Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-31 / 203. szám
2002. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT - 9. OLDAL Szubjektív előhang Derűjén Rózsi visszatérésére Almok, csodák, szerelmek „Csak hálával tudtam gondolni informátoraimra, akik előre figyelmeztettek, ha egy újságíró biztosan és épségben be akar jutni szombaton az E- klubba, kérjen tiszteletjegyet a KISZ bizottságtól. (...) Bejutottam, elnézve az ott lézengő negyven-ötven ember feje fölött, akik még reménykedtek valami csodában. Hogy a rendezők egyike óvodatársuk volt, esetleg egyformán rajonganak József Attila költészetéért. Hogy bemehessenek a Syriusra, Locomotivra, Bergendyre.” No, itt helyben is volnánk, hiszen akkor már Bergendyéknél énekelt Demjén Ferenc. A fenti idézet egy 1972. évi újságcikkből való, Szuperszombat a címe. A Jövő Mérnökének hátoldalát erősítő riportnak talán még ez a pár sora is élénk emlékeket éleszt az ötvenesek korosztályának műszaki értelmiségiekben. Fogalom volt az „E”, mint ahogyan - már akkor - Demjén Ferenc is. Mellesleg e sorok írója nem KISZ-es jeggyel ment be az Irinyi utcai szentélybe, akkor első éves gépészhallgató barátom, Böszörményi Zoli biztosította a jegyet, akinek szobatársa volt az egyik rendező. Képzelhetik, milyen frenetikus élmény volt az a gólyabáli este, rumoskólástól, Karsai-pantomimostól, Sándorgyörgyöstől, Sakál-vokálostól. Meg persze, Demjéntől, akit, ugye, miként akkoriban sem, nyilván a ma esti, augusztus 31-ei kisstadionbeli koncertjén sem nevez mindenki Rózsinak. És aki akkor már túl volt a Dogson, a Liversingen, a Meteoron és a Tűzkeré- ken is. kozhatna, de biztos vagyok benne, most is inkább jót nevet. Rózsi! Az a helyzet, hogy minden ötödik x körüli, és a fiatalabbak egyforNévjegy Demjén Ferenc basszusgitáros, énekes, zeneszerző. Született: Miskolc, 1946. december 21. Életút: 1965-68 a Számum, 1968-69 a Dogs, a Liversing, 1969-70 a Meteor, a Sakk-Matt, a Tüzkerék, 1970-71 a Szabadság Szálló Kulcsár-együttese, 1971-77 a Bergendy-együttes tagja, 1978-89 a V'Moto-Rock vezetője. Dalokat írt többek között Katona Klárinak, Kovács Katinak és Zoránnak. 1987-ben a Szerelem első vérig című film betétdalát énekli, 1989 óta szólista. Elismerések: a máltai és a pozsonyi Lyra fesztivál közönségdíja, Huszka Jenő-díj (1994, 1997 életmű), eMeRTon-díj (1997), Arany Zsiráf-életműdíj (1997). Talán nem mindenki tudja, honnan ered a becenév. Hitelesebbet nem mondhatok a személyes élménynél. Úgy éjfél felé, amikor már remekül alakult a hangulat - hogy megint a Jövő Mérnökét idézzem - „hihetetlenül szép hang jön Demjén African look frizurája alól, ritmusra lüktet minden” túl már a leges-legnépszerűbb, Love című nótán, egyszer csak a szünetben odaléptem Demjénhez, hogy megtudakoljam, honnan is a Rózsi becenév. „Hülye vagy? Hát ennyit sem tudsz: Ronda Zsidó”, és már másra is fordította a szót, jót mosolyogva. Remélem, nem követtem el szentségsértést, etikai vétséget a fentiek papírra vetésével, amiért legfeljebb Rózsi tiltaDemjént betegsége viselte meg, hanem - saját bevallása szerint - a média hozzáállása is FOTÓ: NÉMETH CSABA mán nagyon örülnek, hogy már csak rossz álom a ronda betegség, és közel három évi kihagyás után ismét következhet egy családias koncert, amilyet a közönség régóta hiányol. Tudjuk, a találgatások, a rosszindulatú pletykák miatt a tavaly elkészült Álmok, csodák, szerelmek című albumnak a betegség miatt nem lehetett bemutató koncertje. Nincs megállás azonban, és ezt nemcsak az egyik népszerű dal mondja, hiszen máris megkezdődnek az új lemez előmunkálatai. Minden bizonnyal telt ház, legalább 15 ezer néző előtt játszik és énekel ma Demjén Rózsi, minden rosszat elfeledve és elfeledtetve a fényorgona fehérjében. Azoknak szerettem volna felidézni 1972-t, akik „bírják” a nosztalgiázást is, szívesen olvasnak a régi-maiakról, vagy ha úgy jobban tetszik, mairégiekről. Netán éppen most indulnak vagy készülődnek Pestre. Milyen jó, hogy Rózsi újra itt van közöttünk. Hogy stílszerűek legyünk, emlékeztessünk első szólólemezének címére: Én csak fújom a dalt. Fábián István A házipatikákban rengeteg a felhalmozott, régi gyógyszer Az orvosságból könnyen méreg is lehet Aki beteg, gyógyszerre szorul. Ám hogy elérje a patikaszer a kellő hatást, ahhoz be kellene tartanunk az előírásokat. E téren azonban nincs mivel dicsekednünk. Orvosi körökben közszájon forgott az a történet, amelyet egyik kollégám közölt az Orvosi Hetilapban: „Hajdani rendelésemen bejött hozzám régi, sok- bajú betegem és felháborodottan közölte, hogy legutóbb nem a megszokott gyógyszereit írtam fel neki. Arra a kérdésemre, hogy ő ezt honnan tudja, azt válaszolta: nézze doktor úr, én minden reggel bedobom a WC-be az ön gyógyszereit, lehúzom, s azok szépen, annak rendje és módja szerint lemennek a csatornába. Ezek az új gyógyszerek meg még órák múlva is ott úszkálnak a kagylóban, a víz tetején és az ördögnek sem akarnak lemenni!” Úgy látszik, nemcsak a könyveknek, de a gyógyszereknek is megvan a maguk sorsa... Nem új felfedezés, hiszen a statisztikák évről évre bizonyítják, hogy nagyon sok gyógyszert fogyasztunk. A házipatikákban rengeteg a felhalmozott, el nem fogyasztott orvosság. Ezt az esztelen pazarlást a gyógyszerárak emelésével soha nem lehet megszüntetni. Reméljük, hogy közeledünk ahhoz az állapothoz, amikor az orvosok csak a valóban szükséges és legszükségesebb gyógyszereket írják majd fel, és a betegek azokat az előírt adagban szedik. A másik gond az orvosságok szokásos és orvos által előírt adagolásának önkényes megváltoztatása. Hányszor halljuk: „a szomszédasszony ebből hármat is szed naponta, nekem miért kell csak egyet bevennem?” Vagy: „teljesen jól érzem magam, ezért most ezt a gyógyszert néhány hétig nem szedem." Az ötletszerűen, találomra, véletlenül, össze-vissza szedett orvosság már nem gyógyszer többé, jó esetben csak hatástalan, tragikusabb esetben pedig méreg. Saját praxisomban történt: magasvér- nyomás-betegségben szenvedő betegem kiegészítő terápiaként vízhajtó tabletta szedésére szorult. Találkozásunk után néhány nappal, sürgős hívás során láttam újra. Izomgörcsei voltak, nyelve száraz, fehér, bőre ráncos. A kiszáradás állapota volt észlelhető nála. Kérdésemre kiderült, hogy a vizelethajtó gyógyszerét tévedésből, az előírt napi egy tabletta helyett naponta háromszorkét-tal?- lettás adagban szedte. Szerencsénk-volt, mert megúszta az ilyenkor nem ritka, életveszélyes ritmuszavart. Azt hihetnénk, hogy egy árva tablettát már csak be tudunk venni, nem olyan nagy művészet az a gyógyszerszedés. Ahhoz azonban, hogy a bevett gyógyszer a legjobb hatást fejtse ki, bizony nem árt néhány tudnivaló: mikor kell bevenni, étkezés előtt, vagy után, vannak-e olyan ételek, vagy italok, amelyeket kerülni kell, szedhető-e folyamatosan a készítmény? Sorolhatnám tovább. A folyékony készítményeket rázzuk fel bevétel előtt! Nem árt, ha gyógyszereinkről listát készítünk, vagy adagolódobozt használunk, de legjobb, ha az orvosságokat saját dobozukban tároljuk. így a tévedések elkerülhetők. Tűző napon, nedves helyen és mélyhűtőben ne tároljunk gyógyszert! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy bizonyos gyógyszerek szedéséhez valóban elegendő a dobozban lévő használati utasítás, sőt a mellékhatások felsorolásával bőségesen elég, de vannak készítmények, melyeknek szedése igen jó és szoros orvos-beteg kapcsolatot tesz szükségessé. Dr. Lavicska Kálmán Ahhoz, hogy a gyógyszer a legjobb hatást fejtse ki, néhány fontos tudnivalóval is tisztában kell lennünk KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ-Ajánló------------------CD B ruce Springsteen: The Rising. Az 53 éves Springsteen utoljára 1984-ben készített stúdióalbumot, 1992-ben jelent meg az utolsó rockalbuma, és a '95-ös akusztikus szólóalbum óta „csupán” ritkaságválogatással és koncertlemezzel jelentkezett. Az albumon szereplő tizenöt dalból tizenhárom a szeptemberi, Amerika elleni terrortámadás hatására született. A lemez kulcsnótái: My City Of Ruins, Further On (Up the Road), Into the Fire, Empty Sky, The Fuse és a címadó The Rising. A CD speciális változatához 40 oldalas kemény kötésű könyv, valamint extra fotókat és Bruce kézzel írt dalszövegeit tartalmazó melléklet tartozik. MOZI Asterix és Obelix: A Kleopátra-külde- tés. A kicsi és a tömzsi, azaz a két gall (Christian Clavier és Gérard Depardieu) ezúttal Egyiptomba nyargal druidájuk oldalán. Hogy miért mennek, nem talány: a fitos orrú Kleopátra azt tette fel fogadásra, hogy röpke három hónap alatt felhúzat egy csomó falat, rá a tetőt, s ebből végül gyönyörű palota épül. így a babéros figura, a rómaiak dölyfös ura kisebbre veszi a képét, és Egyiptom dicső népét legnagyobbnak elismeri. Csakhogy a terv telis-teli ármányokkal, buktatókkal, víziókkal, légiókkal. KÖNYV Állítsátok meg Terézanyut! Az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikerének szerzője Rácz Zsuzsa. A regény, melyet a magyar Bridget Jonesként emlegetnek, közel másfél éves elszánt állás- és pasike- resés hiteles történetéről szól. Egy igazi történet egy igazi lánytól, aki az Igazit keresi, mindig, mindenhol, mindenkiben. Akik a Bestline Kiadó gondozásában megjelent regényt már olvasták, egybehangzóan állítják: nem lehet letenni, mert Kéki Kata - aki hol Zöldmezőszárnya Királyfival, hol a gyönyörű Perzsa herceggel, hol David- del, a Csokoládészeművel és még sok-sok más Micimacsóval fut össze - története mindenkit magával ragad. PROGRAM Irány a természet! Az iskolakezdés előtti utolsó hétvégét érdemes hasznosan eltölteni. Kitűnő családi kirándulás színhelyei lehetnek például megyénk természetvédelmi területei, így például a kígyósi puszta, melynek védett sztyep- pés növényritkaságait messze földről felkeresik kutatók és természetrajongók, vagy az Orosháza-kardoskúti puszta, de tartalmas és felejthetetlen élmény a vésztő-mágori leletek megismerése is. Hívők és nem hívők számára egyaránt fontos munka jelent meg a közelmúltban: A gyulai római katolikus esperes kerület története. A szerzője Kovács József, aki 1992 óta teljesít szolgálatot a városban, a plébánián. A könyvet lapozva termékeny tíz esztendőt mondhat magáénak az esperes, hiszen munkája túlzás nélkül állítható: hiánypótló. Nem csak a gyulai esperesi kerületben, s a világi helytörténetben, de alighanem tá- gabb egyházi körökben is. Talán nem tévedünk nagyot, ha megemlítjük, hogy esperesi kerület és plébániák múltjának és jelenének ilyen összefoglalása ritka a magyar egyháztörténet írásban, a szerző vállalkozása tehát sok tekintetben útkeresésnek számít. A mintegy kétszáz oldalas kötet jelentőségét maga Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök is megerősítette, amikor a kötethez fűzött ajánlásában a következőket írja: olvasmány-------------------------------------A esperes kerület múltja és jelene „íme egy könyv, amelyiknek minden lapja betekintést enged az esperes kerület lakott részeinek múltjába, jelenébe. Segít megismerni és megérteni az ott élőket, megvilágítani értékeinket, legyenek azok csak épületek vagy kulturális szokások. Azt hiszem, gazdagabbak lesznek mindazok, akik veszik a fáradságot és végigbetűzik e kiadványt.” Kovács József teljesítményére visszatérve: nem volt egyszerű feladat az esperesi kerület múltjának teljes, részletekbe menő feltárása. Bár a szerző támaszkodhaKovács József A gyulai római katolikus esperes kerület története tott a plébániákon vezetett háztörténetekre, az úgynevezett História Domus-okra és meríthetett adatokat egyháztörténeti munkákból is, számos esetben azonban személyes beszélgetésekkel, egyházi és világi személyekkel folytatott interjúkból kellett kiegészítenie a források feldolgozása után maradt hézagot. A könyv három részre tagolódik. Az elsőben — amely a „Kezdetektől az újrakezdésig” címet viseli - a szerző áttekintést ad a Szent Istvántól a törökök kiűzéséig terjedő időszakról. Ebben egybegyűjtött mindent, amit a történelmi szeghalmi, békési, köleséri, homorogi és pankotai főesperesi kerületekből a mostani gyulai kerülethez tartozó települések katolikusainak életéről, templomairól, plébániáiról fel lehetett lelni. A második részben — „Az újratele- püléstől napjainkig” - a török iga lerázásától máig ismerteti az egyes plébániák és lelkészségek történetét: Békés, Békéscsaba-Belváros, Békés- csaba-Erzsébethely, Bélmegyer, Bi- harugra, Bucsa, Csárdaszállás, Dénesmajor, Doboz, Füzesgyarmat, Gerla, Geszt, Gyula, Gyulavári, Kamut, Kertészsziget, Kétsoprony, Kisnyék, Körösnagyharsány, Körös- tarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőberény, Mezőgyán, Mezőmegyer, Méhkerék, Murony, Nagygyanté, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Szeghalom, Tarhos, Telekgerendás, Újkígyós, Újszalonta, Vésztő, Zsadány. A kötet harmadik, befejező része mellékleteket tartalmaz. Többek között fogalom-magyarázatot, a váradi püspökök, középkori főesperesek, békési és gyulai esperesek kegyurasá- gok névsorát, a működő templomok titulusait és védőszentjeit, a megszűnt kápolnák, templomok listáját, iskolákat, s a kerület papságának adatait. A könyvet gazdag képanyag egészíti ki. Kovács József munkája, mint bevezetőben is utaltunk rá több, mint figyelemre méltó. Történelmi, egyháztörténeti jelentőségén túl a mellékletek fontos kézikönyvvé avatják. Csak remélni lehet, hogy minél nagyobb körbe jut el.
