Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-25 / 172. szám
10. OLDAL - 2002. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK TÉR -KÉP Csanádapáca Vendégek Erdélyből László István Apácája több mint 600 kilométerre található, Romániában. Az erdélyi Apáca és Csanádapáca hosszú évek óta ápol testvértelepülési kapcsolatot, aminek alapját természetesen a névazonosság adta.- A mi Apácánk is Magyarországhoz tartozott korábban. Településünknek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 3007 lakosa van, ebből 1260 a magyar nemzetiségű lakosság száma, románok 1420-an élnek falunkban - tudtuk meg László Istvántól, Apáca alpolgármesterétől, az önkéntes tűzoltó egyesület rajparancsnokától, aki azt is elmondta, a magyarság létszáma egyre fogy. - Nincs utánpótlás, szeretnénk ezt a tendenciát megállítani, egyelőre azonban nem sikerül.- Önöknél hogyan működik az önkéntes tűzoltósági- Nemcsak a nevünkben hasonlítunk Csanádapácára, hanem abban is, hogy nálunk is önkéntes tűzoltóság működik a településen, ráadásul hasonló létszámmal, mint a Békés megyei Apácán. A mi egyesületünk száz évnél is idősebb. Mi is rendelkezünk egy olyan ritkaságnak számító tárggyal, mint testvértelepülésünk: megmaradt egy Ferenc József idejéből származó, lóvontatású tűzoltószekerünk. Egyesületünk rendkívül aktív, gyakran járunk versenyekre.-„Élesben” is szoktak gyakorolni?- Sajnos már idén is több tűzeset volt a településünkön. Leégett például egy csűr, egy istálló, amelyben benne voltak az állatok is. Minden alkalommal részt veszünk a tűz eloltásában, szükség van a munkánkra. A TÉR KÉP oldal Csanádapáca önkormányzatának támogatásával készült. Mozgalmas élet 1902 óta A Csanádapácai Önkéntes Tűzoltó Egyesület ünnepe Alapításának 100. évfordulóját ünnepelte július 13-án a Csanádapácai Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A jeles évfordulóról Zsikai R. Péter, az egyesület titkára mesélt lapunknak, aki az elmúlt években jelentős kutatásokat végzett annak érdekében, hogy az önkéntes egyesület múltjának minél több részlete ismertté váljon az utókor előtt.- Bár hivatalosan száz éve, 1902-ben alakult meg az egyesület, a mozgalom gyökerei közel másfél száz évre nyúlnak vissza. A jelenleg rendelkezésünkre álló legrégibb dokumentum 1860-ból származik. A községi leltárban már ekkor említést tettek a település tűzoltószereiről. 1890-ből pedig olyan adatra bukkantunk a kutatások során, ami szerint ekkor már tűzoltó fecskendővel is rendelkezett Csanádapáca, amelynek felújítására, javítására az akkori képviselő- testület 160 ezüst forintot biztosított. Az egyesület megalakulása későbbre tehető, a feltételek úgy alakultak, hogy csak 1902-ben került rá sor. Ekkor 1300 koronát szavazott meg a település elöljárósága az alapításra, illetve évi 200 korona támogatást is biztosítottak a működésre. Az egyenruháról pedig, a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint, a vármegye gondoskodott. Az elmúlt száz év alatt, bátran állíthatom, a mindenkori községvezetés szívügyének tekintette az önkéntes egyesület működését. Talán ennek is köszönhető, hogy ilyen hosszú idő után is fennmaradt az egyesület, hiszen voltak nehéz időszakok is a szervezet életében. A Csanádapácai Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett versenyen 3 ország 16 településének mintegy 30 csapata vett részt- Az egyesület tulajdonában van egy nagyon régi tűzoltó szerkocsi is, melyet nagy becsben tartanak.- Ez egyébként nem is az első szerkocsija volt a településnek, hiszen az egyesület megalakulásakor vásároltak egy kocsifecskendőt, amely az évek során tönkrement. A jelenleg is meglévő kocsifecskendőnk 1927-es gyártású, az utolsó csavarig minden eredeti rajta és még mindig működőképes. Nagyon büszkék vagyunk rá.- Ezek szerint egy esetleges tűz esetén is be lehetne vetni?- Elvileg igen. Ez egy kézi hajtású fecskendő, iszonyatosan nehéz kezelni, magam is kipróbáltam már. Az idősek elmondása szerint régen, amikor még valóban használták, 10-15 percenAz önkéntesek között sok a fiatal, ami azt jelenti, hogy megoldott az utánpótlás kérdése ként váltani kellett a hajtó személyzetet, mert nem bírták tovább „szusszal”, vagyis igen megterhelő fizikai munkát jelentett.