunk és szűkülő raktárunk ismételt fej­lesztést igényel. így tervezünk a jövőben további beruházáso­kat is. Tárolót, nagyobb teljesít­ményű gépeket és az üzemhez vezető bekötő út burkolatának javítását a SAPARD- vagy az FVM-pályázat segítségével. Ma már három műszakban dolgoz­va 15 embernek biztosítunk ál­landó munkát, ezen túl pedig az egyre szélesedő mezőgazda- sági körnek a fent említett mó- 'don az integrációt. Bízunk ab­ban, hogy az új beruházások után ez a szám még csak növe­kedni fog. _______________________M. *.

Next

/
Thumbnails
Contents