Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-08 / 132. szám
A Békés Megyei Hírlap Melléklete Két gyulai színész egy filmben A Felhő a Gangesz felett című alkotás bemutatója 10 Gyorsan, de semmit el nem kapkodva Görgey Gábor az országimázs- építésről Benkóék is beletenyereltek... Júliusban ismét Gyulára jön a dixiezene Magyarok nyomában Egyiptomban Jelenleg hat(!) magyar expedíció végez kutatásokat Egyiptomban, a régészet talán legizgalmasabb területén. Kákosy László akadémikus, egyetemi professzor a magyar részvétel több évszázados történetét foglalja össze, s jelenkori egyiptológusaink nemzetközi rangját emelő' kutatásokról is szól. Apropót szolgáltató jubileum több is akad. Száznyolcvan évvel ezelőtt fejtette meg Jean-Francois Champollion francia tudós a Napóleon 1799-es egyiptomi hadjáratából Európába hozott, hieroglif és görög írásos feliratot tartalmazó, úgynevezett rosette-i kő titkát. A szakértők ezért az 1822. évet tekintik a tudományos egyiptológia születési dátumának. Idén lesz éppen százéves a Kairói Egyiptomi Múzeum, továbbá a budapesti Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének eszméjét is pontosan egy évszázada hirdették meg. — Ki volt az első olyan magyar utazó, aki személyes élményekre támaszkodó leírást közölt erről az afrikai országról? — kérdeztük Kákosy László akadémikustól, a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Egyiptológiai Tanszékének professzorától. — Huszthi Györgyöt, a Kőszeg alól visszavonuló török csapatok 1532-ben hurcolták török fogságba. Hogy életkörülményein enyhítsen, megtanult trombitálni, és katonai zenészként szolgált a szultán hadseregében. Áttért az iszlám hitre, majd már szabad emberként 1538-tól két évet töltött Egyiptomban. Honfitársaink közül ő járt elsőként a Kheopsz piramisban. Látogatása után felmászott a monumentális építmény tetejére, és onnan trombitaszóval szórakoztatta társait. Huszthi afrikai útjáról szóló ritka becsű kéziratát a Vatikáni Könyvtár őrzi. — Professzor úr is találkozott magyar emlékkel? — Igen, mégpedig Egyiptom legdélibb részén, Núbiában. Abu- Szimbelben, a templom egyik szobrán én fedeztem fel először az L. Gyertyánffy feliratot, mellette az évszámot: 1840. Ez a név egyébként több egyiptomi műemléken is előfordul. Hogy ki volt ő, nem tudjuk. — Mint ahogy a magarabokról sincsenek pontos ismereteink. — Ez a népcsoport Szudán északi és Egyiptom déli részén ma is él még. Az egyik változat szerint a XVI. században török hadifogolyként kerültek Núbiába, hogy ott határőrként szolgáljanak. Beolvadtak a helyi lakosságba, külsejükön nem lehet felismerni maAZ UTÁNPÓTLÁSRÓL Kákosy László a fiatal egyiptológus generációról szólva kiemelte: — Bizakodó vagyok. Nagyon sok fiatal jelentkezik egyiptológia szakra, pedig évente csak tizenöt diákot vehetünk fel. Persze a többséget a téma romantikus, „titokzatos” volta vonzza, ám számosán vannak olyanok is, akik sejtik-tudják: érdemes ezzel a területtel foglalkozniuk, mert eredményeikre figyel az egész művelt és tudományos világ. gyár vonásokat. Magukról azt tartják, hogy őseik a magyarok és keresztények voltak. A másik verzió szerint a magarabok később kerültek erre a területre. A magyar tudomány egyik adóssága ennek a kérdésnek a tisztázása. — Hazánk mikor kapcsolódott be a fáraók földje kultúrájának kutatásába? — Az első magyar finanszírozású ásatás 1907-1908-ban folyt — tudatja az egyiptológus professzor. - A szponzorálást Back Fülöp üzletember vállalta, akinek áruházai voltak Kairóban és más városokban. Meg is kapta az ásatási engedélyt a nagy francia egyiptológustól, Gaston Masperótól, aki akkor az Egyiptomi Régészeti Hivatal vezetője volt. Kezdetben Smolenski, lengyel archeológus vezette a feltárásokat, majd bekapcsolódott az első egyiptomi egyiptológus: Ahmed bej Kamal. Az ebből a valóban nemzetközi vállalkozásból származó anyag döntő része Budapestre került. Ez a kollekció szolgál a Szépművészeti Múzeum mai egyiptomi gyűjteményének alapjául. — A második ásatáson már ön is ott volt. — Az asszuáni gát építése során az összes Nílus- parti műemlék víz alá kerülhetett volna. Ennek a kincsnek a döntő részét — az UNESCO irányította nemzetközi ösz- szefogással — sikerült megmenteni. A Magyar Tudományos Akadémia 1964-ben Castiglione László vezetésével küldött ki expedíciót, II amelynek munkájában én is részt vettem. Abu-Szimbeltől északra egy kora középkori kopt települést és temetőt tártunk fel. Ennek az anyagnak nagy része ma a Szép- művészeti Múzeumban található. — Ezután