- Jelenleg hány taggal működnek?- Huszonötén vagyunk. Volt olyan időszak, különösen a '30-as, '40-es években, amikor 80- 100 önkéntes tartozott az egyesülethez.- Hogyan értékelik az egyesület elmúlt 100 évét?- Mozgalmasan telt el az elmúlt évszázad. A korai szakaszról kevés adat áll ugyan rendelkezésünkre, ám az 1930-as évektől már számos dokumentum fennmaradt. Az egyesület talán a ‘30-as, ‘40-es években élhette a virágkorát. Ebben az időszakban, mind a felszereltségét, mind pedig a létszámát tekintve a megye önkéntes tűzoltó egyesületei között előkelő helyen szerepelt a csanádapácai. Ezt bizonyítják azok az oklevelek is, amelyeket a különféle vármegyei versenyekről hoztak el elődeink. Az oklevelek rendre az első helyezésről tanúskodnak. Az egyesületünk a hatvanas évektől kezdett visszafejlődni. Ebben az időszakban kezdtek megerősödni az állami tűzoltóságok. A tűzesetekhez vonulások száma egyre fogyott. Ez a tendencia a hetvenes években tovább folytatódott, a mélypont a nyolcvanas évek végén érkezett el. Napjainkban mondhatni, jószerével hagyományőrző jelleggel működik az egyesület, a felszereltségünk sem olyan jelenleg, ami egy komoly tűzesetnél „versenyképes”. Bízunk benne, hogy jubiláló egyesületünk még sokáig fennmarad, mindig lesznek a településen, akik fontosnak tartják majd a mozgalom továbbélését - zárta beszélgetésünket Zsikai R. Péter, az egyesület titkára. A falu büszke az egyesületre Kevés település büszkélkedhet száz esztendővel ezelőtt alapított egyesületével. Csa- nádapácának megadatott a lehetőség. Az önkéntes tűzoltó egyesület jubileumáról nagyszabású rendezvényen emlékeztek meg. Az önkéntes tűzoltók versenyére érkező rajokat a házigazdák nevében Mórocz László, a település polgármestere köszöntötte. A verseny alatt arról kérdeztük a település első emberét, mit jelent Csanádapá- cának a százéves egyesület.- A civil szervezetek mindig is fontos szerepet töltöttek be településünk életében. Különösen büszkék vagyunk a most százéves önkéntes tűzoltó egyesületre. Örömmel tölt el bennünket, hogy elődeink egy olyan szervezetet hoztak létre, amely kiállta az idő próbáját. Az alapítók után következők ápolták az egyesület hagyományait, mint ahogy tesz- szük ezt mi is, s bízom benne, teszik ezt az utánunk jövő nemzedékek is. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy bizonyos időszakokban nem úgy működött a szervezet, mint ahogy szerettük volna, de átvészeltük a nehéz időket is. Büszkék vagyunk az egyesületre, a mögöttük álló száz esztendőre, s remélem, a hagyomány tovább folytatódik. Vannak, akik már 50-60 éve tagjai az egyesületnek, az ő életük példaként szolgálhat a mai, fiatal önkéntes tűzoltók előtt is - fogalmazott a polgármester. - Örömmel tölt el, hogy ma, a nehéz gazdasági körülmények ellenére is fenn tudja Csanádapáca tartani az önkéntes tűzoltó egyesületet. Ma már egészen mást jelent önkéntes tűzoltónak lenni, mint régen. A mai önkéntesek, akik szükség esetén a helyzet magaslatán állnak egy-egy tűz esetén, most főként olyan versenyekre járnak, mint amilyennek most településünk, Csanádapáca is helyszínt adhatott, örülünk, hogy a megyei és a külföldi rajok együtt ünnepelték velünk ezt a jeles eseményt - mondta Mórocz László. Hat évtized tapasztalata Annus András 1939-ben vagy 1940-ben, erre már maga sem emlékszik pontosan, állt be a Csanádapácai önkéntes Tűzoltó Egyesület gárdájába, vagyis több mint hat évtizedes tagságot tudhat maga mögött. Az idén nyolcvanhárom éves idős férfi ma már életkora miatt nem aktív tag, de továbbra is figyelemmel kíséri a mai önkéntesek tevékenységét. Annus bácsi, bár betegsége miatt nehezen jár, azért ellátogatott a nemzetközi versenyre, megnézte, mit tudnak a csanádapácai „fiúk” és a többi versenyző...