Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-09 / 158. szám

OLDAL - 2002. JÚLIUS 9., KEDD M EGYE KORKÉP fcRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Sztrájkba lépnek az ügyvédek? (Folytatás az 1. oldalról) i bennünket nagyon sért, a biz- insági rendszer ilyen működte- sét megalázónak, az ügyvédi ivatás gyakorlóival szembeni átrányos megkülönböztetésnek irtjuk! Ezért tárgyaltunk, tilta- oztunk a megyei bíróságon, ■ptünk az országos érdekképvi- üetünknél is. A Magyar Ügyvé- i Kamara elnöke felvállalta a özvetítést és azt, hogy az Orszá- os Igazságszolgáltatási Tanács­án érvényesíti az ügyvédek ér­ekeit. Az országos kamara elnö- e, dr. Horváth Jenő ígéretet ka- ott a kérdés megvizsgálására, és rra, hogy közös álláspontot ala- ítanak ki a megyei bíróságok el- lökei a biztonsági szabályok be­állásáról, ennek ellenére semmi lem változott. Itt, Békés megyé­ién nem az országos gyakorlat rvényesül. Az országban jel- emzően nincs kötelező átvizsgá- ás az ügyvédekre vonatkozóan. \ szigorú biztonsági szabályok $ csupán a Békés megyei és a íyulai Városi Bíróság épületébe lelépő ügyvédeket érintik. A me­lye többi városi bíróságának pületében szabadon járnak-kel- lek az ügyvédek. A Legfelsőbb iíróságon is elegendő felmutatni >elépéskor az ügyvédi igazol- rányt.- Mivel indokolták a lépést? — A cél és az indok valójában elismerhetetlen részünkre, mert bíróságok biztonságát nem az igyvédektől kell félteni! Az in- ézkedés indokaként egyébként íz hangzott el, hogy a bíróság jiztonságát féltik, ha az ügyvé­lek átvizsgálás nélkül léphetnek je az épületbe. Az ügyvédek oly- cor komoly büntetőügyekben árgyalnak, látnak el védelmet, is ezzel a döntéssel szeretnék ki­tárni, hogy a rend megzavarásá­ba alkalmas eszközök legyenek tálunk, melyekhez védencünk tönnyűszerrel hozzájuthat. A endszer szabályainak szigorú jetartása olyan anomáliákhoz vezetett, hogy a manikűrkészlet jabapengéjű zsebkését is elko­bozta a biztonsági őr arra az idő­re, amíg az ügyvéd a tárgyalóte­remben tartózkodott. Fontos tudni, hogy az ügyészek, akik­nek a székhelye már nem a me­gyei bíróság épülete, mentessé­get kaptak az átvizsgálás alól. Ez mélységesen sért bennünket, mert ebből az intézkedésből úgy érezzük, hogy az ügyészség part­nere a bíróságoknak, míg az ügy­védség nem az. Pedig az ügyvéd­ség is az igazságszolgáltatás szerves része! Ebből a megálla­pításból pedig a jelen szabályzat tükrében csak annyi igaz, hogy az ügyvédek nélkül a bíróságok nem tudnak működni, mégis, már az „igazság házába” való be­lépésünkkor méltatlan, hátrá­nyos megkülönböztetés ér ben­nünket, mely sérti az ügyvédi hi­vatás szabad, zavartalan gyakor­lásának jogát. A megyei kamara elnökéhez címzett levelekben az ügyvédek egy része a nyilvánosság segítsé­gét kérte, és többen felvetették, hogy az ügyvédség éljen a sztrájk lehetőségével. Ez azt jelentené, hogy nem vállalnának és nem képviselnének kirendeléses ügyekben ügyfeleket, amíg ez a rendszer van érvényben. * A kamara által képviselt észrevé­teleket továbbítottuk a Békés Me­gyei Bíróság elnökéhez, Martonné dr. Hárs Mártához. Az elnök asszony a következő vá­laszt juttatta el szerkesztőségünk­be: „Nagy örömünkre szolgált, amikor a Békés Megyei Bíróság (benne a Gyulai Városi Bíróság) épületének felújítása kapcsán a legmodernebb biztonsági rend­szer került kiépítésre. Ezzel ga­kony működtetése elvárás a bíró­sággal szemben és a kívánt cél megvalósítása úgy biztosítható, hogy minél szűkebb legyen az a használói kör, amelyik az átvizs­gálás alól mentesül. Mindenki, aki belépető kártyával nem ren­delkezik, és az átvizsgálás alól nem mentesül, a beléptetés egyéb rendszerének használata alá kell, hogy essen. A bíróság elnökének a munka­végzés tárgyi feltételeinek biztosí­tása körében az is feladata, hogy mint a kezelői jog gyakorlója, fe­lelősséget vállaljon az épület és az abban tartózkodók személyi és vagyoni biztonságáért. A bizton­sági rendszer helyes működtetése mellett ezek a feltételek fenntart- hatók és ezáltal azok biztonsága is garantált, akik a beléptető ka­pun át jöhetnek be. Mindezekhez képest értelem- szerű, hogy a bírósággal szolgála­ti viszonyban állók jogosultak a kártyahasználattal történő speciá­lis belépésre, míg az ülnökök zik az általános szabály. Az ügyé­szekkel közös épületekre tekin­tettel bizonyos kölcsönösségen alapult ez a megoldás. Az ellenke­zés elvi okát megértve, a jövőben megfontolás tárgyává teszem a szabályzat módosítását, melyhez képest az ügyészek sem mente­sülnek az átvizsgálás alól, mint ahogyan ez bizonyos megyékben jelenleg is van. A Békés megyében hatályos szabályozás nem példa nélküli az országban, s nem is a legszi­gorúbb. A Békés Megyei Ügyvédi Kamara jelzése alapján kezde­ményeztem az ÓIT előtt a tárgy­ban egységes szabályozás megal­kotását. Természetszerűen, ha reánk nézve kötelező szabályzat, illetőleg törvény (ami több or­szágban előfordul) szabályozza a kérdést, akkor Békés megyére is ez lesz irányadó. A megyei el­nökök országos értekezlete a kérdésben nem kívánt állást fog­lalni, hivatkozva arra, hogy az adott intézmény vezetőjének fe­Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a tervek szerint a július 15-ei ülésén tárgyal a bírósági épületekbe történő egységes beléptetési rendről. A célszerűség a bizalmi elven alapuló rendszer életbe léptetését indokolná. Felvételünkön a Békés Megyei Bíróság közelmúltban felújított épülete D-FOTÓ: VERESS ERZSI rantálható az épületben tartózko­dó dolgozók, ügyfelek és magá­nak az épületnek a biztonsága. Körülöttünk a világ olyan irányba fejlődik, hogy a közintézménye­ket, számos épületet biztonsági rendszer véd és a technikai lehe­tőségek maximális szempontú ki­használása a cél. (Kiemelendő, hogy a bíróság épülete a 24/1997. BM. sz. rendelet értelmében külö­nösen védett épületnek minősül, ami fokozott biztonsági követel­ményekkel jár.) A több mint 30 milliós beruházással sikerült elér­ni, hogy a központi épületben be­léptető kapu és csomagvizsgáló álljon rendelkezésre. Ennek haté­mentesülnek az átvizsgálás alól. Mindazok, akik ezen a körön kí­vül esnek, átvizsgálandók, és eh­hez képest nincs jelentősége, hogy a bíróságon az eljárási tör­vények alapulvételével milyen minőségben (ügyfél, képviselő, szakértő stb.) jelennek meg, lé­vén, hogy az eljárásjogi pozíciók csak a tárgyalóteremben érvénye­sülnek. (Egyebekben a rendszer működése óta szerzett tapaszta­lat az álláspontunkat teljes mér­tékben igazolta.) A biztonsági rendszerrel kap­csolatos ügyvédi kifogás elvi sí­kon annyiban indokolt, hogy az ügyészekre miért nem vonatko­lelőssége a biztonsági rend meg­határozása. Az ügyvédek sztrájkot hirdető és azt konkrét ügyben valójában megvalósuló álláspontját nem tu­dom kezelni, hiszen az döntő részben az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmi viszonyt érintő kérdés és az állampolgárt hozhat­ja hátrányos helyzetbe. Az ügyek­ben előterjesztett kérelmet pedig az eljáró tanács elnökének kell szakmai szempontból értékelni és a képviselet ellátása alóli fel­mentést elbírálni, illetőleg az elő­zetes kimentés nélküli esetleges távolmaradást szankcionálni.” LÁSZLÓ ERZSÉBET Hatszázan a fesztiválon Sör, tűzoltózenekarok és majorette-ek négy napon át Július 11-étől 14-éig rendezi meg Gyulán a helyi tűzoltó­ság a Vili. Tűzoltózenekari és Majorette-fesztivált. Ehhez kapcsolódik az I. Gyulai Sör- fesztivál is a Bora-Patrick Kft. rendezésében. Sokféle prog­ramot láthat az, aki ez idő alatt ellátogat a Göndöcs- kertbe. Gyula Július 11-én, 16 órakor nyit a sörsátor, 18.30-kor köszöntőt mond és a sörös hordót csapra veri Danes László polgármester. Ezután július 14-éig többféle műsor, koncert, sörivó verseny követi egymást. A tűzol- tózenekari és majorette- fesztiválon eddig is volt sörsátor, most azonban a vendéglátás fel­adatát a gyulai tűzoltóság átad­ta. A fesztiválra az idén 11 tűzol­tózenekar és 7 majorette- csoport érkezik, 600 zenészt, táncost várnak Gyulára - tudtuk meg Németi Róbert tűzmegelő­zési osztályvezetőtől. Bár itt lesz, de a minősítő versenyen nem indul a BM Központi Tűz­oltózenekar, a Gyulai Big Band és a Nyírbátori Koncert Fúvósze­nekar, a tavalyi nagydíjasok. A zsűri elnöke, mint korábban is, Balázs Árpád zeneszerző lesz. A minősítő versenyek július 12-én és 13-án zajlanak a Göndöcs- kerti fesztiválsátorban. Pénteken 17 órakor színpom­pás díszfelvonulást láthatnak az érdeklődők a vártól a Göndöcs­kertig, ahol a BM Központi Tűz­oltózenekar játszik a 19.30-kor kezdődő megnyitóig. Ezután több fúvószenekar és majorette- csoport tart bemutatókat, melyek folytatódnak szombaton és va­sárnap is. A minősítő versenyen pénte­ken és szombaton a Hevesi Fú­vószenekar, a Hevesi Majorette- csoport, a Gyulai Junior Fúvós- zenekar, a Színfolt Majorette- csoport, a Bátor Majorette- együttes, a Megyaszói Fúvósze­nekar, a Megyaszói Majorette- csoport, a Tápiógyöngye Ifjúsági Fúvószenekar, a Tiszavasvári Városi Fúvószenekar, a Kisvárdai Mistral Majorette- csoport, a Nyúli Fúvószenekar, a Nyúli Majorette-csoport, a Csorvási Ifjúsági Tűzoltó Fúvós- zenekar, a Csorvási Majorette- csoport, s az Ózdi Városi Önkén­tes Tűzoltózenekar vesz részt. A díjátadást szombaton este 20 órától tartják a fesztiválsátor­ban. A fesztivál együttesei a város­ban több helyszínen adnak tér­zenét, így a Harruckern téren, a Gyulai Várfürdőben, az Erkel té­ren, a Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthonában, a Tö­rökzugi-lakótelepen és Újvári­ban, a Gyöngyvirág téren. Az el­ső alkalom július 11-én 20 óra­kor lesz a Harruckern téren a Nyírbátori Koncert Fúvószene­karral és a Bátor Majorette- együttessel. Kinevezések a megyei kórházban Gyulán, a Pándy Kálmán me­gyei kórház pénteki, Semmel- weis-napi ünnepségén a Kór­házért kitüntetés mellett fő­igazgató főorvosi, ápolási, gazdasági igazgatói dicsérete­ket is átadtak. A gazdasági­műszaki terület legmagasabb elismerését, az N. Szabados­díjat Sárosi Erzsébet, a kór­ház élelmezési osztályának vezetője vehette át. A hagyo­mány szerint ekkor nevezték ki a főorvosokat, adjunktuso­kat is. Gyula A Kórházért kitüntetés idei bir­tokosairól szombati lapszá­munkban számoltunk be. Fő­igazgatói dicséretben részesült Bertalan Mária, a gyógyszeré­szeti osztály vezetője és dr. Haj­dú Mária, a patológiai osztály főorvosa. Az ápolási igazgató dicséretét Kocsis Pálné, a kardi­ológiai rehabilitáció szakápoló­ja és Szilágyi Sándorné, a labo­ratórium vezető asszisztense vehette át. Gazdasági igazgatói dicséretet kapott Bürös László, a szállítási osztály helyettes ve­zetője és Vincze Endre, a mű­szaki, beruházási osztály veze­tője. Főorvossá nevezték ki dr. Závada Zsuzsannát (reumatoló­giai osztály), dr. Zékány Zitát (krónikus belgyógyászat), dr. Pálfi Attilát (általános sebészeti osztály), dr. Rokszin Tibort (ér­sebészeti osztály), dr. Szlávik Győzőt (III. pszichiátria), dr. Szolnoki Zoltánt (I. idegosztály) és dr. Taybani Jamalt (érsebésze­ti osztály). Adjunktusi kineve­zést vehetett át dr. Hajdara Ildikó és dr. Erdei Ferenc (II. belgyó­gyászat), dr. Mellár Erzsébet (röntgen osztály), dr. Balog Ta­más és dr. Bartóki Atüla (általá­nos sebészeti osztály), dr. Bassam Ali (klinikai onkológiai osztály), dr. Csomós Péter és dr. Márky-Zay János (központi la­bor), dr. Molnár Szabolcs (I. bel­gyógyászat), dr. Pomucz János és dr. Tóth József (szülészet-nő­gyógyászat). ________________________löl Ké zműves tábor a Hmcsjár-tanyán A gépkocsiról nyergeit át a sallangkészítésre Az idei nyáron is benépesült a békésszentandrási Hmcsjár- tanya. A kézműves táborában közel száz gyermek kóstolt be­le a tárgyalkotás örömébe. Békésszentandrás A közelmúltban a Vass Sándor hagyományőrző csapat két jeles rendezvényére is hivatalosak vol­tunk. Június végén a szent- andrási Vértessy téren új csapat­tagokat avattak. Az ünnepséget egyhetes táborozás követte.- A kézműves tábor célja, hogy tartalmas szünidei kikap­csolódást nyújtson a kevésbé te­hetős családok gyermekeinek. Ehhez a Hrncsjár-tanya minden tekintetben alkalmas helyszín - magyarázta Tóth Zoltánné, a ha­gyományőrző csapat vezetője, aki több érdekes programra fel­hívta a figyelmet. A szentandrási határt természetjáró túrán fedez­ték fel, és több kézművest is meglátogattak. Volt, hogy a mes­teremberek mentek ki a táborba. Ott-jártunkkor Bolgár István ta- nítgatta a szíjgyártó mesterség legaprólékosabb válfajára, a sal­langkészítésre a gyermekeket. A mutatóba hozott néhány szép munkát a tornác falára akasztot­ták. Bolgár István Derecskén, egy népi iparművész munkái lát­tán kapott kedvet a sallangkészí­téshez. Jó tíz éve korábbi foglal­kozásával, a gépkocsivezetéssel felhagyott, mert a nagy türelmet igénylő mesterség teljesen kitölti a napjait. A sallangjait idehaza és több külföldi országban fogat­hajtók és hobbihajtók vásárol­ják. A finom bőrszíjakkal való bá­nás mellett a gyermekek a faze­kasságot, a füvekből, réti virá­gokból való képkészítést és a pa­pírhajtogatást is kipróbálhatták. A segítő felnőttek közt köszönt­hettük Sinka Brigitta szentandrási származású sakk­mestert, a község díszpolgárát, aki kitűzők és különböző alkal­makra szóló gyertyás asztali dí­szek készítésére tanította a gyer­mekeket. A gyermekmunkákból a szent­andrási művelődési házban ren­deznek kiállítást, amit egész nyá­ron látogathat a közönség. ^ a Újabb szakkönyv az állattartóknak Az európai uniós csatlakozás tükrében a legfontosabb szabályokról A napokban újabb szakkönyve jelent meg dr. Böő Istvánnak, „Gazdasági állataink védelmében” címmel. A Kamuton praktizáló állatorvos az elmúlt évtizedben a televízió­ban is több sikeres és népszerű, állattartóknak szóló műsor ve­zetője és szerkesztője - nem­csak szakíró, hanem közíró is — a haszonállattartóknak siet a se­gítségére a Szaktudás Kiadó Ház gondozásában megjelent köny­vével. Hazánkban ez az első olyan szakkönyv, mely az állatvédel­met nem a hobbiállatok, hanem a gazdasági haszonállatok össze­függéseiben, ismeretterjesztői szinten, tisztán és világosan, mindenki számára azonnal ért­hető módon taglalja. A könyv, te­kintettel uniós csatlakozásunk­ra, a környezet- és az állatvéde­lem kérdéseit taglalja, s minden bizonnyal jó szolgálatot tesz a gazdáknak, az állattartóknak és a szakembereknek egyaránt. „Már ma nyilvánvaló — a jövő­ben még inkább az lesz —, hogy az állati eredetű élelmiszerek előállításában azok tudnak „talpon maradni”, akik költség- takarékos termelés mellett a pia­cokon keresett minőséget állíta­nak elő, méghozzá nem alka­lomszerűen, hanem folyamato­san és az „óltól az asztalig ellen­őrizhetően” - írja könyvében dr. Böő István. A szerző foglalkozik vala­mennyi hazai haszonállat — ser­tés, szarvasmarha, ló, juh, kecs­ke, házinyúl, pecsenyecsirke, to­jótyúk, pulyka, liba, kacsa, gyöngyös - igényével, elhelye­zésével, teljes körű takarmányo­zásával, kártevőivel, állategész­ségügyének kérdéseivel. A könyv részletesen taglalja, hogy milyen gyakorlati teendői van­nak a tartásnak, a takarmányo­zásnak, a tenyésztésnek és be­tegség-megelőzésnek annak ér­dekében, hogy gazdasági állata­ink képességeik szerint „termeljenek”, miközben az élelmiszerbiztonságnak, az egy­re szigorodó környezet- és állat- védelem követelményeinek is eleget kell tenni. A hogyanról szól a könyv. ________________________®

Next

/
Thumbnails
Contents