Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-14 / 189. szám

t&KÉKÉS MEGYEI HÍRLAP W T é r - k é p 2002. august »..sz^-aouML Kamut TANKÖNYVTÁMOGATÁS. A képviselő-testület döntött az idei tankönyvtámogatások mértéké­ről. Ennek érteimében valameny- nyi, a helyi általános iskolába já­ró tanuló az új, vagyis a 2002- 2003-as tanévben 100 százalékos tankönyvtámogatásban részesül. Ez tehát azt jelenti, hogy minden diák ingyen kapja meg a tan­könyveket, melyek összköltsége meghaladja a 700 ezer forintot. Minderre a fedezet az állami nor­matívából, az önkormányzat költségvetéséből és a képviselők e célra felajánlott három havi tiszteletdíjából tevődik össze. SZEMÉTSZÁLLÍTÁS. A köz­ségben egy éve folyik a szerve­zett szemétszállítás. Annak ide­jén - az előkészítés szakaszá­ban - az illetékesek kicsit féltek tőle, hogy mindez nem nyeri majd el a lakosság tetszését. Az idő bebizonyította: az emberek megszokták, megkedvelték a le­hetőséget. A lakossági hulladék- szállítás mintegy 450 családot érint. A szelektív hulladékgyűj­tés is sikeresnek bizonyult, és az évi két lomtalanítás is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. JÁTSZÓTÉR. A Munkácsy és a Park utca sarkán az önkormány­zat saját készítésű, fából készült játékokkal berendezett játszóte­ret alakít ki. A játszótér első üte­me a falunapra elkészül, a bőví­tésre minden valószínűség sze­rint még az idén sor kerül. KOCSOR-DOMBI JEL A kamu ti kunhalmok évszázados föld­mérő köve ke­rült elő Vetési János helyi gazda szántó­járól, mely a Kocsor-dom- bon állt, s raj­ta a KF jelzés, ami a Katesz- teri Földmérő­kő rövidítése. A követ a település központjában július 20-án he­lyezték el abból az alkalomból, hogy a megyegyűlés 450 eszten­dővel ezelőtt a faluban ülésezett. Az oldal a Kamuti Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András. A községet szorgalmas emberek lakják A megye legrégebbi polgármesterei közé tar­tozik Laurinyecz Pál. A rendszerváltás előtt tanácselnökként, most a harmadik ciklusban polgármesterként szolgálja a község lakóit. — A rendszerváltást megelőző időszakban a me­gye leggazdagabb települései közé tartozott Ka­mut...- A falu mezőgazdaságból élt és él, a közsé­get szorgalmas emberek lakják, az itt élők az át­lagosnál többet dolgoztak és dolgoznak. Amíg a helyi mezőgazdasági szövetkezet volt a legna­gyobb munkáltató, a munkaképes lakók többsé­ge itt találta meg a megélhetését, így nem alakult ki ingázó réteg, mely naponta járt volna dolgozni a környező településekre vagy távolabb. Aztán a kárpótlás során megváltozott a helyzet: a terület hatvan százaléka kike­rült a közös gazdálko­dásból, ezzel egy idő­ben a magángazdálko­dás feltételei nem vol­tak meg. Napjainkban közel százra tehető azok száma, akik vala­milyen okból munka- nélküliek. Igen magas a kényszervállalkozók aránya, s körülbelül 50-60-an vannak, akik a korhatár betöltése előtt kedvezményes vagy rokkantnyugdíj­ba vonultak — kezdte Laurinyecz Pál.- Gondolom, a változásokat az önkormány­zat is megérezte...- így igaz. A település önkormányzata nyolc tagú. Közülük öten a második vagy harmadik ciklusban képviselők. Legnagyobb eredmény­nek azt tartom, hogy a korábbi sikereinket, ha nagy erőfeszítések árán is, de megtartottuk, ren­geteg pályázaton vettünk részt, beruházásainkat ezekből a forrásokból tudtuk megvalósítani. Óri­ási dolognak tartom, hogy megmaradt az isko­lánk, az óvodánk, igaz, az utóbbi a csökkenő lét­szám miatt két csoporttal működik. Az egészség- ügyi alapellátást helyi orvossal biztosítjuk, a ke­reskedelmi alapellátás meg­oldott, a község infrastruktú­rája szinte százszázalékra kiépült az elmúlt évre. Sike­rült a Volánnal megállapod­nunk, így a busz a második műszakból is hazaszállítja az ingázó dolgozókat.- Az elmúlt években mi­lyen beruházásiak voltak?- A teljesség igénye nélkül, csak a jelentőseb­beket említve... Korszerűsítettük a közvilágítást és az intézményeink világítását, megtörtént a Kossuth utca felújítása, sok járdát építettünk, ami azt jelenti, hogy minden utcában legalább az egyik oldalon betonjárda készült, s két-három utcában befejeztük az útalapot. Bővítettük a gáz­vezeték-hálózatun­kat, valamennyi ön- kormányzati intéz­ményünkben áttér­tünk a gázfűtésre. Az informatikai pályáza­tok lehetővé tették az iskolában és a hiva­talban, később a tele- házban is a számító- géppark bővítését, il­letve kialakítását. S még valami, ami a kamutiaknak fontos: ebben a ciklusban volt 50 esztendős a településünk.- Az utóbbi évek­ben mennyit fordítottak beruházásra? — A ciklus első évében 35 millió forintot, 2000-ben 1 millió forintot, tavaly 10,5 millió fo­rintot, az idén várhatóan ez az összeg meghalad­ja a 15 millió forintot. Mindezek ellenére óriási szívfájdalmam, hogy a képviselő-testület erőfe­szítései ellenére a szennyvízprogramot nem tud­tuk elindítani, munkahelyteremtésben nem lép­tünk előrébb, a tőke eddig elkerült bennünket. Most valami reménysugár megcsillant: a napok­ban egy-két dunántúli, az Alföldön letelepedni szándékozó cég érdeklődött, telephelyet keres 20-40 nő foglalkoztatására. Felajánlották a tiszteletdíjukat Arra a kérdésre, hogy az önkormányzati vá­lasztásokig hány testületi ülés lesz még, a polgármester így válaszolt:- Szeptemberben lesz még egy. S ha már itt tartunk, engedjék meg, hogy megköszön­jem a képviselő-testület tagjainak önzetlen munkáját, akikkel jól együtt tudtam dolgozni. Csak mellékesen jegyzem meg: minden képviselőnk függetlenként került a testület­be, a ciklus idején tiszteletdijukat egyikük sem vette fel, ezt a pénzt a település óvodá­jának, iskolájának, sportkörének, idősek klubjának és az egyéb rendezvényekre aján­lották fel. A teleház majdnem mindig tele van A helyiek régi kívánsága telje­sült amikor március 27-én át­adták a teleházat, melynek létrehozásához az önkor­mányzat saját forrásából 500 ezer forintot nyújtott, s pályá­zaton erre a célra további 2 millió forintot nyertek. A pénzből öt számítógépet vásá­roltak és telepítettek, színes nyomtatóval, az összegből egy fax vásárlására is futotta. — Az élet bebizonyította, hogy szükség volt a teleházra — magya­rázza Zabaglo Slawomir, a ház ve­zetője. Azt már csak mellékesen jegyzi meg, hogy a kihasználásá­val nincs gond, ugyanis szinte mindig tele van, mind a gyerekek, mind a felnőttek körében népsze­rűségnek örvend. - A ház a helyi vállalkozóknak - legalább negy­venen vannak - is rendelkezésére áll. Szolgáltatásaink (fénymáso­lás, fax-küldés és fogadás, reklám, árlista-készítés stb.) egy részét díjmentesen, más részét önköltsé­ges alapon vehetik igénybe. A tanév kezdetére az iskolai számítógépparkot is áttelepítik a teleházba, így a számítógépek száma tizenegyre nő, az iskolai oktatás a teleházban zajlik majd, ami azt jelenti: valamennyi tanu­lónak saját számítógépe lesz, kü­lön gépen dolgozhat, ugyanakkor délutánonként a mostaninál még több érdeklődőt tudnak fogadni. Az elképzelések között szerepel a helyi felnőttek részére az alapfo­kú és a haladó szintű számítás- technikai oktatás beindítása. A számítógépeket maximálisan kihasználják az érdeklődő helybeliek KAMUT JELKÉPE. A település közpentjában Pauló László és Dömény Anna békéscsabai épí­tész-tervezők tervei alap­ján, Vígh Imre békési építési vállalkozó kivitele­zésében, az önkormány­zat által adományozott telken épült fel a római katolikus templom, me­lyet 1997. március 15-én Gyulay Endre megyés püspök szentelt fel. A templom azóta a község jelképévé vált Megbízott vezető az iskola élén A tanév végén lejárt a ötéves kinevezése az általános isko­la igazgatójának, s az állás betöltésére az önkormányzat pályázatot írt ki. A korábbi igazgató nem pályá­zott, a tanítást választotta. Az ál­lásra hatan nyújtották be pályá­zatukat, közülük ketten helybeli pedagógusok, négyen más-más településen élnek. A képviselő-testület megvitat­ta a pályázatokat, a jelöltek el­képzeléseit, végül úgy döntött: az iskola igazgatójának kinevezését az új képviselő-testületre bízza, ugyanis az új önkormányzat dol­gozik majd huzamosabb időn át az iskola igazgatójával. A képvi­selő-testület egy évre Budásné Kis Editet, az egyik pályázót bíz­ta meg az igazgatói teendők ellá­tásával, aki egy évtizede tanít a kamuti általános iskolában, s az elmúlt öt évben az igazgatóhe­lyettesi teendőket is ellátta.- Az iskola az Általános Műve­lődési Központ egyik intézménye, s azt szeretném, hogy a tanítás mellett ne csak az általános iskolás korúakra figyeljen, nyújtson prog­ramot, hanem az óvodásoktól a nyugdíjaso­kig minden korosztálynak. Terveim között szerepel egy if­júsági klub ki­alakítása is, szórakozási le­hetőséget teremtve a helyi fiatalok­nak - magyarázza Budásné. Mint mondta, tudja, a település anyagi lehetőségei behatároltak, ezért in­tenzívebb pályázatással szeretné­nek több pénzhez jutni. Az új tan­évről a megbízott igazgató asszony elmondta: a tantestület jó összeté­telű, és együtt maradt, valamennyi tárgyat szakos tanár tanít, s a kis létszámú osztályok lehetővé teszik az egyéni foglalkozást, felzárkózta­tást, főként a nyelvek oktatásánál. Szeptember elsején rendhagyó év­nyitóval kezdik a 2002/03-as tan­évet: a hivatalos megnyitó előtt ját­szóházzal várják a gyerekeket, majd tábortűz zárja a napot. Szep­tember első hetében egy népes ta­nulócsoport három pedagógus kí­séretében Felsőtárkányban erdei iskolával kezdi az új tanévet. Az augusztus 20-ai program 10.00: Megnyitó (községi park, a rendezvényeknek a sportpálya és a művelődési ház ad otthont) 10.00: Sportverseny gyermekeknek 10.15: A csorvási Gézengúz aero­bic csoport bemutatója 12.00: Közös ebéden a falu-fáz^ 17.30: ebéd ingyenes a település valamennyi lakója számára, a költségeket az ön- kormányzat állja, a főzést, a kiszolgá­lást és az ezzel kapcsolatos egyéb te­endőket a helyi civil szervezetek vál­lalták) 18.00 13.00: Gyermekfoci 19.00: 14.00: Váltóverseny a családoknak 19.00; 15.00: Házas-párbaj 19.45 16.00: Kamut-Csorvás labdarúgó- 21.00: mérkőzés 22.00 16.00: Divatbemutató (békéscsa- 23.00 16.30: 17.00 17.30: 18.00 bai divatstúdió közreműkö­désével) Hevesi Imre és barátainak gyermekműsora Nősök—Nőtlenek focimér- kőzés Lányok-Asszonyok kézi­labda-mérkőzés A Kamut Néptáncegyüttes műsora : Hipp-hopp táncegyüttes