Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-15 / 190. szám

KÖRKÉP 2002. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK - 5. OLDAL MEGYE HATÁRNYITÁS, (gh) A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regio­nális Parancsnokságától kapott tájékoztatás szerint Délkelet- Magyarországon a közeljövő­ben Ásotthalmon és Dombegy­házon kerül sor ideiglenes ha­tárnyitásra. Ásotthalmon au­gusztus 18-án és augusztus 25- én 8 és 18 óra között a magyar és jugoszláv, míg Dombegyhá­zon augusztus 20-án és szep­tember 1-jén 8 és 20 óra között a magyar és a román állampolgá­rok léphetik át az államhatárt. FOTÓKIÁLLÍTÁS, (w) Augusz tus 16-án 18 óra 30-kor nyílik Békéscsabán Nyári Attila fotog­ráfus kiállítása Digitális hazudo- zás és sajtófotók címmel. A helyszín Békéscsabán, a Szü- Net internet kávézó, a megyei könyvtár mögött. HAT ÁGY. (esz) Gerhard Stengelnek, egy frankfurti nyu­galmazott tűzoltóparancsnoknak és a helyi önkormányzatnak kö­szönhetően elektromos ágyakat kapott a Gyulai Városi Szociális Szolgálat. Az ünnepélyes átadást tegnap tartották az Eminescu ut­cai nyugdíjasházban. A kapcso­lóval minden irányba mozdítha­tó hat ágy egyikét egy izomsor­vadásban szenvedő asszony kap­ta otthoni használatra, a többit a három szociális otthonban hasz­nosítják. Az adományok sorá­ban édességek is szerepeltek, amelyekből a város bölcsődései részesülnek. AGÁRRAL NYULAT. (i) Két agárral akart nyulat fogatni há­rom szeghalmi férfi augusztus 11-én. Az esetet egy helyi lakos jelentette a rendőrségre, így a bűncselekmény meghiúsult. K. N., Gy. L. és N. Z. ellen lopás vétség kísérletének alapos gya­nújával indított eljárást a Szeg­halmi Rendőrkapitányság. TOLVAJOK A VÁRFÜRDŐBEN, (z) Augusztus 5-én tolvajok jártak a gyulai várfürdőben, s kihasználták azt az időt, amit a vendégek a me­dencék vizében töltöttek, és őrizetle­nül hagyták értékeiket. Egy nagy- szénási és egy békéscsabai lakos igencsak pórul járt, ugyanis a tolva­jok magukkal vitték mobiltelefonjai­kat, pénzüket és személyes irataikat. BALESET, (g) Tegnap délután a Ka­zinczy utcai gyógyszertár előtt egy motorkerékpáros személygépkocsi­val ütközött. A motorkerékpár veze­tője súlyos sérülést szenvedett. ŐRIZETBE VETTÉK, (g) A Békés­csabai Rendőrkapitányság tegnap délután súlyos testi sértés bűntette miatt vett őrizetbe egy török állam­polgárt, aki békéscsabai lakos. „A TELEVÍZIÓ - DEMOK­RÁCIA, A MAGA LEGRÚ­TABB FORMÁJÁBAN.” (Paddy Chayefsky) A Komló ismét Tótkomlósé A birtokba vételt tízéves huzavona előzte meg Tízéves történet végére került pont a napok­ban Tótkomlóson. A település önkormányza­ta tulajdonába 1992-ben, vagyis egy évtized­del ezelőtt került vissza a helyi áfésztól a te­lepülés szívében álló Komló Szálló. Az épület birtokba vételére azonban csak most kerül­hetett sor. A történet kanyargós és rendkívül „cifra”. _________________Tótkomlós_______________ A Komló Szálló hajdan szebb napokat látott épü­lete kívül-belül lepusztult képet mutat. A hely­béliek régóta várják az épület sorsának rendező­dését, szeretnék egyszer végre ismét régi fényé­ben látni a szállót. Az önkormányzat és az áfész közötti huza­vona 1992-ben kezdődött. Az önkormányzat ekkor ugyan tulajdonba kapta az értékes épü­letet, az áfész sem önként, sem pedig felszólí­tásra nem adta át a Komlót jogos tulajdonosá­nak, ami miatt az önkormányzat 1994-ben bí­rósági pert indított. A pert a Gyulai Városi Bí­róság 1995 októberében felfüggesztette. Öt év egy helyben topogás után 2000-ben a város ve­zetése dr. Szkaliczki Zsolt ügyvédet, az önkor­mányzat egyik képviselőjét, a jogi és ügyrendi bizottság elnökét kérte fel a szálló ügyében a jogi képviselet ellátására. - Kértem a felfüg­gesztés megszüntetését, ami után 2000. július 4-ére tűzték ki az első tárgyalást. Az Orosházi Városi Bíróság 2000. november 24-én arra kö­telezte ítéletében az áfészt, hogy 15 napon be­lül kiürítve adja birtokba az önkormányzatnak az épületet. Az áfész fellebbezett, a megyei bí­róság azonban 2001. február 13-án helyben­hagyta az I. fokú bíróság ítéletét. Mivel to­vábbra sem történt meg a birtokba adás, ezért végrehajtási eljárást kezdeményeztem - tud­tuk meg Szkaliczki Zsolttól a történet fonto­sabb állomásait. Mivel a végrehajtó felszólítá­sának sem lett foganatja, ezért Szkaliczki Zsolt 2001 augusztusában a rendőrség közre­működésével történő végrehajtás elrendelését kérte. Közben „külön szálon” is folytatódott az eljárás, ugyanis az áfész viszontkeresetet nyújtott be az önkormányzat ellen „érték­növelő beruházásai” megtérítésére, ám kéré­süket a Gyulai Városi Bíróság 2001. április 24- én elutasította. A karhatalom alkalmazását az Orosházi Vá­rosi Bíróság végül 2002. május 30-án rendelte el, majd az önálló bírósági végrehajtó a birtok­ba adás időpontját 2002. július 30-ában hatá­rozta meg. Mint kiderült, az áfész nem ürítette ki az épületet. A tetemes mennyiségű irathal­mazt az önkormányzat költségén szállították el, a papírok biztonságos, zárt helyre kerültek. Hogy mi lesz a sorsa az épületnek? Szkaliczki Zsolt szerint legalább 100 millió forintba kerül majd a szálló rendbetétele, amit a városnak a turizmusfejlesztés szolgálatába lenne célszerű állítania. K.E. Két állomáson nincs esetkocsi Közepesről a jó közepes felé tart az ellátás nívója (Folytatás az 1. oldalról) — A mi tizedik, kunágotai ál­lomásunk belépése után a me­gyék közti összehasonlításban a „közepes” minősítés helyett már inkább az erősen közepes, mondhatnám „jó” felé hajlik az ellátást befolyásoló tényezők minősítése. Példaként csak az úgynevezett A-jelű (baleset, rosszullét, hirtelen kezdődő, életet veszélyeztető károsodás), tehát fontos feladatok ellátási mutatóját említem: mi a 73,5 százalé­kos 15 percen belü­li, a 22,9 százalékos fél órán belüli és a 3,6 százalékos 31 percen túli kiérke­zéssel Budapest, Ba­ranya, Bács mögött a negyedik helyen állunk! — mondja a főorvos, a világért sem állítva, hogy elégedettek. A me­gye 75 településéből például 23 - közte három város, Battonya, Vésztő és Dévaványa is - még nem érhető el negyedórán be­lül. Tegyük hozzá, ez a bizo­nyos 15 perc az EU részéről is csak ajánlás, nem valószínű, hogy betartható lesz a csatlako­zás után. Az idővel versenyt futni - gyakran az életért! - persze kor­szerű mentőkocsikkal, azokban korszerű felszerelésekkel lehet igazán. Megnyugtató, hogy egyedül csak a gyomaendrődi és a zsadányi állomáson nincs eset­kocsi, vagyis ez is jobb a megyék átlagánál, ugyanakkor összessé­gében romlott a járműállomány helyzete. A pénzhiány miatt nem lehet lépést tartani azzal a kívánalommal, hogy 10 év után lecserélendő minden autó. To­vábbá, a tavaly Toyotára cserélt három kocsi az engedélyezett 300 ezer helyett már 500 ezer ki­lométernél tartott. Még egy összehasonlítás az összevetett hazai adatok és a Bé­kés megyei helyzet között. Míg országosan a 203 mentőállomás­ról a riasztásra az esetek 76 szá­zalékában siettek a helyszínre, és százból 24-szer sürgősségi jel­zéssel, addig Békésben ugyanez a szám 2000-ben: 83,4 és 16,6 százalék. Érdekesség, hogy a mentőfeladatok, más szóval ki­vonulások száma — esetlegesen ugyan —, de hosszú ideig emel­kedett (1982-ben 78 898, 1990- ben 86 028, míg 1999-ben 142 770), addig az utóbbi két eszten­dőben jelentősen csökkent. Két évvel ezelőtt már „csak” 130 857, tavaly pedig 130 443 esetet regisztráltak. Jóllehet, ennek részletesebb minő­sítéséhez az orvo­sok, pszichológu­sok és szociológu­sok is értékes elem­zésekkel tudnának hozzájárulni. Ha a mentők munkájá­nak megítélése szó­ba kerül, akkor többnyire az szá­mít: szeretteink idő­ben kórházba ke­rültek-e vagy sem, sikerült-e meggyógyulni a bal­eset vagy más, az életünket hir­telen veszélyeztető helyzetek­ből. Ez természetesen nagyon gyakran múlik a szakszerű és gyors orvosi ellátáson, de lám, a gyorsaság okán már itt is felbuk­kan az ugyancsak fontos ténye­ző: van-e elegendő mentős, jól felszerelt mentőkocsi?! FÁBIÁN ISTVÁN AZ A-JELZÉSŰ FELADATOK KIÉRKEZÉSI IDEJÉNEK MEGOSZLÁSA Mentőszervezet Kiérkezési idő (perc) 0-15 16-30 31­1. Budapest 86,8 10,3 3,0 2. Baranya 77,1 19,6 3,4 3: Bács 71,9 23,1 5,0 4. Békés 73,5 22,9 3,6 18. Vas 79,6 17,2 3,2 19. Veszprém 79,7 18,0 2,2 20. Zala 77,5 19,0 3,6 Összesítve: 76,9 18,5 4,6 _____ VÉLEMÉNY LÁSZLÓ ERZSÉBET Vándorlók és visszavándorlók Amikor a gólyák rendre megszállják a belvárosi villanypóznákat, és hosszasan kémlelik a messzeséget a kora esti szürkületben, nyilvánvalóan ugyanarra koncentrálnak. Megjelent agyukban a megfejthetetlen titok: a vándorlásra szólító parancs. Menniük kell hamarosan, hogy idegen környezetben keressenek boldogulást, amíg a szülőhelyüket zord szelek tépázzák. Bizonyos persze, hogy néhányuk sosem tér vissza. Elvándoroltak, bár sokan ragaszkodtak volna helyükhöz, mint madár a fészkéhez, a kórházi ápo­lónők is az évek alatt, mert (ma­radjunk a hasonlatnál) zord idők kényszerítették őket a pályaelha­gyásra. Olyan elhivatottakat is, akik — a három műszak megpró­báltatásaival együtt - nem tudták máshol elképzelni az életüket, mint az idős, elgyengült, kiszolgál­tatott betegek mellett, hogy amikor kellett, végigdolgozzák az éj­szakákat, fürdessék, tisztába tegyék, etessék őket, jó szóval táplál­ják a szenvedők megcsappant életkedvét. A hivatalos források most a folyamatok megfordulásáról, azaz visszavándorlásról is beszámolnak annak hírére, hogy szeptem­berben 50 százalékkal emelik az ápolónők bérét. Jönnének frissen végzettek, meg egykori, tapasztalt szakemberek. Tegyük hozzá: sajnos, mint a gólyák a szülőhelyükre, mindannyiuk bizonyosan nem tér vissza. Kiváltképp, akik az anyagi, erkölcsi megbecsülés híján egy idő után elfásultak, elfordultak. Magyarán: elegük lett. Nagyobb a gond, ha a ma szolgáló fehér köpenyesek szívében is ki­aludt a láng, és még a béremelés hírére sem tudnak már szakítani az elfásultsággal, a közömbösséggel. Van, aki azt mondja, túl hosz- szú ideig rostokoltak az ápolók - nők és férfiak! - a periférián ah­hoz, hogy egy ilyen mérvű bérrendezés visszahozza a rég' elvesz­tett értékeket. Vagyis, lehet, hogy a pénz ezúttal sem minden. S ha ez így van, nem csak az érintettek, hanem magunk miatt is kese­reghetünk. Előbb-utóbb ugyanis majd' mindannyian találkozunk legalább egy ápolónővel a betegágyunk mellett. ______________■ Cs ak egyetlen szakot indítanak Akiket felvesznek a felsőoktatásba, inkább oda mennek A felsőoktatási képzésre je­lentkezők többsége úgy terve­zi, ha mégsem vennék fel a kiválasztott egyetemek, főis­kolák egyikére sem, elvégez­nek egy ötödéves képzést. így a szakközépiskolák csak be­iratkozásnál tudják meg, va­lójában hány osztállyal szá­molhatnak, ami problémát je­lent a diákoknak is, hiszen néhányan olyan szakra je­lentkeznek, amely végül nem indul. Békéscsaba_________ A jelentkezési lapokat még az­előtt be lehetett adni ötödévre, mielőtt kiderült volna, a pályázó bejutott-e a felsőoktatási intéz­mények valamelyikébe. Ráadá­sul a szakközépiskola korábban értesíti a leendő hallgatókat a be­iratkozás időpontjáról, mint az egyetem.- A június végén postázott le­vélben éppen ezért nem azt ír­juk, hogy felvettük a diákot, csak arról tájékoztatjuk, mikor lehet beiratkozni. Az iskola nem tudja, végül hány diákja marad, hiszen akiket felvettek valami­lyen felsőoktatási képzésre, azt választják - mondja Zseák Sándorné, a békéscsabai Szé­chenyi István szakközépiskola igazgatóhelyettese. Megtudtuk, az intézménybe kilencvenhárom tanuló adta be a jelentkezési lapját, de csak ötve- nen akartak beiratkozni. A pénz­ügyi, számviteli ügyintéző szakra tizenheten, a gazdasági informa­tikusra mindössze hárman je­lentkeztek, a gazdaságos képzés­hez pedig huszonöt-huszonnyolc tanuló kell egy osztályba. Ezért az iskola csak külkereskedelmi ügyintéző szakot indított. Az igazgatóhelyettes szerint minden intézetnek érdeke az ötödéves képzés, mivel a szakközépisko­lák hiába tartanak egy-egy terü­letre szakosító órákat, négy év után csak általános érettségit te­hetnek a diákok, szakmát csak ötödév után kapnak. Az ötödéves képzésre mindenki jelentkezhet, még az is, aki soha nem tanult közgazdaságtant. Ez a jelentke­zők és a tanárok helyzetét egy­aránt megnehezíti, főleg a pénz­ügyi és számviteli szaknál, ahol a tanulmányi időt szeptembertől egyről másfél évre emelték. így a diákok nagy része mégsem vesz részt a képzésen, mert az nem fe­jeződik be a következő szemesz­ter kezdetéig. FEKETE G. KATA Kisebbségi önkormányzat 28 településen? — A Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete, mint jelölő szer­vezet, önálló listát állít a 10 ezer lélekszám alatti, illetve az e feletti lakosú településeken. Elsődleges célunk, hogy a megyei közgyűlésben a cigányügy érdekében elkötelezett, cigány származású képviselők tevékenykedjenek — mondta elöljáró­ban Zsigmond Károly, az egyesület elnöke. Húsz ember elvesztette állását Körösújfalu is azon körös-sár­Az MDF nem szövetkezik Az MDF önálló listával készül a megyei képviselő-testület székei­ért, nem szövetkezik a Fidesszel. Ez persze a települési önkor­mányzatokra nem igaz, hiszen szinte mindenhol közös jelöltet indítunk - jelentette be dr. Erdmann Gyula, az MDF Békés megyei elnöke tegnapi, békéscsa­bai sajtótájékoztatóján. — Ezzeí a döntésünkkel meg­próbáljuk szétválasztani egymás­tól a két párt programját és politi­kai stílusát, egyúttal több szavazat­ra is számítunk. Nincs viszont kü­lön jelöltünk a megyei közgyűlés elnöki posztjára. Úgy tudom, az egész jobboldal ismét Domokos Lászlót támogatja. A települések többségén közös jelöltet indítunk, akiknek a személye a napokban válik véglegessé - hangsúlyozta dr. Erdmann Gyula. A Magyar Demokrata Fórum továbbra is jobbközép, keresz­ténydemokrata párt, leginkább a középkorúak és az annál időseb­bek szavazataira számít. cs. z. Doboz Az, hogy a megyei egyesület így döntött, nem véletlen, hiszen au­gusztus 10-én a dobozi Vadász panzióban egyebek mellett a helyhatósági választásokra való felkészülésről is tárgyalt a me­gyei cigánylakosok egyesületé­nek, a Lungo Drom megyei, vala­mint helyi csoportjainak vezetői­vel és a települési cigány kisebb­ségi önkormányzatok képviselői­vel Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Az egyesület a megyei közgyű­lésbe juttatandó tagok választá­sánál a Lungo Drom megyei szer­vezete és más cigányszervezetek támogatására számít, míg a tele­pülési kisebbségi képviselőjelöl­tek Lungo Drom-színekben in­dulnak, s ott a megyei cigányla­kosok egyesülete nyújt segítő jobbot. Farkas Flórián a dobozi meg­beszélésen arra kérte a megyei ci­gányszervezeteket, hogy a hely- hatósági választásokon minden­képpen az eredményességre, a ci­gánykérdés előmozdítására töre­kedjenek, s éppen ezért az egye­sület által állított jelölteket támo­gassák. Zsigmond Károly lapunknak elmondta: megyénkben 35 tele­pülésen él számottevő roma ki­sebbség, s jelenleg a BMCE 18 tagtelepülést, s 1100-nál több ta­got regisztrál. Az egyesület elnö­ke kifejtette: azért is fontos, hogy a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete által állított listáról jusson képviselő a megyei köz­gyűlésbe, mert ebben az esetben nem köti pártfegyelem, míg ellen­kező esetben mindenképpen al­kalmazkodnia kell az oldalhajón beevezett képviselőnek. Zsigmond Károly azt is előrelé­pésként értékelte, hogy a helyha­tósági választásokon 28 megye­beli településen szándékozik ki­sebbségi önkormányzatot válasz­tani a roma társadalom. Jelenleg 18 településen működik cigány kisebbségi önkormányzat. réti települések köze tartozik, ahol komoly gondokat jelent a munkanélküliség. A problé­ma most tovább fokozódott, mivel a helyi varroda is meg­szűnt. Az önkormányzat köz­munkákkal próbál csökken­teni a magas (közel 50 száza­lékos) munkanélküliségen. Körösújfalu- A varrodát üzemeltető Béköt- Láto Kft. megszüntette a műkö­dését. Ezáltal 20 körösújfalui asz- szony és lány vesztette el munka­helyét. így jelenleg már az 50 százalékos határ közelébe került a munkanélküliek aránya Körösújfaluban. A községben már csak az önkormányzat tud foglalkoztatni nagyobb számban munkanélkülieket közhasznú munka keretében. Emiatt csatla­kozott az önkormányzat a Zsadány község gesztorságával létrejövő közös közmunkaprog­ramhoz, melynek keretében 11 fő alkalmazására nyílik lehetőség a településen. Az önkormányzat keresi a lehetőséget arra, hogy a megüresedett varroda épületébe új vállalkozó kerüljön - közölte lapunkkal Ilyés Lajos jegyző. A hivatalvezető elmondta azt is: a körösújfalui önkormányzat pá­lyázatot nyújtott be a belvíztől már évek óta jelentősen megrongáló­dott Ady u. - népszerű nevén: a „posta kövesútja” - felújítására. Az elmúlt évi próbálkozás nem járt eredménnyel, viszont idén si­került nyertes pályázatot készíte­ni. A Békés Megyei Területfejlesz­tési Tanács 5 millió 800 ezer forint támogatásban részesítette az ön- kormányzatot, a község pedig 1 millió 450 ezer forint saját erő vál­lalásával járult hozzá e fontos út- szakasz felújításához. _______y. .. .majd' mind­annyian találko­zunk legalább egy ápolónővel.

Next

/
Thumbnails
Contents