Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

T É R - K É P 2002. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ - 17. OLDAL MEGÁLLJÁK A HELYÜKET. A iiinyai általános iskola és a diá­nk kapcsolata a ballagás után em szakad meg. Az intézmény a özépiskola idején, sőt, azután is gyelemmel kíséri a fiatalok sor­át, egyéni boldogulását. Kilenc- ennyolcban kilenc nyolcadikost úcsúztattak, közülük heten a özépiskola után most főiskolán, letve egyetemen tanulnak to- ább. Orvosnak, pedagógusnak, ülkereskedőnek, informatikus­iak készülnek. A szakmunkás- épzőt végzettek közül az egyik iák azt tervezi, hogy folytatja ta- ulmányait és leérettségizik. MEGVERSELTÉK. A falunap gyik célja hogy közelebb vigye gymáshoz a község lakosait és icsiknek nagyoknak kikapcso- idást szerezzen. A hagyomány zerint családi vetélkedővel nyi- rtták meg a rendezvényt. Rá- rezve a közös játék örömére, ra már több csapat, illetve ver- enyző állandó szereplőnek szá­rít. Gyermekek és felnőttek ve- yes csoportjai mérkőztek meg lén is a sorversenyeken. A kö- önség biztatása közepette gyensúlyozták evőkanálban a yers tyúktojást és cipelték egy- íást a gólya viszi a fiát játékban, i legnagyobb tetszést akkor ratták, amikor a slágerek, illet- e nóták dallamára írt verseket íutatták be. A színpadon egyé- ileg és kórusban előadott da- iknak kötelezően a községről, letve a falunapról kellett szólni. ANFOLYAMOSOK. A hunyai yermekek az iskolai szervezés­ek köszönhetően minden nyá- rn úszótanfolyamon vesznek íszt. Idén a huszonnyolc tanfo- ramos fele örménykúti diák olt. A gyermekek autóbusszal írtak át a gyomaendrődi Liget irdőbe. Lehetőség volt arra is, ogy a kísérő pedagógusok mel- ■tt néhány szülő is velük tart­ón. A Hunya-Örménykút Általá- os Iskolája a gyomaendrődi mű- észeti alapiskola kihelyezett ta- ozataként működik. A kézmű- es foglalkozásokon a gyerme- ek egyik kedves foglalatossága z agyagozás. Az alapiskola azt ■rvezi, hogy ősztől a tagozaton gy égetőkemencét is beüzemel. \z oldal a Hunyai Önkor- nányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Csath *óza. Fotó: Veress Erzsi Falunap, kicsik és nagyok örömére Erőverseny, családi vetélkedő, koncert, bál Kékesi Mátyás kondorosi hajtó az anyjuk mellé a csikókat is a hintó elé fogta, úgy kocsikáztatta a gyermekeket A gyermekek örömére augusztus 10-én mini vi­dámparkká változott a hunyai sportpálya. Volt légvár, forgó, vattacukor és lehetett hintón ko- csikázni. Családi vetélkedőt is rendeztek, ahol együtt futottak, játszottak kicsik és nagyok. A falunap Toldiját megválasztó erőverseny, a színpadi programok, az esti koncert és bál Hunya apraja-nagyját megmozgatta. A rendez­vényt a helybélieken kívül a környékbeli telepü­lésekről is sokan választották hétvégi kikapcso­lódásul. A falunapi előkészület, a helyszín be­rendezése, az ebédfőzés teendői sok munkával járnak. A szervezést, a segítők toborzását ma már rutinos csapat végzi. A sikerhez évről évre a helyi vállalkozóktól kapott támogatások és az egyéni felajánlások is hozzájárulnak. A nyeresé­get minden esztendőben egy előre meghatáro­zott jó ügy javára, idén a községi címer és a cí­merrel díszített zászló tervezésének és elkészíté­sének költségeire fordítják. Hoffmann Márton polgármester szerint a négy esztendeje elindított falunap ma már hagyomány- nyá lett. A lakosság aktív részvétele azt mutatja, nagy igény van erre a rendezvényre, folytatni kell. Eddig