Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-28 / 200. szám

6. OLDAL - 2002. AUGUSZTUS 28., SZERDA HÁT T É R ÍKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Két öregúr Boriszovból A nyolcvannyolc éves férfi lapunkból szerzett tudomást baltársáról Kovács Károly és Búza Sándor Boriszovban volt szovjet hadifog­ságban. Egyikük a „zöld”, másikuk a „városi” lágerben rabosko­dott, egymással nem találkoztak. A közelmúltban arról tudósítot­tunk lapunkban, hogy Kovács Károly és felesége előre elkészített síremlékét valaki vagy valakik megrongálták a dombiratosi köz­temetőben. A felzaklatott idős házaspár elmondta: Kovács Károly testvérbátyja is Boriszovba került hadifogolyként, sajnos ő nem térhetett haza. Olvasva írásunkat, a 88 esztendős Búza Sándor úgy érezte, találkoznia kell egykori bajtársával. Taxit fogadott, s leánya kíséretében fölkereste Kovácsékat Dombiratoson. Dombiratos—Békéscsaba A dombiratosi Kovács Károly 82 éves, 1944. március 5-én vonult be, s november 20-án Csap térségében esett fogságba. A szolyvai gyűjtőlá­gerből - télvíz idején, át a Kárpáto­kon — háromhetes gyalogmenet­ben jutottak el arra a helyre, ahol bevagonírozták őket. „Mint a herin- gek, annyian voltunk” - mondja. A Békéscsabán élő, de endrődi születésű Búza Sándor is 1944 ta­vaszán kapta meg a behívót, igaz, „tényleges idejének” letöltése után, akkor már másodszor. A 88 éves, jó humorú, szellemileg telje­sen friss öregúr úgy emlékszik, hogy október 20-án esett fogság­ba, szintén Csap környékén. „Kolomyját kellett volna beven­nünk, de minket vettek be” - mondja. Ők is gyalog jutottak el Sztari (S)zomborig, december 24- én tehervagonokban folytatták az utat. „Bivaly húzta a vonatot, olyan lassan haladt, pont egy hétig tartott az út Boriszovig! Száznyol- can haltak meg, mire odaértünk.” Kovács Károlyék vagonjában nem hunyt el senki. — Az orosz nem kötötte az or­runkra, hogy a szerelvényen mennyi volt a veszteség. Többen próbálkoztak szökéssel, mégpe­dig úgy, hogy kibontották a vagon alját. Sikerült nekik? Elfog­ták vagy lelőtték őket? Ma sem tudom a választ. A bá­tyámmal azt hittük, hogy csak ketten vagyunk Domb­iratosról. Aztán kiderült, hogy még nyolc földink volt azon a vonaton. Az emberek egy részét a zöld, azaz a ti­zenhat barakkos „beteg­lágerbe” vitték, a másik részt a városi lágerbe. Én az előb­bibe kerültem, Búza Sándor barátom meg az utóbbiba. Közéi voltunk egymáshoz, kintlétünk alatt mégsem ta­lálkoztunk. A hadifoglyok a kolhozban dolgoztak és különfé­le ipari munkahelyeken. Egészsé­gileg úgy lerongyolódtak, hogy előbb-utóbb majd mindegyikük megfordult a zöld lágerben is. — Azokat, akik miután kiugrot­tak a vagonból, és nem bírtak feláll­ni, egyenesen a zöld lágerbe vitték - veszi át a szót Búza Sándor. - A fertőtlenítést követően visszakap­tuk a ruhánkat, mehettünk a priccsre, de azon nem volt ám sem­mi, csak a deszka. Később aztán lett szalmazsákunk. Télen a gyufa­és az üveggyárban dolgoztunk, meg fakitermelésen. Az erdőre me­hettünk vagy százan, magyarok, németek vegyesen, de nem jöttünk vissza csak tizenvalahányan. A ha­lottakat földobtuk a szánkóra, a fa­hasábok tetejére. A németek sokkal jobban hullottak, mint a magyarok. Amikor nyílott az idő, kinn a kol­tam a húsz órai munkáért. A ke­nyérfejadag egyébként napi hatvan deka volt, én a két prémiummal nyolcvanat kaptam. Kellett is az a burizsleves mellé, ami fél liter víz­ből állt és 18-20 szem hántolt búzá­ból. El ne felejtsem a káposztale­vest! A káposztát úgy termesztet­ték, hogy a tábori vécéből locsol­ták. Az alsó leveleket leszedték, összevágták, megfőzték. A leves te­tején annyi bogár úszott, hogy a lé nem is látszott tőle. Kovács Károly 1946 augusztu­sában térhetett haza.