tizenkilenc év szünet következett. — Sajnos — sóhajt az akadémikus. — Csak 1983-ban kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem ásató expedíciója az én vezetésemmel a thébai nyugati Nílus-parton, az úgynevezett Nemesek temetőjében Dzsehutimesz sírjának feltárását. Az illető a Krisztus előtti XIII. században, II. Ramszesz fáraó korában élt. Királyi írnok, Amon isten birtokainak főjo- gász-kormányzója, magtárainak elöljárója volt, és még több címet is viselt. Az óriási méretű sír feltárását 1997Az első, magyar finanszírozású ásatás 1907-ben kezdődött a fáraók földjén ben fejeztük be, amikor a hozzá tartozó piramist is megtaláltuk a hegyoldalban. Azóta a sír környékén dolgozunk; jómagam minden télen, kora tavasszal kiutazom a helyszínre. —Az utóbbi években nincs hiány lehetőségekben... — Jelenleg hat magyar expedíció dolgozik Egyiptomban. Finanszírozásuk egységbe foglalására, kutatóink fogadására, kiadványok megjelentetésére, hazánk tudományos presztízsének növelésére ugyancsak elkelne egy ottani Magyar Régészeti Intézet. A hozzánk hasonló nagyságú államok közül Egyiptomban például Ausztria és Csehország is rendelkezik ilyen intézménnyel. — Tudósaink nemcsak az ásatásokon, de az elméleti kutatásokban is bizonyították tehetségüket. — A magyar egyiptológia megteremtése annak a nemzetközi hírnevű Mahler Edének nevéhez kapcsolható, aki száz évvel ezelőtt hirdette meg az addig különböző köz- és magángyűjteményekben levő egyiptomi tárgyaknak önálló egyiptomi gyűjteményben történő egyesítését. Az ő tanítványainak, Dobrovits Aladárnak és Wessetzky Vilmosnak köszönhető, hogy ez az eszme 1934-re a Szépművészeti Múzeumban megvalósult. Dobrovits professzor emellett az egyiptomi irodalom emlékeinek magyar nyelvű tolmácsolásában játszott úttörő szerepet. Az egyik mesteremnek őt, a másiknak pedig Oroszlán Zoltánt vallom, aki az ókor régészeti szakértője volt. Az én fő kutatási területemmé pedig az egyiptomi vallás vált. Gazdy Dénes ■Mi ? Történet rablóról, vekkerről, politikáról Olvasom a rémtörténetet az egyik hazai bulvárlapban. Mexikóvárosban esett az eset, jó messze ahhoz, hogy ne lehessen valódiságáról megbizonyosodni. Történt pedig, hogy egy mexikói férfi négy hónapon keresztül minden áldott reggel berontott a helyi pékségbe, ott kést szegezett az eladó torkának és „pénzt vagy életet” felkiáltás helyett mindössze egyetlen csokis croissant vitt el. Nem tévedés, négy hónapon keresztül minden reggel — a bulvárlap szerint. A birka alkalmazott addig tűrte — lehet, hogy szinte már várta — a késes embert az üres pékségben. Százhúsz nap kellett neki ahhoz, hogy elszakadjon a cérna, akkor rendelt oda, a menetrend szerinti késes jelenethez egy zsarut. Vérfagyasztó a történet, a messzi tengerentúlról. Érdemes miatta megvásárolni egy lapot. A torkos rabló meséjéről egy harminc évvel ezelőtti kis- hír jut eszembe. Bulvárlap, mint kapitalista csökevény, az idő tájt nem létezvén, a vasárnapi újság hozta a szó szerint velőt rázó információt. E szerint a lengyelországi Lodz óragyárában olyan vekkert gyártanak, amelyik előbb finoman, egy idő után haragosabban, újabb idő elteltével pedig úgy ébreszt, hogy a harmadik házban lakók is kiugranak az ágyból. Nosza, ilyen óra kell nekünk — határoztuk el a kollégiumi szobában, a reggeli előadásokról rendere elkéső diákok. Lodz nincs messze, itt fekszik a szomszédban, ráadásul ugyanazt a szocializmust építik, mint mi, tehát elvtársak — jó vagy rossz elvtársak, az ügy szempontjából mindegy —, rajta, írjunk nekik egy levelet. A kérelmet, hogy vennénk ilyen órát, ha tudnánk, hol lehet, postára adtuk és vártunk türelemmel. A lodziak jó elvtársaknak bizonyultak, mert két hét múlva megérkezett a válasz: ilyen órát nem gyártanak, nem is tudnak arról, hogy bárhol előállítanának hasonlót. Mit lehetett tenni, a reggeli előadásokra való rohanás közben szomorúan állapítottuk meg: a hír kacsa. Mivel a rovatban, ahol ezt olvastuk, még vagy húsz hasonló hír sorakozott, kezdtük gyanítani, hogy a lap egy embert alkalmazhat arra, hogy mindenféle hülyeséget kitaláljon. Tanulság? Semmi, ha csak annyi nem, hogy a lodzi vekker története óta nagyot fordult a világ. Bár, amint a vérfagyasztó mexikói történet is bizonyítja, történnek még hihetetlen esetek a világban, a jó poénokért már nemigen kell külföldre menni. Elég a magyar politikai élet történéseit figyelni. Árpási Zoltán Nosza, ilyen óra kell nekünk. Vésztő, 1939. Pardi Istvánná úrasszonynak Budapestre címezték a település egykori képét megörökítő képeslapot i