a rendezés költségeit a helyi támogatásokból fedezték, külső forrást nem vettek igénybe. Azt fon­tolgatják, hogy a jövőben pályázaton igyekeznek plusz pénzt szerezni, hogy még színvonalasabb műsorokkal örvendeztessék meg a közönséget. Malomkő helyett rönköt dobtak Megválasztották a falnnap Toldiját A szkanderben kiegyenlítődnek a különbségek. Itt a rutin és a gyorsaság mellett kivált az alkar és a csukló ereje számit — magya­rázta Soczó Lajos (képünkön jobbról), a hunyai verseny vezetője. Sokan kipróbálták az erejüket a szkanderasztal mellett A tapasztalatlanok könnyen meg­sérülhetnek a szkanderasztal mellett, ezért igyekeztek rutin szerint is összeválogatni a mérkő­ző párokat. Számított az életkor is. Külön versengtek a húsz évnél fiatalabbak és külön az időseb­bek. A falunap Toldija címért is korcsoport szerint próbáztak a férfiak. Fél kézzel petrencés rudat tartottak, rönköt dobtak, súlyt ci­peltek és traktorgumit forgattak. A húsz évnél fiatalabbak verse­nyében Gerendái Mihály nyert. Az árufuvarozással foglalkozó bé­késcsabai fiatalembernek a-nagy­mamája él Hunyán, de a rokonság és a barátai miatt is kötődik a köz­séghez. Diákkorában kosárlabdá­zott, kézilabdázott és focizott. A kondícióját ma is sporttal őrzi.- A nehéz fizikai munka is edzi a testet - állítja Soczó Lajos, aki az idő­sebb korcsoportban lett a falunap Toldija. A mezőgazdaságban dolgo­zó harmincegy éves fiatalember a ko­rábbi erőversenyeken sem vallott szégyent. Két éve harmadik, tavaly második lett. Mint mondta, idén ke­mény volt a mezőny, a testi erő mel­lett a kitartás és az akarat is számított. Megkérdeztük a helybelieket A hunyai falunapról Éltető Georget­te, rokkant­nyugdíjas:- Ez a ren­dezvény sok ember munká­ját dicséri. A közelben la­kom, így lát­tam, hány nappal korábban neki­láttak az előkészületnek. Az ér­deklődők száma azt mutatja, a községben lakók igénylik a ki- kapcsolódásnak ezt a módját. Évente akár két ilyen rendez­vényt is tarthatnának a faluban. Szerencsére a tavalyi barátságta­lan idő után idén az időjárásra sem lehetett panasz. Hanyecz And­rea, szociális munkás: — A férjem szülőfaluja Hunya. A haza- látogatás idejét most a falunap­hoz igazítot­tuk. Jó a hangulat, látszik, hogy mindenki ismer mindenkit. A kisfiam a kézműves foglalkozá­sokat választotta, a gyöngyfűzés nagyon megtetszett neki. Buda­pesten is figyelemmel kísérjük a szabadidős programokat. Első­sorban népművészeti rendezvé­nyekre járunk, továbbá a két fi­unk kedvéért sportprogramokra. Vaszkó Lajos- né, könyvelő: — Az idei fa­lunapon min­den feltétel adott volt, hogy jól érez­zék magukat az emberek. Ma már nincsenek május elsejék, a helybélieknek maguknak kell megteremteni a szórakozás, a ki- kapcsolódás lehetőségét. Örven­detes, hogy a környékbeli telepü­lésekről is érkeznek vendégek. A rendezvény előkészületeiben so­kan részt vesznek. Jómagam krumplit pucoltam és ebédjegyet árultam. Hunyadi Já­nos, sofőr:- Korábban mindig dolgoz­tam, ez az első falunap, amin részt veszek. Nagyon tet­szik, színvona­lasak a programok és jó a hangu­lat. A játék kedvéért az erőpróbá­ra magam is beneveztem. A gyer­mekeim is jól érzik magukat. A kistelepüléseken kivált kellenek ezek a rendezvények, hiszen itt nincs más módja, hogy az embe­rek találkozzanak. A közös élmé­nyek közelebb hozzák egymás­hoz a falubelieket. Tizenhat üst volt munkában Ötszáz kiló mar­hahúsból főtt a hétszáz adag pörkölt a hunyai falunapon. A ti­zenhat üst mel­lett egytől egyig férfiak fogták a fakanalat. Búza István Lász­ló segéderővel nyolc üstnél irá­nyította a főzést. A hunyai kőmű­ves a lakodalmas népek és a baráti társaságok legna­gyobb megelége­désére huszonöt éve állt először az üst mellé. Marha- és birkapörköltet egyaránt szívesen vállal. A jóízű pör­költ titka a kifo- ^ üstökben hétszáz adag pörkölt főtt gástalan alap­anyag. Mindenekelőtt a hús, Búza István László szerint talán ami nem lehet sem túl sovány, ezért, mert merészebben bán- sem túl faggyús. Ha emellé jó nak a fűszerekkel. Hozzátette, minőségű vöröshagymát és házi Hunyán több asszonyt is említ- őrölt paprikát használ a sza- hetne, akik pörköltfőzésben fel- kács, ott nem lehet hiba. S hogy vehetnék a versenyt bármelyik miért jobb szakácsok a férfiak? férfival. A főszereplők az otthoni kedvencek Az asszonyok kalácssütésből, a férfiak pörkölfőzésből jeleskedtek hunyai falunap történetében először hirdették meg a házisü- “inény-versenyt. Az asszonyok jellemzően a családjuk ked- encét készítették el, s tettek belőle egy tálcára valót a zsűri sztalára. dlágyi Lászlóné a versenyre di- s-mákos kaláccsal nevezett. A áromfonatú kalácsot édesanyja ■ceptje alapján sütötte. A gyakor­it háziasszonyok tudják, a kelt- ■szta-sütés nem tartozik a gyors ; könnyű konyhai műveletek kö- §. A tésztát jól ki kell verni. Hó- agosabb lesz, ha közben olvasz- itt margarint csurgatunk bele. gy órát langyos helyen keleszt- ik. Amikor megkelt, kinyújtjuk, iákkal és dióval töltjük, majd ré- s módjára feltekerjük. A rétes- álakat összefonjuk és forró sütő­in sütjük. Szilágyi Lászlóné a családjának dnden héten süt, rendszerint azt, amit a kisfia és a lánya kíván. A kalács az egyik kedvenc, így nem csak az ünnepeken, de hétköz­napokon is gyakran ott van Szilá­gyiék asztalán. Sütés nélkül A túrós édességhez nyáron idénytől függően válasszunk gyü­mölcsöt. Meggyel, őszibarackkal különösen finom, télen befőtt­ből is készíthetjük. Hozzávalók: A túrós masszához 2,5 dl tej, 1 csomag zselatin, 12 dkg vaj, 2 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, gyümölcs, babapiskóta. Elkészítése: a tejben megáztatjuk a zselatint. Közben a vajat a porcukorral és a vaníliás cukorral kikavarjuk, majd hozzá­adjuk az áttört túrót és a megmelegített zselatinos tejet. A folpackkal bélelt tetszőleges forma aljába túrót simítunk, rá gyümölcsdarabokat, majd gyümölcslében áztatott babapis­kótát teszünk. Erre túró, rá gyümölcs, végül ismét túró kö­vetkezik. A fogyasztásig pár órára hűtőbe tesszük. Jó étvá­gyat hozzá! Kiszelyné Tímár Erika túrós-gyü­mölcsös édességet hozott a falunapra. Sütés nélkül készül, az ügyesebbek fél óra alatt végeznek vele. Kiszelyék- nél ez az édesség a kedvenc, télen- nyáron szívesen fogyasztják. Bár a süteményversenyre férfi­ak nem neveztek, a falunap az erősebbik nem szakácstudomá­nyának bizonyítására is alkalmat adott. A pörköltfőzésnél ugyanis mind férfiak vigyázták az üstöket. Itt tudtuk meg, hogy Búza István László a családtagok és a barátok örömére otthon is gyakran faka­nalat fog. Szívesen főz mindenfé­lét, a családja kivált a palócpecse­nyét kedveli. A vékony sertéshús­szeleteket hirtelen a két oldalán átsüti, dinsztelt hagymával tűzálló tálba teszi, ízlés szerint fűszerezi és forró sütőben tovább süti. Kö­retnek tört krumpli illik hozzá. Szilágyi Lászlóné a süteményversenyre kaláccsal nevezett

Next

/
Thumbnails
Contents