Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

FVM-pályázatok nyomában Határhelyzet „Szója, ha mondom!” Mezei András költő-író- publicista bő évtizede megje­lent könyvének címét vettük kölcsön a Békés Megyei Agrár­híradóban futó sorozatunk mai cikkéhez, mivel a rendszervál­tást megelőző években írt kötet tanúsága szerint akkor a szója hasznosítását kutató feltalálót elhallgattatták, a mai hivatal viszont pénzt ad ugyanezért. Mindössze pályázni kell. Ezt tette a muronyi SAAT MAG Kft is. Korcsok Attila János ügyvezető igazgató arról számolt be Agrár- híradónknak, hogy szójafeldol- gozó üzemük — mely a minőségi takarmány nélkülözhetetlen al­kotóelemét gyártja - döntő mér­tékben annak köszönheti létét, hogy a speciális technológia lel­két jelentő berendezést az agrár­tárca megyei hivatalának támo­gatásával szerezték be. A takar­mányozásra, de emberi fogyasz­tásra is alkalmas termékük, az aprótarhonyára emlékeztető aranysárga szójadara készül a ­közel 3 millió forintos pályázati összeg segítségével beszerzett - gyártósorral, melyet a gépbe­szerzési támogatás biztosított. Extrudálás (kisajtolás) a techno­lógia lényege, melynek során a dara keletkezik, ami azonban nemcsak abban különbözik a szójababtól, hogy morzsalékos, hanem abban is, hogy emészthe­tő. A szabályozott hőkezelés ha­tására alakul át az alapanyag ta­karmányadalékká, s pörkölt mo­gyoróra emlékeztető ízű ropogós szemcsékké. Hogy mire használják és mi­lyen értéket képvisel, arról Kor­csok Attila János elmondta, hogy a muronyi üzemben - Ma­gyarországon termett szójából - készült áru az állatok takarmá­nyozásában a teljesítményfoko­zó szerepét tölti be. Több tejet ad tőle a tehén, magasabb a ser­tés, a baromfi húshozama, jóté­konyan hat a tojástermelésre, ennélfogva a modern takarmány ma már elképzelhetetlen szója nélkül. Egy pályázat tud abban segí­Mire jó az extrudálás? A nyers szójabab a benne lévő emészthetetlen és emésztést gátló, úgynevezett antinutritív anyagok miatt közvetlenül sem emberi fogyasztásra, sem takarmányozásra nem alkalmas. Ezek az anyagok közepes vagy nagy hőérzékenységűek, így rövidebb- hosszabb hőhatásnak kitéve elbomlanak, emberi fogyasztásra, takarmányozásra alkalmassá válnak. Erre hozták létre az extrudáló berendezést, amely nemcsak az antinutritív anyagok hatástalanítására szolgál, hanem növeli a feldolgozott magvak emészthetőségi értékét, s tudományosan igazolható mutatóit is. Az anyagok beltartalmi értéknövelését az extruderben létrehozott nagy nyomás és a magas hőmérsékleti hatás együttesen hozza létre, melynek nyomán a szójafehérje emészthetősége 65 százalékról 95 százalékosra is növelhető. A szójafehérje a takarmányban kiegyensúlyozott aminosav-ellátást biztosit, olaja pedig nemcsak jó energiaforrás, hanem kedvező zsirsavösszetételének köszönhetően (több mint 50 százaléka telítetlen zsírsav) alapvető életfolyamatokban játszik szerepet. Extrudálással más gabonamagvak feltárása is elvégezhető, kedvezően befolyásolva az emészthetőségüket. Ezért elsősorban fiatal állatok takarmányozásában használhatók eredményesen ezek az anyagok. A szójafeldolgozó berendezés a legértékesebb takarmányadalékot állítja elő. Korcsok Attila János ügyvezető a termékskála bővítését tervezi fotói zs-press teni, hogy helyi fejlesztéssel va­lami új, valami jobb, magasabb szintű gyártás elinduljon, ám ab­ban már nem, hogy a világpiac, az árverseny ne szólhasson bele a gazdaságosság kérdésébe. A muronyi cég épp ezt szenvedi, miután a pályázat beadása és a beruházás indulása idején a ha­zai alapanyag olcsóbb volt a kül­földinél, így az importkiváltás is reális célnak látszott, most vi­szont megfordult a széljárás: ol­csóbb lett az import szója, mint az itthon termett. Az ügyvezető szerint az elő­relépést a profilbővítés jelenti. A szójadara gyártása mellett nemsokára a kukorica hasonló technológiával történő feldolgo­zását is megkezdik. A berende­zés adott, az átalakítás pedig immár pályázat nélkül is elvé­gezhető. Nekik már van mire építeni... ___ M. É. As zálykár és esőrekord Szélsőséges adatok jellemezték az elmúlt július hónapot — tud­tuk meg Lipták Jánostól, a me­gyei földművelésügyi hivatal fő­felügyelőjétől, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az időjárás vál­tozékonysága és a mért értékek rapszodikus eltérései jelentősen befolyásolták a növénykultúrák fejlettségét. Éppen emiatt nehe­zebb a megszokottnál a realitáso­kat közelítő termésbecslés. Mint a szaktárca megyei szak­embere elmondta, egyaránt ta­pasztalható volt az aszálykáros állapot és a rekordmennyiségű csapadék egyidejű előfordulása — természetesen jelentős területi különbségekkel. Az elmúlt hét végéig mintegy 1400 gazdálkodó­tól érkezett aszálykár-bejelentés, arról azonban még nem érkezett információ a hivatalhoz, hogy közvetlen támogatás adható-e a károsultaknak. A szárazság ellenére is beszél­hetünk csapadékrekordokról, mivel az utóbbi na­pokban a megye egyes részein na­gyobb záporok - zivatarsávok - ala­kultak ki. Míg pél­dául Vésztőn A sebesfoki részen mindössze 17 milli­méter eső esett egész hónapban, addig Békésszent- andráson 140, a Szanazug közelé­ben lévő Szeregy­házán 150 millimé­ter csapadékot mér­tek. Érdekesség­ként megjegyezhe­tő. Hogy a sokéves átlag 58,5 millimé­ter ebben a hónap­ban. A legtöbb eset­ben jól jött az égi áldás a kapásokra, (már ahol nem kez­dődött meg a vege- Lipták János az aszálykár-bejelentésekkel. Eddig 1400 tatív részek elszá- érkezett a hivatalhoz fotói zsj>ress radása) s az aratás befejezését sem hátráltatta jelentősen, mégis volt olyan hely, ahol eső előtt a búza nedvessikér-tartalma a ki­váló malmi búza értékeit mutat­ta, míg a záporok után éppen hogy meghaladta a takarmány- búza minőséget. Ami az aratást illeti, már csak néhány tábla zab van talpon, ám a betakarítást követő tarló­hántások Lipták János szerint vontatottan haladnak. Ennek részben az az oka, hogy akado­zik a learatott gabona értékesí­tése - hiszen sokan a magasabb árat várva tárolják a terményt - és tartalékpénzük nincs a gaz­dáknak, amit az egyébként ész­szerű talajmunkákra felhasznál­hatnának. Márpedig az időben végzett tarlóhántás is egyik fon­tos eszköze a talaj vízháztartás­szabályozásának, ennélfogva a jövő évi aszálykárok mérséklé­sének — mondta Agrárhíradónk- nak Lipták János. _________i.zt. Sz erintem Közös dolgainkról - agrár szemmel Az elmúlt években egy másik újságban tudtunk szólni a mezőgazdaság ügyei iránt érdeklődőkhöz. Tettük ezt azért ott, mert onnan kaptunk felkérést arra, hogy véleményünket megosszuk az olvasók­kal. Rövid ideig úgy tűnt, hogy minden­nek vége szakad, mert az újság a leg­utóbbi Agrárhíradó megjelenését követő­en 3 nap múlva megszűnt. Szerencsére a sors úgy hozta, hogy a Bé­kés Megyei Hírlap felvállalta az Agrárhíradó folytatá­sát. Természetesen örülünk ennek és egyúttal kö­szöntjük is a lap olvasód. Azokat is köszöntjük, akik korábban nem tudták vagy nem akarták olvasni eze­ket az írásokat vagy interjúkat. A régi olvasókat pedig azért köszöntjük, mert kitartanak a jó ügy mellett. A jó ügy tehát itt van előttünk, szolgálni kell min­denkinek, akinek módjában áll - vagy netalán kö­telessége is az. Mert vitathatatlan, hogy az agrárium ügyei mindenkit érintenek valamilyen