Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-13 / 214. szám

HÁTTÉR 2002. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK - 7. OLDAL Kétséges Bakucz jövője A hoppon maradt harmadik fél vállalja a felelősséget a törvénytelenségekért Békéscsaba Soha többé nem címerezünk címmel szeptember 5-ei szá­munkban írtunk a bakuczi tábor diákjainak helyzetéről. A fi­atalok az embertelen körülményekre panaszkodtak, valamint arra, hogy a negyven fokos hőségben végzett kemény fizikai munkáért csak a beígért pénz töredékét kapták meg. Lapunk kérésére a diákmunka szervezését vállaló szombathelyi Profi Iskolaszövetkezet elnöke, Hap Péter, a táborvezető Gyuricza Imre, valamint az összevont 1-2-es csoport vezetője és egyben a tábor számfejtője, Bertalan Zoltán, a diákok és a szülők szeptember nyolcadikén, vasárnap délután találkoztak szer­kesztőségünkben, hogy nyílt fórum keretében beszélhessék meg problémáikat. nélkül - ugyanis azok valamilyen oknál fogva eltűntek - nem tudják törvényesen kifizetni a diákokat. A szülők a bérek közötti különb­ségeket sem értették. Azt tapasz­talták, hogy ugyanabban a cso­portban dolgozó, egyforma telje­sítményeket nyújtó diákok fizeté­se merőben eltért egymástól. Az egyes, kettes csoport diákjainak fizetései - csoportvezetőjük Ber­talan Zoltán volt - kiemelkedően magasabbak, mint például a hár­mas, hetes csoport bérezése. Hap Péter, a szombathelyi Pro­fi Iskolaszövetkezet elnöke a szü­lők kérdéseire elmondta: túl ké­sőn ugrottak bele a munkába. Va­lószínűleg ebből támadtak a bo­nyodalmak. A bakuczi diákmun­kát eddig megszervező másik is­kolaszövetkezet visszamondta a tábor megszervezését. A Profi szövetkezet felkereste a hidasháti rt.-t és megpályázta a bakuczi tá­bor munkáinak lebonyolítását. Hat pályázó közül kapták meg a feladatot. A diákokhoz az általuk később eljuttatott jelentkezési la­pokat - hogy időt nyerjenek - valóban a diákok és a tanárok töl­tötték ki. A szövetkezet elnöke va­sárnap délután elmondta: számá­ra újdonságot jelent, hogy a gye­rekek nem 6, hanem 10-12 órát dolgoztak naponta. Amikor meg­látogatta a tábort, kérdésére, hogy minden rendben megy-e, a tábor­vezetőség egyértelmű igennel vá­laszolt. Nem tudott - a szülők ve­tették fel ezt is a találkozón - a súlyos munkaszerződésbeli hiá­A szeptember 5-ei cikk megjele­nése után folyamatosan érkeztek lapunk sms-rovatába az üzenetek diákoktól és szülőktől egyaránt. A jelentős visszhangot kiváltó cikk egyértelműen megerősítette: vala­mi nincs rendben a bakuczi tábor körül. Arányait tekintve több olyan sms érkezett, melyek kül­dője - úgymond - pórul járt Bakuczon. Az írás megjelenésé­nek napján a hidasháti rt. vezér- igazgatója, Varga Mihály nyolc napon belül kérte a tábori körül­ményekről megjelent információk helyesbítését. A fő kérdés, amiért mintegy negyvenen eljöttek a va­sárnapi találkozóra, a bérezés problémája volt. A diákok és a szülők elmondása szerint nem a szálláshelyül szolgáló „tyúkól”, a zöld rántotta, az alumínium evő­eszközök vagy a meleg víz hiánya okozta felháborodásukat. A gye­rekek a várt 50-60 ezer forint he­lyett előleggel együtt 14-20 ezer forintot kaptak kézhez, a táborzá­ró után több mint egy hónappal. Nem értették a szülők, hogy mi alapján számolták el a béreket, ha a jelenléti íveken nem a valójában ledolgozott napi 10-14 óra, hanem csak hat óra szerepeit. A gyerekek táborban való részvételéhez szük­séges szülői engedélyeket sem a szülők, hanem a fiatalok, illetve az egyes csoportvezetők készítet­ték és írták alá. A kifizetések késé­sét a táborvezetőség azzal magya­rázta, hogy a szülői engedélyek nyosságokról sem. Elmondta: a szerződéseket ügyvéd készítette, akinek bízott a szakmai tudásá­ban. A hidasháti rt.-től átutalt 40 millió forintból 16 milliót továbbí­tottak a csoportvezetőknek, akik egyenként fizették ki a diákoknak a bért. Az elnök kijelentette: a tá­bor kiadásai, a járulékos költsé­gek kifizetése után a szövetkezet­nek szinte semmi nem maradt a 40 millióból. A táborvezető, Gyuricza Imre és Bertalan Zoltán azt állította, hogy a tényleges munkavégzés ideje csak hat óra volt. Azért vol­tak távol a tábortól napi 12-14 órát, mert a táborhelytől akár 20- 25 kilométernyire fekvő táblák­ban dolgoztak. A szülők felveté­sére, hogy a távolságok és az idő összefüggéseit figyelve, nem stimmelnek a menetlevelek, még­is kiderült, hogy a gyerekek való­ban többet, akár 10-12 órát is dol­goztak naponta. A bérezések kü­lönböző nagyságát Bertalan Zol­tán többek között azzal is magya­rázta, hogy amíg a rendes munkát végző gyerekek újabb és újabb so­rokat csináltak, addig a hanya­gabbakat visszazavarták a kukori­cásban maradt címerekért. Az ily' módon többször lecímerezett so­rokért természetesen nem járt fi­zetés. Hozzáfűzte, hogy a cso­portjában dolgozó 131 diák kere­sett a legjobban, ők valóban meg­keresték a 40-50 ezer forintot. A Békés Megyei Munkaügyi Központtól a következő felvilágo­sítást kaptuk a munkaszerződé­sek tartalmi előírásaival kapcso­latban: akárhány pontból áll egy munkaszerződés, három elem­nek mindenképpen szerepelnie kell benne. Fel kell tüntetni a sze­mélyi alapbért, a munkavégzés helyét, valamint a munkaköri le­írást. Ha e három pont közül csak egy is hiányzik a szerződésből, az érvénytelen. A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töl­Lapunk szerkesztőségében találkoztak a diákmunka szervezői, a szombathelyi Profi Iskolaszövetkezet elnöke, a táborvezető, az összevont 1-2-es csoport vezetője, a diákok és a szülők, hogy megbeszéljék problémáikat o*oTót kovács erzsíbet tött napon ki kell fizetni a teljes munkabért, az egyéb járandósá­gokat, valamint a munkavállaló­nak ki kell adnia a munkavi­szonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazo­lásokat. A felsorolt kitételek a Munka Törvénykönyv legszigo­rúbb előírásai, ettől nem lehet el­térni. A 18. évet be nem töltött fi­atalkorú munkavállalók nem dol­gozhatnak napi nyolc óránál töb­bet, és heti két pihenőnapot kell biztosítani a számukra. Az általá­nos munkajogi szabályok meg­sértését 5-től 10 millió forintig ter­jedő bírsággal büntethetik. A tábor diákjainak munkaszer­ződésén a bér feltüntetése nem szerepel. Az utolsó munkában töltött na­pon csak némi előleget kaptak. Van olyan diák, aki a mai napig nem kapta meg még a jelenléti íveken feltüntetett hat órára kiszá­molt munkabérét sem. Dr. Kovács Eszter, Békés tisztifőorvosa a bakuczi táborral kapcsolatban elmondta:- A diákok érdekeit nézve en­gedélyezik a tábor megnyitását, hiszen hol kereshetnék meg más­hol ezek a diákok a beiskolázás­hoz szükséges pénzt. A bakuczi ősrégi tábor. Valóban nagyon alapszintű közegészségügyi mű­ködéshez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Hiába ellenőrzik az ÁNTSZ munkatársai a tábort, ha két nap múlva úgy néz ki az egész, mint a disznóól. Sáros ba­kancsok, almacsutkák az ágyban.... A kezdeti ellenőrzés so­rán azt vizsgálták, hogy frissen meszeltek-e a falak, fertőtlenítet­ték-e a matracokat, a WC-t, bizto­sított-e az ágynemű rendszeres mosása. Rovarhálóval ellátott, la­kattal zárható ajtókkal kell felsze­relni a szobákat. A táborban sem­milyen ételt nem főzhetnek. Egy mezőberényi vállalkozó vállalta a gyerekek étkeztetését, napjában háromszor. A kemény fizikai munka miatt, valamint, hogy a szobákban hűtő híján nem tart­hattak élelmiszert, emelt élelmi­szeradagot kellett kapniuk.