- Máramarossziget, Nyíregy­háza, Debrecen, Orosháza, Békés­csaba - sorolja a jelentősebb állo­másokat. Debrecenben öt forin­tot, Orosházán pedig krumplicuk­Búza Sándor (balról) és Kovács Károly az idős emberek bölcsességével és némi humorral emlékezett az átélt borzalmakra hoz földjein dolgoztunk, hagymát egyeltünk, és megettük a javát. Aratáskor, mivel specialistát, azaz mesterembert keresett az orosz, kazalrakó lettem. Kaptam három segítőt, az volt a feladatunk, hogy szép kazlat csináljunk. Igen ám, de nem volt villa, puszta kézzel kellett volna a szalmát raknunk. Favülákat Egymás melegében Szilveszter napján érkeztünk Boriszovba Betereltek bennünket a fertőtlenítőbe. Olyan épület volt az, hogy se ajtaja, se ablaka. Le kellett vetkőznünk tiszta mez­telenre, kaptunk egy vödör vizet, abból mosakodtunk tízesével. A ruhánkat föl­forrósított kövekre rakták, úgy féregtele- nítették. Vagy két óra hosszat vártunk anyaszült meztelen, mint a dongók, igyekeztünk bebújni a többi közé, aki a kupac szélén volt, azt majd megvette az isten hidege, hát furakodott befelé. faragtam, így boldogultunk, tízórás volt a műszak. Viszont a váltás mindig elcsúfította a kazlat, fél mé­terrel, méterrel vagy kijjebb rakta, vagy beljebb. A nacsalnyik mindig engem vett elő: igazítsam ki! Mon­dom neki, ez sokkal nehezebb, mint elsőre rendesen megcsinálni. Inkább dolgozom húsz órát, csak adjon dupla adag élelmet! Azt nem lehet, közölte, de a prémiumot megduplázza. Úgy is lett: tíz deka kenyér helyett húszat, egy evőka­nál cukor helyett pedig kettőt kap­D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE rőt kapott a magyar hatóságoktól. Búza Sándor egy évvel később, 1947-ben látta viszont a családját. Debrecenben ő is megkapta a há­rom és fél évre szóló járandósá­gát, azaz az öt forintot.- Elmentem a piacra, hogy majd veszek valamit a három gye­reknek. Vásároltam ezt azt, de senki sem engedte, hogy fi­zessek. Megmaradt az öt fo­rintom, az volt az egyetlen vagyonom. Sándor bácsit három éhes gyermekszáj várta otthon. Jó­val később született még egy gyermekük. A három lány kö­zül kettő diplomát szerzett, egy érettségizett, a fiú autó­szerelő lett. Búza Sándor ku­bikusként dolgozott a főváros­ban, hétvégén pedig a téesz- ben segített a feleségének, akit a közelmúltban veszített el 82 évesen. Hét unokája, és hét dédunokája van, a 88. születésnap­ján 25 családtagja köszöntötte. Kovács Károly édesapja dudák­nak minősült, s az ezzel járó hátrá­nyokat neki is viselnie kellett: 1956- ot követően hat hónapra internál-, ták, de nem tudtak vádat emelni el­lene. Szabadulását követően nyug­díjazásáig a helyi téeszben dolgo­zott feleségével, idős korukban né­hány évig fóliáztak; ma is boldog házasok. Egyetlen fiúgyermekük építészmérnök, a térség ismert vál­lalkozója, _________MÉNESI GYÖRGY Ny akunkon a parlagfűszezon A területek gondozása jelentheti a megoldást Augusztus közepe-vége a virágpor-allergiában szenvedők legkellemetlenebb időszaka. Ország­szerte virágzik a parlagfű, ezért a legtöbb egész­ségügyi panasz ilyenkor jelentkezik. A veszélyes gyomnövény irtása most sem késő, bár a tapaszta­latok azt mutatják, hogy még mindig nem járnak kellő eredménnyel a mentesítés érdekében indított hatósági kezdeményezések. Békéscsaba Országos adatok bizonyítják: rit­kán fordul elő, hogy valakit meg­bírságolnának a gyommentesítés elmaradása miatt, a földtulajdo­nos költségére végrehajtott kény­szerkaszálásra az idén még egyál­talán nem volt példa, a védeke­zést előíró jogszabályok betartá­sához pedig a pénz hiányzik. Kaposvári László Békéscsa­bán, a Dobozi útról nyíló Meteor utcában lakik. Családjának nagy bosszúságot okoz, hogy a portája közelében lévő szántóföldeket, zárt kerteket a tulajdonosok nem művelik, nem gondozzák, az el­hanyagoltság következtében bur­jánzik a parlagfű. — A kisfiam három és fél éves, és rendkívül érzékeny a parlagfű­re. Először azt vettük észre, hogy bedagadt a szeme és fulladni kez­dett. Később kiderült, hogy sok mindenre al­lergiás, így például a parlagfűre is. Én a meg­előzést tartom a legfőbb megoldásnak. A rende­leteket be kellene tartat­ni mindenkivel. Sajnos nagyon lassú az a folya­mat, mire az eljárás vé­gén valakit rá lehet ven­ni, hogy kaszálja a tulaj­donában lévő területet - hangsúlyozza Kaposvári László. A növényvédelmi törvény sze­rint minden olyan növényi károsí­tó ellen védekezni kell, amely az emberi egészséget veszélyezteü. Ha egy földhasználó nem tesz ele­get ennek az előírásnak, akkor nö­vényvédelmi bírságot lehet kiróni rá, amelynek összege 20 ezertől akár egymillió forin­tig is terjedhet. A nö­vényvédelmi ható­ság, illetve belterüle­ten az önkormányzat jegyzője kényszerka­szálást is elrendelhet a tulajdonos költsé­gére, ám a gyakorlat­ban ez sem működik. Pedig a megoldás eb­ben az esetben csak az lehet: rendben kell tartam a földterülete­ket. Az Európai Unió országaiban a gondo­san művelt mezőgaz­dasági és rendezett belterületi föl­dek miatt nem jelent gondot a par­lagfű. Szakemberek szerint a me­zőgazdasági területek gondos mű­velésével, a belterületek rendsze­Pollen-sms Az allergiások mostantól rendszeresen kaphat­nak értesítést mobiltelefonjukra az éppen virág­zó növények virágporainak koncentrációjáról az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat adatai alapján. A szolgáltatás egyéni érzé­kenységhez igazított és rugalmas: mindenki maga állíthatja be, hogy az ország mely terüle­tére, mely növények pollenadataira kíváncsi. A szolgáltatás a www.pollensms.hu internetes ol­dalon előzetes regisztrációhoz kötött. Külön üzenet figyelmezteti az érintetteket, ha a levegő pollenkoncentrációja veszélyesen megnő. rés kaszálásával néhány év alatt hazánkban is csökkenteni lehetne a parlagfű okozta egészségügyi panaszok számát. A kisfia egészségéért aggódó édesapa, Kaposvári László a min­dennapok során azt tapasztalja, hogy szemléletváltásra volna szükség. Ezekben a napokban bimbózik a növény, még ki lehet irtani, hogy gyermekeink allergiás rohamait megelőzzük D-FOTÓ: VERESS ERZSt- Akinek nincsen allergiás hozzátartozója vagy ismerőse, az nem is érzi át a megelőzés fontos­ságát. Ám, ha homokba dugjuk a fejünket és nem teszünk semmit, a helyzet súlyosbodik, és egyre többen lesznek bete­gek - mondja. A megyeszékhely polgár- mesteri hivatalának város­üzemeltetési irodája a haté­konyabb védekezés érdeké­ben nemrégiben kampány­ba kezdett a parlagfüves te­rületek megtisztításáért. Október 30-áig működik az úgynevezett pollen-forró­drót, ahol a békéscsabaiak bejelentést tehetnek a par­lagfűvel szennyezett terüle­tekről telefonon (üzenetrög­zítő 8-16 óráig 66/323-044), e-mai- len (feheme@bekescsaba.hu), il­letve személyesen a városüzemel­tetési iroda ügyfélszolgálatán. Az iroda munkatársai, tíznapos türel­mi időt kérve, minél hamarabb igyekeznek a parlagfűtől megtisztí­tani a bejelentett területet. VÁRAD! KRISZTINA Negyven emberről gondoskodnak A Vésztői Területi Szociális Gondozási Központ — amely az életkoruk, egészségügyi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt rászoruló személyek