- A harmincas évek végén nagyon fiatal voltam, még csak húszéves. Úgy éreztem, illetve éreztük a „hasonszőrű” társaimmal, hogy kötelességünk valamit a csanádapácai lakosság érdekében tenni. Erre jó lehetőséget nyújtott az önkéntes tűzoltó egyesület, ami akkor már évtizedek óta működött a településen. A tűzmegelőzés és a tűzoltás ugyanis nagyon fontos feladatnak számított akkor is és természetesen most is, hiszen nincs annál szomorúbb, mint amikor valakinek a tűz martalékává válik az ingósága és valósággal földönfutóvá válik - mondta a falu legidősebb önkéntes tűzoltója. — Sok tűzhöz riasztották régen az önkénteseket?- Bár tevékeny munkát végeztünk, ennek ellenére azt kell, hogy mondjam, nem volt túl sok tűzesetünk. Mostanában pedig még ritkább a tűz a faluban.- Melyik volt a legnagyobb tűz, amelynek az oltásánál segédkezett?- Még kezdő önkéntes tűzoltó koromban történt az eset, hogy az egyik gazdaságban lángra kapott a szérű, ami tele volt szalmával és takarmánnyal. Hatalmas tűz volt, még ma is emlékszem, milyen hőség volt körülötte, valósággal perzselte az ember bőrét.- Ha most lenne fiatal, ismét beállna az önkéntesek közé?- Soha nem bántam meg, hogy önkéntes tűzoltó lettem, szép feladat volt. Amit az ember önként vállal, szeretettel végez, azt nem bánja meg.- Ma is tagja az egyesületnek.- Aktív munkát nem végzek, ez már sajnos, nem megy nekem. Átadtuk a stafétabotot a fiatal korosztálynak, mi öregek félreálltunk, de azért figyelemmel kísérjük az egyesület sorsát. Remélem, mindig lesznek, akik követik a példánkat és ilyen hosszú ideig maradnak tagjai az önkéntes egyesületnek. Kívánom, hogy legyenek ők is olyan kitartóak, mint amilyenek mi voltunk! Szükség van az önkéntes tűzoltóságokra A szent tüzet mi, tűzoltók évszázadok óta magunkban hordozzuk. A mai találkozót abból az alkalomból rendezzük meg Csanádapácán, hogy a helyi tűzoltó egyesületet pontosan száz évvel ezelőtt alapították meg. Örülök, hogy az önkéntesek között sok fiatalt látok. Ez azt jelenti, hogy a szent láng nem fog kialudni — ezekkel a szavakkal köszöntötte a július 13-ai rendezvény résztvevőit Gáti Zoltán ezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, a megyei tűzoltószövetség elnöke.- A hivatásos tűzoltók mellett mennyire szükséges az önkéntes rajok működése? — kérdeztük Gáti Zoltántól.- Békés megyében összesen hat hivatásos tűzoltóság működik, a települések száma viszont meghaladja a hetvenet. Azokon a településeken, ahol helyben nincs hivatásos tűzoltóság, de önkéntes csoport működik, óriási segítséget tudnak nyújtani tűz esetén, amíg a hivatásosok kiérnek. Tehát az önkéntesekre nagyon nagy szükség van. Sőt, alapelvünk szerint az önkéntes tűzoltók, a polgárőrség és az egyéb karitatív szervezetek munkáját valamilyen szinten közelebb kellene hozni egymáshoz. Visszatérve az önkéntes tűzoltóságokhoz: ők valamennyien egy kicsit megszállottak, hiszen ezt a köz javára végzett tevékenységet másképp nem is lehet végezni... Az önkéntes tűzoltó egyesületek közül többen saját tűzoltóautójukkal érkeztek a csanádapácai versenyre- Békés megyében mennyire „élő”az önkéntes tűzoltó mozgalom?- Erre jó példa ez a csanádapácai verseny is. Több mint húsz olyan egyesületünk van, amelynek tagjai folyamatosan részt vesznek a tűzoltásokban is, munkájuk nagyban megkönnyíti a hivatásosok feladatát. Úgyhogy egyértelműen jónak értékelhetjük a Békés megyei önkéntes tűzoltók mozgalmát.- Milyen felszerelésekkel rendelkeznek az önkéntes tűzoltók? Nem szeretnék ünneprontó lenni, de az itteni felszerelésekből egy tűzoltóautó-múzeumot is be lehetne rendezni...- A kérdés felvetése jogos. Külön kell választanunk a magyar technikát és a külföldről kapottat. Amit a magyar hivatásos tűzoltóktól örököltek az önkéntesek, azok már valóban nagyon leamortizálódtak, nemsokára használhatatlanná válnak. Jó kapcsolatot ápolunk több német településsel is, amelyek számos alkalommal juttattak adományt a megyébe. Ezek az eszközök azonban igen jó állapotúak annak ellenére, hogy öregnek tűnnek, és életkorukat tekintve azok is. Ám egy 20 éves MAN gépjárműfecskendő, amely csak 20 ezer kilométert futott, még sokáig alkalmas a muntóra. A hivatásos tűzoltóságok modernizálása meüett folyamatosan zajlik az önkéntes rajok fejlesztése is. Az egyesületek számára pályázati lehetőség is adott a technikai előrelépéshez - hangsúlyozta az ezredes. A szakember jónak értékeli a megyei önkéntesek mozgalmát
