Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-15 / 163. szám
I N T E R J Ú 2002. JÚLIUS 15., HÉTFŐ - 7. OLDAL »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Oszkár-díjas volt az első elnökük (Folytatás az 1. oldalról)- Nemrégen tárgyalt Gál Zoltánnal, az országgyűlés önkormányzati, rendészeti bizottságának elnökével.- Gál Zoltán biztosított arról, hogy a tűzoltóság önkormányzati marad. Tudni kell, hogy a katasztrófavédelmi főigazgatóság indíttatására jogszabálytervezeteket fogalmaztak meg, melyek a tűzoltóságok önkormányzatiságát kérdőjelezték meg például azzal, hogy az önkormányzati intézményként működő tűzoltóságok parancsnokait a katasztrófavédelem vezetői nevezték volna ki, s a költségvetést is ők határozták volna meg, illetve szerették volna a tűzmegelőzési tevékenység egészét a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz rendelni... Gál Zoltán hozzátette: az őszszel megvizsgálják a katasztrófa- védelem tevékenységét. Elmondta, hogy a kormányprogram szerint az önkormányzati tűzoltóságok a központi költségvetés által leutalt, kötött felhasználású állami támogatást kapnak majd üzemeltetésre, fenntartásra. Magunk egy bizottságot hozunk létre, hogy kimutassuk, mire nem biztosít ma pénzt az állam: például gépjárműfecskendők javítására, ügyintézői járművek használatára, a védőruhák pótlására, felelősségbiztosításra, cascóra. A gépjárműfecskendők használatára három év átlagos kilométerfutására számított, kilométerenkénti 100 forintot adnak. Ebből kellene kihozni az üzemanyagot, a javítást, a műszaki felülvizsgálatot is. A fejlesztési ösz- szegeket az Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság - az OKF - tartja kézben. Az is érdekes, hogy amíg a katasztrófavédelmi szervezetek bér-, bérjellegű kiadásai költségvetésük 70 százalékát teszik ki, a tűzoltóságokénak 85- 90 százalékát. A lakásvásárlási, - építési támogatásokhoz a katasztrófavédelmen keresztül juthatunk hozzá, ezek felhasználását magukhoz ragadták. Azt mondhatjuk, a 1500 katasztrófavédelmis nagyobb keretet használhat fel e célra, mint a 7850 önkormányzati tűzoltó összesen. Az a tapasztalatunk, hogy általában elutasítják az ilyen célból felterjesztett javaslatainkat, míg a megyei igazgatóságaikon nem ritka a milliós támogatási összeg sem.- Ha nem csalódom, a katasztrófavédelem hamarosan bbbizásba kezd- Tegyék, de mi is elmondjuk a véleményünket. Például azt, hogy amíg az Európai Unióban átlagosan tízezer lakosra egy tűzoltó jut, nálunk a 10 millió magyarra csak 7850. Sok helyen kifejezetten kevés a vonulós tűzoltó. A tűzmegelőzésben pedig az e területen dolgozók számához viszonyítva aránytáanul sok a feladat. Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató nem vált számunkra szimpatikussá, mi mégsem vele foglalkozunk: azt szerettük volna, azt szeretnénk, ha olyan szakma felügyeletünk lenne, amely a szakmát képviseli. Dr. Bakondi György, az egykori határőr tábornok erre nem képes. Az ő tevékenységének időszakában vették el a tűzoltóktól a veszélyességi pótlékot, vonták ki a valós pályázati rendszerből a tűzoltó-gépjárművek beszerzését, s „eltűnt” a biztosítók befizetéseiből kötelezően a tűzoltóságok fejlesztésre fordítandó évi 1,8 milliárd forint. Ezek miatt természetesen felmerültek kérdéseink, melyeket dr. Bakondi Györgynek címeztünk. Ő azt mondta, minderről nem tehet, mert dr. Pintér Sándor — akkori — belügyminiszter döntött. Álláspontunk egyszerű: az ország tűzoltóságai a szakmai felügyelet élén olyan vezetőt akarnak, áld nem a tűzoltóság ledegradálá- sát tűzi célul maga elé. A HÖTOSZ teljes egységben foglalt állást: levelet küldtünk a korábbi belügyminiszternek, a katasztrófavédelem további túlterjeszkedését elérni hivatott törvényt előkészítő bizottságnak, s tiltakoztunk a teljes centralizáció megvalósítása ellen.- Úgy látják tehát, hogy nincs szükség a tűzoltóság teljes - és képmutatóan burkolt — ,,visszaállamosításáni”?- A tűzoltóságok jogszabályok által biztosított egységes elvek alapján működnek országszerte. A katasztrófavédelem feladata e működés törvényességének vizsgálata. Ha pedig a jogszabályoknak nem meggozók, az önkormányzati tűzoltóságok döntő többségének egyáltalán nem tetszett.- Ezt engedte a belügyminiszter?- Dr. Pintér Sándor nem támaszkodott ránk. Amikor a tűzoltók a délutáni, éjszakai pótlékért küzdöttek, a belügyminiszter azt mondta: ha megkapjuk, „cserébe” elveszi a veszélyességi pótléA HÖTOSZ elnöke, Kun István alezredes egyben a székesfehérvári tűzoltóság parancsnoka. A magyar tűzoltóságok legjelentősebb szakmai sportteljesítményét elismerő Gróf Széchenyi Ödön Kupát - mellyel látható - idén az ő „fiai” nyerték el kunkat. így is tett, amikor a bíróságokon megnyertük a pereket. A katasztrófavédelem két éve után sok minden rendezendő lenne. Vissza kellene állítani a technikai beszerzések objektív alapú megpályáztatását, s el kellene érni, hogy a bérekre, bérjellegű kiadásokra, dologi kiadásokra, a gépjárműveink futására is jusson elegendő pénz. Gondoljanak bele: jelentéktelen dologi automatizNévjegy Kun István 1950-ben született. Esztergályos lett, majd esti iskolán érettségi bizonyítványt szerzett. A tűzoltósághoz 1978- ban került. Két évig vonulós tűzoltó volt, az Ybl Miklós műszaki főiskola tűzvédelmi szakát 1983-ban végezte el. Tűzmegelőzési területen dolgozott 1986-ig Budapesten, az V-VI-VII. kerületi parancsnokságon. Ezután két évig a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokságán ugyancsak megelőzési munkakört töltött be. Székesfehérvár tűzoltóparancsnoki tisztét 1998. április elsejétől látja el. A HÖTOSZ elnökeként 1992 és 1998 között tevékenykedett, majd lemondott, s 2002-től újra elnökké választották, így a szervezet 2. és 4. elnökeként tartják számon. felelő tevékenységet talál, tegye szóvá. Ám két éve az OKF alkotmányellenesen túlterjeszkedett e funkcióján, s hozzálátott „jogszabályokat” alkotni: parancsokkal, utasításokkal igyekeznek a szájízüknek megfelelő helyzeteket teremteni. Márpedig az Alkotmánybíróság szerint intézkedésekkel, belső utasításokkal nem irányíthatók például a tűzoltóságok sem. Amit tehetne az OKF: javaslatokkal él, elvi iránymutatásokat ad ki, nem kötelező erővel. A főigazgató, a főigazgatóság „kézivezérléses” módszere centralizációhoz vezetett, s ez bizony a mi szakmánkban dolmust érvényesítenek, s erre a piaci árak nincsenek tekintettel! Senki nem kérdezte a tűzoltóságokat, hogy milyen védőruhákat szeretnénk, s milyen méretekben... Adtak gázvédőruhákat, de sokféle típust, senkire sem jó méretekben. Botrányos, hogy a tűzoltóságokon háromféle légzőkészüléket rendszeresítettek. Az a benyomása az embernek, hogy akinek volt elfekvő készlete, megvették és kiosztották. Ami az önkormányzatiságot illeti: korábban az önkormányzatok pályázhattak gépjárműfecskendők beszerzésére, mégpedig az adott tűzoltóság véleménye alapján. Az elmúlt két évben nincs pályáztatás: eszi, nem eszi, nem kap mást.- A belügyminiszter rendre azt nyilatkozgatta, hogy a tűzoltók hatalmas béremelésekben részesültek.- Volt előrelépés a bérekben, de korántsem annyi, amennyiről a belügyminiszter, s a főigazgatóság részéről Babák László alezredes, főosztályvezető beszélt a nyilvánosság előtt, s még kevesebb, mint amennyit vártunk. Ráadásul nagyjából annyi pótléktól fosztották meg a tűzoltókat, amennyi pénzt a béremeléssel kaptak. A városi tűzoltóparancsnokok azt mondták: ami eleve járt a tűzoltóknak, azt nem szabadna bérfejlesztésnek tekinteni. Érdemes a bérfejlesztés propagált és valóságos számait egybevetni. A bérfejlesztésből 70 százalékot 2001-ben adtak meg, 30 százalékát csak 2002-ben. Ez a száz százalék nem a bruttó vagy nettó kereset ekkora hányada, hanem csupán a régi és az új bérszorzók közötti összeg száz százalékát jelenti. Babák úr azt mondta: olyan tűzoltó nem lesz, akinek bruttó 100 ezer forint alatt marad a fizetése. Márpedig látható: a pótlékok nélkül a tűzoltók ötvenhat százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet keres. A tisztek fizetését — de csak az övékét — a helyére tették, ám ezzel igazából csak azt érték el, hogy majdnem megosztották a tűzoltókat: ismét csizmásokra és félcipősökre. A tűzoltótisztek között vették figyelembe a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon dolgozó tűzoltókat is: márpedig nekik eleve 25 százalékkal magasabb a bérük, mivel „megyei emberek”, az „országosoké” pedig 35 százalékkal több.