Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-12 / 187. szám
A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT Abel Anitának a tévézés az élete 8. oldal Agániy Gábor színművész nyolcvanéves 9. oldal Hogyan és merre tovább, Balaton? Sokak szerint elengedhetetlen a Balaton szerepkörének újra gondolása. A ma még három megyéhez tartozó tájegység önálló régióvá alakulásához az érintettek összefogása szükséges. Évek óta küszködnek a tóból élők és a szakemberek, hogy megtalálják azt a gazdasági szerkezetet, amelynek révén a Balaton a jövőben is megtarthatja nemzetközi rangját, sőt növelni tudja azt. Folynak a próbálkozások az igencsak rövid szezon megnyújtására, a programok növelésével és színesítésével, de a végső megállapítás mindig az: pénzre van szükség, méghozzá nem kevésre, hogy a szolgáltatások színvonala nőjön, az újabb és újabb turistarétegek ide csábítása sikeres legyen. Lengyel Márton professzor, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke, több mint két éve felvázolt egy középtávú regionális fejlesztési programot a Balatonra, amelyben akkor a megvalósításhoz hét évet és százmilliárd forintot tartott szükségesnek. Hogy látja most a helyzetet, mi várható a tó körül?- Azóta a Balatoni Fejlesztési Tanács készíttetett egy fejlesztési tervet, amelynek a turizmusról szóló részét átvették az általam írt programból. Készült egy újabb, tízéves terv is, amit a Széchenyi-tervbe integráltak A Balaton tízéves fejlesztési terve címszó alatt. Ebben szintén alapul vették a koncepciómat, de teljesen átformálva. Nagy előny, hogy ezúttal pénzt is rendeltek a tervek mellé.- Most dicséri vagy elmarasztalja az eddigi döntéseket?- A lényeg, hogy működjön a tervezés rendszere, a terveket hasznosítsák is, ne csak alkalomszerűen használják fel a pénzforrásokat. Fontos lenne, hogy a fejlesztés működési mechanizmusa kialakuljon. Azt javasoltam, hogy a regionális terv megvalósításának fő szerve a mindenütt működő területfejlesztési tanács legyen, ha azt akarjuk, hogy az Európai Uniótól támogatáshoz jussanak a régiók. Az ő feladatuk, hogy egy-egy ágazat terveit régiós egységbe foglalják. Eredetileg alulról építkezve kellett volna tervezni, a kistérségi régiónál kezdve, megyén keresztül a régióig, de úgy Iá- * ................... tó m, nincs semmi kapcsolat a különböző szintek között. Más részről szükséges a gazdasági jóváhagyás, felelős végrehajtó szervezettel. A turizmus működési mechanizmusát és az intézményrendszert törvényben kell szabályozni. A leköszönő kormány ezt tervezte. Pál Béla államtitkár, aki most a turizmus ügyével foglalkozik, szintén egyetért az érvekkel és kész továbbvinni az ügyet, kiegészítve a pénzforrásokat a feltételrendszer megteremtésével. Lehet, hogy nem Széchenyi-terv néven, de 30 milliárd forintos nagyságrendben biztosítják a támogatást. A terv majd megadja az irányt, ám a fejlesztés zöme magánberuházás lesz. Az állam adja az infrastruktúrát, azt, amihez a magánszféra sose ad pénzt: például, hogy a Balaton vize megfelelő legyen. A szállodákat, éttermeket a magánszektor építi. De őket nem lehet kötelezni, ezért szükséges az ösztönzés, az irányítás leghatékonyabb formája, segítve abban, hogy az épüljön meg, ami kell. Arra is figyelve, hogy ne a multik kapják a támogatást, hiA Balaton lehetne a gyerekes családok paradicsoma üdülőfalvakkal, arátságos természeti környezetben szén sokkal gazdagabbak, mint a magyar állam, számukra elég valamilyen bizalomerősítő intézkedés, például hároméves adókedvezmény.- Azt írta, hogy a Balaton középszerű szolgáltatásokat nyújt. Van Európában hasonló adottságú terület, amely azonos körülmények közül indult és előbbre tudott lépni?- Teljesen hasonló nincs. Nálunk a speciális helyzet abból eredt, hogy a Balaton a turizmus nagy felfutása idején az akkori keresletnek megfelelően épült ki. A SZOT-üdülők a tömeges hazai igényeket kívánták kielégíteni, nem túl igényesen. Az elosztás elve érvényesült, nem volt igazi turizmus. Abból élSzervezetek a cél érdekében Az önkormányzatok többségében bevonják a munkába a településen lakó szakembereket is, így nemcsak beszedik az idegenforgalomból érkező adót és a hozzá kapott két forintokat, hanem tesznek is a cél érdekében, virágosítanak, parkosítanak. Bár valami megindult, de a szakmai szervezeteknek kevés az erejük, mert nincs saját pénzük, a napi túlélésért küzdenek a kisvállalkozók. A bevétellel nem járó társadalmi munkára kevesen vállalkoznak. tünk, hogy Magyarország sikk volt a szocialista táborban. S szívesen jöttek az NDK-ból, Csehszlovákiából. Tehát az örökség volt középszerű. Hibáztak is korábban, például azzal, hogy tóparton fut a vasútvonal, ahol fürödni lehetne. Nagyon kell vigyáznunk, hiszen a Balaton borzasztó sérülékeny, és a tudomány nem ad semmilyen kapaszkodót, nem tudjuk, mitől döglenek a halak, a busa mikor kezd majd pusztulni, és az egyensúly labilis. Minden elsőbbséget a vízminőség stabilizálásának kell kapnia, ez volt a koncepcióm lényege. A másik alap, hogy igen rövid, másfél-két hónap az igazi szezon. Tehát, ahelyett, hogy a tömeges, uniformizált vízparti üdülést folytatnánk színvonalasabban, mindenbe valamilyen egyedi sajátosságot kell vinnünk. Ha másolunk, és bár ugyanolyan jól tesszük, mint a konkurensek, akkor csak az alacsonyabb árral lehetünk versenyképesek. A Balaton sajátossága, hogy vize édesvíz, sekély és nincs benne ragadozó hal. így lehetne a gyerekes családok paradicsoma üdülőfalvakkal, barátságos természeti környezet? ben.- Van erre még hely?- A rossz kempingek területe — rendbe hozva — alkalmas erre. De emellett a sok-sok apró lehe* * * tőségre is építeni kell, használjuk ki, ahol van gyógyvíz, a nemzeti parkok, az ökoturizmus vonzerejét, a lovasturizmus iránti igényt.- A koncepciónak tehát az a lényege, hogy ne a sok turistám, hanem az igényesre építsünk?- Igen, miközben minél jobban széthúzzuk a szezont és a térséget is, hogy a turizmus ne a keskeny parti sávra koncentrálódjon arra a hat hétre. Ebben segíthet a vitorlázás, a szörfözés, a horgászat. De ezekhez is kikötők kellenek, • » * ne a nádast pusztítsák, amely a víz tisztításában tölt be fontos szerepet.- Az Európai Uniótól kcphr<t-e a Balaton vidéke valamilyen támogatást?- Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ehhez hozzájuthasson, de jelenleg, mivel nem tervezési-statisztikai régió, a szabályok szerint nem pályázhat támogatásra. A három megye nem tudott megállapodni, hogy együtt alkosson régiót, így a Balaton három régióhoz tartozik, Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlhoz. Rendezni kellene a strukturális alapokat, hogy pályázatokat adhassanak be. Hajós Anna Kinek jó ez az állapot? RoncsMagyarország Bedugult a használtautó-piac. Kesereg az eladó és kesereg az eladásból élő kereskedő. Pár éves járgányon lassan nehezebb túladni, mint sziklából vizet fakasztani. A pillanatnyi helyzetnek csak a vásárló örül, százezrekkel olcsóbban jut kocsihoz, mint korábban. A hozzáértők szerint a nagy krach oka a nyugatról becűgölt rengeteg használt autó. Hozzák lábon, hozzák tréleren, hoznák szatyorban is, ha elférne benne. Olcsón veszik odakinn, ,,németben”, ,,olaszban”, „Svájcban”, a fizetendő vám mellett is •«**•••••••«***••••• megéri hát átgurulni velük a határon. Iga- % _ _____________________ zá ból csak az országnak, a magyar államnak, ha úgy tetszik nekünk, valamennyiünknek nem éri meg a sok ,,beautóztatás”. Épp, hogy kisöpörtük keletre, Romániába, Ukrajnába, Moldáviába a sok lepusztult szocialista csodát - Volgát, Zsigát, Daciát -, máris itt az utánpótlás. Persze, hogy nem az a baj, hogy nyugati kocsik róják az útjainkat egyre nagyobb arányban, hanem hogy néhány év múlva, ha agg korba jutnak, nem tudunk mit kezdeni velük. A sok kibelezett autóroncsot már most se igen lehet hová tenni, hát még tíz-tizenöt év múlva, a mostaninál szigorúbb uniós környezetvédelmi követelmények mellett. Okkal teszi szóvá az új gumikat forgalmazó kereskedő, hogy miközben neki ötszáz forint termékdíjat (ebből fedezik a lefutod abroncsok feldolgozási költségét)) kell fizetnie egy-egy köpeny után, a nyugatról tömegével behozottakra egy buznyákot sem vetnek ki. Annak ellenére sem, hogy az új ,,papucsok” 70-80 ezer kilométert bírnak, a használtak jó ha húszezret. Ugyanez vonatkozik a használt autók alkatrészeire, a különleges (értsd: drága) megsemmisítési eljárást igénylő akkumulátorra, fékbetétekre, egyebekre is. Gyűlik tehát a leendő szemét, a magas áron megsemmisíthető vagy tovább feldolgozható autómaradvány az országban. Pillanatnyi érdekekért, látszathaladásért. Némi túlzással: idővel nagy szemétdomb lesz az ország, ahol az út szélén hagyott roncsok között lavírozva autózunk be a közös Európába. Oda, ahonnan most zúdul ránk a sok lepusztult járgány és még inkább özönlik majd be, ha a közösségbe kerülve eltűnnek a határok. Kinek jó ez az állapot? Lesz-e bátorsága szembenézni bárkinek is ezzel a lehetetlen helyzettel? Vagy marad minden a régiben, kormányról kormányra hagyva a nehéz örökséget? Arpási Zoltán Hírféoféfél' Kivivég. Kipusztulás fenyegeti Új-Zé- land nemzeti madarát, az álomszuszék kivit, és nem kizárt, hogy 15 év múlva már egyetlen példány sem él belőle szabadon. A szürkésbarna madár naponta akár húsz órát is alszik, ezért aztán könnyű zsákmánya az európai bevándorlók által betelepített ragadozóknak, a menyéteknek, vadmacskáknak. Ornitológusok konkrét intézkedéseket és több pénzt követelnek a kormánytól a kivik megmentéséhez. Nyolc évvel ezelőtt még ötmillió kivi élt Új-Zélan- don, számuk azonban mára már alig haladja meg az 50-60 ezret. Sírmásolat. Brit egyiptológusok arra készülnek, hogy elkészítsék I. Széthi fáraó (Kr. e. 1292-1279) sírjának pontos mását. A Királyok Völgyének legnagyobb és legimpozánsabb sírját az 1980-as években zárták be és azóta nem látogatható. A kutatók úgy döntöttek, hogy a modern technológia segítségével ókori leírások és háromdimenziós térképek alapján megpróbálják felépíteni a gazdagon díszített sír pontos mását, amely a tervek szerint 2005-re készülne el. A XIX. dinasztia egyik legnagyobb uralkodójának sírját, amelyet az egyiptomi művészet sixtusi kápolnájaként emlegetnek, 1817-ben fedezték fel. A régészek szerint az új sír — a helyiségben uralkodó hőmérséklet, az illatok, de még a földön lévő por is - pontosan ugyanolyan lesz, mint az eredeti volt. elküldték az énekesnőnek a forgató- könyvet, illetve egy másolatot a filmből, amely egy romantikus szerelmi történet, de szó esik benne a rasszizmusról is. A libanoni származású énekesnő, akinek teljes neve Shakira Mebarak, mindig is védelmére kelt arab és latin-amerikai gyökereinek, annak ellenére, hogy számtalanszor érte idegengyűlölő megjegyzés származása ról - kapta a nevét, amely július végétől augusztus végéig a legközelebb áll a Naphoz. A Földtől nyolc és fél fényévnyi távolságra lévő Szíriusz a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagképhez tartozik. harmadik esetben ők is tökéletesen el tudták látni a teendőket, nem kellett. mentőautó, és az abban lévő komolyabb felszerelés. így a mentőbiciklis szolgálat mentőautó-kapacitást szabadíthat fel. miatt. Shakira filmzenét ír. A 24 éves kolumbiai énekesnő-zeneszerzőt kérte fel az egyik filmes cég, hogy legújabb produkciójához ő komponálja a film betétdalát. Már Mitől kutya a meleg? A nép nyelvén kutya melegnek nevezik a július 23. és augusztus 23. közötti napokat. A meteorológusok szerint ebben az időszakban a legmelegebbek a napok, a népi megfigyelések pedig arra utalnak, hogy ilyenkor különösen fülledt a levegő és rekkenő a hőség. A kutyákhoz a földön semmi köze a kutya meleg napok elnevezésnek, van viszont kapcsolat az égen. A nyárnak ez a szakasza ugyanis a Föld éjjeli egének legfényesebb csillagáról, a Szíriuszról - németül: Hundssternről, azaz KutyacsillagMentőbiciklik. Egyelőre csak hat kerékpárból áll a brit főváros embermeghajtású kétkerekűs mentőflottája, viszont mind a hat a szívverést újra indító áramütős készülékkel is el van látva. A mentőbiciklizés nagy előnye, hogy London zsúfolt útjain sokszor gyorsabban lehet közlekedni két-, mint négykerekű járműveken. Az újítás „próbaüzeme” már 2000-ben megkezdődött, és a mérések alapján az esetek 88 százalékában a mentőbiciklisták értek hamarabb a helyszínekre. Az időelőny mellett az is a kerékpáros mentők mellett szól, hogy minden Korai csokikor. Minden eddiginél régebbi kakaónyomokat fedeztek fel amerikai kutatók Kr. e. 600-ból származó edényekben, ami azt jelenti, hogy a csokoládé világhódító útja legalább 1000 évvel korábban kezdődött, mint ahogy eddig gondolták. A majákról és az aztékokról köztudott, hogy rajongtak a csokiért. Az archeológusok feltételezése szerint az ókorban a csokoládét nem édességként fogyasztották, hanem sokkal inkább húsételek mellé ették és gyakran kevertek hozzá vizet, kukoricát, erős paprikát vagy mézet.