- Tényleg csak a diákok érde­keit néztük, mert úgy hallottuk, hogy 40-50 ezret meg tudnak ke­resni, és ez az összeg nagy segít­séget jelenthet a beiskolázásnál. Kétszer jártunk ott ellenőrizni úgy, hogy jegyzőkönyvet készí­tettünk. Viszont, ha arra jártunk, többször bekukkantottunk, egy percre sem tudtuk elfelejteni, hogy van egy ilyen táborunk. Na­gyon fontolóra veszem, hogy jö­vőre mi legyen Bakuczcal. Sajnos az a tapasztalatom, hogy felelőt­len társaság van ott összezárva. A városi tisztifőorvos továbbá elmondta: szigorúbb tábori rend­re lenne szükség. Akkor biztosan nem vodkát árusítanának a büfé­ben. Ha a gyerekeknek tízkor lámpaoltás lenne és nem engedé­lyeznék a reggelig tartó dáridó- zást, sokkal kevésbé merülnének ki ettől a kemény fizikai munká­tól, amiért a pénzt valóban meg­érdemlik. A vasárnapi fórum végén a szü­lők és a szombathelyi Profi Iskola- szövetkezet abban állapodtak meg, hogy a diákok bérezését két héten belül megvizsgálják. Amennyiben nem történik meg a tényleges munkavégzés után járó bérek kifizetése, a szülők a mun­kaügyi bírósághoz fordulnak, va­lamint feljelentést tesznek a mun­kaügyi felügyelőségen is. S. RÁCZ GABRIELLA Októbertől nyílik a Civil Iroda Új szolgáltatást vezet be október 1-jétől az orosházi Petőfi Mű­velődési Kht. Az épület egyik irodájában megnyitják a Civil Irodát, aminek működéséről Mészárosné Zámbori Lilla, a kht. igazgatója tájékoztatta lapunkat. 12.00 óráig várja majd az egyesü­letek, alapítványok képviselőit. Az irodában pályázati lehetőségekről, képzésekről lehet információhoz jutni, tervezik gazdasági és jogi szakértők bevonását is. Folyama­tosan építik a városi adatbázist. Októberben, az iroda megnyitása után pedig fórumot szerveznek, ahol lehetőség nyílik egymás meg­ismerésére. A jövőbeni tervek kö­zött szerepel egy saját időszaki ki­advány megjelentetése. K E Emlékezetes balatoni nyaralás A Madách utcai iskolásoknak nagy örömöt jelentett a nyaralás Valamennyien nagyon örültünk már májusban, amikor megtud­tuk, hogy a békéscsabai Madách utcai Általános Iskola fennállásá­nak 150. évfordulója alkalmából kaptunk egy külön turnust Bala­tonszárszóra. Még jobb lett a kedvünk au­gusztus 19-én, amikor ragyogó időben megérkeztünk a Balaton partjára. Egész nap tudtunk fürde­ni, napozni, játszani. A táborban remek volt a hangulat és esténként alkalmunk nyílt az évfordulós ün­nepségre felkészülni. Megismer­tük iskolánk történetét és megta­nultunk egy közös dalt a megnyi­tóra. A régmúlt iskoláiról olvas­tunk történeteket és ezzel kapcso­latos vetélkedőn vettünk részt. A focistáink a helyi utánpótlás-csa­pattal is megmérkőztek. Volt per­sze diszkó is és rengeteg nevetés. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik hoz­zájárultak az utazásunkhoz. TÓTH ISTVÁN 7. A A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közútkezelt Kht. perbe fogását kezdeményezte Dudás Ár pád, Zsadány polgármestere a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft. legutóbbi ülésén. A településvezető azt sérelmezi, hog) a Karcag—Bucsa közti közút Jász-Nagykun Szolnok megyei szakasza csak 2015-re újulhal meg. Körös-Sárrét A Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft.-t 22 körös-sárréti és békés-bihari település 2000-ben hozta létre. Egy-egy vidék fejlődési le­hetőségét mindig nagyban meghatározza az ott jelenlévő infrastrukturális adottság. Az infrast­ruktúra egyik legfontosabb eleme a megközelít­hetőséget biztosító közút. Több polgármester hangoztatja: működőképes tőke csak jó úton ér­kezik! Ezért érthető, hogy a kft. közgyűlésein gyakran kerül terítékre a térség és a környék út­hálózata. A minisztertől kémek segítséget A körös-sárréti és a békés-bihari kistérségek számára Bucsa-Karcag közti útnál is fonto­sabb a Körösladány-Gyomaendröd közötti közút, amelyen a nagyobb termelőegységek is rendszeresen szállíttatják áruikat. Ennek az útnak az állaga napról napra rohamosan rom­lik. Ma már akkora gödrök vannak rajta, hogy a személyautóval közlekedők könnyen ten­gelytörést kaphatnak. A polgármesterek úgy döntöttek: ennek az útnak a mielőbbi teljes felújítása érdekében a közlekedési miniszter­től kémek segítséget. Vantara Gyula, a Békés Megyei Köz­útkezelő Kht. igaz­gatója a nyár elején Okányban tájékoz­tatta a körös-sárréti és békés-bihari pol­gármestereket a me­gyében és a térség­ben várható útjavítá­sokról, távlati fej­lesztési tervekről. A Bucsa és Karcag közti út Jász­Nagykun-Szolnok megyei szakaszának felújítása ügyében a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft. a szomszéd megyei közútkezelőt kereste meg le­vélben. Erre azért volt szükség, mert az említett útszakasz jelentős szerepet tölt be a két kistér­ség életében. A környék több településének la­kossága az M3-on autózik a fővárosba, s az au­tópálya a Bucsa-Karcag közti út használatával közelíthető meg.- Levelünkre azt a választ kaptuk, hogy a Karcag-Bucsa közti út teljes felújítását 2015-re valósítja meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közútkezelő Kht. - közölte Tőkésné Gáli Móni­ka, a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgál­tató Kft. igazgatója a napokban Körösújfaluban tartott közgyűlésen.- Be kell perelni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közútkezelő Kht.-t! Bírósági úton kell ki- kényszerítenünk, hogy az útfelújítás mielőbb megtörténjen! Törvény mondja ki, hogy egy út­nak az egyik megyei szakasza nem lehet rosz- szabb annál, mint amilyen a másik megyében. A mi megyékben ezt az utat megcsinálták, a másik megyében is legalább hasonló színvonalúra kell hozni! Igaz, ilyen perre még nem volt példa Ma­gyarországon, de miért ne lehetnénk ebben mi az elsők?! - vetette fel Dudás Árpád, Zsadány polgármestere. — Talán célsze­rűbb lenne megvárni az ország jövő évi költségvetésének el­készítését. Akkor majd meglátjuk, hogy müyen utak fel­újítására biztosít pénzt az állam — ja­vasolta Tőkésné Gáli Mónika.- Az efféle peres­kedés, oda-vissza, egy folyamatot indí­tana el. Hiszen van­nak utak, amelyek­nek éppen a Békés megyei szakasza a rosszabb. Esetleg Bucsa község, mint közvetlenül érintett, indítson próbapert - mondta Kaszai János, Vésztő polgármestere. A közgyűlésen jelenlévő polgármesterek úgy határoztak: egyelőre nem kezdeményezik a per megindítását. MAGYARI BARNA désének segítése. A Civil Iroda egyfajta koordinációs szerepet is betölt majd annak érdekében, hogy a civil szféra érdekérvényesí­tő szerepe is minél inkább érvé­nyesüljön - fogalmazott az igaz­gató. A Civil Iroda szakképzett munkatársa október 1-jétől, ked­den és csütörtökön 8.30 órától Orosháza- Orosházán mintegy nyolcvan ci­vil szervezet működik, legalábbis ennyi egyesületről, alapítványról van tudomásunk. A Civil Iroda fel­adata lesz az újonnan szerveződő nonprofit szervezetek alakulásá­nak, illetve a már meglévők műkő­Perrel kikényszeríthető a felújítás? Csak jó úton jár a működőképes tőke!

Next

/
Thumbnails
Contents