- Miért mondott le a HÖTOSZ elnöki tisztéről 1998-ban?- Eleinte csak engem támadtak, ami még „belefért” volna. Ám amikor a székesfehérvári tűzoltóság és személyi állománya is hátrányokat kényszerült elszenvedni, s ezt egyedül az én elnökségemre vezethettük vissza, a lemondás mellett döntöttem. Ez még akkor történt, amikor dr. Bleszity János volt az országos parancsnok.- Mi bajuk volt önnel?- Gondolom, „erőszakos” vezetőnek számíthattam, pedig csak azt képviseltem, amit a HÖTOSZ elnökségi ülésein elhatároztunk. Talán az sem tetszett sokaknak, hogy „cso- magolatlanul” formáltam meg a véleményemet. Négy év „nyugalom” után, amikor az addigi elnök nyugállományba vonulása miatt lemondott, megkerestek a HÖTOSZ képviseletében, s ismét felkértek, hogy - szinte a szó szoros értelmében - szálljak be a ringbe, vállaljam el az elnöki tisztet.- A belügyi vezetés, elsősorban az OKF főigazgatója igyekezett megismerni a HÖTOSZ véleményét?- Dr. Bakondi György a HÖTOSZ egyetlen elnökségi ülésére sem jött el. Képviselője szinte elnökségi tagi jogokat igyekezett formálni üléseinken. Úgy gondoljuk, ezután is jöjjenek el, de csak meghatározott napirendi pontok megtárgyalására. kiss a. jános Nem vált ketté a testvérközség Érdektelenség miatt eredménytelen lett a népszavazás A Körösnagyharsány és Körösszeg közötti határnyitás kérdése először az 1989-es romániai forradalom idején vetetődött fel. A kezdeményező Körösnagyharsány volt, de a javaslatot a határ mindkét oldalán támogatták a települések. Körösnagyharsány és Körösgyéres (közigazgatásilag ehhez a községhez tartozik Körösszeg falu) kapcsolata is ekkor kezdődött. Idén nyáron felvetődött: a romániai testvérközség két önálló településre bomlik. A témában a napokban népszavazást tartottak. Körösnagyharsány— Körösgyéres- Körösnagyharsány és Körösszeg között idén nem lesz ideiglenes határnyitás. A közigazgatásilag Körösg- yéreshez tartozó falvak most a leválás gondolatával foglalkoznak. Körösgyéres és Tarján továbbra is egy községet alkotna, Körösszeg és Vizes- gyán viszont leválna. A témában hamarosan népszavazást tartanak - közölte lapunkkal nemrég Máté Pál, Körösnagyharsány polgármestere. ^ Az ilyenkor szükséges előkészületek után az érintett falvakban a napokban tartották meg a szavazást.- A népszavazásra sokan mentek el, de nem annyian, amennyit a romániai törvény előír az eredményességhez. így a szavazás érdektelenség miatt eredménytelen lett. Ennek értelmében Körösgyéres, Tarján, Körösszeg és Vizesgyán települések közigazgatásilag a jövőben is egy községet alkotnak - mondta érdeklődésünkre Máté Pál. A körös-sárréti és a békés-bihari térség számára gazdasági szempontból továbbra is nagyon fontos lenne, hogy Körösnagyharsány és Körösszeg között mielőbb közúti és vasúti határátkelő létesüljön. A határ mindkét oldalán található kistelepüléseknek is közös óhajuk az országhatár átjárhatóvá tétele. Körösnagyharsány és Körösgyéres már több mint tizenkét éve dolgozik az országhatár megnyitásán, kevés konkrét eredménynyel. Az eddigi sikertelenség viszont nem szegte kedvét az érintetteknek: az országhatár mindkét oldalán élők továbbra is folyamatosan azon fáradoznak, hogy mielőbb állandó határátkelője legyen Körösnagyharsánynak. — Sőt, mivel a határnyitás nem csak a körös-sárréti és a békés-bihari térségek érdeke, a magyarországi munkába be szeretnénk vonni két Hajdú-Bihar megyei