fellépése : Sorverseny családok között : Tizenegyesrúgó verseny Simó Kati nótaestje : Homonyik Sándor műsora A békési Torony Band koncertje : Tombolasorsolás : Tűzijáték Világhálón kezdődött, Litvániában folytatódott A több mint ezer kilométerre levő Trzemeszno lengyel kisvá ros — Poznantól körülbelül 60 kilométerre fekszik — gimnázi urnának egyik angol tanárával, Maciej Adamskival a világhá lón keresztül kezdődött a kamuti fiatalok kapcsolatfelvétek az elmúlt ősszel. A fiatal tanár Európa-klubot indí­tott az iskolában, ehhez keresett partnereket az öreg kontinensen. Tavaly a lengyel fiatalok mellett a litvániai kursenai város néhány diákja is vendégeskedett Kamu- tón, amit most nyáron, július de­rekán viszonoztak. A magyar fia­talokkal ott voltak a lengyelek is. A program során, útközben Len­gyelország legrégebbi — Nagy- Lengyelország - természeti és történelmi értékeivel is megis­merkedtek. Kursenaiban több napot töltve ravasz, némi ügyességet és ötlet- gazdagságot igénylő csoportépítő játékokkal kezdődött a látogatás. A kamuti fiataloknak sok közös a kamuti fiatalok ellátogattak a Keresztek-dombja nevű zarándokhelyre is A legnagyobb élményeik kö­zött tartják számon a Keresztek- dombja nevű zarándokhelyet. A kamuti fiatalok saját készítésű keresztet hagytak emlé­kül a több tízezer (né­melyek szerint több mil­lió) kereszt között. A le­genda szerint ha valaki keresztet helyez el e dombon, vágya, kíván­sága teljesül. Hogy ki mire gondolt, az termé­szetesen titok. A magyar fiatalok másik nagy él­ménye a Balti-tengerhez kapcsolódó naplemente volt. S bármilyen hihe­tetlen, napközben több mint 30 fokos meleg kö­szöntött a litván tenger­partra, a forró homok és a 19-20 fokos víz fürdés­re csábította a résztvevő­ket. Nagy nap volt 1969 decembe­re a helyi Béke Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet szá­mára: a faluban megnyílt a közös gazdaság étterme, a Kamuti Csárda. A vendéglátóegység rövid idő alatt szép karriert futott be, kony­hája messze földön híres volt. Az­tán az esztendők során az egység népszerűsége fokozatosan, kez­detben szinte észrevétlenül csök­kent. Később, 1992-ben bérbe ad­ták, de az egyre emelkedő bérleti díjak miatt az üzemeltető vissza­adta a szövetkezetnek, mely 1999-ben végleg bezárta. Azóta üresen, kihasználatlanul állt, az enyészet uralta. A közelmúltban „eladósorba” került: az időköz­ben csődbe jutott közös gazdaság felszámolója értékesítette az egy­kori csárdát, melyet a községből elszármazott, Gyulán élő vállal­kozó, Baricsa Imre vásárolt meg.- Miért vá­sárolta meg az egységet? ­kérdeztük.- Nosztal­giából és per­sze üzleti cél­ból is. Az épü­let 33 éves, eredetileg is vendéglátóhelynek épült, fény­korában aztán bővítették. Az ál­laga jónak mondható, a főépület 800 négyzetméter, és van alatta egy 60 négyzetméter pince is. Az átalakítás és a rendbehozatala milliókba kerül. A felújítás há­rom ütemben készül: először - őszi átadással — a sörözőt vehe­tik birtokba a vendégek. A há­romszáz személyes étterem és a hozzá kapcsolódó konyha a má­sodik ütemben lesz kész, míg a harmadikban a kerthelyiség ki­alakítását tervezzük. Ez utóbbi a jövő nyárra valószínűsíthető. • programban volt részük. Egy nagyszabású városi kulturális • fesztivál bemutatóit is láthatták i Litvániában. Ismét kinyit a kamuti csárda Baricsa Imki f H3SESG323II

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents