Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-08 / 184. szám

ALAPÍTVA: 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP u KÖZÉLETI NAPILAP 2002. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK ARA: 65 FORINT LVIL ÉVFOLYAM 184. SZÁM berényi rmw 1992-2002. B-30-as I. oszt. csomagolt, áfás ár! 2002. szeptember 30-áig. TÉGLAIPARI KFT., | 56S0 Mezöberény, Gyár u. 1. ? Telelőn: (66) 423-200,532-&0. Tel./fax: 352455. Ellenőrzik a közpénzfelhasználást Heizer Antal: minden forintot a közösségnek! A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának székházában tartott tanácskozáson a központi téma a nyugodt választásra való felkészülés volt. Felvételünkön balról jobbra: Ju­hász Tibor, az önkormányzati hivatal vezetője, Kreszta Traján, az országos önkormányzat elnö­ke és Heizer Antal, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke otó: kovács Erzsébet A magyarországi románságot 1998-ban kemény támadás ér­te — utalt arra Heizer Antal, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal új elnöke tegnap Gyu­lán, hogy az előző választáson a nem a nemzetiséghez tarto­zók is kisebbségi önkormány­zat alakításának szándékával léptek fel. Az őszi választá­sokra időben fel kell készülni — jelentette ki a Magyarorszá­gi Románok Országos Önkor­mányzatának székházában. Gyula Heizer Antal kinevezésének első hónapjában tegnap Gyulára érke­zett, ahol találkozott Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Ro­mánok Országos Ónkormányza­tának elnökével, az elnökség tag­jaival, az önkormányzati hivatal munkatársaival, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspök­ségének képviselőivel. Heizer Antal a román gimnáziumba is ellátogatott, itt többek között szó volt a román kulturális centrum építésének második üteméről. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal új elnöke a Magyarorszá­gi Románok Országos Önkor­mányzatának székházában el­mondta: a magyarországi román­ság autentikus képviselőivel átte­kintik a kezdeményezések tele­pülésenkénti tételes listáját, meg­nézik, hol ismernek olyan szemé­lyeket, akik autentikus román kö­zösségből származnak, hol van veszélye annak, hogy az 1998-as jelenségek megismétlődjenek. — Remélem, hogy az országos önkormányzattal, az évek, évti­zedek óta működő civil szerve­ződésekkel olyan eredményes munkát folytatunk, ami lehetővé teszi a nyugodt választást a ro­mánság esetében is - mondta itte­ni látogatása céljáról. - A cél, hogy autentikus személyekből álljon össze az elektori gyűlés, amely megalapíthatja a fővárosi román önkormányzatot és az or­szágos önkormányzatot. Sajnos, az tény, hogy a választójogi rend­szeren érdemben változtatni nem tudtunk, ugyanakkor a köz­pénzfelhasználások jogszabályi szigorítása az elmúlt négy évben jelentősen fejlődött, és még az októberi választásokig tovább szigorodik. A magyar kormány, az állam részéről határozottan garantálni tudom, hogy a követ­kező ciklus során egyetlen egy olyan adófizetői forint sem kerül a kisebbségi önkormányzati rendszerbe, amelynek felhaszná­lását nem ellenőrizzük. (Folytatás az 5. oldalon) A mezőgazdaság az életet jelenti Idén főleg a már nem pótolható csapadékhiány sájtja a termelőket Zsadány évszázadok óta agrár jellegű település. A körös-sárréti községben a fő megélhetési forrást ma is a mezőgaz­daság jelenti. Jelenleg 422 helyi család él őstermelésből vagy egészíti ki így jö­vedelmét. Sajnos, az utóbbi bő négy év­ben a kedvezőtlen piaci helyzet és a rossz időjárás miatt a mezőgazdaságból alig lehetett nyereséget termelni. Idén főleg a csapadékhiány okoz gondokat. Zsadány Zsadányban mindig az agrár ágazat volt a meghatározó. A települést egykor zsíros Zsadányként emlegették, hiszen évszázad­okon át jó megélhetést biztosított az itteni la­kosságnak a mezőgazdaság. Az utóbbi évti­zedekben viszont már nem ilyen kedvező a helyzet. Ráadásul a viszontagságos időjárás is sokszor sújtja a zsadányi termelőket. (Folytatás az 5. oldalon) ZSADÁNY TERÜLETE TERMELŐHELY SZERINT: Összes terület: 6586 hektár Gyeplegelő: 843 ha Termelésből kivett terület: 585 ha Erdő: 341 ha Halastó: 163 ha Gyeprét: 133 ha Kert: 41 ha Szőlő: 3 ha Egyéb terület: 3 ha Az AIDS terjed! Ki tudja, hol áll meg?! Három fiatal lány haláláról beszélnek a faluban... Az egyik Békés megyei községben azt beszélik, a budapesti Szent László kórházban — ahol az AIDS- és HIV-fertőzötteket kezelik — mindenki tudja, merre található a háromezer lelket számláló település. Sok AIDS-vizsgálatra jelentkező érkezett már a faluból, ahol mindenki retteg a titokzatos kórtól. Állító­lag három lány meg is halt a betegségben, kettő évekkel ez­előtt, a harmadik idén tavasszal. Szedi áldozatait az AIDS, mégsem beszélnek róla... Félnek... Valami Amerika. Zöld teniszpá­lya, menő cukrászda, vadonatúj biliárdasztalok — a jól értesültek szerint még egy kisebb fajta night klub is működött a falu központ­jában. Most azonban, aki arra jár, csak gazos, szebb napokat látott teniszpályát, szolid kávézót, ütött-kopott biliárdasztalokat lát. Night klubnak nyoma sincs. A házat eladásra kínálják, eredeti­leg ötvenmillióra tartották, most harmincért is odaadnák, csak vi­gye valaki. Vevőt mégsem talál­nak rá, mintha tartanának a tulaj­donostól, akit, az egyszerűség kedvéért, nevezzünk Lászlónak. Senki nem tudja, honnan a fe­ne nagy gazdagság. A falubeliek csak azt látták, hogy László időn­ként hazatért az Egyesült Álla­mokból, de érkezését mindig megelőzték a hazaküldött autók, bútorok. A háza is gyorsan épült. László volt a „Jani” a faluban. A fiatalok körülrajongták, a tenisz­pálya mindig nyitva állt előttük. Élvezték a férfiról rájuk vetülő csülogást. László pedig nem ve­tette meg sem a „rivaldafényt”, sem a nőket. Pár évvel ezelőtt titokzatos be­tegségről kezdtek suttogni a he­lyiek. Egyre gyakrabban került szóba az AIDS is, amelyről úgy tudják, a híresből lassan hírhedt­té vált László hurcolta be a köz­ségbe. A falubeliek azonban, mint egy rossz álmot, úgy hesse- gették el maguktól a gondolatot - egészen addig, amíg két hónap­pal ezelőtt meg nem halt egy lány, akit ezúttal nevezzük Ildi­nek.- A fene gondolta volna, hogy az a lány AIDS-es vagy mi? Állan­dóan beteg volt, azt hittük, csak szimulál, nem gondoltuk volna, hogy nagy a baj. Dolgozni sem tudott, ki is rúgták a munkahelyé­ről - mondja az egyik asszony, aki végre hajlandó megállni az ut­cán.- Tud más esetekről is?- Azt mondják, még két fiatal lány halt meg, de hogy tényleg Lacitól kapták a betegséget, nem tudom. Nem ismertem közelről egyiket sem, néha köszöntek az utcán, ennyi. — Ne beszéljen már annyit, összehord itt zöldségeket! - mor­dul az asszonyra egy férfi, aki a kerítésen túlról hallgatja a beszél­getésünket. — Ön mit hallott? - fordulok a férfihoz. — Mondanak itt mindenfélét, pletykás vénasszonyok - zsörtö­lődik, majd hátat fordít és be­megy a házba. Sötétedik. Az utcán egyre ke­vesebben járnak, a László tulaj­donában lévő, homályba burko- lódzó cukrászdában biliárdozó fi­atalok és söröző férfiak. Össze­szokott társaság, régóta idejárhat­nak. A tulajdonosról senki nem tud vagy nem akar tudni. Egy fia­talember halkan megjegyzi, sze­rinte elvonón van. Mások rendőr­ségi letartóztatást emlegetnek. Parázs vita kerekedik. Amikor az állítólag AIDS-ben meghalt lá­nyokról kérdezek, belemerülnek a játékba, nem válaszolnak a kér­désekre. Mindenki fél. Újra az utcán próbálok szerencsét, de a félho­mályban mindenki sietős léptek­kel megy tovább, amikor meg­hallja, milyen ügyben járok. (Folytatás az 5. oldalon) Államilag támogatott lakáshitelek gyors és szakszerű ügyintézése adásvételi szerződés szerkesztésével, ügyvédi ellenjegyzéssel! Forrásnet Kft. Tel.: (66) 451-178,06 (70) 315-7812, 06(70)3144595. Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Megkérdeztük olvasóinkat Körösi Lászlóné szarvasi főköny­velő étrendjében fele-fele arány­ban szerepel a hús és a zöldség. (4. oldal) Vélemény A tájékozódáshoz való jog mind­annyiunkat meg­illet - hja jegyze­tében Niedzielsky Katalin. (5. oldal) Interjú Banner Zoltánnal küldetéstudatról és a hazát cserélő értelmiség keresztjéről is beszélgettünk. (7. oldal) Gyulai érdekvédők Az Érdekvédő Egylet Gyula Ér­dekvédő tájékoztató címmel négy oldalas kiadványt jelente­tett meg, melyet a tervek szerint heti egy alkalommal újabbak követnek. Az első kiadvány a város minden lakójának postalá­dájába augusztus 10-éig jut el, hogy a választások előtt minél szélesebb körből jussanak infor­mációkhoz a szavazók, elősegít­ve ezzel a véleményformáló­dást. Ismertetik az egyesület cél­kitűzéseit és a város, a lakosság érdekében eddig végzett mun­kájukat, a választási elképzelé­seiket. _____________________________!ö| Ha zánk egyeljen működő szárazmalma Kiváló lisztet őrölt, a gazdák messziről is felkeresték szarvasi Tomka család birtokába azután került, hogy ezt a jogot az 1867-es királyi rendelet immár a gazdáknak is megadta. A első tu­lajdonos Tomka Pál volt, tizenhét esztendős Sándor fia 1900-ban vette át az irányítást. Tomka Sán­A hazai szárazmalmok közül a szarvasi dolgozott a legtovább. Bár a kövei 1962 óta pihennek, a százhatvanhat éves ipari mű­emlék ma is működőképes. Szarvas Magyarország egyetlen működő­képes szárazmalma a város szívé­ben, az Ady utcában áll. Az építésekor ez a terület Szar­vas város széle volt, jóval később népesült be a környék - szolgált magyarázattal kalauzunk, Kas­nyik Mihály malomőr, idegenve­zető, aki az építmény minden zu­gát ismeri. Fiatalon is járt itt ele­get, kondorosi gazdaságukból édesapjával ide hordták a gabo­nát. Kiváló lisztet őrölt a malom, így a gazdák még messzebbről, Békéscsabáról, Mezőberényből, Szentesről és Kunszentmártonból is felkerekedtek. A szarvasi szá­razmalmot a Bolza család építtet­te 1836-ban. Akkoriban csak a föl­desurak, az egyház és a királyi ka­mara tarthatott fenn malmot. A A keringő titka Kasnyik Mihály a malmi séta során az ősök leleményét dicsérő építészeti érdekességek­re is felhívja a figyelmet. A szárazmalom ke- ringöjét két-három lóval húzatták. Az emberek rendszerint csak találgatnak, miképp tudták eleink a lovakat az egy méter magas keringő küllői közé bevezetni. Kasnyik Mihály meg­mutatja a látogatóknak, miképp dönthető föl­dig a súlyos faszerkezet, amin már könnyen és minden félelem nélkül átléptek a lovak. Az építészeti megoldásnak köszönhetőn ehhez akár egy gyermek ereje is elegendő. dor mint újító is jeleskedett. Feltalálta és megépítette a köleshántoló követ. Ez a fej­lesztés később lényegesen meghosszab­bította a ma­lom életét. A huszadik század ele­jén, nyugati Kasnyik Mihály malomőr maga is őrletett a szárazmalomban D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET mintára, nálunk is sorban léte­sültek a hengermalmok, ame­lyek teljesítményükkel felül­múlták elődjeiket. Ennek követ­keztében az országban 1906- ban nyilvántartott 619 száraz­malom hamar ellehetetlenült. Bár 1905-ben Szarvason is meg­épült a hengermalom, a szarva­si szárazmalom egészen 1962- ig dolgozott. A köleshántolás munka- és időigényes művele­tét ugyanis a hengermalom nem vállalta. A szárazmalom 1912-ig kenyérgabonát őrölt, utána jellemzően köles- hántolásra és daráltatásra vet­ték igénybe a gazdák. A malmot, a bezárása után, az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával 1973-ra újították fel. A látogatóknak különleges idő­utazást kínáló, százhatvanhat éves malmot az ipari műemlékek sorában mint kiemelkedőt jegy­zik. CSATH RÓZA

Next

/
Thumbnails
Contents