települést, Körösszegapátit és Körösszakáit is — hangoztatta Máté Pál. MAGYAR! BARNA Idén elmarad Öt egynapos ideiglenes harsányi határnyitás sikere bizonyítja, hogy a határ mentén élő magyarok és románok egyaránt lelkesednek a harsányi határátkelőért. Az 1997-es, 1999-es és 2001-es határnyitáskor Körösnagyharsányban, az 1998-as nyitáskor Körösszegen, a 2000-es nyitáskor Körösgyéresen és Tarjánban tartották az ünnepi rendezvényeket. Idén ismét valamelyik romániai településen rendeztek volna ünnepségeket, de az egynapos ideiglenes határnyitást a mostani népszavazás miatt jövőre halasztják. Két szobrász, egy gondolat A makett jól kifejezi a két nép barátságát, az ember és természet harmóniáját. Felvételünkön balról jobbra az alkotók: Szabó László és Lestyán Goda János. Mellettük a zsűriző szobrászművészek, Győrfi Sándor és Szabó György motóí kovács Erzsébet Szarvas újratelepítésének 280. évfordulóját emlékkőállítással ünnepli a város. Az alapanyag, a Tátrából származó 110 mázsás gránitkő a szlovákiai testvértelepülés, Poprád ajándéka. Szarvas Az emlékkő leendő helyét, illetve az alkotás makettjét a napokban zsűrizte a képző- és iparművészeti lektorátus. Az emlékkövet az evangélikus ótemplom tornya alatt állítják fel. Az alkotópáros a szarvasi Lestyán Goda János és tótkom- lósi gyökerekkel a szlovákiai Galán- tán élő Szabó László. A két szobrász a mezőtúri művésztelepen kötött barátságot, az emlékkő lesz az első közös alkotásuk. A gránitkő fel- darabolása már megtörtént. Az alapanyagot és a makettet látva, a születő alkotásról a lektorátus két szobrászművésze elismerően nyilatkozott. Győrfi Sándornak és Szabó Györgynek tetszett az emlékmű gondolatisága, szimbolikája és ezek formába öntése is. A kövek bronz folyamot fognak közre. A hegygerincről induló és az Alföldre érkező víz a népek útját, a barátságot és az összetartozást jelképezi. A zsűri figyelemreméltónak tartotta, hogy az alap gránitdarabokból készül, így a kompozíció szerves egészet alkot a talapzattal. Mint mondták, sokkal több mint emlékmű, erős szimbolikus Légi parádé Kassáról Szarvas újratelepítésének 280. évfordulóját július 19-20-21-én nagyszabású programsorral ünnepli Szarvas. Július 20-án 8 órától kedves látványosságot ígér a szlovák telepesek érkezését szimbolizáló felvonulás. 9 órakor ünnepi megemlékezés kezdődik a templomban. 10 órától szlovák és magyar püspökök szolgálatával tartanak hálaadó istentiszteletet, majd 11 órakor felavatják az emlékkövet. 12 órától a Kassai Katonai Repülő Akadémia sugárhajtású repülői légi bemutatóval örvendeztetik meg a szarvasiakat. tartalmat hordoz. A természetből indul, az ember útjáról szól és a természethez tér vissza. Az emlékkövön harmincnégy szarvasi telepes nevét is megörökítik. CS. R. Ha megtetszett ajánlatunk, küldje el a megrendelőt címünkre, Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., vagy keresse Kézbesítőinket, vagy hívja ingyenes zöldszámunkat: (flö) *122-012! Önök veszik a lapot£ Mi adjuk /j Kedves Előfizetőnk! Ha a Békés Megyei Hírlap mellé augusztus elsejétől három hónapra megrendeli a Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, akkor ajándékként három hónapig visszük az Ön által kiválasztott (egy) havilapot. iliSi vasárnap délelőtt kerül az Ön postaládájába. A HÉT HETEDIK NAPJÁN IS OLVASSA LAPUNKAT! Az akció azoknak a Békés Megyei Hírlap előfizetőknek szól, akik új előfizetőként rendelik meg a Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, a saját terjesztési területinkön, MÉ G R END ELŐLAP ................ Me grendelem a Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt augusztus elsejétől 3 hónapra és az X-szel jelölt (egy) színes lapot választom ajándékba. Lakáskultúra értéke: 70S Ft (Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggel előfizetési díja 3 hónapra: 990 Ft.) Név:.....................................................................................................