módon. A je­lenlegi gondok sem fogják érintetlenül hagyni Békés megye lakóinak életét. Jelenleg az óriási aszály okozta problémák, az eb­ből következő szegénység, a sok család, reménytelenül kilátástalan helyzete van porondon. Mert a java (va­gyis az igazi rossz) csak ezután jön. Még nem jártak le a hüelek, de rövidesen törleszteni kéne, ha volna miből. Ilyen gabonaáraknál legfeljebb a közraktárjegy fedezete mellett felvett új kölcsönökkel lehet visszafi- zetgetni a régü. Es akkor hol van még a kiegyenlítésre vám egyéb számlák és egyéb adósságok fedezete. A haszonról ezek után elmélkedni sem érdemes, mert hogy az már nincs is! Ezért aztán érthető a nagy várakozás az úgynevezett, adósságkonszolidáció mielőbbi megvalósítása iránt. Az így megmaradó pénznek máris biztos helye van: a következő év termelésének meg­alapozásához kell felhasználni, hiszen jövőre is élni kell. A lakosság nem érintett részétől csak annyit kérünk, hogy ne irigykedjen a se­gítség miatt ránk, mert a pénz nem luxus­ra kell, hanem a túléléshez szükséges. A többi ágazat gondjain is mielőbb segíteni kell. Ebben is legyen egyetértés, a jobbító intézkedések megkülönböztetés nélkül segítsenek mindenkit, aki maga is készen áll arra, hogy önmagán segítsen. Le­gyenek értelmes pályázatok, legyen rugalmas vala­mennyi hatóság a napi ügyekben, nem szabad fe­leslegesen terhelni az amúgy is már agyongyötört agrárgazdasági szereplőket. Az alapvető szabályok betartását viszont ezután is számon kell kérni min­denkin. Az Agrárhíradó pedig továbbra is jelenjen meg rendszeresen, a jövőben is adjon helyet kicsinek- nagynak, családinak, társasnak, tehát szektor­semlegesen tájékoztassa a világot, úgy mint eddig. A régi közreműködőket pedig nem kell megtért té­kozlónak tekinteni, mert ezelőtt is a jó ügyet szol­gálták. Fogadjuk tehát bizalommal egymást, mert együtt többre megyünk! Ebben bízom jómagam is. DR. FARKAS JÁNOS ______ AGRÁRKÖZGAZDÁSZ Tő zsde Csökkenő gabonaárak A Budapesti Árutőzsde deviza­piacán 125,65 millió, a gabona­piacon 296,68 millió forint ér­tékben kereskedtek hétfőn. A devizapiacon a dollár 0,40- 5,00 forintos sávban drágult, az augusztusi ár négy forinttal 249 forintra, a szeptemberi 5 forint­tal 251 forintra erősödött. Az euró árai nem változtak, az augusztusi jegyzés 245,80 fo­rint maradt. Augusztusra a brit font 2 fo­rinttal 390 forintra drágult, a zloty 59,95 forint maradt. Szeptemberre a japán jen 100 egységének ára 2 forinttal 210 forintra csökkent, a svájci franké 210 forint maradt, a cseh koro­náé változatlanul 8,67 forint. A gabonapiacon a búza árai csökkentek, az augusztusi jegy­zés 150 forinttal 23 550 forintra gyengült. Az extrabúza augusz­tusi ára 25100 forint maradt. A takarmánykukorica jegyzé­sei is csökkentek, a novemberi ár 310 forinttal 23 700 forintra gyengült. Augusztusra a takarmánybú­za ára 300 forinttal 22 000 forint­ra nőtt, a takarmányárpáé 19 350 forint maradt, a repcéé változatlanul 51000 forint. Az olajnapraforgó árai nem változtak, az októberi jegyzés 62 400 forint. A szója decembe­ri ára 58 700 forint maradt. Bemutató előadás Spanyolországi szakembert hí­vott meg a békéscsabai AGRO- KER Rt. Az augusztus 7-én Szen­tesen rendezendő kertészeti fóliabemutatóra. Luis M. Aroza- mena, a spanyol SOTRAFA S.A. cég kereskedelmi igazgatója tart előadást az általuk gyártott fólia­termékek felhasználásáról. Az Árpád-Agrár Rt. Szentesen lévő szentlászlói kertészetében 14 órától kezdődő szakmai konfe­rencián a generálimportőr AGRO- KER szervezésében nyeremény- sorsolást és akciós vásárt is tarta­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents