Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-30 / 202. szám
4. OLDAL - 2002. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK KÉK OLPAL/TERÜLETFEJLESZTÉS #tÉKísMf§i hírlap _______Röviden __ ÚJ ABB FELJELENTÉS, (b) Lapunk augusztus 27-ei Kék oldalán Sikkasztott címmel adtunk hírt arról, miszerint Sz. Sándor mezőgyáni lakos, maga és 38 sértett társa nevében tett feljelentést F. József sarkadi vállalkozó ellen, aki 307 ezer 500 forint munkabérüket „felejtette el kifizetni.” Nos, a vállalkozó ellen most újabb feljelentést tett egy orosházi magánvállalkozó is, akinek 505 ezer forintnyi fuvardíjjal maradt adósa a mező- gazdasági munkákat szervező F. József. SZALONNÁT, SZALÁMIT, (b) F. Attila sarkadi lakos ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, mivel augusztus 18-ára virradóan lakása kamrájából 20 ezer forint értékben szaláminak, füstölt szalonnának veszett nyoma. Az elkövető a nyitott ablakon keresztül jutott a melléképületbe, az ügyben lopás vétségének alapos gyanúja miatt indult eljárás. RIASZTÓT, (b) S. István barátnőjének Sarkadon, a Gyulai úton parkoló Ladájából, egyelőre ismeretlen elkövető a gépkocsi műszerfalára tépőzárral erősített riasztót tulajdonította el. A sértett 60 ezer forintra taksálta a lopási kárt, ami valóban 6 ezer forint. Az elkövető a gépkocsi ablakát betörve jutott az utastérbe. MOTORKERÉKPÁRT, (b) A közelmúltban Biharugrán az egyik csatornába lógatta a kukacot Sz. Zoltán váncsodi lakos, miközben ismeretlen elkövető eltulajdonította 60 ezer forint értékű, a nádasba lezáratlanul elrejtett Simson S51-es típusú motorkerékpárját. A Sarkadi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya lopás vétségének alapos gyanúja miatt indított eljárást. A FELKÉSZÜLÉS HAJRAJÁBAN, (c) Szeptember 4-én, szerdán rendezik meg Békéscsabán a közlekedési rendőrök karos forgalomirányító versenyének megyei döntőjét. Az egyéni verseny helyszíne a Szarvasi út és a Békési út kereszteződése, a párosé a Bartók Béla jkés a Dózsa György út kereszteződése lesz. Tegnap az utóbbi helyszínen gyakoroltak a versenyen indulók wró: veress erzsi Garázdálkodtak a kocsmai krakélerek A spanyol etikett szabályait kizárva viselkedtek A távozásra felszólító pincér mindkét krakélertől egy-egy maflást kapott, míg egyikük — nem éppen a spanyol etikett szabályai szerint eljárva — a pincérnő arcába löttyintette a korábban kikért feketekávét. Sarkad Minden bizonnyal az ünnepi hangulat hevében a kelleténél többet koccintott B. Imre (27) és S. Lajos (38) sarkadi atyafi augusztus 20- án, hiszen éjszaka, amikor megjelentek a helyi Pálma presszóban, már látszott rajtuk, hogy kedélyállapotuk szinten van. Nem is sokat tétlenkedett a páros — akik közül B. Imrének garázda jellegű bűncselekmény miatt már korábban is akadt dolga a rendőrhatósággal -, hanem hangoskodni, kötözködni kezdtek a vendégekkel, mire B. Attila, a vendéglátó-ipari egység egyik alkalmazottja távozásra szólította fel a kötekedő viselkedésűeket (krakélereket). Válaszul mind- kettejüktől egy-egy ütést regisztrálhatott az arcán, minek következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az italkimérő másik alkalmazottja, K. Ágnes sem járt sokkal jobban, hiszen őt B. Imre szembe öntötte a korábban kikért feketekávéval. A Sarkadi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya B. Imre és S. Lajos ellen - mivel olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsítottak, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen - garázdaság vétségének alapos gyanúja miatt indított eljárást. _______Megkérdeztük olvasóinkat_______ Az Érparti kerékpárúiról Velencei János- né, szarvasi segédmunkás: — Az Érparti szőlőkben születtem. Akkor még más volt itt az élet, működött a tanyasi iskola, hiányzott viszont a villany és a tévé. A közlekedés is nehézkesebb volt, reggel és este fordult a busz. A családommal Szarvason élek, de a testvéreimhez gyakran jövünk látogatóba. Örülök, hogy megépült a kerékpárút, a szülők jó időben biciklin is nyugodtan elindíthatják a gyermeküket a szarvasi iskolába. I Rágyanszky Já- ® nos, szarvasi eladó: — Az Érparti szőlőkben sok a kerékpáros. Reggelenként a diákok iskolába, a felnőttek dolgozni indulnak, napközben pedig több háziasszony a városban intézi a bevásárlást. Ezentúl biztonságosabban közlekedhetnek. A kerékpárút megépítése nemcsak ezért óriási dolog, sokkal többről szól: azt mutatja, hogy megbecsülik a tanyán élőket, s igyekeznek a külterületeken is javítani a körülményeket. Szalbot Mihály, szarvasi egyéni gazdálkodó:- Tizenkét éve költöztünk ki az Érparti szőlőkbe, a nagyapám házába. A gyermekeim Szarvasra járnak iskolába, elsősorban miattuk örülök, hogy megépült a kerékpárút. Nagyon szeretjük ezt az életformát, a barátaink és az ismerőseink pedig itt is megtalálnak minket. Az infrastruktúra megfelelő, az élet sokkal nyugodtabb mint a városban. Á másik előnye, hogy az emberek jobban törődnek egymással. Nyemcsok Gyöigyné, szarva- á őstermelő:- Tanyán nőttem fel, ezért is ragaszkodom ehhez az életformához. Laktam városban is, de nem éreztem jól maga. Nyolc éve költöztem az Érparti szőlőkbe, ami azért is megfelelő lakóhely, mert állattartással foglalkozom. A gyermekeim gyakran látogatnak. Szívesen jönnek biciklivel, ezért is örülök neki, hogy ezentúl kerékpárúton, biztonságosabban közlekedhetnek. CS. R. D^OTÓ: VERESS ERZSI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési dm: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. A mezőberényi múzeum is megtalálta helyét városánál A magyar örökségvédelem törvényi hátterének változásai, az ezredforduló időszerű követelményei és a korábban kötött együttműködési megállapodások teljesítésének nehézségei, a megyei múzeumi szervezet átalakításra késztették a Békés Megyei Önkormányzatot. Az átalakítás 2001. január 1-je utáni eredményeként az egyes települési önkormányzatok saját múzeumi egységekkel (ingatlanokkal, eszközökkel, gyűjteményekkel) gazdagodtak, melyet a megyei önkormányzat térítés- mentesen adott át, a megyei múzeumi szervezet pedig egyszerűbb struktúrával, a letisztult megyei feladatellátás körvonalazása mellett, hatékonyabban teljesítheti a kulturális törvényben meghatározott kötelezettségeit.- Az átalakításkor egyaránt hangsúlyos volt a megyei szerepvállalás karakteresebb megjelenítése, valamint a helyi közösségek ér- ___ dekképviseletének, önmegtartó erejének erősítése - tudtuk meg Domokos Lászlótól, a megyegyűCsete Gyula lés elnökétől. - Az elmúlt időszak igazolta, hogy a települési önkormányzatok mindegyike akarja és tudja működtetni a saját kezelésébe vett múzeumi egységeket. A települési és megyei feladatkörök jobb körvonalazása, a nemzeti kulturális örökség megyei anyagához kapcsolódó települési és megyei szerepvállalás letisztulása mindkét oldalon hatékonyabb, célirányosabb feladatvégzést eredményezett. Az új struktúra a települési önkormányzatok felől lehetőséget teremtett a múzeumi egységek helyi kulturális életbe való bevonására, a hely- történeti munka határozottabb érvényesítésére, a helyi értékek hatékonyabb közvetítésére, a megyei múzeum számára pedig a szélesebb megyei feladatokra való összpontosítást, a társintézményekkel (könyvtár, levéltár, megyei művelődési központ, Körös-Maros Nemzeti Park stb.) való együttes megjelenést, a múzeummal nem Orlai Petries Soma Muzeális Gyűjtemény Mezőberény, Fő út 1-3. (Wenckheim-kastély) Tel.: (66) 352-025 Nyitva tartás: Kedd-péntek: de. 10-12; du. 14-16 Páratlan szombat: de. 10-12; du. 14-16 rendelkező településeken történő jelenlétük (kiállítások, rendezvények, kiadványok) bővülését eredményezte. A történet illusztrálására a mezőberényi múzeum igazgatóját, Csete Gyulát kerestük meg.- A változás 2000. október 30-án abban öltött testet - mondja a muzeológus —, hogy a város új alapító okiratot készített számunkra. Az Orlai Petries Soma Muzeális Gyűjtemény következő év januárjától pedig már Mezőberény tulajdonában működik, félig önálló státusban. Ez annyit jelent, hogy szakmailag önállóak vagyunk, a pénzügyeinket pedig a városi művelődési központban intézik - valóban áttekinthetőbb így a helyzet. Az első évben 550 ezer forintot nyertünk pályázati úton, idén pedig félmillió forinttal sikerült a működésünket központi forrásokból megtámogattatni. Tárgyvásárlásra, restaurálásra, kiállítás-rendezésre fordítottuk a pénzt. Idén márciusban ráadásul átköltöztünk egy sokkal jobb helyre, a város központjába, a patinás Wenckheim-kastélyba. Ez a település egyik legrégebbi épülete, valamikor Szendrei Júlia, Petőfi felesége is tanult e falak között. Gyűjteményünk feladata a három herényi nemzetiség, a magyar, a német és a szlovák kutatása, a helytörténet, a herényi születésű Orlai Petries Soma festőművész, valamint a Petőfi-kul- tusz hagyományainak ápolása. A pásztor művészet egyik herényi reprezentánsa, a szaru sótartó 1894-ből Jó kapcsolatot tartunk fenn a megyei múzeumokkal, példa erre a most is látható időszaki, végvári fegyverkiállításunk, amelyet a gyulai Erkel múzeummal közösen hoztunk létre. Augusztus 20-án emellett helytörténeti kiállítást is rendeztünk: gyönyörű kerámia- és textilgyűjteményünket tettük közszemlére, valamint olyan kuriózumszámba menő tárgyainkat, mint például a pásztorművészet egyik remekét, az új beszerzésű szaru sótartót, vagy a múlt század közepéről származó Miska-kan- csót. Sajnos, nem látható, de szép a német családoktól vásárolt bútorgyűjteményünk, amely a felújítandó épületrészben kap majd helyet. Könyveink főleg az egyházi irodalomból tevődnek ki, vannak üvegemlékeink is, például kaptunk egy cizellált, címerrel díszített kiegyezés-korabeli poharat. Nagy becsben tartjuk, és látható is a 18. századi névösszeírás, amely a falu térképén jegyzi, ki hol lakott. Egyébként évente négy-öt időszaki kiállítást rendezünk. Ezekből kettőt külső helyszínen, a helyi általános iskolákkal közösen. A városi iskolákkal és a közművelődési intézményekkel jó kapcsolatot tartunk fenn. Tervezem még egy múzeumot ismertető kiadvány elkészítését is. Az intézmény egyébként mindössze három személlyel működik, széleskörű feladataikat hittel végzik. Munkájuk bizonyság arra, hogy szükség van az egyes vidékek, települések életének, kultúrájának megörökítését végző kis múzeumokra. A fegyverkiállítás hátterében Orlai Petries Soma karosszéke látható, amelyben a helyi emlékezet szerint Petőfi is ült írásunk a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával készült.