nappali alapellátását biztosító intéz­mény — tizennégy éve működik a körös-sárréti városban. Az intézmény munkájával elégedettek a vésztőiek — derült ki a helyi képviselő-testület hétfői ülésén. VÉSZTŐ A szociális gondozási központ­ban a térítési díjat a szolgáltatást igénybe vevőnek a jövedelmi vi­szonyait figyelembe véve állapít­ják meg. Az intézmény napi két­szeri étkeztetést (tízórait és ebé­det) biztosít. Az ebédet a Mo­nostor étteremből hordják. A gondozásnak három formája van: idősek klubja, szociális ét­keztetés és házi gondozó szolgá­lat.- Az intézmény beszámolója részletes, az ott folyó munka pe­dig jó, azzal mindenki elégedett - fogalmazott Vári Szalay István­ná, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke.- A Dajka Andrásné vezette intézmény évek óta mintegy 40 emberről gondoskodik. Az idős emberek hamarabb mondanak kritikát, de a gondozási köz­ponttal kapcsolatban nem halla­ni ilyen megnyilvánulást. A kri­tikai észrevételek hiánya pedig pozitív értékelést jelent - kö­zölte Kaszai János polgármes­ter. A képviselő-testület vita nél­kül, egyhangúlag fogadta el a Vésztői Területi Szociális Gondo­zási Központ munkájáról szóló beszámolót. Játszóház - egy kicsit másképp Személyre szabott fejlesztőfoglalkozások gyerekeknek Gekko képességfejlesztő játszóház nyílik várhatóan jövő hét­főn Békéscsabán, az Univerzál Áruház második emeletén. A program keretében működő kezdeményezés sikerét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az ország nyolc városában tíz játszóházban foglalkoznak a gyermekek képességének ilyen formában történő fejlesztésével. Békéscsaba Azok a szülők, akik korábban már - más médiumokban, eset­leg saját élményeikből — ismerik a Gekko képességfejlesztő játszó­házát és szellemiségét, régóta várták a lehetőséget, hogy gyer­mekeik hétről-hétre Békéscsabán is élvezhessék a program nyújtot­ta, személyre szabott fejlesztő foglalkozásokat. Tudományos tény, hogy a gyermekeink jövőjét, későbbi boldogulását leginkább kisgyer­mekkori élményei befolyásolják. Az ehhez szükséges alapvető ké­pességek - mozgáskoordináció, hallás- és beszédkészség, szociá­lis érettség (önállóság, viselke­dés), megismerő tevékenység (emlékezés, logikai készség) — az agyi érési folyamatok lezárulásáig még rendkívüli módon fejleszthe­tők. Az ebben rejlő lehetőségek, és épp ezért a felnőttek felelőssé­ge is óriási.- Köztudott, hogy a magyarok gyógypedagógiában elért eredmé­nyei világszerte elismertek, de maga a tudományág alapvetően a sérült gyermekeknek segít a társa­dalomba való beilleszkedésben. A Gekko képességfejlesztő játszóhá­zak újítása, hogy az ehhez szük­séges magas szintű tudásból nem rekeszti ki az egészséges gyerme­keket sem, sőt rendkívüli fontos­ságot tulajdonít a megelőzésnek is. Intézményünkben mindenki kaphat helyet, függetlenül attól, hogy milyen területen és mérték­ben igényli az odafigyelést - nyi­latkozta lapunknak Géring Haj­nalka, a békéscsabai Gekko ké­pességfejlesztő játszóház vezető­je. Elmondta továbbá, a bölcső­dei, óvodai és iskolai pedagógu­sok munkáját is szeretnék meg- könynyíteni azáltal, hogy az önfe­ledt játék közben történő fejlesz­téssel gyermekeink jobban tudják kamatoztatni az általuk átadott sok-sok tudást és ismeretanyagot. KEDVES ES LEMOSHATÓ, (r) Az arcfestés változatlanul népszerű a gyermekek körében. A klasszikus pillangó és kismacska motívum mellett a rajzfilmfigurák is kedveltek. Az esti mosdásig tartó átváltozásra a Szarvas-Érparti szőlők tanyanapján is lehetőségük volt a gyermekeknek dfotó: veress erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents